Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Konstanz, Boden-tó – élménybeszámoló

Németország. Konstanz Németország azon egyetlen városa, amelyik „zsinatváros" kitüntetéssel jeleskedik. Konstanz Németország azon kevés városainak az egyike, amelyiket a II. világháborúban sem az angolok, sem az amerikaiak nem bombáztak. Hamburgban élő olvasónk, Galgóczi Róbert beszámolója.
A világháború idején a svájci kormány az egyesült haderők parancsnokságán semleges sérthetetlenségére hivatkozott, amit Konstanz közelsége végett veszélyeztetve látott. Kérték, hogy a várost ne bombázzák. Ezek után Konstanz azon vidéki városok egyike, amelyik számos középkori épülettel rendelkezik. (Lásd a fényképeket a XII. és a XIII. századból ránk öröklődött házakról.) Hamburgban ilyen idős emlékeket hiába keres az ember, pedig a IX. században létesült.


Konstanz a dél-német Baden-Württenberg tartományban megyei joggal és középkori belvárossal rendelkező város. Földrajzi helyzetéből arra lehetne következtetni, hogy elszigetelt, Isten háta mögötti, vidéki település. Nem az. Neves vállalatok telephelye. Degusa AG – nemesfémet előállító vállalat. Ez a gyár önti a Német Szövetségi Bank, a volt DM, a jelen Euro rúdarany fedezetét. Stromeyer GmbH – óriástetőzet előállítója. Münchenben a híres Olimpia-Stadion elemeit itt készítették. Megyei hivatalok számos tisztviselőt foglalkoztatnak. Újabban keresett egyetemi város is. Az utcák tele vannak fiatal egyetemistával. Lendületes jelenkort varázsolnak az ósdi középkor házai közé. Bárhova tekint, bárhova lép az ember, nyomban történelmi emlék kerül szeme elé.


Az egyik utcában homokkőből a gótikus stílusban épült Münszter áll. Tőle nem messze a Szent István templom román stílusban kivitelezett masszív épületét látjuk. A templom védőszentje a vértanú Szent István és nem az Árpád-házi Szent István. Ha utunkon tovább megyünk, át egy széles utcának a másik oldalára, akkor elénk terebélyesedik az egyetlen, nem Rómában álló konkláve. Pápai választóház – több emeletes palota a Boden-tó partján. Sok-sok régi épület tanúskodik arról, hogy Konstanz fényes középkorral dicsekedhetik. Címere felső részén vastag piros, azaz véres vonal tanúsítja, hogy pallosjoggal rendelkezett.


Nyárnak idején amúgy is sok turista keresi fel a várost. Ahova ennyi turista érkezik, ott valami különlegességet kell nyújtani. Olyan ritkaságot, illetve olyan sajátos jellegű rendezvényt, ami okot nyújt Hamburgból Konstanzba utazni és nem máshova. Erre az idegenforgalmi hivatal is rájött. A városháza széles udvarán, tehát nem a város szélén, előkelő ünnepi játékokat indított. Minden év augusztusában neves színészek közreműködésével kamaraopera zenével szórakoztatják a zenekedvelő vendégeket. Időközben híres rendezvénynek bizonyult. Szerte az országból érdemes érte ide utazni. Jönnek az emberek, hozzák az eurót, gazdagítják a várost. A középkori rekeszes házak építészeti egyhangúsága néha hamarosan kifárasztja a járókelő látogatót, ezért butikok, boltok, éttermek teszik érdekessé a városképet.

Az autómentes középkori belvárost számos bevásárlóközpont övezi. Hétvégeken itt kivételes állapot uralkodik. Svájcból érkezett személykocsik elárasztják az utcákat. Lehetetlen közlekedni. Ilyent még nem láttam. A szomszédból érkezett vevők külön pénztárnál frankkal fizetnek. Eleve mentesítik őket a 19%-os forgalmi adótól. A svájci Kreuzlingen Konstanzzal szinte ház a házt érintve, teljesen összeépült. Szinte nincs is köztük határ. Konstanzba a svájciak hozzák a pénzt.

Konstanzhoz tartozik a virágszigetnek nevezett Mainau is. Kimondott turistamágnes. Évente sok millió látogató gyönyörködik a színdús virágok és egzotikus fák, bokrok és egyéb növények szépségében. Csak azoknak érdemes megtekinteni, akik gyalogolni bírnak. Számos virágágy mellett hosszúak a sétányok.


A Boden-tó környéke keresett üdülőhely. Vonzza a sok népet a jó és tiszta levegő, valamint a tó általa nyújtott számos sportolási, illetve szórakozási lehetőség. Említek egyet: sétahajózás. Hosszában át a Boden-tón. Konstanz-Bregenz körülbelül 55 kilométer, 4 óra oda, 4 óra vissza. Összehajtogatható nyugágyon „kinyúúújtozkodni", kezeket a fej alá tenni és nézni a kacagósirályok, -csérék könnyed röptét. Délről a svájci Alpok 2436 méter avagy 2502 méter magas hófedte bércei integetnek. Északról alacsonyabb dombok oldalán szorgosan művelt szőlőskertekben gyönyörködhetünk. Érezhetően fokozza a hajózási élményt, ha az időjárás milyensége megengedi a nyitott fedélzeten lustálkodást, sörözést, vagy a szép kilátásban gyönyörködést. Utazásunk napján sütött a nap, 38 fokos hőség volt! Néha kerestük az árnyékot. A bregenzi étterem ízletesen készített fogassüllőt terített.



Szólok a múltról is. Konstanz Németország legősibb településeinek egyike. II. Constantin római császár nevével hozzák összefüggésbe, noha sem legenda, sem írásos adat erre nem szolgál. Biztosnak vehető adat 525-ből, latin nyelven fogalmazott útikönyvből ered, amiben a települést „Constantia" néven említik. Egy későbbi, 875-ben íródott feljegyzés valóban hiteles, amit a már említett ősi Szent István templom krónikása hagyott ránk. Így szól írása: pusztító magyarok a templomot és az egész települést leégették és kirabolták.

Mikor e kőbevésett szöveget olvastam, duplán megdöbbentem. Jártak itt portyázó ősmagyarok? Hogyan találtak ide? Ha a térképre nézünk látjuk Konstanz Boden-tó és Magyarország egymáshoz való helyzetét. Konstanz a Boden-tó nyugati végén fekszik a déli parton, ott ahol a széles Rajna elhagyja a tót. Jöttek őseink a Boden-tó északi vagy a déli partvidékén? Déli út a rövidebbik. Ott ugyan magas, havas hegyeket kell megmászni és Konstanz előtt a Rajnán, valamint életveszélyes mocsárvidékén át kell kelni. De előbb odaértek. Alig hihető, hogy ezt a nagy-nagy strapát magukra vállalták. Gazdag zsákmány ígérkezett? Aligha! Tán szereztek maguknak élelmet, ruhát s mást.

Megdöbbentem azért is, mert életemben először álltam eredeti élményen alapuló, autentikus felirat előtt. Máig csak írásból és hallásból tudtam portyázó ősmagyarokról. Ugyan középiskolában tanították az ősmagyarok nyugat-európai portyázását. Pálinkás tanár úr arról viszont nem szólt, hogy az érintett lakóság a portyázást pusztításnak nevezte. Boldog volt, ha túlélte! Portyázás szó szépíti a pusztítás szót!
Történész hittudósok szerint ezen idő tájt kerülhetett a német nyelvű litánia könyörgő felsorolásai közé a fohász: tűztől, víztől, magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket!

Konstanz történetében másik fontos esemény lezajlása is magyar névvel függ össze. Zsigmond német-római császárnak és magyar királynak sikerült XXIII. János pápát rávenni arra, hogy 1414. november 1-re összehívja a XVI. Egyetemes Zsinatot, ami a történelem egyik legfényesebb, de legvitatottabb zsinatai közé tartozik. A fényes jelző egyházi értékelés. Zsigmond király, noha német császári ranggal rendelkezett, 1414. karácsonyán magyar díszkísérettel érkezett. Jött, mert az egyház helyzete nem volt rózsás. Egyszerre 3 pápa uralkodott. A hittel kapcsolatos kérdésekben is tarthatatlan állapot, áthidalhatatlan vita tombolt. A cseh Husz János Zsigmondtól kapott menlevéllel 1414. november elején érkezett a zsinatra. Nagy hibát követett el, mert tilalom ellenére prédikált és csökönyösen védte eretnek nézetei. Tanait nem vonta vissza. A zsinat erre fel 30 téves tételét és őt, mint makacs eretneket elítélte, lefokozta és a világi hatóságnak átadta. 1415. július 6-án máglyán elégették. Menlevele csupán az utazás alatti sérthetetlenséget szavatolta. A zsinatot V. Márton, Konstanzott választott új pápa, 1418. április 22-én zárta be. A zsinat időszakában számos egyházi méltóság tette tiszteletét a városban. Ezeknek szállást, élelmet, működési lehetőséget, meg mást is kellett nyújtani. Soha előtte és soha utána nem élt a városban annyi vitatott foglalkozású félvilági nő, mit akkor. A város gazdaságilag és társadalmilag nagyon fellendült. Sok ház épült. (Lásd a fényképen látható konklávét.) Továbbá: a város körülvette magát bástyákkal erősített fallal. Manapság már nincs meg. Csak a helyét lehet látni. Az ekkori építmények fontos állomásai a napjainkban közlekedő „sight seeing" buszoknak.


Szólok a kikötő bejáratánál álló 9 méter magas Imperia szoborról. Kurtizáné. Félvilági nő. Lábát, fel a combjáig szoknyája alól kidugja. Kitárt jobb kezében tart egy koronázott királyt, bal kezében tart egy koronázott pápát. A polgárság körében ilyen benyomás maradt fenn a „fényes" zsinatról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vonatozás szépségei Németországban

Németország. Üljön vonatra, lásson országot! Hamburgtól a Boden tóig, a Germán-alföldről az Alpok… Tovább olvasom