Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 18°C Még több cikk.

Kirándulás Berlinbe

Különleges beszámoló egy berlini kirándulásról, Hamburgban élő olvasónktól, Galgóczi Róberttől.
Lakásomtól az altonai állomásra, ahonnan a távolsági gyorsvonatok a szélrózsa minden irányába indulnak, földalattival és HÉV-vel közlekedtem. Kétszer kellett átszállni s csatlakozásra várni. Így a városon belüli, talán 15 kilométer hosszú út, fele annyi menetidőt, pontosan 45 percet igényelt, mint a Hamburg Berlin közötti 293 kilométeres vasút ideje.

A DB (Német Vasút) ICE (Inter City Express) 1713-as, gyorsított járatú szerelvénye 1 óra 56 perc alatt Berlinbe ért. Az NDK időben 3 órát ment a vonat, plusz hozzájött a határátkelői várakozás.


Újonnan épült külön vágányon halad a vonat. Ezen 200 kilométer/óra sebességgel mehet. A sínelemek csatlakozása hézagmentes. A kerekek nem zökkennek. A vonat nem zakatol. Az utas nem érzi és nem észleli a 200-216 kilométer/órás sebességet sem. A szerelvény gyorsítása és lassítása lökésmentesen, észrevehetetlenül történik. Egyszer csak arra lesz az ember figyelmes, hogy „elindult a peron"! Más-más érzékszerv szokatlan ingert jelez. A szerelvény sebességét, a kocsi rugózását, a kerekek halk gördülését. Tán azt mondhatom: úgy éreztem, mintha lebegve száguldanék.

Ritka tapasztalat ilyen vonattal közlekedni. Egyenesen üdülést jelent. Semmilyen jármű nem nyújt annyi kényelmet, mint az ICE rugózott, jól felszerelt, párnázott ülésekkel ellátott, úgynevezett Pullman kocsija. Az ülések közötti „légtér" testesebb embernek is elegendő mozgási lehetőséget nyújt. Az átjáró folyosók végen, az ajtó felett fénykijelző mutatja a pontos időt, meg a szerelvény pillanatnyi sebességét.

Az ICE-féle szerelvényekre kötelező a helyjegy. Ablak mellé vettem jegyet. Így egész úton jó kilátást nyertem. Hamburg és Berlin között a végtelen kiterjedésű Germán Alföld sík területe húzódik. Sehol egy domb, sehol egy halom, még homokbucka sem látható. Olyan sík vidék, hogy a vonat ablakából az ember tekintete a látóhatár végéig semminemű természetes akadályba nem ütközik. Tengerszinti magassága helyenként 46 méter. Indulás után egyszer megálltunk a hamburgi főpályaudvaron és onnan megállás nélkül 1 óra 56 perc alatt Berlinbe, a főpályaudvarra értünk. A kereken 300 kilométeres távolságból jó 220 kilométeres szakasz a volt NDK területére esik. Ludwigslust volt az első NDK állomás. Ott szálltak fel, ott kezdődött a határőrök meg a vámtisztviselők szigorú ellenőrzése. Egykor. De még ma is kísért a múlt. Egyszer cigarettáimat vékony dróttal hosszában átszúrták. Manapság már nincs határ, nincs határőr. Az utas azt sem tudja, egykor hol is volt a határ...


A valahai műszaki zár elhagyása után avatott mezőgazdász az első pillantásra látja, hogy a mező felületi jellege tagosított termelésre lett átalakítva. Igen. A letűnt NDK-ban is „téeszcsék" működtek. A fordulat óta megváltózott a helyzet. Helyenként továbbra is nagyüzemi termelés folyik, kft.-jog alapján. Helyenként viszont új útra léptek! A sík terep földrajzi és széljárási adottságát kihasználva, sok-sok magas oszlopra szerelt légcsavart hajt a szél és elektromos áramot fejleszt. A Balti-tenger közelsége végett reggel tenger felől, este tenger felé fúj a szél, áramlik a levegő. A légcsavarok így szüntelenül forognak és hajtják az áramfejlesztő generátort. (A Japán fukusimai atombaleset végett Németország lemondott az atomenergiával fejlesztett áramról.)



Az odaúton szép, napsütéses időjárás volt és a páramentes levegő zavartalan kilátást biztosított. A visszaúton hordta a szél a havat s az orrunk hegyén túl csak páradús levegőt, pontosabban ködöt láttunk.


A fordulat óta az új főpályaudvaron zajlik az élénk vasúti forgalom. Az állomásépület vasvázas üvegház és 4 szintje van. A 4 óriási csarnokot mozgólépcsők, állólépcsők és felvonók kötik össze. A lépcsök felett útjelzők értesítik az utast, hogy melyik vágány hányadik emeleten található. A menetrendet kijelző táblák meg arról adnak felvilágosítást, hogy hova indul, mikor milyen vonat és melyik vágányon áll. Igen ám, de vannak érkező utasok is! A távolsági vonatok az alagszintre érkeznek. Ott 17 vágány és 16 peron van, A, B, C, D betűvel jelzett szakaszokra osztva. A kiszállt utas itt hiába forgolódik s hiába keres „Ausgang" táblát. Talán elkerülte a figyelmemet? Lehet! Érdeklődés nélkül nehezen jut az ember az utcára. Ennek dacára az új pályaudvar a holnaputáni technika szintjén áll. Bankomátok adnak pénzt. Automaták adnak menetjegyet és peronjegyet. Érintésvezérléses képernyők adnak menetrendi felvilágosítást. Sőt, hűsítő italt is „gépiesen" kap az ember.


Berlin nagyon szép város. Szeretek ott lenni. Sok látványossággal rendelkezik. A fordulat után nagyon felkapott hely lett. Igazi kulturális és politikai központtá alakult. Csaknem azzal a szereppel rendelkezik, mint amit a II. világháború előtt, a múlt század 20-as éveiben játszott. Minden eszme, minden „izmus" és minden ideológia Berlinben keletkezett és onnan indult meghódítani Európa fővárosait. Ám fény mindig árnyékkal jár! Meg kell tehát említeni, hogy Berlinből szakadt ránk a pusztító II. világháború és a ma is sajgó következményei.


Érkezés után az első 3 napot városnézésre fordítottam. Az első nap a város keleti, a második nap a város nyugati részében tettem körutat. Egy-egy menet 11 euró. A városnéző buszokról, ha valamilyen látványosságot tüzetesebben szemügyre kívántam venni, le szabad szállni. Aztán egy későbbivel mehet az ember tovább. Minden nevezetesebb látványosságot érintenek. Íme néhány példa: Brandenburger Tor, Gendarmenmarkt, Checkpoint Charlie, Alexander Platz, Berliner Dom, Holocaust-Mahnmal, falmaradék... Ezek mind a keleti részben találhatók. A nyugati rész számos látványosságához is érdemes elmenni. Íme néhány példa: Reichstag, Siegessäule, Schloss Charlottenburg, Haupbahnhof, Gedächtnis Kirche, KaDeWe... Alább majd részletesebben szólok azon látványosságokról, ahol kiszálltam fényképezni. Lásd a mellékelt felvételeket.


A városnéző buszokon csupa turisták ülnek. Egymással nem beszélnek, mert fülhallgatót tettek a fülükre és mobiltelefon-nagyságú készülékből 13 nyelven hallhatják Berlin meg a látványosságok történetét. Magyar nyelvre nem állítható. Sokkal érdekesebb élménynek bizonyult a HÉV szerelvényével tett városnézés. A harmadik napon napijegyet vettem arra a HÉV-re, amelyik körüljárja a nagy várost. Átszállás nélkül visszajut az ember oda, ahol beszállt. Egy ilyen körút csaknem 2 órába kerül, ha nem száll ki az ember. Szórakoztató élménynek bizonyult. Itt az utasok főképp berlini polgárok. Lehet velük társalogni s lehet őket kérdezni. Érdekes tippeket, valamint hasznos tanácsokat tudnak adni. Egy egész sereg ajánlatot adtak a következő napokra. Szerintük nem szabad kihagyni a Berlinre jellemző Hackescher Markt közelében található Innenhöfe, azaz belső udvarokat. Inkább nagyobbra sikerült világítóudvarnak mondanám ezeket. Egy Trabant autó sem tud bennük megfordulni. Ez volt a valódi berlini, egyben szegényes, mondjuk „proletár" lakásmód.

Berlinben folyton hiánycikk számba ment a szegényebb népréteg olcsó lakással való ellátása. Az itt élő emberek szomorú életviszonyait, valamint környezetük változatosság nélküli sivárságát Zille Heinrich (*1858, +1929), berlini grafikus és híres festőművész tárta fel számos rajzzal és általánosan ismertté vált festménnyel.

Ha sikerül Berlinbe ismét eljutni, akkor eleve már tudom, hogy Berlinről teljesen más képet nyerek, ha sétahajóval járom be a várost. Ezt a tippet a HÉV-en kaptam, de mégsem jutott rá időm.


Helyette látogatást tettem a híres KaDeWe, Kaufhaus des Westens áruházban. Németország legnagyobb áruháza. 7 szinten valamint 60 ezer négyzetméter területen mindent meg lehet kapni, amit szem-száj megkíván. Ennek dacára, szerintem nem áruház. Inkább intézménynek mondanám, ami Berlin hírnevét határon innen és határon túl öregbíti. A háború alatt rázuhant egy megsérült amerikai „Liberator" bombázó gép. Rapityára tette tönkre az egész épületet. 1950-ben újjáépült. Az óta itt ismét mindent meg lehet kapni! Ezzel hasonlít a londoni Harrods áruházra, ahol a menedzsment a 60-as években világkörüli sétahajózást ígért azon vevőnek, aki olyan tömegcikk árut kér, amijük nincs. Egy fifikus agyafúrt hölgy megnyerte a pályázatot. Használt koporsót kért! Sorry, madam we don't have! Sajnáljuk, asszonyság, ilyenünk nincs! Nagyon kár, hogy a KaDeWe nem hirdet ilyen pályázatot. Én tudnám, hogy mit kell kérni: herendi porcelánt! Nincs nekik!


Checkpoint Charli. Az NDK korában ez volt az amerikai szektor határátkelője. Fontos érintkezési pontot jelentet, mert politikai, katonai vagy gazdasági zűr esetében a két nagyhatalom berlini követe itt hajtott át a város másik felébe.


Holocaust-Mahnmal. Lenyűgöző. Szívem a torkomban dobogott. A koncentrációs táborokban meggyilkolt, kemencéikben elégetett zsidók emlékműve. Mahnmal, azaz intő emlékmű! 2711 darab, 2,38-szor 0,95 méter alapterületű, szürke sírkő áll egymás mellet. Berlin kellős közepében, a Brandenburgi Kapu közelében, az USA követsége előtt 1,9 hektár nagy, egyenetlen szintű területen állították fel őket. Közéjük lehet menni. Távolságuk 0,75 méter. Magasságuk 0,5 méter és 4,7 méter között változik. Minden sírkő 0,5 fokkal elhagyja a függőleges irányt. Az emberben így szorongó érzést keltenek. Főleg a 4,7 méter magas sírkövek között úgy véltem, hogy rám dőlnek. A sírkövek szürke színe a holtak hamujára emlékeztet. Nekem tetszik az emlékmű. Lelkileg, érzelmileg meghatott.

Egy kis történelem

Berlinről első alkalommal 1237-ből származik írásbeli említés. Már akkor, mint Brandenburg, később, mint Porosz, még később mint a Német Birodalom fővárosát tartják számon. Hitler nem kedvelte a várost. Német és zsidó értelmiség fellegvárának tekintette. Speer építész kapott tőle megbízást Germania néven új főváros építésére. Az NSZK fővárosa 1990. október 3. óta Berlin lett. Azelőtt (1949-1990 között) Bonn volt az ideiglenes főváros, egyben kormányszékhely. Eközben a két részre szakított Berlin keleti része az NDK fővárosa volt és az NDK-beli kormány székhelye. 1999-ben ide költözött a Bundestag (szövetségi parlament) és a Bundesregierung (szövetségi kormány).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hogyan gyűjtik a hulladékokat?

Magyarországon azt tervezik, hogy az eddig szelektíven gyűjtött műanyagpalackok betétdíjasak… Tovább olvasom