Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Fiatalon kell felébredni az időskori nyugodt álomhoz

Amíg régen elég volt tanulni, jó állást szerezni, magas jövedelemmel nyugdíjba menni, ma már mindenkinek azt kell megtanulnia: csakis önmaga teremtheti meg gondtalan nyugdíjas éveit és ehhez fiatalon kell ébresztőt fújni, elkezdeni takarékoskodni. Kíváncsiak voltunk, erre milyen példák vannak a világban.
Péter, USA, Ohió: „Itt a társadalombiztosításnak megfelelő nyugdíj összege a középosztály esetén átlagosan havi 1000-1200 dollár (mintegy 190-228 ezer forint). Ebből adózni kell. Emellett van a nyugdíjas egészségügyi biztosítási rendszer, ami fizeti a kórházi költségek egy részét. Mivel nem fizet mindent, a nyugdíjasok jó része kiegészítő egészségbiztosítást kénytelen venni, ami 200-600 dollárba (mintegy 38-114 ezer forint) kerülhet. A nyugdíj-előtakarékosságot nagyon ösztönzik, de igazából szerintem azért, mert azok, akik ezeket az alapokat kezelik, óriási pénzeket keresnek vele. A nyugdíj-előtakarékosság egyik legnépszerűbb eszköze nagyjából az önkéntes nyugdíj-pénztárnak felel meg. Ha az ember 62 éves kora után kivesz belőle, adóköteles, de ha sokat tesz félre aktív éveiben, azzal csökkenti adóalapját. Egy másik módszer a nyugdíjas-kori megélhetésre egy hitel, az ember ráíratja a lakás tulajdonjogát egy cégre, amely élete végéig fizet egy bizonyos összeget. A biztosítótársaság kiszámítja, milyen eséllyel hal meg az illető. Ha az esély statisztikailag nagy az elhalálozásra, akkor nagyobb összeget fizetnek."

Aki nem spórol, rosszul jár

Bandi, USA, Kalifornia: „Az állami társadalombiztosítás minden magánvállalatnál dolgozóra kötelező. Létezik a magánvállalatok által szorgalmazott nyugdíjalap is, amibe az ott dolgozók havonta fizetnek. Gyakran a vállalat is hozzájárul ehhez. Az Egyesült Államokban a nyugdíjkorhatár egyforma nőknél, férfiaknál, idén 65 év és tíz hónap. A korhatár évente két hónappal emelkedik, amíg eléri a 67 évet. Valószínűleg 70 évre is felmegy a korhatár. Az ösztönzés itt is meg van arra, hogy a fiatalok gondoljanak a nyugdíjra, de a legtöbben nincsenek takarékosságra tanítva. Pedig az átlagos nyugdíj – amit kötelezően vonnak – csak minimális létfenntartást biztosít. Akik nem spórolnak külön a nyugdíjra, szomorú jövő elé néznek. A magánnyugdíj sokat segít. Itt is az a probléma, hogy szaporodik a nyugdíjasok száma, csökken az aktív dolgozóké. Azt is tudni kell, hogy a magán-nyugdíjpénztárak adminisztrációja lényegesen kevesebbe kerül, mint az államié. Amerikában élő honfitársainknak az is megoldás arra, hogy elkerüljék nyugdíjasan a szegénységet, hogy visszatelepednek hazánkba, mert az amerikai nyugdíj otthon lényegesebb jobb életszínvonalat biztosít."

A svédek magukat ösztönzik

Lali, Svédország: „Svédországban csak 65 éves kortól lehet nyugdíjba menni. A nyugdíjat a kereset utáni állami nyugdíj alapozza meg, de már évekkel ezelőtt létrejöttek privát nyugdíjbiztosítók, azok révén mindenki maga spórolhat. Itt mindenki magát ösztönzi erre. Sokan már fiatalon kezdik a privát nyugdíj-takarékosságot. Nekem is két privát spórolásom van. Az ilyen spórolás levonható az adóból az évvégén, amit spórolt, annak mintegy 20-30 százalékát visszakapja. A nyugdíj úgy nettó 7000-12000 ezer korona (mintegy 189-324 ezer forint) átlagban. Ehhez jön hozzá a külön spórolt nyugdíj, az is adólevonással, mindenkitől levonnak mintegy harminc százalékot. A legkevesebb nyugdíj körülbelül 3200 korona (mintegy 86400 forint), ez annak jár, aki nem dolgozott vagy nem keresett annyit, hogy abból adót, nyugdíjat vonhattak volna. Aki fiatal korában nem gondolt a nyugdíjéveire, az itt nem sokat várhat és csak magára vethet. Itt is vannak azonban valóban szorult helyzetben lévő, korábban dolgos nyugdíjasok, akik annak idején keveset kerestek és nincs privát nyugdíjspórolásuk."

Végkielégítés helyett nyugdíj

Anikó, Olaszország: „35 év munkaviszony után, 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba az alkalmazottak, 58 évesen az »autonóm« dolgozók: kereskedők, vállalkozók. Akinek már 39 év munkaviszonya van vagy vállalkozóként 40 éve fizeti a társadalombiztosítási járulékot, életkortól függetlenül nyugdíjas lehet. A nyugdíj mértékét korábban a munkában töltött utolsó tíz évből a legjobb öt év alapján kalkulálták, jelenleg az összes ledolgozott év során befizetett járulék alapján állapítják meg. Az úgynevezett alapnyugdíjra a nők 60, a férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá. Az idén ez 436 euro (mintegy 109 ezer forint) havonta. Ennyi pénzből Parmaban egy garzonlakást is nehéz bérelni, nem beszélve a rezsiről és az egyebekről.

Minden bank, biztosítótársaság kínál nyugdíj-előtakarékossági formulát, amikor megpróbáltam az egyik magánnyugdíj-szerződéseit értékesíteni, meglepődtem: szinte minden barátom, ismerősöm már évekkel korábban gondolt erre. Vannak, akik nemcsak egyet kötöttek. A nyugdíjrendszer januárban bevezetett reformja gyökeres változást hozott a »kiegészítő« nyugdíjakkal kapcsolatban. Itt ugyanis a fizetésekből minden hónapban levonnak és félretesznek egy bizonyos összeget (tfr), ez lesz majd a végkielégítés. Ezzel a pénzzel eddig a munkáltató rendelkezett, befektette, a dolgozó a munkaviszony megszűnésekor egy összegben kapta meg. Csak különleges esetekben – például első lakás vásárlásakor – juthatott hozzá egy részéhez. Mostantól viszont a dolgozó dönti el, hogy ezt a pénzt átirányítja-e egy kiegészítő nyugdíjrendszerbe. Ha így tesz, adókedvezményt kap, s előfordul, hogy a munkáltató is hozzátesz valamennyit."

Gyerekeink mindig lesznek, de...

Róbert, Németország: „Tanácstalanok a politikusok, mert elavult az 1878-ban bevezetett nyugdíjrendszer, aminek alapelvét még a poroszországi vaskancellár, Bismarck találta ki. Az akkori iparosodó társadalomban nem volt gyermekhiány és az élettartam sem érte el a mai szintet. Adenauer, aki 1948-ban folytatta Bismarck rendszerét, azt mondta: »Kinder kriegen die Leute immer«. Azaz gyerekeik mindég lesznek az embereknek. Ez a vitathatatlan tény a Bismarck-féle nyugdíjrendszer éltető eleme, legfontosabb pillére. A fiatalok járuléka az öregek nyugdíja. Egy darabig nem is volt baj, de most a szakértők kongatják a vészharangot. Napjainkban minden szülni képes nőre csupán 1,4 szaporulat esik. Félő, hogy így összeomlik az eltartók és az eltartottak közötti arány. Emellett a várható élettartam ugrásszerűen nőtt. Jelenleg a lakósság 23,2 százaléka hatvan év feletti.

Nehezítette a helyzetet, hogy a kelet-német nyugdíjasokat felvették a nyugat-német nyugdíjalapba. Ez egy csapásra húsz százalékkal kevesebb nyugdíjat jelentett azoknak, akik a fordulat után érték el a nyugdíjkorhatárt. Megoldási javaslat, hogy ne csak a munka, a tőke jövedelme is váljon járulékkötelessé. Így függetlenné válna a rendszer a népességi mutatószámoktól. Emellett ösztönözni, adókedvezménnyel támogatni kell az öngondoskodást, az elő-takarékosságot. A jelenlegi kormány 67 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, míg a munkanélküliek aránya 9,6 százalék. A nyugdíjemelést többször elhagyták. Mondván az 1500 euró (mintegy 375 ezer forint) havi átlagos nyugdíj elegendő. Pedig itt is vannak kisnyugdíjasok, akik egyszerre csak két szelet parizert tudnak vásárolni."

Megemelték a korhatárt

Niki és Ádám, Nagy-Britannia: „Hála a külföldről érkezőknek, akik Angliában dolgoznak és nem igénylik vissza az adót, így itt kicsit jobb a helyzet, mint otthon. De itt is volt gond, ezért meghosszabbították a kötelező munkaidőszak korhatárát 60-ról 65 évre. Itt is az első pillér a társadalombiztosítási nyugdíj és vannak magánnyugdíj-pénztárak. Jellemzően mindenki olyan munkahelyre törekszik, ahol nem kell pluszba fizetni a magánnyugdíj-pénztárat, mert már mint extra szolgáltatás benne van a fizetésben. Az elő-takarékosság leggyakoribb formája a házvásárlás és bérbeadás. Két-három ház úgy hoz, mint egy jól fizető munkahely, az öreg napokra is. A nyugdíj összege itt is a korábbi fizetéstől függ, de itt is panaszkodnak a nyugdíjasok."

Összeállította: Rimányi Z.

Hazai háttér: időzített bomba

Nálunk a nyugdíjjal kapcsolatos, időzített bombaként emlegetett probléma, hogy egyre több az idős ember és az aktív dolgozók nem fizetnek be annyi járulékot, amennyi nyugdíjukhoz kellene. Egyre kevesebb ember tart el egyre többet. Évente több mint ötszázezer munkavállaló nem dolgozik eleget a nyugdíjjogosultsághoz. Nyugdíjrendszerünk első pillére a társadalombiztosítási nyugdíj. A másodikat a magán-nyugdíjpénztárak jelentik, a harmadikat az önkéntes magán-nyugdíjpénztárak. A negyedik pillér a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz). A számla tulajdonosa döntheti el, hogy a megtakarított pénzét mibe fekteti és egyéni befizetései után 30 százalék, de legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményt kap.

Az ötödik pillért a biztosítótársaságok nyugdíj-biztosítási termékei adják. A nulladik pillér az állampolgári jogon járó alapnyugdíj lenne, valószínűleg csak a rászorulóknak, az elszegényedett időseknek, akik egyébként nem szereztek nyugdíjjogosultságot. A cseheknél is egyre népszerűbbek az önkéntes nyugdíjalapok a lakosság körében, de a szakértők az ott összegyűlt összegeket továbbra is elégtelennek tartják ahhoz, hogy majdan a nyugdíjas megtarthassa életszínvonalát.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Karneváli karaván

Tovább olvasom