Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 20°C Még több cikk.

Békacombot ropogtattak – városnyian

Mi az, ami két napra a kisvároska lakosainak többszörösét vonzhatja a településre, ráadásul különlegesen egészséges étel fogyasztására buzdít és minden sarkon mosolyra fakasztja a látogatókat? A Békavásár, azaz a Foire aux Grenouilles, amit a termálfürdőjéről és ásványvizéről híres franciaországi Vittelben minden tavasszal megrendeznek.
Bonsoir brekegők!

Tetemes, mázsában mérhető mennyiség elfogy állítólag ilyenkor a franciák finomságából, a békacombból, amit nemcsak rántva, hanem különböző színű és ízű szószokkal tálalnak. Sőt, lepényt, tortát is sütnek belőle. Pedig a hétvégi Békavásárnak csak az egyik napján kap főszerepet az éjszakába nyúló lakomázás. Hajnalban a fesztiválnak otthont adó utcácskák berendezését teljesen átalakítják, s a második napon már az árusok foglalják el a helyek zömét a körhinták szomszédságában. Lehet ilyenkor piac jelleggel mindenféle olcsóbbnak számító ruhaholmit és ajándéktárgyat kapni. Utóbbiak közt többségben vannak a békát formázók, agyagból, textilből, gipszből és még ki tudja miből. Békás bögrék, tányérok, ékszerdobozok, levélnehezékek és egyebek.


Ami pedig a városka lakosainak turistavonzás érdekében megvalósuló összefogását leginkább jellemzi, az az, hogy a Békavásár ideje alatt minden üzlet minden termékét ötven százalékos kedvezménnyel árusítja. S ez még így is megéri nekik, mivel a több szempontból is vonzó fesztiválra annyi látogató érkezik Vittelbe, ami lakosai számának többszörösét teszi ki.

Kiürített tűzoltólaktanya

Így nem csoda, hogy az utcákon egymás melletti hosszú sorokban végig asztalok és padok húzódnak, akárcsak a bajor sörfesztiválokon. Csak itt a habzó ital mellé nem kolbászt esznek, hanem békacombot ropogtatnak. Még a pompier-k, a tűzoltók is kiürítik erre a célra laktanyájukat. A piros tűzoltóautókat az udvaron sorakoztatják fel és azokat így megnézhetik, kipróbálhatják az érdeklődők, majd a garázsban ülhetnek asztalhoz és falatozhatnak az ilyenkor mindenkinek ajánlott finomságokból, a békaféleségekből. Persze többféle elkészítési módját érdemes azoknak kipróbálni és meg lehet győződni arról, hogy azok hogyan, miből készülnek. Ugyanis frissen sütik a békacombot több standnál, sátorban is. Van amelyikben az ételt árusítók egyben jótékony célra gyűjtik az adományokat. Például a helyi lionok, akik a békalepényből összegyűlő pénzből kórházat, középiskolát támogatnak.


S miközben az illatozó sülteket, süteményeket kínáló utcákon sétál a látogató, a fesztiválhangulat színes, szabadtéri forgatagát élvezheti, ami többek közt rézfúvósok szinte tánclépésben előadott koncertjétől hangos. Nem túlzás: sárga sálat és jellegzetesen franciás barrettsapkát viselnek és úgy fújják hangszerüket, hogy közben akrobatikus tánckoreográfiát mutatnak be, mintha egy pillanatra se tudnának megállni a maguk diktálta pattogós ritmus hatására.

Megenni vagy nem enni

Minderről lapunknak személyes élménye alapján dr. Menyhárt Miklós számolt be. A bőnyi háziorvos ugyanis egy éves szakmai kiküldetésen Franciaországban tartózkodik. Az Országos Alapellátási Intézet megbízásából több idősgondozással foglalkozó tanulmányt készít, főként a Vittel kórházában tapasztaltak alapján. Ugyanis jelenleg ott dolgozik. A doktor így maga is kipróbálta a békacombot és csak jót tudott mondani erről az ízélményéről.


Aki nyitott az újdonságokra, más népek gasztro-szokásaira, annak mindenképp érdemes megkóstolnia a békát, mint étket. Saját tapasztalatom szerint grillezve isteni finom. Igaz, még gyerekkoromban ettem Észak-Olaszországban és nyelvi félreértések miatt csak utólag derült ki, hogy mi ízlett annyira. Ha előre tudom, mivel kínálnak, akkor valószínűleg nem kérek belőle, de kár lett volna kihagyni. S persze, hogy csúfolhatjuk a franciákat békaevőknek és csigaevőknek, de ha belegondolunk, nem nagy különbség van aközött, hogy csirkét, hangyát vagy kagylót eszünk. Az egész csak megszokás, előítéletek kérdése. S ha a francia vidék ízeit nem is irigyeljük, építészeti és természeti szépségeit érdemes megtekinteni.

Világörökségek szomszédságában

Vittel Franciaország északkeleti részén található, lakosainak száma mintegy hatezer. Lorraine térségbe tartozik, tágabb értelemben pedig az alkotások földjéhez, Lotaringiához. Így közel van Belgiumhoz, Luxemburghoz és Németországhoz is. Vittelnek éppúgy híres a termálforrása, mint Contrexéville-nek és gasztronómiája sem elhanyagolandó. Érdemes megkóstolni a quiche lorraine nevű sós tortát, amelyet szalonnával, tojással és tejföllel készítenek.


Lotaringia a lantkészítéshez, a csipkeveréshez, a zománchoz, a fajanszhoz és a kristályhoz kapcsolódó mesterségek helyi művelőinek nemzedékek óta átörökölt szaktudására büszke leginkább. Neves városa a szecesszió szülőhelye, Nancy, ahol Emile Gallé, az art nouveau-t mozgató művész alkotott, aki meghatározóan hatott a festészet, az iparművészet és az építőművészet alakulására. Művészeti stílusjegyei fedezhetők fel mindenhol a városban, házablakokon, homlokzatokon és kapukon.


Nancy, a bearanyozott város: a középkorban alapították, s ott a XVII. században szaporodtak el a magánpaloták. Ugyanekkor kapta meg Stanislas királytól a place Stanislast, a 2005-ben pompásan felújított teret, melyet azóta az Unesco a világörökség részévé minősített, és amihez foghatót keveset találunk Európa-szerte.


Vitteltől nincs messze Strasbourg sem. Strasbourg az Elzászi régió és Alsó-Rajna megye székhelye, a Franciaország keleti határán található „németes" város, amit Straßburgnak vagy Strassburgnak is írnak. Ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik az ókorban egy kelta falu volt: Argentorate. A város latin neve ebből kifolyólag Argentoratum; Germania superior provinciának fontos katonai erődítménye volt. A római időkben – akárcsak Győrnél – a várostól északra húzódott a limes. A IV. századtól püspöki székhely, az V. század folyamán elfoglalják a hunok és a frankok is, ahogy több francia várost is. Hiszen Strasbourg a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot a Matics-Horváth Barátság-hídja köti össze. A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag a Grand Ile szigeten terül el. De azt többen tudják, hogy Strasbourg éppúgy az Európai Unió fővárosának nevezhető, mint Brüsszel, itt található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága.


Lotaringiában három természetvédelmi park található és csaknem ötezer kilométeres hajózóútvonal. Egész Lotaringián végighúzódik a Maginot-vonal, amit André Maginot francia hadügyminiszter javaslatára építették a francia–német és a francia–luxemburgi határon a két világháború között. Védelmi célokat szolgáló erődrendszer. A második világháború idején kiderült, hogy felesleges volt, mert később a német hadsereg a Maginot-vonal megkerülésével, az Ardennek-hegységen átvágva rohanta le Franciaországot. Néhány részen még ma is látogatható.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vámpírrománc Toscanában

Újhold: A „jófiú" vérszívó és az emberlány szerelme a vásznon is folytatódik. Európai… Tovább olvasom