Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Almába szúrt pénzérme...

Róbert, Hamburgból:
 
"...gyermekkorom egyik legszebb emléke. Szentkarácsony fényes ünnepének felejthetetlen tartozéka. De a „csendes éj, szentséges éj“ énekben ábrázolt ünnep fénykora szerintem végképp letünt. Szivhez szóló hagyományai végképp kihaltak. Háztól-házig járó tarisznyás mendikánsokat, ünnepi köszöntöket manapság már hiába keresünk. Szentestén a mai fiatalok nem köszöntenek gyertyafényes karácsonyfával kivilágított ablak alat igy:
- Dicsértessék a Jézus Krisztus! Meghallgassák-e a karácsonyi éneket?
- Meg, meg! Csak mondjátok!
 S ki-ki a maga módján rázenditett; az ösi idönkböl ránk hagyadékolt „Mennyböl az angyal“ vagy az új kori „Csendes éj, szentséges éj“ karácsonyi énekre. Köszönetül almába szúrt pénzt, diót, mogyorót, süteményt s néha könyvet is kaptunk. Imakönyv is került a nyakba akasztott vászon tarisznyába. Az idösebbeket elökészitett italra is behívták. Késöbb, az éjféli mise folyamán, bajba jutottak. A sok bor és tömény pálinka -egyéb ital paraszt háznál nem volt, tehát nem is kaptak- a törkü megártott nekik. Nem szoktak hozzá. Igy egy-egy karácsonyi mendikálásból az elsö berugás emléke is származhat.
 
A mendikáns féle szép szokás Németországban is honos és ismert. De nem karácsonykor Vizkereszt napján itt is háztól-házig, emeletes házban, ajtótól-ajtóig, járnak az angyalnak beöltözött fiatal iskolások. Egyik kézben aranyszinü csillaggal diszitett hosszú bot, a másik kézben fogantyus persely. E szép hagyomány neve: Sternsingen = vizkereszti modóka. A fiuk, újabban lányok is, csoportosan, 3-4-en, jönnek, járnak, csengetnek. Ajtónyitás után nyomban elöre betanúlt, kötött, ritmkus szöveget kezdenek el szavalni. Verselés alatt a 3 napkeleti király nevének a kezdöbetüit irják krétával a ház, a lakás ajtajára. Védelmet és áldást szimbolizál. Közben rázzák a perselyt. Hallik belöle az aprópénz csörömpölése. Régen a saját zsebbe ment az adomány. Alma, dió, mogyoró, sütemény, pénz. Manapság valamelyik egyház nevében jótékonysági célra gyüjtenek. A multból hagyatékolt szép népi szokásból tehát mesterségesen életben tartott gyakorlat lett. Egyéni inditékból manapság egy iskolás sem indulna útra. Ilyenféle trend sajnos böven van. De még szoros köze van a  karácsonyi szelleméhöz és az ünnep vallásos hagyományához.
 
Világi igény kielégítését szolgálja a hamburgi városház elötti nagy téren tartott kirakodós, karácsonyi Christkind Markt = Jézuska vásár is. A város határain túl, a messzi távolban is tudnak róla. Különjáratú omnibuszok hozzák, szállitják a sok vidéki érdeklödöt és vevöt. Valahai vallási jelellegére csupán a tarka hirdetötáblák felirata emlékeztet. Piac az piac! Csak pénz és az üzlet beszél. A vevö reklámszatyorban kapja a vett árut. Lásd az Aldinál. Késöbb a buszban, böröndbe rakják át. Mmmhh! Milyen mennyei illat? Forralt bor, piritott mandula, sült alma illata száll a levegöben. Amit a szem és a száj megkiván az itt minden kapható. Drezdai püspökkenyér. Nürnbergi mézeskalács. Lübecki marcipán. Türingiai sült kolbász. Badeni forralt bor. Stb. (A puszta emlitésük is étvágyt kelt az emberben. A néhai szocializmusban a létezésükröl sem hallottam. Jaj, tévedtem! A nürnbergi lebkuchen Anyám mézescsokjára emlékeztetett.) A kinálat bösége, illata, tarkasága féktelen tobzódásba torkol. Reszelt fahéj, darált szegfüszeg és más messzeföldi füszer illata csiklandozza az ember orrát. Szivesen jövök ide. Szem, száj? A böségszaru tartozékához orr, fül kivánatát is csatolni kell. Nyugtatólag szól a zene. Ismert karácsonyi ének hangzik a hangszóróból. Ravasz eladók az illat és a dallam vételre ösztönzö erejét is rég felfedezték. Lélektanilag kiagyalt sorrendben váltják egymást az eladásra felsorakoztatott bódék, vagy standok. Semmi közük sincs karácsony szelleméhöz és az ünnep vallásos hagyományához, de a hangulata viszont megmaradt.
 
Julklapp = ajándékozási ünnepség. Régi, de nem ösi, karácsonyi hagyomány. Vállalaton belül a jó kollégiálitás jegyében kerül rá sor. Baráti körben, sport- és egyéb egyesület keretén belül is szokás megtartani. Otthonról nem ismertem. Németalföldi, pontosabban, germán, azaz pogány hagyomány. Hamburgban találkoztam vele elöször. Néhány vállalat - ahol a dolgozó munkatárs emberi mivoltát még nem felejtették el – hallgatólagos, de fizetett szabadidöt engedélyez e karácsony elötti julklapp ünnepségre. Mindég szivesen vettem rajta részt. Mi a lényege? Gyertyafénnyel kivilágitott ülésterem hosszú asztalára fehér abroszt teritettünk. Erre két ádvent koszorú jött 3 égö gyertyával. (Az ünnepséget mindég a 3. gyertya meggyújtását követö hétfön tartottuk.) A koszoruk közé kerültek a tarka papirban szépen becsomagolt ajándékok. Az üzemi konyhán rendelt gazdag hidegtál is odakerült. Mindenki, igazgató, kolléganö és kolléga vett és hozott magával egy kicsiny, vagy nagy dobozt, amiben ajándék rejlett. Doboz helyett aranyszálas zsinorral bekötött piros zsákocska is elöfordulhatott. Tartalma titok, találgatás kérdése. Dobozokra, zsákokra a kolléganök számot ragasztottak. Közben ettünk, ittunk, nevetgéltünk s ugrattuk egymást a hozott ajándék értékével. Majd elhangzott a gong és elérkezett a számhúzás, a tombola nagy pillanata. Papirkosárból, behunyt szemmel húztam a számot. Minden szám nyert. Senki sem szenvedt csalódást. Senki? Na, ja! Mindenki kedvére nehéz járni. A nyert doboz  keresése igy mindég izgalommal járt. Hátha csalódást okoz! Sebaj! Árverésre bocsátom. Cserélhetek is. Mulatságos és hangoskodó idötöltés a dobozok kibontása és az ajándékok végleges tulajdonosainak a megtalálása. Különösen az árverést kiséri hangos lelkesedés.   Jó szórakozás. Senki sem unatkozik. Értékesebb valami többet hozhat, mint a volt ára. Az ülésteremben csak gyertyafény világitott. Mindenki ráért. Senki se sietett haza. Szerintem szép hagyomány. Nem szabad, hogy kihaljon. Néhány hamburgi család itt vette kezdetét. Apuka, anyuka itt szerette meg egymást. Karácsony szelleméhöz mi a köze? Semmi! Csak akkor ünneplik.
 
A karácsony elötti, ádventi hetekben sok helyen, pl. ovodában, iskolákban elöre ünneplik a Kisjézus születésnapját. Az ajándékok elosztására piros palástos, baklós sapkás és nagy szakállas Mikulásra van szükség. Mikulást játszani olyan feladat, ami nem igényel hosszu kiképzést. Sokan jelentkeznek erre a jobra. Szivesen bérelnek egyetemistákat, középkoru férfiakat. Munkanélküliek is jelentkezhetnek. Ám mindenkit nem fogadnak el. A Hamburgi Munkaügyi Hivatal szakszerüen kiszüri az alkalmasnak vélt személyeket, karcsú legényeket. Minimális testméret 1,75 m. Továbbá: piros palást, baklós sapka, fehér öv, öblös, fehér körszakáll, fekete nadrág és fekete csizma felmutatása természetes alapfeltétel. Higgad és mersz, azaz lámpaláz nélküli, fellépés, valamint folyékony és szabatos beszéd magától erthetö feltétel. Nélküle nincs job. Ismerni kell néhány népszerü karácsonyi éneket is, s nem árt, ha a betlehemi történet sem idegen Nem hoz nagy pénzt. Bevetésenként 35 €-t fizetnek. Ebböl fedezni kell a kiszállásra elhasznált üzemanyagot. De szivesen csinálják, mert a saját gyermekkorra emlékeztet."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szórakozás ára - szerkesztetlen változat

Tovább olvasom