Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 4°C

A múlt bűne a jelen gyöngye

Németország. Hogyan változhat egy vidék a turisták mágnesévé, ha a múltban nagy vétket követtek el ellene? Megtudható, ha megismerjük a Lüneburger Heide, a Lüneburgi puszta történetét. Olvasónk, Galgóczi Robert egy napos kirándulást tett a helyszínen, az ismert természetvédelmi területen.
„Ha tehetem, ide minden évben egyszer eljövök." – írta beszámolója elején hamburgi olvasónk. Szerinte a legjobb időszak erre augusztus és szeptember. Ebben a két hónapban virágzik, nyílik a hanga. Virul a rózsaszín virágú örökzöld törpecserje, az erica. Ilyenkor, mintha szőnyeggel lenne letakarva a puszta. A látóhatár széléig egyebet se látni, mint virágzó mezőt. Zümmögve repkednek felette a szorgos méhek, gyűjtik a virágport a híres lüneburgi mézhez.


Az erica nevét közkedvelt népdal is idézi. Mondván: „kinn a pusztán nyílik egy szép rózsaszál, a neve erica". Nincs olyan családi ünnepély, ahol ezt a népdalt nem énekelik.

A lüneburgi puszta dimbes-dombos vidék. A nagy Észak-Német Alföld déli peremén, Hamburgtól körülbelül 60 kilométerre délre, az Al-Elba és az Aller folyó közét öleli magába. Területe 7200 négyzetkilométer, amiből 625 négyzetkilométer Németország első, 1921 óta természetvédett vidéke. Géppel hajtott járműveknek tilos behajtani. A területen kizárólag csak célforgalmat bonyolító járművek közlekedhetnek.


A dimbes-dombos terület legmagasabb kiemelkedő csúcsa az úgynevezett wilsendi hátság, 169 méter magasan. Mélyre érdemes itt a levegőt belélegzeni. A járművek szennygázához szokott városi látogató e tágterű nyílt pusztában tapasztalhatja, élvezheti igazából a tiszta levegő éltető hatását. Meg az itt üdülő betegek.


A puszta jellegzetes növényzete a már említett bokros hanga mellett például a hüvelyesek családjába tartozó rekettyefűz, meg a tűlevelű örökzöld boróka. Kékes-fekete bogyójából készül az ízletes borókapálinka. A hanga törpe cserjéi között, különösen a lápos talajon tenyészik a hamvaszöld gyapjúsás. Ezt harapja rövidre a Heidschnucke, a kemény szőrű szerecsenjuh. Legelészés közben képes naponta 10 kilométert rohanni és röviden tartja a puszta talajmenti növényzetét. Ritka jó, egyben költséges a húsa. Ízletes juhpecsenyét lehet belőle készíteni. Manapság ebből élnek az itteni vendéglátók.


Helyenként, a kisebb-nagyobb dombok közötti széles talajmélyedésekben zsombékos, lápos terület is található. A medencék esős időszakban gyorsan megtelnek esőlével vagy talajvízzel. Itt tenyészik a piros bogyós tőzegáfonya meg a fehér levelű tőzike. Láttam itt mocsári békát s állítólag, keresztes vipera is előfordul. A puszta sok madárnak biztosit élettért. Különösen ragadozó madarat, például vércsét, egerészölyvet lehet látni. Állítólag sas is tanyázik errefelé.


Régen a lápos talajból tőzegtéglát fejtettek. A tőzegfejtők vesződséges élete, szerszámaik múzeumban láthatók. A pusztai lakósság mezőgazdaságból élt. Arcuk verejtékével szerezték kenyerüket. Ugyanis földjük tápanyagban szegény, elsavanyodott erdőtalaj. Igen, erdőtalaj! (Erről még szót kell ejteni külön is!) Főleg gabonaféleséget termeltek és termelnek. Különösen hajdina, más néven pohánka uralja a csekélyre csökkent termőföldeket. Nagyon ízletes a hajdinalisztből készült torta. A természet szépségét, a pusztában tett kirándulást és kocsikázást a konyhai ínyencségek kerekítették felejthetetlen élménnyé.


A gyér lakósság manapság idegenforgalomból él. A számos hodályból, nagy juhakolból éttermet vagy szállodát építettek. Sok szanatórium is épült, mert tiszta a levegő. A kórházak ide küldik üdülni a műtött betegeket.


Mit tesz itt a Hamburgból érkezett látogató? Nézelődéssel tölti a napot. Kedvelt közlekedési eszköze a bérkocsi. A sétakocsi. Kinek mihez van kedve. Olvasónk négyüléses rugózott hintóval indult a pusztába kocsikázni. Előkelőnek vélte magát, ugyanis gyermekkorában csak jómódú gazdák jártak hintóval. Mi a hintó? Csézának is mondják. Kerekén felfújható gumiabroncs van. Jó karban tartott 2 ló húzta. A fiatal kocsis kímélve hajtotta az állatokat, egyben tájékozott idegenvezetőnek bizonyult. Sokan nem győztek csodálkozni tarka és érdekes előadásán. Volt, aki a pusztai kocsikázás alkalmával hallotta először, hogy ahol most jár nem egyéb, mint Németország első környezeti károsodása, ökológiai összeomlása.


Itt kell kitérni a múlt bűnére. Lüneburgi puszta. Mindenki ismeri. Pedig ez a terület nem volt kezdettől fogva puszta. Az utolsó jégkorszak jégtakarójának elolvadása óta sűrű fenyveserdő borította az egész vidéket. Már említettük az erdőtalajt. Innen eredeztethető. Később, a XIV. és a XV. században felvirágzott a vitorláshajók kora. Feltalálták a híres Hanse-Kogge magas falú, 2 vagy 3 árbócos, több emeletes kereskedelmi, esetenként harci vitorláshajót. Ez lett Hamburg büszkesége. Ez tette Hamburgot gazdaggá. A Hanse-Kogge bonyolította az akkori hajóforgalmat meg a nemzetközi kereskedelmet. Gyártásához nagy mennyiségű fagerendára, deszkára, palánkra, fa csapszegre meg egyéb fatermékre volt szükség. Szinte kizárólag fából készült. De hol szereztek egyszerre annyi fát?


Lüneburg évszázados fenyveserdői elegendő nyersanyagnak bizonyultak. Ekkor kezdődött a kíméletlen fairtás, a sűrű erdőség felelőtlen tarvágása. A favágók kipusztult területet hagytak maguk után. A vastag fenyőfákat 6 ökör húzta szekereken szállították Hamburgba.

A puszta évszázadokon át nem heverte ki az ostoba tarvágást. Jelenkorunk természetvédői és erdészei a néhai fenyőfa visszatelepítésével kísérleteznek. Azt is szeretnék, ha medvék és farkasok újból honosak lennének itt. De Hamburg manapság is árt a Lüneburgi puszta növényzetének és lakóinak. A hamburgi vízművek több kutat ásattak a térségben, amelyekből a hamburgi lakósság vízszükségletét látják el. A talajvíz szintje rohamosan süllyed, s ez árt az ott tenyésző és élő élőlényeknek. Ebből az ökológiai bűnből is majdan gyöngy keletkezik?
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mennyire okosak az okosbuszok?

A külföldi magyar olvasóinknak címzett újabb körkérdés témája az utastájékoztatás digitális… Tovább olvasom