Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

Halálos vírusok tömlöce

Hamburg. Mivel foglalkozik az észak-európai Hamburgban egy forró égövi intézet? Például ebbe a kikötői kórházba kerülnek a hajókon érkező fertőző betegek. De az intézet kutatásai, gyógyító tevékenysége messze földön ismert. Most kibővítették és felújították ezért a helybeliek élhettek a ritka alkalommal ellátogathattak a szigorúan zárt helyre. Hamburgi olvasónk, Galgóczi Róbert helyszíni élménybeszámolója.
Nyílt ajtó várta az érdeklődő látogatókat. Ritkán előforduló eseményre került sor. A nagy tekintéllyel és jelentőséggel rendelkező kikötő ismét hívta a város lakósságát nem mindennapos bemutatóra. Ezennel épületavató ünnepélyre érkeztek a vendégek és a látogatók. Bővítették, korszerűsítették a népnyelvben Hafen Krankenhausnak mondott kikötői kórházat. Berlinből az egészségügyi miniszter is tiszteletét adta. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a föld forró égövi vidékeiről származó betegségek Európában is halálos kimenetelűek lehetnek.


Számos lakos és vidéki polgár megjelent, hogy a nem mindennapos és nagylelkű lehetőséget kihasználja, hogy szemügyre vegye a halálos vírusok sötét tömlöcét, Hamburg egyik legvédettebb biztonsági épületét. Ki tudja, mikor nyílik rá ismét alkalom?


Közel a kikötő övezetéhez, az Elba meredek vízpartján, 1821-ben épült a város, sőt a szövetség határain túl, külföldön is jelentős hírnévvel rendelkező úgynevezett Tropeninstitut Hamburg, a forró égövi intézet. Ez a hivatalos neve. Az új épületrész napjaink tudományos követelményeinek megfelelő berendezéssel rendelkezik, így állították üzembe. A meglévő, 116 éves épületet pedig korszerűsítették.

A 30 millió euróba kerülő új épületszárnyban háromszorosan biztosított laboratóriumok találhatók. Az első két emeleten nincsen rendes ablak. A piros klinkertéglás házat 1893-ban építették. Előtte a vaskerítés az utca teljes hosszát betölti. "Ha arrafelé megyek, nem a forgalomra, akaratlanul is az ablakokra tekintek. Mondom ott magamban: ide nem szeretnék bejutni. Titokzatos, rejtélyes helynek tartom. Falai mögött valami mindég történik, amiről az újságok libabőrt keltő cikkeket írnak." - állítja Róbert.


Hosszú ideig, mint egyedülálló intézet működött. Szerte a széles világról Hamburgba jöttek a nem gyógyíthatónak tűnő betegek. Itt kezelték például Németország első AIDS-es, HIV-fertőzött betegeit. Az AIDS kutatás területén az intézet virológiai osztálya úttörő jelentőségű eredményt tud felmutatni.

Forró égövi intézet. Mi a feladata? Mivel foglalkozik az észak-európai Hamburgban egy forró égövi intézet? Mint neve is mondja, forró égövi mikrobiológiai kutatással. A kutatási eredmények tanításával. Szakorvosok és hajóskapitányok kiképzésével. A világ tengereiről a városba érkezett hajókkal néha nem kívánt „utasok" is jönnek. A korai középkorból, a vitorlás hajók, a Hansakoggék, idejéből is maradt fenn hasonló jelentés, hogy már akkor betegen tértek vissza a matrózok. Szomorú sorsukról szól a kikötő akkori krónikása.

Ma is nagy figyelmet kell fordítani a hajón lévő ragályos betegségben szenvedő fedélzeti személyzetre, az útközben beteg lett matrózokra. Érkezésük pillanatában nyomban vesztegzárba veszik őket. Nyomban hozzák őket az itteni intézetbe. Sikeres gyógyításuk első lépese a betegség felismerése. A helyes diagnózis. Ennek meghatározásához a kezelőorvosnak tudni kell, hogy hol járt és honnan jött a hajó.

Az afrikai kórokozók más tünettel mutatkoznak, mint az ázsiai kórokozók. Ennek meghatározására hivatottak a laboratóriumokban dolgozó kutatók és asszisztensek. Leleményességükkel gyakran életet tudnak menteni.


A város legvédettebb biztonsági épületét nem a külső támadástól védik. Újabban persze azért attól is! Az apró ökörszemablakokkal bevilágított 25 laboratóriumban Afrikából, Ázsiából, és máshonnan származó életveszélyes kórokozókat tenyésztenek. Például a veszedelmes malária, ebola, lasza, SARS, spanyol náthaláz kórokozókat és újonnan felfedezett baktériumokat. Ezektől védik a lakósságot. Ezért picinyek az ablakok. A helységek légnyomása a külső környezeti légnyomást nem éri el. Így a levegő folyton a helységekbe áramlik. Kutatók, akik ide be akarnak jutni, azoknak 3 légzsilipen kell át menni és asztronauta-védőöltönyt kell felvenniük. Úgy néznek ki benne, mint az autóabroncs reklámjából ismert emberke.

"Ide önkéntesen ritkán jönnek emberek. Én is most voltam itt először. Az év legtöbb napján a hatalmas épület ajtajai szigorúan zártak. Esetleges beteglátogatók lezárt ajtók előtt állnak. Nagy, piros gombbal kell csengőt nyomni, hogy jöjjön kísérő, hogy tovább lehessen menni."

"Az épületet avató ünnepélyre nyitott ajtóra találtunk és szabad betekintést kaptunk a tudományos kutatásra alkalmazott helységekbe, más néven laboratóriumokba, valamint a vesztegzárt biztosító kórtermeibe. Kívülről, páncélozott üvegen át láttuk a kórtermeket, ahol a ragályos, májgyulladásos betegeket kezelik és gyógyítják. A ragályos betegségek kórtermeiben is alacsonyabb a légnyomás, mint a környező folyosókon. Nagy szerepet játszik a légnyomást szabályzó készülék."

"Hálás vagyok nagyon, hogy az intézet vezetősége alkalmat nyújtott a hamburgi, sőt a szövetség határain túl is ismert forró égövi intézet kórtermeinek és más egyéb helységeinek a megtekintésére, valamint gyógyító munkájának a megfigyelésére. Gazdag tapasztalatot nyertem. Ilyen lehetőség az ember életében ritkán fordul elő. Szerencsének mondható. Hálás köszönetemet névtelen adománnyal fejeztem ki."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Esernyőt, pénzt hozzatok!

Betáncolt életébe egy brazil címmel már írtunk Derzsi Ildikóról, a nagyszentjánosi lányról, aki az… Tovább olvasom