Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

A közlekedés ára a nagyvilágban – szerkesztetlen változat

A téma: közlekedés;

A kérdések:

– Van autópályadíj, útdíj abban az országban ahol jelenleg él/tanul/dolgozik? Személyautósoknak is vagy csak tehergépjárműveknek kell fizetniük? Mennyi ez a díj? Mennyi autópálya van az országban?
– Mennyibe kerül a tömegközlekedés? A vonat, a busz – a helyi és a helyközi – esetleg a villamos, a trolibusz, a metró és ahol van a hajó, a belföldi repülés? Mennyibe kerül a jegy egy-egy szakaszra?
– Melyik tömegközlekedési forma számít olcsóbbnak?
– Ösztönzik-e valamilyen módon a tömegközlekedést, az igénybe vételét?
– Ösztönzik-e a környezetbarát közlekedést, például a biciklizést valamilyen módon?
 
Belus. Florida
Az utakra vonatkozolag, itt USA-ban nem lehet gyors auto ut annelkul, h parhuzamossan ne lenne egy nagy ut, amely fizeto lenne.  Itt a sebesseg 70 merfold altalaban es az utak szelesek es jok. Sajnos itt meg a szomszedba is autoval megyunk.  Tomegkozlekedes van, de mivel a benzin meg mindig olcso, igy nem sokan hassznaljak. A biciklizest lassan kezdik, de legtobben csak edzes celjabol csinaljak.
 
Sanna, Svédország
Svédország egy hosszu ország ahol a távolságok elég nagyok. Eppen ezért AZ auto használat egy fontos része a közlekedésnek. Föleg északon ahol 100km nem távolság. Természetesen vannak busz, vonat, repülö közlekedési lehetöségek. Az arak különbözöek. Közép és dél svédország "zsufoltabb" de itt is inkább az autot használj´k az emberek. Nincs idöhöz kötve talán ezért használjuk az autót. A tömegközlekedés olcsobb mint az autohasználat, de inkább a nagy városokban utaznak. Az árak ITT is különbözöek. Stockholmban a metrora és a buszokra lehet venni  1-napra, 2-napra, honapos és szezonra ez jóval olcsobb mint ha egy alkalomra veszem meg a jegyet (20 Kr) egy szakaszra. Autopálya-, útdij nincs. Különbözö modszereket probálnak ki rajtunk utazókon a környezervédelem segíts´gére. Egy p´lda mikor nekünk kell fizetni! A mult évben felállitott kamerák olvasták le AZ autok rendszámát Stockholm belváros- határánál és "zsufoltsági adot" kellet fizetni interneten keresztül. Ez egy kisérlet volt, hogy mennyit csökken a forgalom a belvárosban. Ugy tudom, hgy csökkent.
Egy másik kisérlet: kerékpár kölcsönzö automat´kat állitittak fel, egy rövid idöre -nem egész napra- kölcsönbe veszi a ker´kpárt AZ autó helyett 1000 állomára akarj´k kiböviteni. Egy péda ha vásároluk egy autot ami nem csak benzinnel megy, hanem a környezetre nem káros pld. etanollal vagy mással akkor a kapunk 10ezer Kr-át. Arra ösztönöznek bennünket hogy környezetbarát autot használjunk.
 
Robert/Hamburg

Fejlett közlekedési hálózat emeli minden ország nemzetközi jelentöségét, politikai hatalmát és gazdasági jólétét. A Római birodalom virágkorában 80 ezer km hosszú burkolatlan hadiúttal rendelkezett. Nélküle lehetetlen lett volna a távoli tartományok közigazgatása és az idegenben állomásozó katonaság élelemmel való ellátása. Helyenként közönséges polgár is vám ellenében igénybe vehette. Igy kialakulhatott rajta a napjainkban is zajló kereskedelmi közlekedés. Azóta sem váltózott semmi. Merem állitani, hogy Németország jelenlegi jóléte nagy részt a fejlett közlekedés függvénye. Ha itt valamit fejlettnek lehet itélni, akkor a közlekedés úton, vizen és a levegöben, tényleg fejlett és világszerte élenjáró. Tanuság erre az ország idöleges u.n. infrastrukturája, ami a rómaiaktól átvett úthálózat szüntelen továbbfejlesztéséböl és kiépitéséböl ered. A jelenlegi úthálózat hossza 53 ezer km. Ebböl 12 ezer km esik az 1926-ban elkezdett és azóta csaknem megszakítás nélkül épülö autópályákra. Az un. szövetségi, tartományi és a községi úthálózat igénybevétele ma még díjtalan. A szövetség fennhatósága alá és tulajdonába tarozó, kedvelt autópályák használata is személyautosoknak még ingyenes. Tehergépjármüveknek már régen dijköteles. Környezetvédelmi okból az útdij lépcsözetes. A kipufogott gáz szennyezettségétöl függ a fizetendö összeg. Tudomásom szerint  0,25  €/km  a jelenlegi alapdij. Nem vignettával fizetik. Minden tehergépjármü elektronikus készülékkel rendelkezik, ami az autopályára való feljáratkor önmüködöen jelenti a feljáróhoz legközelebbi, ugyancsak automatikusan müködö felvevönél az érkezését. Halló, imhol ez-és-ez vagyok! Kijáratkor a forditottja zajlik le. Igy pontosan a megtett km-t kell fizetni. Egyik fél sem csalhat. A pénzéhes államnak magas jövedelmet biztosító berendezés. Sok-sok milliárd €-t jelent a költségvetés egyenlegében. (Apropo: 1 km autópálya épitése 26,3 millio €-ba kerül.)
A szárazföldi teher- és személyforgalom másik eröteljes pillére a szövetségi vasút. A jelenlegi hálozat hossza 27 ezer km. Eböl 11 ezer km villamositott. A Kohl-kormány ideje alatt nagyon mostoha sorsa volt. Azóta ismét visszanyerete régi jelentöségét.  A szövetségi vasútat évente 1,7 milliárd utas veszi igénybe. Különösen növekszik a távolsági utasok száma. Ez arra vezethetö vissza, hogy a menetjegy ára a távolság növekedésével viszonylag csökken. Az 1 km-re esö  €-összeget nehéz kiszámitani. Pl. Hambur-Berlin köztt a távolsag 290 km. Rendes menetjegy az ICE gyorsvonatra 110 €. Ha az indulast pénteki napra teszem és a szombatot Berlinben töltöm, akkor 50 %-os kedvezményt kapok. Magas kedvezményt érek el úgy is, ha a menetjegyet 3 nappal ai indulás elött veszem. A világhálon át rendelt jegy ára is kedvezményezett.

Az árufuvarozás területén nagy fejlödést és környezetvédelmet jelent a távolsági tehergépjármüvek huckepack (háton visz) szállitása. Ezt a szolgáltatást személykocsik is igénybe vehetik. Tavaly pl. úgy mentem haza, hogy vonatra adtam a kocsimat. Hamburgban feladtam majd Bécsben meg átvettem. Kényelmes utazás, egyben alkalmazott környezetetvédelem.

A távolsági forgalom lebonyolitása mellett a szövetségi vasút Hamburgban, Berlinben és más városban hév-járatot is müködtet. A városi kézben üzemelö földalattinak volt konkurense, ill. vetélytársa. Idöközben rájöttek, hogy az együttmüködés kifizetödöbb. A hév, a földalatti, a busz s az Elbán átkelö komp menetjegye árban nem különbözik egymástól. A város területe belsö, középsö és külsö övre, szakaszra van felosztva. A belsö övben érvényes jegy ára 1,70 €. Ha egész napra szóló jegyet veszek, akkor az lényegesen olcsóbb. 4,50 €. Annyiszor vehetem igénybe, ahányszor akarom. Söt, át is ruházható. Ennek dacára a polgárok dunnyognak. A külsö övböl a belvárosba 10 € egy oda-vissza út ára! Nincs kitérési lehetöség. De ez még mindég olcsobb, mint egy belvárosi parkirozó házban a parkirozás. 1 órára 5 €! A legkényelmesebb és a legolcsobb belvárosi közlekedés a kerékpárral való menet. Hamburgban a legtöbb sugárút mentén, a belvárosi utak mentén pláné, kerékpárút áll a biciklisek rendelkezésére. Olyannyira kedvelt közlekedési jármü lett, hogy kezdenek elviselhetetlenné válni. Különösen a szemtelenek, akik folyton rácsengetnek az emberre.

Visszatérve a fent említett jóléthöz. Szintén merem állitani, hogy Hamburg és a többi 95 kikötöváros öblös jóléte a világot átfogó tengeri, valamint a folyami hajózásból és kereskedelemböl ered. (Régen a hajótulajdonosok csúfne pfeffersack (borsos zsák) volt. Kalmár, kufár. Mert zömök és kövér volt.)  A német iparban és gazdaságban ez a harmadik eröteljes pillér. A Balti- és az Északi-tenger partján fekvö 95 kikötöváros évi 117 millio t árut forgalmaz. A folyami hajózás hossza 7300 km. A hajók számtalan folyóparti várost érinteneke és 247 millio t árut  szállitanak.

Németországban 17 városból indul repülögép a szélrózsa mindenirányába. A belföldi és a külföldi célhoz igyekvö utasok száma elérte a 145 milliot. Hasonló fejlödést ért el  a légi teherszállitás is. Újabban csökken a repülök belföldi, az u.n. rövid távú, igénybevétele. Köl-München között repülni nem jelent idönyereséget. Nem is divat. Ferdén néznek az emberre, ha repülövel érkezett. Ez is a környezetvédelem kihatása.
 
Anikó (Olaszország)

Szardínia, Szicília, illetve néhány dél-olaszországi szakasz kivételével Itáliában is autópálya díjat kell fizetni, a főutak használata viszont ingyenes a kamionok számára is. Olaszországban 3400 kilométernyi autópálya van, több helyen jelenleg építik a harmadik, illetve a negyedik sávot. Itt nincs matrica, hanem a bejáratnál kell a jegyet az automatából kivenni és a kijáratnál pedig készpénzzel vagy előre váltott, különböző címletű kártyával fizetni. Az utóbbi években egyre többen használják a Telepass elnevézésű kis készüléket, amellyel közvetlenül a bankszámlájáról fizethet az autós, s az ilyen jelű kapunál nem kell megállni, hanem csak lassítani, kikerülve ezzel a sorbanállást, várakozást.

A tarifa a kezelőtől függ, nem minden szakaszon azonos. A Parma-Milánó, körülbelül 100 km-es szakasz 6,20 euróba kerül, ugyanakkor például a Parmától mintegy 150 km-re lévő tengerparti Viareggio eléréséhez 12,40-et kell fizetni. Egy másik példa: Rómából Milánóba 30 euró az 550 km-es út. Olaszországban jó a vonatközlekedés, népszerűek az északi és déli nagyvárosokat összekötő, éjszakai vonatok, ahol a vagonok nagyrésze hálókocsi.

Összehasonlításképpen néhány példa: Parmából Milánóba 7,10 eurót fizetek a vonatjegyért, ugyanoda Intercityvel 15,50-be kerül az alig több, mint egyórás út. A főpályaudvartól a repülőtérre 6,90 a közvetlen buszjáratra a jegy ára. (Nemrégiben a pozsonyi pályaudvarról mentem az ottani repülőtérre helyi busszal, a 30 percig érvényes jegyért 18 koronát fizettem.)

Városunkban kiválóan szervezett a tömegközlekedés, igaz, az autóbuszok csak este 8 óráig közlekednek, utána egy-egy éjszakai járattal, vagy pedig az előre megrendelhető, illetve egy zöld számon az adott (számozott) megállóba hívható "Pronto" elnevezésű buszokat lehet igénybe venni. Az egyórás "éjszakai" jegy ára 1,80, de 2,50-ért éjjel 1 óráig korlátlanul lehet buszozni.

Napközben pedig  60 percig érvényes jegyet kell váltani a pármai buszokra, ez 1 euróba kerül. Ha viszont a város négy bejáratánál kiépített ún. váltó parkolóban hagyja valaki az autóját, s onnan gyorsjárattal megy a belvárosba, az ott elhelyezett automatában váltott napijegy ára 1,10, s aznap éjfélig érvényes. (Érdekes dolgot figyeltem meg az évek során: a buszjegy, a napilap és a kávé ára mindig egyforma volt. Az újság és a buszjegy árát nemrég emelték 0.90-ről 1 euróra, s néhány kávézóban már a kávé is ennyibe kerül.)

Itt is akadnak bliccelők, bár ritkán láttam, hogy az ellenőrök "elkaptak" valakit. A büntetés jegy nélkül, vagy érvénytelen jeggyel utazóknak 40 euró akkor, ha azt egy héten belül befizeti az illető. Amennyiben egy hét után, de 2 hónapon belül fizet, 50 euró a szankció, két hónap után pedig 80 eurójába kerül az utasnak a feledékenysége. A tömegközlekedést rendkívül sokféle módon népszerűsítik itt, a forgalom és a levegőszennyeződés csökkentéséért különféle akciókat szerveznek rendszeresen. Az összes buszjáratot igénybe vehetik a kerekes székbe kényszerülők, a legtöbb járműre egyedül is felszállhatnak, a többire pedig segítséggel ugyan, de nem probléma a feljutás. Az összes buszmegállót akadálymentesítették.

Korábban csak a kisebb, helyi járatokkal nem rendelkező településen lehetett látni iskolabuszokat, de néhány éve a városban is kérésre házhoz jön a Happy busznak nevezett sulijárat. A kezdeményezés bevált: egyre több nebuló így jár iskolába. Jelentősen csökkent a forgalom is azóta a tanintézetek környékén.

Parma - amelyet Olaszország Pekingjének nevezett valaki - tavaly, Torinoval együtt elnyerte a Biciklibarát címet, amely ezen a téren a legrangosabb elismerés. A városban jelenleg 70 km kerékpár út van, de az év végére valószínűleg eléri a 100 km-t. Statisztikák szerint hétköznaponként az emberek 22 %-a kerékpározik a városban - egyes adatok szerint legalább a lakosság egyharmada kerekezik rendszeresen -, ami az országos átlag többszöröse. Egymást érik a kicsiknek és nagyoknak szervezett biciklis rendezvények a városban, olcsón lehet gyermek és felnőtt kerékpárt, tandemet, elektromos biciklit kölcsönözni. Az érem másik oldala: sok kétkerekűt ellopnak, ezért új, biztonságos biciklitartó rácsokat szereltek fel nemrégiben a város több pontján, amelyek felett kamera őrködik. Amerikai példa alapján létrehoztak egy olasz bicikli adatbankot, más szóval: rendszámot kaphat ez a jármű is.  Kérésre egy azonosító kódot kap a tulajdonos, amelyet egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen - de akkor sem nyom nélkül  - eltávolítható matricára nyomtattak. Ezt rá kell ragasztani a kétkerekűre, majd  regisztrálni interneten, sms-ben, mms-ben, faxon vagy telefonon. Szakemberek szerint ez visszatartja majd a biciklitolvajokat, hiszen a kerékpár egyértelműen felismerhető lesz. Sokkal nagyobb számban kerülhetnek majd vissza jogos tulajdonosukhoz az eltulajdonított  bringák.
Az olasz szigeteket a "csizmával" rendszeres hajó- és kompjáratok kötik össze. A jegyek ára főszezonban sokkal drágább, de ilyenkor is lehet "fapados" jegyet találni, ha az embernek van türelme az interneten böngészni a különböző akciók között. Nemrég láttam, hogy Szardínia szigetére az idén 2 millió autót szállítanak 1 euróért. Ekkor tehát csak a személyekért, illetve az ülőhelyért, vagy a kabinért kell fizetni. A belföldi légi közlekedésben szintén  megjelentek néhány éve a fapados járatok.
Újabb 200 ezer euróval támogatják Parmaban az elektromos és hagyományos kerékpárok vásárlását. Néhány nappal ezelőtt fogyott el ugyanis az a 900 ezer euró, amelyet a város korábban erre a célra kapott abból az összegből, amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal ideköltözésekor irányoztak elő.

A számok magukért beszélnek: két év alatt  2648 elektromos és 4985 hagyományos bicikli megvételekor vették igénybe a támogatást, olymódon, hogy a kezdeményezéshez csatlakozott üzletekben árengedménnyel jutottak hozzá a kétkerekűekhez.
(Az elektromos kerékpárok árából 100 eurót engedtek el, de ha a vevő a vásárlással egyidejűleg kivonta a forgalomból régi robogóját, akkor 200 euróval olcsóbban juthatott hozzá. Ezek a járgányok egyre népszerűbbek, annál is inkább, mert a városban az áramszolgáltató vállalat már több töltő berendezést is üzembe helyezett.

Ha valaki 200 eurónál olcsóbb hagyományos biciklit választott, ehhez  35 euróval járult hozzá az önkormányzat, 15 euróval pedig az eladó. Ennél drágább kétkerekűek esetén az önkormányzati alapból 75 euró, az eladótól pedig 25 euró járt a vevőnek, de ha  50 köbcentis robogóját cserélte fel erre, ez a hozzájárulás 120+30 euro volt.)
A szakemberek a forgalom és a levegőszennyeződés csökkenését várják ettől az újabb akciótól is, amelynek feltételeit rövidesen nyilvánosságra hozzák.
 
Lali/Dél-Svédország

Az országban nincs autópályadij, igaz az országban nagyságához és szinvonalához képeszt kevés autópályája van, de viszont az összes utak kitünö állapotban vannak. Stockholmban viszont kemény dijat szabnak az autósoknak ha be akarnak menni a városba 15 korona egy órára. Ez egy meglehetösen új dolog, nagy felháborodást vátott ki a válolkozókból, de mint minden ez is el lett fogadva mindenféle fölhajtás nélkül. Az emberek fegyelmezettek és haggyák hogy az arra kijelöt felsöbb intézmények irányitsanak. Egy buszvonal július elsejétöl 15 koronába kerül, gyerekeknek fél ár a nyugdijasoknak meg 2 koronával kevesebb, ez igy van minden tömmegközlekedési járatokon. Villamos nagyon kevés, ugytudom hogy csak Götebogban, (én is ültem rajta) nagyon drága, drágább volt mint a busz. Troli is csak egy helyen van, kiserleti stádiumban Landskronaban. Metro (Tunnelbana) is csak Stockholmban van, egy felnött jegy 20 korona, de lehat venni egy kartyát egész napra melyel be lehet járniaz egész fövárost nem csak metrora vonatkozik, ez 290 koronába kerül.

A belföldi repülés eléggé terjedelmes, több nagyobb város össze van kötve. Pl, Malmötöl -Göteborig vagy Stockholmig t-r. -Totalt hela resan inkl skatt:  4 825:-   (nagyon drága). A vonat szintén nem olcsó mulatság, pl: Malmö- Stockholm t-r. 2120 korona, de elöfordúl hogy van olcsóbb is. A vonat olyan exklusiv lehetöségek közt válaszhat mint pl: csendes kupé, PC felkapcsolás, álat megengedett, tolószékes hely, asztal az üléshez, nem dohányzó stb. Elöre kell bocsájtanom hogy minden vonat kivétel nélkül ragyogó tiszta és minden müködik rajta, ez igy van egyébként az összes tömegközlekedési jármüvekkel. A környezetbarát ösztönzés inkább kötelezö a müködtetökre nézve. A városi buszok csak gázzal mennek és légkoncinálva vannak természetesen a vonatok is. A vonatok villamositva vannak, nagyon kevés hely ahól dizelmozdony megy de ott is a legújjabb teknika érvényesül.

A biciklizés egy külön fejezet, erre egy teljesen külön képesoldalt kivánok elküldeni. Egyszerüen más világ, a föorvostól-igazgatótól egészen a segédmunkásig mindenki kerékpározik/biciklizik. Tenger sok kerékpár van az állomásoknál - egyetemek- iskoláknál. (a fent felsorólt adatok egy része nagyon kicsit eltérhetnek a valóságtól)
Kedves otthoni (Magyar) honfitársaim!
A korábbi igéretemhez hiven küldök néhány fotót melyek egy meglehetösen nyomatékos képet mutatnak arról. hogy hogyis lehet többek között rugalmasan-egészségesen és környezetbarát módjára közlekedni.

Az itt látott fotók egy kisebb városban (Lund) mint Györ láthatók az állomás környezetében, de természetesen mindenhól megtalálható, igy az iskoláknál, kórházaknál, egyetemnél, munkahelyeknél, stb. Fontosnak tartom, hogy megjegyezzem a kerékpározást nem csak egyszerü emberek üzik, söt forditva. Itt az orvostól kezdve tanár, igazgató, professzor, segédmunkásig mindenki megtalálható. És bizony csak a legzordabb idö tarcsa vissza öket, esöben -szélben élvezettel kerékpároznak ugy a munkahelyeikre mint akár bármiféle látogatásba. Természetesen hozzátartozik az egyszerüen magáravehetö védöruha (kis helyen elfér) mely megvéd az idöjárás viszontagságitól.
 
Erika Eisenstadtból

Igen van autópályadíj Ausztriában, már nem csak az autópályákra ( Ezek jele: A) kell, hanem gyorsforgalmi utakra is (ezek jele: S). En általában éves matricát szoktam venni, ami pl. 2006. december 1-töl 2008. január 31-ig érvényes. Ez éri meg a legjobban. Minden évben más színü a matrica. Minden autótípusra kell 3,6 tonnáig. Utánfutóra és lakókocsira nem kell venni. Az éves matrica ára: 72,60 euró,  a 2 hónaposé: 21,80 euró, a 10 naposé: 7,60 euró. Ezek szerintem korrekt árak  és teljesen rendben van, hogy a drágán megépített utak használatáért fizessünk, amiböl aztán majd tovább invesztálnak az útépítésbe. Ha valakit elcsípnek matrica nélkül, akkor a büntetés 120 euró. Az autópályák hossza Ausztriában? Jó kérdés, fogalmam sincs, de Eisenstadttól Ausztria minden szegletébe el tudok jutni autópályán. Ennyi nekem elég.
A legjobb az egészben, hogy nem Bécs centrikusan müködik a dolog, tehát az autópályahálózat az egész országot átfogja. En egy kis városban élek, ahol igazi tömegközlekedés nincs. Mit tesz a város? Egyrészt megegyezett a taxisokkal, hogy egy útért 2 eurót fizessen az utas, egy un. „polgárkártyával“, amit az önkormányzat ad ki a helyi lakosoknak, az 5 euró normális viteldíj helyett. Másrészt a valahonnan die érkezö távolsági buszokon a városon belül is lehet utazni 80 centért, ezt megint csak az önkormányzat szponzorálja.

A tömegközlekedést ösztönzik Ausztria szerte, de azért be kell valljam, hogy vidéken autó nélkül elég nehéz létezni. Például megint csak Eisenstadt a példám idejönni vagy innen elmenni csak napközben lehet. Tehát fel tudok menni Bécsbe színházba tömegközlekedéssel, de hazajönni már nem. Igy muszáj autóval menni, akkor is, ha nem akarok.  Ha jól emlékszem a buszjegy Eisenstadttól Bécsig 6 euróba kerül.
A kerékpárutak egészen jól ki vannak építve mindenhol és karban is tartják öket. Itt sokan járnak bringázni a szabadidejükben, amihez ugye kell a biztonságos autómentes kerékpárút. Altalában úgy oldják meg, hogy az autó utak mellett léteznek gazdasági útak, amiket csak traktorok meg hasonló gépek használnak és ezt használják a bringások is. Aztán léteznek tisztán kerékpárutak is. A minöségük jó, a legtöbb ilyen út aszfaltos, minden ki van táblázva rajta.
 
Bandi Kaliforniabol

Itt nalunk Kaliforniaban nagyon fejlett autopalya renszer van. A nagy tavolsagok miatt szukseges a modern ut halozat. Valaha nem is olyan regen, itt meg minden autopalya Freeway, szabad ut volt. Most mar ez fokozatosan valtozik. Epitenek uj, mar csak fizetett utakat, ugyancsak tervben van, nehany nagyon terhelt szabad utat fizetettre atformalni. Kozelunkben van egy agyonterhet autopalya ket varos kozott, ( Anaheim,Corona ) a 6-6 savos utbol a belso ketto fizetetes. A tavolsag mindossze 10 merfold, 16 kilometer. A fizetendo osszeg a forgalmi terheleshez van merve. Ugyancsak valtozik bizonyos napokon. Ejjelenkint csak 1.5 Dollar egy iranyban, viszont reggel a csucsforgalomban mar 8.75  Dollar.Tekintettel arra, hogy Pentek delutan legnagyobb a forgalom, a taksa ilyenkor mar 9.50 Dollar. Teher forgalomnal hasznalati dij jar, amit az autopalya menten levo mazsaknal hataroznak meg. A forgalom gyorsitasa erdekeben ugyancsak letezik a Carpool, vagy is a tarssal egyutti kozlekedes. Minimum 2 szemely az autoban. Erre a celra most mar legtobb autopalyan van kijelolt sav, leginkabb belteruleteken. Hasznalatat a kozuti rendorseg ellenorzi, kihagas eseten a buntetes 270 Dollar.

Tomeg kozlekedes letezik ami varosonkent valtozik Leginkabb az autobuszt vehetik igenybe. Ugyacsak letezik a Metro  Los Angelesben, korlatozott utvonallal. Van helyi erdeku Villamos ami a kulvarosokat koti ossze Los Angelessel. Ezek a kozlekedesi lehetosegek leginkabb a varos kozpontokat kotik ossze, nem nagyon erintik a kirejedt es elszortan epitett uzemeket, gyarakat, vagy eppen bevasarlo kozpontokat. Ezert van az, hogy a lakossag legnagyobb resze a sajat autojat hasznalja munkaba menni, vagy akar mas celra is. A Busz, villamos hasznalat olcsobb, de nem praktikus, leginkabb azert is mert nagyok a tavolsagok, es nem kotnek ossze minden szukseges helyet. Kalifornia az auto forgalomhoz epult, nehez lenne az itteni nepeket az autorol leszoktatni. Munkahelyeken osztonzik a kozosen valo utazast, nem nagy eredmennyel, pedig erre a celra kulon parkolo helyet biztositanak. Bizonyos varosokban van lehetoseg a kerekparral kozlekedni, de mivel ez csak belteruleten van, igy nem sokan tudjak igenybe venni.
Jellemzo Del Kaliforniara az, hogy a munkaba kozlekedok altalababan tobb mint 20 merfoldet, tehat 32 kilometert hajtanak egy iranyban minen nap. Itt valojaban az auto a megfelelo es praktikus kozlekedes.
 
Szabolcs, Görögország


Görögország közlekedése az ország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan számtalan különlegességgel bír. Az ország a Balkán-félsziget déli csúcsán, illetve a környező több száz szigeten helyezkedik el. Az országban mára több száz km autópálya épült, a legfontosabb útvonal mindenképpen a fővárosból, Athénból északi irányba, Thessalonikibe és azon keresztül a Macedón határig vezető főút. Az autópálya-hálózat hossza mára megközelíti az 1000 km-t. Az autópályák részben fizetősek, a görögök a fizetőkapus megoldást választották. (az 51km-es athéni körgyűrűn például 2,70 Euro a viteldíj személygépkocsinként.) A szigetek közül egyedül Krétán találunk autópályát.

A helyközi közlekedésben a leggyakrabban használt közlekedési eszköz az autóbusz, a hajó, a repülő és a vonat. Míg a szárazföldi városokat sűrű autóbusz-hálózat köti össze, addig a vasútvonal kevésbé jól kiépített. Az autóbusz-közlekedés a legolcsóbb módja az utazásnak. A szárazföldről a szigetekre, illetve a szigetek között hajóval vagy repülővel közlekedhetünk. A nemzeti légitársaság, az Olympic Airlines mellett egy magáncég, az Aegean Air is indít belföldi járatokat. A repülőjegyek meglehetősen drágák, bár a szigeteken élők, a diákok kedvezményesen utazhatnak, mégis a legtöbben a hajójáratokat választják. A diákok is legtöbbször hajóval közlekednek.

Nézzük az árakat: Athén â013 Thessaloniki (516 km): vonat: 35 euro, busz: 28 Euro, repülő 88 Euro
Pireus â013 Szantorini : hajóval: 22 Euro, repülővel 80-90 euro
A városok tömegközlekedése elsősorban az autóbuszt jelenti, de a fővárosban trolira és metróra, gyorsvasútra is szállhatunk. Az 5 milliós fővárosban 3 metróvonal működik.
Busz, troli: 0,45 Euro/út , gyorsvasút: 0,60 Euro/út, metró. 0,70 Euro/út Összvonalas havijegy: 35 euro

A kisebb városokban, mind a szárazföldön, mind pedig a szigetek az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköz.
Görögországban nagyon kedvelt a taxi is, és az árai elfogadhatóak.
A tömegközlekedést, és annak használatát Görögországban nem igazán ösztönzik, a görögök kényelmes és büszke emberek, ők inkább ülnek órákat az athéni dugóban, de az autó adta szabadságról nem mondanak le. A kerékpározásnak sem hagyományával, sem ösztönzésével nem találkozunk, ki is akarna 40 fokban két kerékre pattanni? Kerékpárúttal elvétve találkozhatunk csak.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Svéd finomságok

Tovább olvasom