Kisalföld logö

2017. 08. 19. szombat - Huba 18°C | 31°C Még több cikk.

Tanévkezdés: Dániába repülnek

Győr-Moson-Sopron – Dánia. Mintegy kétezren kértek információkat a dániai továbbtanulást segítő soproni Antal Ildikótól, aki már évek óta az északi államban tanul, dolgozik. Dániában uniós állampolgároknak nincs tandíj és számos olyan szak közül lehet választani, ahol angol nyelven folyik az oktatás.
2007-ben egy, 2008-ban 8, tavaly már 120 magyar fiatalnak segített a dániai továbbtanulásban Antal Ildikó. Olyan ösztöndíj közvetítésével is foglalkozik, amivel magyar egyetemekre járók egy-egy félévet Dániában tanulhatnak.

Antal Ildikó:
Összefuttattuk az adatokat: az idén ezidáig 203 a „Dániai továbbtanulás" projekt által jelentkező magyar diák nyert felvételt valamelyik dán intézménybe. Ennél sokkal többen kerestek meg bennünket, de a jelenlegi adatok szerint 203 hallgató nyert sikeres felvételt. Pontosan nem tudom, ki honnan van, de egy gyors kérdés alapján 10 diák jelezte, hogy Győr-Moson-Sopron megyéből van.


Hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett? Szerintem sokféle választ kapnánk a kérdésre. Angol nyelv tanulása, külföldi tapasztalat, de a változások a hazai felsőoktatásban is nagyban befolyásolták a diákok döntését.

Hogyan segítettünk az érdeklődőknek? Elsősorban megpróbáltuk a lehető legtöbb diák számára eljuttatni az információt oktatási kiállításokon, szórólapokon és tájékoztatókon keresztül. A hozzánk fordulóknak már az első érdeklődő telefonukra, e-mailjükre válaszoltunk és attól kezdve még nagyon sokra, amíg sikerült megtalálniuk a számukra leginkább kedvező képzési programot, intézményt és várost. Segítettünk tanácsot adni, hogy melyik városban mik a lehetőségek, segítettünk a jelentkezési dokumentáció összeállításában, esetleges hibák kijavításában, szintfelmérő angol nyelvvizsgákat szerveztünk díjmentesen, esetenként interjúkat is az adott intézmény képviselőivel. Összehoztuk őket FB-on és diáktalálkozón, kapcsolatba hoztuk őket a választott iskola személyzetével és öregdiákjaival, információkkal szolgáltunk, lakásügyben, hivatalos papírok beszerzésével, utazással kapcsolatosan, stb. és még sorolhatnánk.

Az általunk koordinált diákok száma 2007-2012 között kb. 450-500 között mozog. É jómagam 2005-ben kezdtem itt a tanulmányaimat. Ezt követően általam az első diák 2007-ben jött, utána 8-an 2008-ban és ezután évente rohamosan nőtt a diákok száma. Ez nem reális kép, mert sokan vannak szerintem akik magánúton találnak ide.

A legfelkapottabb szakok a marketing, turizmus és vendéglátás, graphic design, valamint a mérnöki szakok. Sok érdeklődő van orvosi és jogi szakok iránt, de sajnos ezek a képzések csak dánul vannak, ami nagyban csökkenti a magyar diákok lehetőségeit.

Hogy melyik városban vannak a legtöbben? Az általam koordinált diákok nagyrésze Koldingban tanul az IBA-n. Az idén kb. 56 diák nappali tagozaton, valamint 14 diák Velux ösztöndíj és 5 diák Erasmus program keretén belül fog az IBA-n tanulni. Ez szerintem elsősorban annak az eredménye, hogy én is itt tanultam és itt vagyok. Ezért is választják sokan a járt/ismert utat. A legnépszerűbb városok Kolding után Aalborg, Aarhus, Esbjerg es Sonderborg.

Általában a diákok nagyvárosban szeretnének tanulni, ami persze magasabb megélhetési költségekkel jár, és ami még nagyon fontos az a lakáskeresés. Kisebb városokban egyes intézmények besegítenek a lakáskeresésbe és van, ahol garantálják, hogy érkezésre lesz lakása a diáknak. Nagyobb városokban sajnos nem kínálnak ilyen szolgáltatást külföldi diákok számára. A kezdeti biztonságérzet miatt is döntenek sokan végül egy kisebb város mellett. Általában úgy tervezik, hogy elkezdik tanulmányaikat egy kisebb varosban, majd 2 év után folytatják egy nagyobb városban, de a statisztikák épp az ellenkezőjét mutatják. Általában, ahol kezdenek a diákok, ott vannak még 3 év múlva is, amikor kialakul a baráti kör, megismerkednek a környezettel, akkor már nehezebben veszik rá magukat a költözésre.

Hogy könnyebb felvételt nyerni itt vagy sem? Ez elsősorban a választott intézménytől, szaktól és a felvételi követelményektől függ. Itt nem a magyarországihoz hasonló pontos felvételi rendszer van. Általában a kiírt feltételeknek kell megfelelni. A legfontosabb feltétel az angol nyelvtudás. Min. B2 szintű nyelvvizsgát kérnek, és sok esetben csak a nemzetközileg elismert Cambridge, IELTS vagy TOEFL nyelvvizsgákat ismerik el (sok esetben C1, C2 szintet kérik). Sajnos nem sok intézmény ismeri el a magyar államilag elismert angol nyelvvizsgákat. Sok esetben az angol nyelvvizsga mellett egy személyes vagy Skype interjún is reszt kell vegyenek a felvételizők. Az idén is több alkalommal elutaztak a különböző intézmények koordinátorai Magyarországra vizsgáztatni, interjúkat tartani a felvételizőkkel.

Az angol nyelvvizsgán kívül a szaknak megfelelően kérnek megfelelő matek ismereteket és néhány esetben vizsgamunkát is. Ha a diák megfelel a követelményeknek, akkor szerintem jó esélye van a bejutásra, de sajnos voltak olyan esetek az idén is, ahol helyek hiánya miatt nem vettek fel olyan hallgatót, aki amúgy minden feltételnek megfelelt. Van itt egy olyan általános szabály, hogy egy csoportban max. a hallgatók 20%-a lehet ugyanaz a nemzetiségű. Ami azt jelenti, hogy egy 30 tagú csoportban max. 6 magyar hallgató lehet. Ez nagyban befolyásolja a felvételt. Ezért ajánlatos minél hamarabb elküldeni a jelentkezést, mert minél hamarabb jelentkezik a diák, annál nagyobb esélye van a bejutásra.

Mivel mi általában tudjuk, hogy hol hány csoport indul és hova milyen szakra hány jelentkező van, mindig ennek függvényében szoktuk tanácsolni a diákoknak, hogy szerintünk hova lenne a legcélszerűbb beadni a jelentkezést és hol van a legnagyobb esélyük sikeres felvételre. Ennek köszönhetően csak pár olyan eset volt, ahol helyhiány miatt nem sikerült bejutni az adott diáknak.

Miért Dániában tanul tovább?

Dietrich Paula: – Nagyon egyszerű a válasz: nem találtam itthon semmi olyan szakot, ami érdekelt és bár elég jó pontszámot szereztem, az igazán jó helyekre nem is vettek volna fel, főleg nem az államilag támogatott helyekre. Dániában ugyanolyan szintű képzést kapok és ezzel együtt több is a lehetőség az elhelyezkedésre odakint.

Gergely Boglárka: – Én azért választottam, mert ha Magyarországon normális egyetemen szerettem volna gazdasági szakot tanulni, akkor rengeteg lett volna a tandíj, egy 6 vagy 6 és fél éves képzés esetében, és hiába drágább az élet Dániában, főleg ha találok diákmunkát, körülbelül ugyanott jövök ki anyagilag, ha külföldön tanulok. (Államilag támogatott gazdasági képzés Magyarországon pedig a nevesebb egyetemeken talán ha 2 szak volt, oda pedig 500-ből 480-as ponthatárral lehetett bekerülni). Plusz ugye nyelvismeret, nemzetközi kapcsolatok, más kultúrák megismerése, és mindenféle egyéb lehetőség nyílik meg előttem így. De ami szintén nagyon megtetszett az a nagyon gyakorlatias oktatás, a segítőkész tanárok és a vizsgák menete.

Kovács Noémi Tünde (az IBA-ra készül barátjával együtt): – Remek lehetőségek várnak minket Dániában, mindenki segítőkészen foglalkozott velünk a továbbtanulást illetően, hatalmas kaland vár ránk és ezek mellett egy jó, nyugat-európai egyetemen szerezhetünk naprakész, széleskörű tudást.)

Salamon Dániel: – Már korábban elkezdtük írni egy blogot barátnőmmel, akivel együtt megyünk ki. A címe: http://utdaniaba.blogspot.hu/. Ezt oldalt azért írjuk, hogy családtagjaink majd tudják, hogy mi történik velünk, és hogy a következő évfolyamokra még több infóval indulhassanak a diákok.
Azért választottam ezt a lehetőséget, mert már több éve keresgéltem külföldi továbbtanulás után. Szóba jött már nagyon sok lehetőség. Terveztem a vancouveri filmes iskolába menni animátori szakra, vagy a New York-i Filmakadémiára menni rendezői-operatőri képzésre, de ezek sajnos nagyon sokba kerülnek, ezért kutattam más után. Egyik jedlikes évfolyamtársam a New York-i Filmegyetem (nem ugyan az mint az előző) dubai egyetemére nyert felvételt, de erről már korábban beszámolt a Kisalföld. A sok-sok keresgélés közben találtam rá Ildikó oldalára, ahol utána is olvastam a dániai lehetőségeknek. Nagyon megtetszett, hogy ingyenes és ott tényleg azt tanulhatom, amit szeretnék: informatikát. Magyarországon is sok hasonló lehetőség van, de mind mérnöki képzés, úgynevezett mérnökinformatika szak. Családom és barátaim unszolására be is iratkoztam még tavaly a BME-re, de mivel én előre tudtam, hogy én nem ezt akarom, nem tartott sokáig a műegyetemi pályafutásom. Másfél hónap után otthagytam, és elmentem dolgozni, hogy legyen pénzem Dániára. Igen, sajnos ennek a dániai kiköltözésnek nagy hátránya, hogy sokba kerül. Induláshoz 7-800 ezer forint legalább kell, amiből lesz fizetve az odaút, a lakás és a későbbi megélhetés, amíg nem talál az ember diákmunkát. De megéri, hisz kint 100 koronás órabérekkel lehet kezdeni diákmunkásként, ami forintban kb. 4000 forintot ér.
Visszatérve az oktatásra, több dolog is van benne, ami nagyon tetszik és jobban preferálom, mint a magyar informatikus tömegtermelést. Ott kint nem tesznek be 600 ember egy előadóba és csak „rizsáznak" nekik, hanem mint egy középiskolában, osztálytermek vannak, ahová bejön a tanár és leginkább csoportmunkaszerűen tanítja meg az anyagot. Nagyon gyakorlatias az oktatás, amihez a nagyon modern könyvek is hozzájárulnak. Barátnőm, Alexandra egyik könyve például idén augusztusban került kiadásra, és az én könyveim sem lesznek idősebbek 1-2 évnél. Ez a mai felgyorsult világban nagyon fontos, hisz így nem a 30 évvel ezelőtti technikát tanuljuk meg, hanem azt, amivel leginkább érvényesülhetünk a munkaerőpiacon. Sajnos ezek a könyvek anyagilag kicsit megterhelőek, hisz 1-1 könyv 15-20 ezer forint is lehet, így az egész képzés alatt kb. 150 ezer forint kerül ki a zsebünkből csak a tankönyvekre, de szerintem ez kell ahhoz, hogy naprakész tudásunk legyen.
Mivel én a Jedlikben informatika szakon végeztem, és 3 OKJ-s végzettséget is szereztem az informatika 3 külön ágából, szinte egyértelmű, hogy a Computer Science szakra megyek tovább. A különbség ez és a magyar mérnökinformatika között, hogy nincs matek, nincs fizika, nem a C nevű programnyelvvel kezdünk, ami már 42 éves, hanem a Java legújabb verziójával fogunk foglalkozni és persze mindezt csoportmunkában fogjuk, gyakorlatias oktatás kereteiben megtanulni és nem „magunkra hagyva egy könyvel és egy pár jegyzettel". Barátnőm Multimedia Design and Communication (multimédia tervezés és kommunikáció) szakra jelentkezett, ahol pl. alapkövetelmény, hogy legyen Photoshop a laptopján. Ja, igen, kötelező, hogy legyen laptopunk!

A Dániai továbbtanulás projekt honlapja: www.daniaitovabbtanulas.dk.

Olvasóink írták

  • 1. Tihi86 2012. október 24. 18:21
    „Dániai továbbtanulással kapcsolatos információk, jelentkezés a Scandinavian Education Agency honlapján. Szakok, leírások és egyéb továbbtanulási lehetőségek Dániában:

    http://www.sceda.eu”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Adózási igazság lopott CD-kkel

Németország. Jogilag a német büntetőhatóság eljárása, hogy az illegálisan megszerzett CD-ket… Tovább olvasom