Kisalföld logö

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 21°C

Mielőtt bedugul a világ... - KÉPGALÉRIA ITT >>

Forgalmi dugók, szabálytalanul parkoló és pöfögő autók, emelkedő buszjegyárak – a városokban mindenhol egyre nagyobb gondot jelent a közlekedés olcsó és zavartalan megoldása. Kíváncsiak voltunk máshol hogyan próbálják megoldani.

Támogatott együttutazás

Bandi, USA, Kalifornia: „Los Angelesben a tömegközlekedés nem érinti az üzemeket, a gyárakat, a bevásárlóközpontokat, ezért használja a lakosság nagyrésze az autóját. A busz, a villamos olcsóbb, de nem praktikus. A munkahelyek – nem nagy eredménnyel –, de ösztönzik a közös utazást, külön parkolóhelyeket biztosítanak azoknak az autóknak, amelyekkel többen együtt érkeztek dolgozni."

Óriási bicikliparkolók

Lali, Svédország: „Stockholmban az autósok, ha be akarnak menni a városba, 15 koronát (mintegy 405 forint) fizetnek egy órára. A buszjegy is 15 korona, gyerekeknek fél ár, a nyugdíjasoknak 2 korona kedvezmény jár. A villamos kevés, Göteborgban én is ültem rajta, de drágább volt mint a busz. Troli is csak egy helyen van, kísérleti stádiumban Landskronaban. Metro (Tunnelbana) is csak Stockholmban van, egy felnőtt jegy 20 korona (mintegy 540 forint), de lehet venni olyan kártyát, ami egész napra és az egész fővárosra, minden tömegközlekedési eszközre vonatkozik, 290 korona (mintegy 7830 forint) kerül. A városi buszok csak gázzal mennek és légkondicionálva vannak. A környezetvédelmet az is jelzi, hogy tengersok kerékpár van az állomásoknál, egyetemeknél, iskoláknál, kórházaknál, munkahelyeknél. A főorvostól, az igazgatótól a segédmunkásig mindenki biciklizik. Csak a legzordabb idő tartja vissza őket ettől, az eső, a szél nem."

A napi jegy az olcsóbb

Róbert, Németország: „A szövetségi vasút Hamburgban, Berlinben és más városban hév-járatot is működtet. Ezek a városi kézben üzemelő földalattinak voltak a konkurensei, de ma már a hév, a földalatti, a busz és az Elbán átkelő komp menetjegyének ára is egyforma. A város területe belső, középső és külső övezetre van felosztva. A belső övben érvényes jegy ára 1,7 euró (mintegy 425 forint). Ha egész napra szóló jegyet veszek, akkor az olcsóbb, 4,5 euró (mintegy 1125 forint) és még át is ruházható. A külső övből a belvárosba tíz euró (mintegy 2500 forint) az oda-vissza út ára, de ez még mindig olcsóbb, mint egy belvárosi parkolóház díja, ami egy órára öt euró. A legkényelmesebb és a legolcsóbb a kerékpár. Hamburgban a legtöbb sugárút mentén, a belvárosi utak mentén pláné, kerékpárút áll a biciklisek rendelkezésére."

Éjszakai és sulijáratok

Anikó, Olaszország: „Parmában kiválóan szervezett a tömegközlekedés, igaz, az autóbuszok csak este nyolcig járnak, utána egy-egy éjszakai járatot vagy az előre megrendelhető és zöld számon hívható Prontobuszokat lehet igénybe venni. Az egyórás éjszakai jegy ára 1,8 euró (mintegy 450 forint), de 2,5-ért (mintegy 625 forint) hajnali egyig korlátlanul lehet buszozni. Napközben pedig 60 percig érvényes jegyet kell váltani, ez 1 euróba (mintegy 250 forint) kerül. Ha viszont a város négy bejáratánál kiépített úgynevezett váltóparkolóban hagyja valaki az autóját, s onnan gyorsjárattal megy a belvárosba, az ott elhelyezett automatában váltott napijegy ára 1,1, s aznap éjfélig érvényes. A buszjegy, a napilap és a kávé ára egyébként mindig egyforma, a jegy nélkül utazóknak járó büntetés viszont minimum 40 euró (10 ezer forint).
Néhány éve a városban is kérésre házhoz jön a Happybusz, a sulijárat és Parma tavaly, Torinoval együtt elnyerte a biciklibarát címet. A városban 70 kilométernyi kerékpárút van, de év végére még növelik. Hétköznaponként az emberek 22 százaléka kerékpározik és a lakosság egyharmada kerekezik rendszeresen, ami az országos átlag többszöröse. Parmaban támogatják az elektromos és a hagyományos kerékpárok vásárlását, azaz jelentős kedvezményekkel vehetnek biciklit a helybeliek. Még nagyobb a kedvezményük, ha robogójukat cserélik le. Ettől a támogatástól a forgalom és a levegőszennyezés csökkenését várják."

Más a taxitarifa a helyieknek

Erika, Ausztria: „Kis városban élek, ahol igazi tömegközlekedés nincs. Mit tett hát a városvezetés? Egyrészt megegyezett a taxisokkal, hogy egy útért 5 euró helyett (mintegy 1250 forint) csak 2 eurót (mintegy 500 forint) fizessen a helybeli az úgynevezett polgárkártyával, amit az önkormányzat ad ki. Másrészt elérte, hogy az ideérkező távolsági buszokon a városon belül is lehet utazni 80 centért (mintegy 200 forint). A tömegközlekedést Ausztria szerte ösztönzik, de be kell valljam, vidéken autó nélkül elég nehéz létezni. A kerékpárutak viszont egészen jól ki vannak építve mindenhol és karban is tartják azokat."

Negyven fokban tekerni?

Szabolcs, Görögország: „A városok tömegközlekedése elsősorban az autóbuszt jelenti, de a fővárosban trolira és metróra, gyorsvasútra is szállhatunk. Az ötmillió lakosú Athénban három metróvonal működik. Buszra, trolira 0,45 euró (mintegy 113 forint), gyorsvasútra 0,6 euró (mintegy 150 forint), metróra 0,7 euró a jegy ára (mintegy 175 forint), az összvonalas havijegy 35 euró (mintegy 8750 forint). Görögországban nagyon kedvelt a taxi és az árai is elfogadhatóak. A görögök kényelmes és büszke emberek, inkább ülnek órákat az athéni dugóban, de az autó adta szabadságról nem mondanak le. A biciklizésnek nincs hagyománya, ki is akarna 40 fokban két kerékre pattanni?"

Kerekező városvezetők

Havonta legalább egyszer kötelező biciklivel munkába járnia Mexikóváros vezetőinek és az önkormányzat munkatársainak. Felmentést csak az kaphat, aki egészségi állapota miatt képtelen nyeregbe pattanni vagy túl messze lakik a várostól. Ők sem ülhetnek azonban autóba, tömegközlekedési eszközökön kötelesek megközelíteni munkahelyüket. A cél a légszennyezés és az abból adódó betegségek visszaszorítása, ezért a vállalatokat adókedvezményekkel ösztönzik az alternatív közlekedési formák támogatására, a közösségi közlekedést pedig többek között buszsávok kijelölésével fejlesztik.

(mti)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Svéd finomságok

Tovább olvasom