Kisalföld logö

2018. 08. 19. vasárnap - Huba 18°C | 30°C Még több cikk.

Terrorveszélyben: megkezdődtek a parlamenti választások Németországban

Az utolsó percig tartó, izgalmas kampányhajrá után és a rivális politikai pártok közötti teljes patthelyzet közepette kezdődtek meg vasárnap reggel Németországban az országos parlamenti választások.

A kereken 80 ezer választóhelyiséget vasárnap reggel 8 órakor nyitották meg, és este 18 óráig lehet szavazni.

A második világháború utáni 17. Bundestag - azaz a parlamenti alsóház - összetételéről 62,2 millió szavazó dönt. A választásokon 27 párt összesen 3556 jelöltje indul, közülük a legfiatalabb 18, a legidősebb 90 éves. Hivatalosan 598 képviselő kerül megválasztásra, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban a német választási rendszer sajátosságaiból fakadóan ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok (Überhangsmandat) is elosztásra kerülnek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a többletszavazatok - a választások történetében nem először - sorsdöntőek lehetnek.

A Bundestagba történő bejutáshoz Németországban is az 5 százalékos küszöb elérése szükséges. Ennek alapján csak azoknak a pártoknak van tényleges esélyük a bejutásra, amelyek eddig is ott voltak a német parlament alsóházában, azaz a konzervatív CDU-nak és a CSU-nak, és az elmúlt négy évben vele nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata pártnak (SPD), továbbá a három ellenzéki pártnak, a liberális szabad demokratáknak (FDP), a környezetvédő Zöldeknek és ez egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t magában foglaló, az SPD-tól balra elhelyezkedő Baloldal pártjának. A szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Pártnak (NPD) ugyanakkor semmi esélye nincs arra, hogy elérje a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, támogatottsága országosan 1 százalék alatt van.

A választásokat meglehetősen csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszülté, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet Németország ellen intézett, sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán kirobbant vita miatt. Ez utóbbi mindenekelőtt arról szólt, hogy van-e lehetőség a konzervatívok és a liberálisok által ígért adócsökkentésre vagy pedig - a szociáldemokraták és a Baloldal álláspontja szerint - inkább a magas jövedelműek adóterheinek növelésére lenne szükség.

A választások előestéjén közzétett felmérések alapján szinte egyforma esélye van annak, hogy Németországban - Helmuth Kohl volt kancellár 16 évig tartó kormányzásának mintájára - konzervatív-liberális koalíció alakul, illetve, hogy hivatalban marad a jelenlegi nagykoalíció. A harmadik lehetőséget - jóval kisebb valószínűséggel - egy hármas kormányzati szövetség jelenti, az egyik nagy párt, továbbá a liberálisok és a Zöldek részvételével.

Az viszont szinte bizonyos, hogy Németország első női - és egyben keletnémet - kancellárja, az 55 esztendős konzervatív Angela Merkel újabb négy évre kancellár marad.

A 2005-ös választásokon a konzervatív CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, a szociáldemokraták pedig a voksok 34,2 százalékához jutottak. A liberálisok 9,8, a Zöldek 8,1, a Baloldal pedig 8,7 százalékot szereztek. A többletmandátumokkal megnövelt 614 képviselői helyből a konzervatívok 226, a szociáldemokraták 222, a liberálisok 61, a Zöldek 51, a Baloldal pedig 54 mandátummal rendelkeztek.
A választások előestéjén közzétett felmérések a CDU/CSU-nak 33, potenciális partnerének, az FDP-nek 14 százalékot jósoltak. A szociáldemokrata párt 25, a Zöldek 10, a Baloldal pártja pedig 12 százalékon állt. Szakértők ugyanakkor emlékeztettek: a négy évvel ezelőtti választások előtt a közvélemény-kutató intézetek szinte kivétel nélkül "csődöt mondtak".

A részvételi arány négy évvel ezelőtt minden korábbinál alacsonyabb, azaz 77,7 százalékos volt. Az aggodalmak szerint a részvétel ennél most sem lesz magasabb.

Az országos parlamenti választásokkal egy időben helyi törvényhozási választások kezdődtek két tartományban, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben is. Az előbbiben a szociáldemokraták, az utóbbiban a konzervatívok az esélyesek, és mindkettőben koalíciós kormány lesz.
Az exit poll felméréseken alapuló első előrejelzéseket az urnazárást követően rögtön nyilvánosságra hozzák. Nem hivatalos végeredmény hétfő hajnalra várható.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több tucat áldozata van a Fülöp-szigeteken pusztító tájfunnak

A Fülöp-szigetek legnagyobb és legnépesebb szigetén, Luzonon mintegy hatvan ember életét vesztette. Tovább olvasom