Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Többségi ellenzéki koalíció alakult az ukrán parlamentben

A megbízott belügyminiszter feoszlatta a Berkutot, az országnak szombatig 5 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy elkerülje a gazdasági összeomlást.
Többségi koalíció alakult az ukrán parlamentben

A korábbi ellenzéki pártok által vezetett többségi kormánykoalíció jött létre csütörtökön a 450 tagú ukrán parlamentben.

Olekszandr Turcsinov házelnök, ideiglenes államfő a törvényhozás plenáris ülésén bejelentette, hogy 250 fős többségi koalíció alakult, amelyet "Európai Választás" néven jegyeztek be.

A koalíciót három ellenzéki párt, a Haza (Batykivscsina), az Ütés (UDAR) és a Szabadság (Szvoboda) párt mellett a "Gazdasági Fejlődés" és a "Szuverén Európai Ukrajna" elnevezéssel létrehozott képviselői csoportok alkotják, továbbá a törvényhozás néhány más képviselője.

A házelnök hozzáfűzte, hogy a többségi szövetség még bővülhet új tagokkal.

Ukrajnának 3 napon belül 5 milliárd euróra van szüksége a gazdasági összeomlás ellen

Ukrajnának szombatig 5 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy elkerülje a gazdasági összeomlást egy brit lapjelentés szerint, a Fehér Ház eközben pénzügyi szakértőket küldött Ukrajnába.

"Az új kijevi vezetők arra figyelmeztették a nyugati kormányokat, hogy Ukrajnának a következő három napban 5 milliárd eurót kell előteremtenie" - írta szerdai számában a The Times című lap nyugati diplomatákra hivatkozva, akik elkísérték a kedden Kijevben tárgyaló Catherine Ashtont, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.

A lap beszámolója szerint a nyugati diplomaták részletes listát kaptak arról, hogy milyen sürgős kiadásai vannak az ukrán költségvetésnek a hét végéig: 1,3 milliárd eurót kell kifizetni a már leszállított orosz fölgázért, 870 millió eurót kell törleszteni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), eközben esedékes a nyugdíjak és az állami dolgozók bérének a kifizetése is.

A szerdán Kijevben tárgyaló William Burns amerikai külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a Fehér Ház pénzügyi szakértőket küldött Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az új kijevi vezetésnek kivezetni az országot a gazdasági válságból. A szakértők azt követően is Ukrajnában maradnak, hogy szerdán délután elutazik Kijevből az amerikai külügyminiszter-helyettes.

A Fehér Ház támogatja a stabilitás helyreállítását, az egységkormány létrejöttét és az előre hozott választásokat

Az Egyesült Államok úgy gondolja, az Európai Uniónak és Oroszországnak is az érdeke, hogy Ukrajnában csillapodjon az erőszak, helyreálljon a stabilitás, lépések történjenek egy egységkormány létrehozásra, és előre hozott választást tartsanak - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.

Carney szerint az átmeneti ukrán kormánynak többpártinak és technokratának kell lennie, amely az ukrán társadalom minden szegmensét képviseli. Mint mondta, az országban szabad és tisztességes választást kell tartani, amely lehetővé tenné, hogy Ukrajnának olyan kormánya legyen, amely széleskörűen tükrözi a lakosság akaratát.

Ezzel egy időben a szóvivő szerint lépéseket kell tenni "annak biztosítására, hogy stabilitás a gazdasági része is megvalósuljon". Mint mondta, az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt megvizsgálja, hogyan lehetne kiegészíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezzel kapcsolatos potenciális erőfeszítéseit.

Virágokkal emlékeznek a kijevi összecsapások áldozataira. Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko (galéria)

Oroszországgal kapcsolatban kijelentette, hogy az Egyesült Államok az ukrán válságot nem tekinti kétpólusú ügynek. Carney szerint az ukránok az elmúlt hetekben-hónapokban világosan kifejezték, hogy nagyobb mértékű európai integrációt szeretnének.

"Ha pedig ez az, amit szeretnének, ...egyetlen állam vagy más entitás sem tagadhatja meg tőlük ezt a lehetőséget" - mondta a szóvivő.

"De ez nem áll ellentmondásban azzal az állítással, hogy Ukrajna további integrálódást érhet el Európával, ami az ukránok kívánsága, miközben megtartja szoros, történelmi és gazdasági kötődését Oroszországhoz. Úgy gondoljuk, hogy mindkét dolog lehetséges, és mindkettő tükrözi Ukrajna történetét és Ukrajna népének mai kívánságait" - tette hozzá.

A szóvivő kifejezte az Egyesült Államok vezetésének azon meggyőződését, miszerint Európának, Ukrajnának és Oroszországnak is osztania kell azt a nézetet, hogy meg kell őrizni Ukrajna függetlenségét, területi épségét és egységét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamentben az elmúlt napokban jelentős többséggel elfogadott döntések "(Viktor) Janukovics elnök pártja képviselőinek szavazatait is magukban foglalták", ami Carney szavai szerint "nem jelentéktelen fejlemény".

A megbízott belügyminiszter feloszlatta a Berkutot

A Berkut ukrán különleges rendőri egység felszámolásáról írt alá parancsot Arszenyij Avakov megbízott ukrán belügyminiszter.

Erről az ukrán politikus maga számolt be Facebook-oldalán szerda hajnalban.

"A Berkut nem létezik többé" - fogalmazott a közösségi oldalon Avakov, aki még kedden írta alá a parancsot a kijevi tüntetők elleni erőszakos bevetésekben oroszlánrészt vállaló belügyi szervezet felszámolásáról.

A döntés részleteit az ideiglenes miniszter szerdán egy külön e célra szervezett sajtóértekezleten hozza nyilvánosságra.

Az ukrán parlament közrendvédelmi bizottsága szerdán tárgyalja a Berkut felszámolására még vasárnap beterjesztett képviselői indítványokat. E tervezetek megtiltanák az ukrán rendvédelmi szervek számára a lőfegyverek és különleges rendőri eszközök bevetését a közrend védelme során.

A Berkut (szirti sas) gyors reagálású rendőri erőt 1992-ben hozták létre az ukrán különleges rendőri egységek tagjaiból. Feladatuknak szabták a közrend védelmét tömegrendezvényeken és rendkívüli helyzetekben (egyebek között tömeges rendbontások során), a rendkívül veszélyes, felfegyverzett bűnözők elfogását, túszok kiszabadítását. Tavaly év végén a Berkut létszáma 4000 fő volt: két ezred és hét önálló zászlóalj a területi központokban. A Berkut-egységeknek nincs központi parancsokságuk, a helyi, területi belügyi főosztályoknak vannak alárendelve. Megkülönböztető jelük a vörös sapka volt.

Kijev kész a párbeszéd felújítására Moszkvával az új kormány megalakítása után

Ukrajna új vezetése hitet tesz a jószomszédi kapcsolatok mellett Oroszországgal és kész az átfogó párbeszéd felújítására Moszkvával az ország új kormányának megalakulását követően - hangsúlyozta a kijevi külügyminisztérium kedden éjszaka közzétett nyilatkozatában.

Az ukrán tárca honlapján megjelent dokumentumban megerősítik elkötelezettségüket "az új, valóban egyenjogú és jószomszédi alapokon nyugvó ukrán-orosz kapcsolatok" mellett. Az új kabinet megalakítását követően az ukrán fél kész a mindenre kiterjedő kétoldalú dialógus haladéktalan felújítására az ukrán-orosz államközi bizottság intézményeinek keretén belül.

Virágokkal emlékeznek a kijevi összecsapások áldozataira. Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko (galéria)

A kijevi külügyminisztérium ugyanakkor reagált az orosz külügyi tárca hétfői nyilatkozatára, s az emberi jogok, egyebek mellett a nemzetiség kisebbségek és felekezetek jogai elleni fenyegetések kapcsán megfogalmazott aggodalmakat hamisnak és konkrétumokkal alá nem támasztottnak minősítette. Teljesen elfogultnak és a valóságtól elrugaszkodottnak nevezte az ukrán külügyminisztérium azokat a moszkvai vádakat, amelyek szerint a 2012-es parlamenti választásokon a lakosság többségének támogatását megszerző, s az ország helyzetéért most a felelősséget magukra vállaló politikai erők részéről "terrorista módszereket alkalmaznak az egyet nem értők elnyomására" és "neonáci ideológiát"terjesztenek.

A kijevi külügyi nyilatkozat emlékeztetet arra, hogy az ukrán parlament döntéseinek legitimitását már az ország számos külföldi partnere elismerte.

Kedd

15:20

Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki politikus megerősítette kedden, hogy indul a május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztáson.

A kelet-európai országban kedden kezdődött meg az elnökválasztási kampány, miután a múlt héten a parlament határozatot hozott választás kiírásáról.

"Jelöltetem magam Ukrajna elnöki tisztségére, mivel szilárd meggyőződésem, hogy Ukrajnában meg kell változtatni a játékszabályokat" - hangsúlyozta Kijevben újságírók előtt az Ütés (UDAR) párt 42 éves vezetője, aki az utóbbi hónapokban már többször bejelentette, hogy versenybe szállna az államfői hivatalért. "Az igazságnak kell uralkodnia. Biztos vagyok benne, hogy ez lehetséges" - tette hozzá.

Közölte továbbá, hogy az új kormányban nem kíván tisztséget vállalni.

Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke közölte újságírókkal, hogy ő és pártja egyelőre még nem döntött ebben a kérdésben. Hozzátette, hogy napokon belül pártkongresszust hívnak össze, ahol erről a kérdésről is döntenek. Hangsúlyozta, hogy a párt valószínűleg indít jelöltet az elnökválasztáson, de ez még függ a politikai helyzet alakulásától az országban, s attól, milyen megállapodásokat kötnek politikai szövetségeseikkel.

Azt ugyanakkor Tyahnibok is kijelentette, hogy nem lesz tagja az új kormánynak.

Az ukrán médiában megjelent találgatások szerint Klicsko és Tyahnibok mellett ringbe szállhat még az elnöki posztért Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) frakcióvezetője és Petro Porosenko, a Rochen csokoládégyár és az ellenzéki Ötös tévécsatorna tulajdonosa, aki független képviselőként aktív szereplője a Jevromajdan kijevi tüntetéssorozatnak.

Jacenyukot és Porosenkót ugyanakkor esélyesnek tartják a kormányfői posztra is. A két politikus közül egyelőre még egyik sem nyilatkozott terveiről.

Nem kizárt továbbá, hogy Julija Timosenko volt kormányfő is indul végül az elnökválasztáson. Ügyvédje, Szerhij Vlaszenko előző nap cáfolta, hogy Julija Timosenko olyan kijelentést tett volna, hogy elnökjelölt kíván lenni. A börtönből a múlt héten kiszabadult, gerincbántalmaktól szenvedő ellenzéki vezető ugyanakkor elfogadta Angela Merkel német kancellár javaslatát és hamarosan Németországba utazik gyógykezelésre.

A volt kormányfőről - aki Viktor Janukovics fő kihívója volt az előző, 2010-es elnökválasztásokon - többen az ellenzéki tüntetők közül úgy nyilatkoztak, hogy "eljárt felette az idő", új személyiségek kellenek most az ukrán belpolitikába.

11:05

Megkezdődött kedden az elnökválasztási kampány, miután a múlt héten a parlament határozatot hozott, amelyben május 25-re írta ki a választást.

A jogszabályok értelmében keddtől el lehet kezdeni a jelöltek bejegyeztetését, ami egészen március 30-ig megtehető. Jelöltet állíthatnak bejegyzett pártok, illetve egyéni jelöltek is ringbe szállhatnak az államfői posztért.

Április 4-ig kell a jelölteknek minden olyan dokumentumot átadnia a központi választási bizottságnak, amely alapján indulhat a választásokon. A szabályok szerint a jelöltnek 2,5 millió hrvinyát, azaz mintegy 65 millió forintot kell letétbe helyeznie.

Az államfői teendők ellátásával ideiglenesen megbízott Olekszandr Turcsinov házelnök számításai szerint a választások lebonyolítása mintegy két milliárd hrivnyába, azaz körülbelül 120 milliárd forintba kerül az államnak.

Az elnökválasztás Ukrajnában kétfordulós. Második fordulót akkor kell tartani, ha az első fordulóban egy jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50 százalékát. Ez esetben a második fordulóba a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be.

Eközben a parlament kedden határozatot fogadott el, amelyben Turcsinovot, mint ideiglenes államfőt törvények aláírásának jogával ruházta fel. Az ukrán jogszabályok szerint a parlament által elfogadott törvényeket az elnöknek alá kell írnia ahhoz, hogy hatályba léphessenek.

A nap folyamán az elnöki hivatalból eltávolították a hatalmától megfosztott Viktor Janukovics volt elnök összes portréját, a parlament kupolájának tetejéről pedig leszedték az ötágú szovjet csillagot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem Fico esélyes az elnöki címre a második körben

Az aktuális közvélemény-kutatások szerint a 14 államfőjelölt közül Robert Fico után egy független jelöltnek, Andrej Kiska nagyvállalkozónak van a legnagyobb támogatottsága. Tovább olvasom