Kisalföld logö

2016. 10. 01. szombat - Malvin 13°C | 23°C

Közlekedni muszáj – de nem mindegy, mennyiért?

A görögök többnyire hajóznak, az olaszok gyakran éjszakai vonatjáratokat választanak, a németek pedig akkor fizetnek kevesebbet, ha távolabbra utaznak. Külföldi olvasóinkat arról kérdeztük, mennyibe kerül számukra az utazás.

Külön sáv társasutazóknak

Bandi, USA, Kalifornia: „Itt fejlett az autópálya-rendszer, a nagy távolságok miatt szükséges a modern úthálózat. Nemrég még minden autópálya freeway, azaz szabad út volt, de ez fokozatosan változik: olyan utakat építenek, amelyeket eleve fizetősnek terveznek és néhány nagyon terhelt szabad utat fizetőssé formálnak át. Közelünkben az Anaheim és Corona közti agyonterhelt autópálya mindkét irányban hatsávos, a belső kettő a fizetős. A távolság 16 kilométer, a fizetendő összeg éjjelenként 1,5 dollár (mintegy 278 forint), viszont reggel a csúcsforgalomban 8,75 dollár (mintegy 1619 forint), péntek délután pedig 9,5 dollár (mintegy 1758 forint). A teherautók díjat az autópálya mentén lévő mázsáknál határozzák meg. A forgalom gyorsítása érdekében létezik a carpool, vagyis a társas közlekedés: azoknak az autóknak, amelyekben legalább ketten ülnek, a legtöbb autópályán van külön kijelölt sáv, leginkább a belterületeken. Használatát a rendőrség ellenőrzi, kihágás esetén a büntetés 270 dollár (mintegy 50 ezer forint)."

Csendes és csodás kupék

Lali, Svédország: „Igaz, hogy az ország nagyságához és színvonalához képest kevés autópályája van, de az összes út kitűnő állapotban van és nincs autópályadíj. A nagyobb városokat repülőjáratok is összekötik. Malmőtől Göteborgig vagy Stockholmig a repülőjegy ára 4825 korona (mintegy 130 ezer forint). Ez nagyon drága, de a vonat szintén nem olcsó mulatság. Malmőtől Stockholmig 2120 koronába (mintegy 57 ezer forint) kerül, de van többféle időszakos kedvezmény is és olyan exkluzív lehetőségek közt lehet választani, mint a csendes kupé, az internet-csatlakozás. Megengedett az állatokkal való együttutazás, vannak tolószékes helyek, asztalok az ülések előtt és minden vonatkocsi ragyogó tiszta, minden működik bennük."

Minél messzebb, annál olcsóbb

Róbert, Németország: „Németország jelenlegi jóléte nagyrészt a fejlett közlekedés függvénye, ami világszinten is élenjárónak számít. Ez még a rómaiaktól átvett úthálózat szüntelen továbbfejlesztésének köszönhető, aminek jelenlegi hossza 53 ezer kilométer. Ebből 12 ezer kilométer autópálya. Személyautóknak nincs útdíj, tehergépjárműveknek autópályákon van. A kipufogott gáz szennyezettségétől függ a fizetendő összeg, 0,25 euró/kilométer (mintegy 63 forint) az alapdíj. Minden tehergépjármű elektronikus készülékkel rendelkezik, ami az autópályára hajtáskor önműködően jelenti az érkezését, így pontosan a megtett távért kell fizetni. Ez jó bevétel az államnak, de egy kilométer autópálya építése itt 26,3 millió euróba (mintegy 6,5 milliárd forint) kerül.

A szövetségi vasút jelenlegi hálózatának hossza 27 ezer kilométer, amiből 11 ezer kilométer villamosított. Évente 1,7 milliárd utas veszi igénybe. A menetjegy ára a távolság növekedésével csökken. Hamburg és Berlin között (290 kilométer) a gyorsvonat 110 euró (mintegy 27500 forint). Különböző kedvezmények vannak ha pénteken utazik az ember, előbb vesz jegyet vagy az interneten keresztül. Az árufuvarozás terén nagy előrelépést jelent környezetvédelmi szempontból a távolsági tehergépjárművek huckepack (háton visz) szállítása, azaz vonatoztatása, amit személykocsik is igénybe vehetnek. Tavaly én is így mentem haza: Hamburgban feladtam a kocsimat, Bécsben meg átvettem."

Éjszakai és fapados járatok

Anikó, Olaszország: "Szardínia, Szicília és néhány dél-olaszországi szakasz kivételével Itáliában is autópályadíjat kell fizetni, a főutak használata viszont ingyenes a kamionok számára is. 3400 kilométernyi autópálya van, több helyen jelenleg építik a harmadik, a negyedik sávot. A bejáratnál kell a jegyet az automatából kivenni, a kijáratnál pedig készpénzzel vagy előre megváltott, különböző címletű kártyával fizetni. Az utóbbi években egyre többen használják a Telepass elnevezésű kis készüléket, amellyel közvetlenül a bankszámlájáról fizethet az autós, s az ilyen jelű kapunál nem kell megállni, kikerülve ezzel a sorbaállást. A tarifa eltérő, a Parma és Milánó közti 100 kilométeres szakasz 6,2 euróba kerül (mintegy 1550 forint), ugyanakkor a Parmától 150 kilométerre lévő tengerparti Viareggio eléréséhez 12,4-et (mintegy 3100 forint) kell fizetni. Rómából Milánóba 30 euró (mintegy 7500 forint) az 550 kilométeres út.
Olaszországban jó a vonatközlekedés, népszerűek az északi és a déli nagyvárosokat összekötő éjszakai járatok, a vagonok többsége hálókocsi. Parmából Milánóba 7,1 euró (mintegy 1775 forint) a jegy, Intercityvel viszont 15,5 (mintegy 3875 forint) az egyórás út. Az olasz szigeteket a csizmával hajó- és kompjáratok kötik össze. A jegyek ára főszezonban sokkal drágább, de ilyenkor is lehet fapados jegyet találni, ha az embernek van türelme az interneten böngészni. Szardínia szigetére az idén 2 millió autót szállítanak 1 euróért (mintegy 250 forint), azaz csak a személyekért, az ülőhelyért vagy a kabinért kell fizetni. A belföldi légiközlekedésben szintén megjelentek a fapados járatok."

Megéri éves matricát venni

Erika, Ausztria: „Itt is van útdíj, autópályákra – melyek jele A – és gyorsforgalmi utakra, amelyeket S-el jelölnek. Én éves matricát szoktam venni, ez éri meg a legjobban, 72,6 euró (mintegy 18 ezer forint). A két hónapos 21,8 euró (mintegy 5450 forint), a tíznapos 7,6 euró (mintegy 1900 forint). Enélkül a büntetés 120 euró (mintegy 30 ezer forint), viszont Eisenstadttól Ausztria minden szegletébe el tudok jutni autópályán, a hálózat az egész országot átfogja."

A görögök a hajót választják

Szabolcs, Görögország: „Az autópálya-hálózat hossza mára megközelíti az ezer kilométert. Részben fizetősek. A görögök a fizetőkapus megoldást választották. Az 51 kilométeres athéni körgyűrűn például 2,7 euró (mintegy 675 forint) a viteldíj személygépkocsinként. A szigetek közül egyedül Krétán találunk autópályát és míg a szárazföldi városokat sűrű autóbusz-hálózat köti össze, addig a vasútvonal kevésbé jól kiépített. A buszközlekedés a legolcsóbb módja az utazásnak, a szárazföldről a szigetekre és a szigetek között pedig hajóval vagy repülővel közlekedhetünk. A nemzeti légitársaság mellett egy magáncég is indít belföldi járatokat. A repülőjegyek meglehetősen drágák, bár a szigeteken élők, a diákok kedvezményesen utazhatnak, mégis a legtöbben a hajójáratokat választják. Athénből Thessalonikibe (516 kilométer) vonattal 35 euróért (mintegy 8750 forint), busszal 28 euróért (mintegy 7000 forint), repülővel 88 euróért (mintegy 22 ezer forint) juthatunk el. Pireusból Szantorinibe a hajóút 22 euró (mintegy 5500 forint), a repülőjárat 80-90 euró (mintegy 20-22 ezer forint)."

Borsoszsákok „öblös" jóléte

Hamburg és más német kikötővárosok „öblös" jóléte a világot átfogó tengeri és a folyami hajózásból, a kereskedelemből ered. Régen a hajótulajdonosok csúfneve pfeffersack, azaz borsoszsák volt, mert ezek a kalmárok, kufárok többnyire zömök, kövér emberek voltak. A Balti- és az Északi-tenger partján fekvő 95 kikötőváros napjainkban is évente 117 millió tonna árut forgalmaz. A német gazdaságnak ez erőteljes pillére. A folyami útvonal hossza pedig 7300 kilométer. A hajók számtalan várost érintenek és 247 millió tonna árut szállítanak. Viszont manapság csökken a repülök belföldi igénybevétele. Köln és München között repülővel menni például nem jelent időnyereséget. Nem is divat. Ferdén néznek az emberre, ha repülővel érkezik, ez is a környezetvédő szemlélet hatása."

Rimányi Zita
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Svéd finomságok

Tovább olvasom