Kisalföld logö

2017. 11. 22. szerda - Cecília 4°C | 11°C Még több cikk.

Járandóságok, felmondások, bolti gondok

Győr-Moson-Sopron - „Munkaügyi gondja van? Kérdezzen a szakértőktől!" felhívással meghirdetett akciónk keretében a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértői levélben, telefonon érkezett kérdésekre válaszoltak szerkesztőségünkben. Ismertetjük a tanulságos eseteket és a tanácsokat, amiket dr. Freier József ügyvéd, Kránitz Pál, a Vasas Szakszervezet területi képviselője és Potyondi Antal, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára adott.
Ki mondjon fel?
„Idén betöltöm 60. évemet, így elmehetek előrehozott öregségi nyugdíjba. Szolgálati időm több mint 40 év. Jelenlegi munkahelyem egy soproni kft., ahol betanított munkásként 2001-től dolgozom. Nyugdíjasként nem szándékozom mostani munkahelyemen tovább dolgozni. Jár nekem úgynevezett sétálóidő vagy csak adható? Idei szabadságkeretemből hány napot vehetek ki?"

A sétálóidő csak adható, azaz nem kötelező adni, és már az is méltányos lenne ebben az esetben, ha a munkáltató mondana fel, ugyanis a munkavállaló érdeke, hogy munkaviszonya megszűnjön, mert nyugdíjba akar menni. Éves szabadságának időarányos része jár neki aszerint, mikor szűnik meg a munkaviszonya.


A nyugellátás külön szakterület

„Férjem 1950-ben született, idén lenne meg a 40 év munkaviszonya. Tavaly december 30-án felmondták munkáját, jelenleg álláskereső segélyen van. Vonatkozik rá az a jogszabály, hogy 59. évét betöltve elmehet előnyugdíjba, ha megvan a 40 év munkaviszonya, vagy annak hiányában csökkentett előnyugdíjba?"

Valószínűleg az említett ellátások egyikét igényelheti, de a pontos válaszhoz több adatára lenne szükség. Nem munkajogi szakértőhöz, hanem a nyugdíjellátások jogszabályait ismerő szakemberhez kell fordulnia, a nyugdíjbiztosító ügyfélszolgálatához.


Jogos járandóságok

„Gyermekem betöltötte 3. életévét, munkáltatómnál hamarosan megszűnik a munkavállalói jogviszonyom. Rendes felmondással történt meg a munkaviszony megszüntetése 6 év után. Mennyi a felmondási idő ilyen esetben? Létezik-e még valamiféle védettségi idő? Milyen kifizetési kötelezettsége van a munkaadónak? Mi történik, ha nem akarja kifizetni a jogos járandóságokat? Munkaügyi bíróság döntése kötelezi-e a munkaadót a kifizetésre? A felgyülemlett szabadságokat csak kifizetni vagy kiadni is köteles?"

A felmondási idő ebben az esetben 45 nap. Védettség csak a nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 évben van. A munkáltató kifizetési és egyéb kötelezettségeiről részletesen írtunk február 2-i számunk 11. oldalán Segítség, leépítenek! címmel. Rendes felmondás esetén a felmondási időre járó bért, a végkielégítést kell kifizetni. Ha nem akarja kifizetni a jogos járandóságokat a munkáltató, akkor munkaügyi bírósághoz fordulhat a munkavállaló, a bíróság döntése kötelezi a munkaadót. A szabadságot akkor kell kifizetni, ha nem lehet kiadni. Pénzzel megváltani egyébként is csak munkaviszony felbontásakor lehet a szabadságot.

Munkaügyi szakértőket láttunk vendégül szerkesztőségünkben: Kránitz Pált, dr. Freier Józsefet és Potyondi Antalt.
Munkaügyi szakértőket láttunk vendégül szerkesztőségünkben: Kránitz Pált, dr. Freier Józsefet és Potyondi Antalt.

Boltosok gondja

„Egy kft.-nél vagyok főállású alkalmazott 5 éve. Boltvezető-helyettes voltam, azóta boltvezető vagyok. Munkánk folyamán a vezetőség problémát nem jelzett felénk. Idén cégünk egy új áruházat nyit, nagyobb alapterületen, nagyobb létszámmal. Jelenlegi helyünkön nyitva kell tartanunk a bérleti szerződés miatt. Hallomásból úgy tudjuk, hogy február 21-től új bérlő lesz, de erről nem tájékoztatnak bennünket. Az új áruház február 2-án nyit. Ahol mi vagyunk, ez a bolt eddig 4 emberrel üzemelt, 1-et ebből áthelyeztek. Az új helyre az áthelyezett kolléganőn kívül 10 új dolgozót vettek fel, köztük 1 vezetőt is. Az új dolgozóknak kereskedelmi végzettségük nincs, míg nekünk igen. A cég vezetője kérdésünkre, mi a szándéka velünk, semmit nem mond.

Kell-e kereskedelmi végzettség egy áruházvezetőnek? Kötelesek-e a régi üzlet bezárása után áthelyezni bennünket? Boltvezető voltam majdnem 5 évig, ha áthelyeznek az új áruházba, köteles vagyok-e elfogadni az alacsonyabb beosztást és ha igen, akkor a munkabéremet is visszavehetik? Mennyi a jelenlegi szakképzett kereskedelmi dolgozók bérminimuma és azt kötelező-e adni? Ha elküldenek bennünket, milyen indok jogszerű, mert eddig probléma nem volt velünk? Elég indok, hogy fiatalítani szeretnének? Jár-e végkielégítés és mennyi? A felmondási idő mennyi? Melyik az a felmondási forma, amit elfogadhatunk?"

Ha átveszi a kisebb boltban dolgozókat annak új bérlője, akkor munkaviszonyuk jogfolytonos maradhat, de persze egy ilyen munkaszerződés-módosításba minden érintett félnek bele kell egyeznie. Különben jelenlegi munkáltatójuk eldöntheti, felmond nekik vagy felajánl más munkát. A felmondásnak valós és okszerű indokot kell tartalmaznia. Az nem elég, hogy fiatalítani akar a cég. Az is vitatható indok lenne, hogy nem tudja őket tovább foglalkoztatni, hiszen új egységébe tíz dolgozót vett fel. De a felmondásban foglaltakat, az indokot csak annak kiadása után lehet vizsgálni, az alapján dönthetik el a dolgozók, élnek-e jogorvoslati lehetőségeikkel. Ha máshol ajánl fel nekik jelenlegi munkaadójuk munkát, akkor módosítani kell munkaszerződésüket, ahhoz pedig mindkét fél beleegyezése szükséges. Alacsonyabb beosztásba helyezéshez is munkaszerződés-módosítás szükséges.

Az áruházvezetőnek kereskedelmi végzettséggel kell rendelkeznie. A garantált bérminimum jelenleg 87 ezer forint, a szakképzettséget igénylő munkakörökben jár az adott szakképzettséggel rendelkezőknek. A felmondási idő 5 évnél hosszabb munkaviszonynál 45 nap; a vasárnapok is beleszámítanak.

A leírtak alapján olvasóinknak javasolható, hogy mielőtt bármit aláírnak, forduljanak jogi, munkaügyi szakértőhöz.


Szombat és vallás

„Vallásom miatt szombaton nem dolgozhatok, korábbi munkahelyemen ezt tolerálták, aztán egy új főnök nem, hiába mondtam, hogy más napokon szívesen ledolgozom túlórában azt az időt is. Kirúgtak emiatt. Szabályos ez? Mit tehetek? Mit javasolnak, más munkahelyen ugyanezt a gondomat hogy vezessem elő?"

Vallásuk miatt a munkahelyeken sem érheti hátrányos megkülönböztetés az embereket. Azonban ha a munkavállaló szombaton vallása miatt nem dolgozhat, ezt mielőtt belép a céghez, jeleznie kell munkaadójának. Ilyenkor a leendő munkáltató mondhatja azt: így nem tudja alkalmazni, mivel a cégnél olyan jellegű a munkarend, hogy ez rendszeresen vagy akár csak időnként előfordul és gondot okozna a munkaszervezésben egy olyan dolgozó, akit ez alól mindig mentesíteni kell. A magyar munkaügyi szabályok szerint ugyanis elrendelhető szombati munka. Az javasolható olvasónknak, hogy következő munkahelye keresésekor jelezze előre helyzetét. Volt munkáltatója esetében attól függhet, érdemes-e egyáltalán bíróságon jogorvoslatot kezdeményeznie, hogy írásos felmondásában milyen indok szerepel és munkaszerződése szerint milyen munkarendben dolgozott.


Ünnep és bér

„Tavaly januártól dolgozom egy bt.-nél. Munkáltatóm az ünnepekre nem fizetett bért. Jár nekem fizetés ezekre a napokra, amiből 2008-ban 6 nap volt, úgy tudom. A bérjegyzékemre fel volt tüntetve, hogy mennyi a fizetett ünnep az adott hónapra, de hogy annak mennyi a bére, az nem. Ha esetleg év közben a munkaviszonyom megszűnne, akkor az évi szabadságot milyen arányban kell kiszámolni és részemre kifizetni?"

Úgynevezett piros betűs ünnepet, hivatalosan munkaszüneti napot A munka törvénykönyve 10-et nevesít: január 1-jét, március 15-ét, húsvéthétfőt, május 1-jét, pünkösdhétfőt, augusztus 20-át, október 23-át, november 1-jét, december 25-ét és 26-át. Ezeken munkát elrendelni alapesetben tilos, csak kivételes esetekben lehet, amiket a jogszabály meghatároz. Például kórházban, vasúton ilyenkor is dolgozni kell. Akikkel ezeken a napokon a munkaadójuk munkát végeztet – mert a jogszabályok szerint végeztethet –, azoknak e napokra dupla pénz jár. A szabadságot a munkaviszony megszűnésekor időarányosan kell kiszámolni. Ha nem tudja a munkáltató kiadni, pénzben megválthatja.

Olvasóink írták

  • 2. matriné 2009. február 05. 09:11
    „Hú, de sok a hozzászóló! Igaz ez nem semmiérő "gárda " ügy!”
  • 1. pseniko 2009. február 03. 16:36
    „A fenti cikkben az -Ünnep és bér- részében a következő olvasható a munkaszüneti napokról:

    Azoknak, akik ezeken a napokon nem dolgoznak, ezekre a napokra bér se jár, csak a közbeszéd nevezi ezeket a napokat fizetett ünnepeknek.

    Ez a kijelentés nem egyértelmű, ugyanis ebből a mondatból sokan arra következtetnek, hogy ezekre a napok nem jár bér, nem jár fizetés, ezeket a napokat a munkáltató nem fizeti.
    Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről jelenleg is érvényben lévő szabályozása szerint a munkaszüneti napokra távolléti díj jár, (ugyanúgy mint a szabadságra) és a távolléti díj összege a személyi alapbér távollét idejére számított időarányos része. (1992. évi XXII. törvény 151.§)

    Vagyis a munkszüneti napokat (ünnepnapokat) a munkáltató fizeti.

    Enci”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Munkacsapdák külföldön – szerkesztetlen változat

Külföldi olvasóink év eleji körkérdése a lapunknál ilyenkor szokásos munkajogi tanácsadáshoz… Tovább olvasom