Kisalföld logö

2018. 07. 18. szerda - Frigyes 18°C | 26°C Még több cikk.

Házasság külföldivel

Győr-Moson-Sopron. Már nem csak filmtémát adnak a külföldiek közti házasságból származó gyermekek miatti szülői viták, megyénkbeli ügyvédekhez is fordulnak helyiek ilyen üggyel. Esküvő előtt érdemes a szabályokat megismerni, mert sok e téren a tévhit.

– Aki külföldivel – különösen, ha nem uniós állampolgárral vagy az unión kívül – készül házasságot kötni, annak a válásra is gondolnia kell, még ha ez furcsán hangzik is. A külföldön kötött házasság felbontásának kezdeményezését nagymértékben megkönnyíti, ha a magyar anyakönyvbe is bejegyeztetik. Ezt hívják honosíttatásnak. Nehéz ugyanis annak a házasságnak a felbontását kérni, amelynek megkötését nem is tudja a kérelmező igazolni. A honosítás költségekkel jár (eljárási, fordítási költség), de később sok utánjárástól menti meg magát az, aki erre gondol – mondta el dr. Kiss Ottilia ügyvéd.

A legtöbb bonyodalom akkor adódhat, ha már gyermek is született a házasságban. Lapunkat többen megkeresték ilyen gonddal. Egy édesapa is, aki Amerikában nősült meg és most Kelet-Európában pereskedik gyermeke láthatásáért. Ilyen ügyekről ritkán lehet írni a személyiségi jogok miatt, de érdemes közzétenni, mikor minősül jogellenesnek a gyermek külföldre vitele. Önmagában ugyanis nem attól az a külföldre utazás, hogy a másik szülő nem járul hozzá. E téren nálunk a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása ad iránymutatást és az 1980-as hágai egyezmény rendelkezik, melynek jelenleg 64 állam részese. Köztük az Európai Unió összes országa, így hazánk is és többek közt Törökország, Albánia, Svájc, Norvégia, Kanada, Ausztrália, az USA. De például Örményország, Kazahsztán, San Marino, Thaiföld, Üzbegisztán nem.

A hazai szabályozás szerint a gyereket közösen nevelő, azaz együtt élő szülők esetében akkor jogellenes a külföldre vitel, ha az egyik a másik hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. Külön élő szülőknél akkor, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket volt párja hozzájárulása nélkül viszi külföldre, vagy tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad, holott a másik szülő csak a kiutazáshoz járult hozzá. Jó tudni, hogy az egyik szülő a másik hozzájárulásának hiányában is külföldre viheti tartósan, azaz egy évet meghaladó időtartamra vagy akár végleg is a gyermeket, ha ezt kérelmére a bíróság engedélyezi.

Erre ad lehetőséget a tartózkodási hely kijelölése iránti nem peres bírósági eljárás. Ha a szülő úgy véli, jogellenesen vitte el párja, volt párja a gyermeküket más országba, olyanba, ahol irányadó a hágai egyezmény, akkor az erre a célra kijelölt központi hatósághoz fordulhat. Ez nálunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A hazai tárca megkeresése javasolt, mert itt jogsegélyt is kaphat a magyar szülő és az a külföldi szülő, akinek gyermekét jogellenesen ide hozták. A hatóság segít azzal is, hogy felveszik a kapcsolatot a gyermek tartózkodási helyén a másik állam hatóságával – a jogellenesen külföldre vitt gyermek visszahozatalával kapcsolatosan és a jogszerűen külföldön tartózkodó gyermekkel való kapcsolattartás esetén is.

Az egyik szülő a másik hozzájárulásának hiányában is külföldre viheti tartósan vagy akár végleg is a gyermeket, ha ezt kérelmére a bíróság engedélyezi. Ha a szülő úgy véli, jogellenesen vitte el párja, volt párja a gyermeküket más országba, olyanba, ahol irányadó a hágai egyezmény, akkor az erre a célra kijelölt központi hatósághoz fordulhat.


Gyakran jól működik a vegyes házasság, de érdemes figyelni például az anyakönyvezés honosíttatására. Horváth Dóra és olasz férje, Marco Moretti 2006-ban Magyarországon házasodott össze, gyerekeik, Matteo és Lorenzo Parmában születtek. Fotóillusztráció

Olvasóink írták

  • 1. xverax 2013. november 02. 17:42
    „szép család”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gardrób újratöltve

Mit mivel hordjanak a negyvenes nők, amikor már nevetségesen néznek ki a fiatalos butikcuccokban,… Tovább olvasom