Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 21°C | 32°C Még több cikk.

Tavaszig áll a nagy hadrongyorsító

Svájc - Jövő tavaszig biztosan állni fog a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a svájci-francia határon épített föld alatti Nagy Hadronütköztető (LHC), jelentették be a fizikusok kedden.
A Nagy Hadronütköztetőt két hete kapcsolták be beszabályozásra, és ekkor elektromos hiba miatt szivárogni kezdett az a folyékony hélium, amely a világűr hőmérsékletére, mínusz 271.25 Celsius fokra hűti le a rendszert. Emiatt múlt csütörtökön leállították a hadronütközttőt.

Ahhoz, hogy a tudósok megállapíthassák a probléma okát, előbb szobahőmérsékletre kell melegíteni a berendezést, és szét kell szerelni azokat a hatalmas elektromágneseket, amelyek az atomi részecskéket felgyorsítják. A szükséges ellenőrzés és javítás időigénye miatt már nem lehetséges előbb újraindítani a gyorsítót, mint 2009 kora tavasza, jelentette be a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet. A tudósok a múlt csütörtöki probléma után pénteken még megkísérelték újraindítani a berendezést, de még aznap újra meghibásodás történt. A Nagy Hadronütköztetőt hivatalosan október 21-én nyitották volna meg Nicolas Sarkozy francia államfő jelenlétében.


Tavaszig nem gyorsítanak részecskéket.
Tavaszig nem gyorsítanak részecskéket.
A Nagy Hadronütköztető rendkívül bonyolult szerkezet, amelyben a technikai megoldások sok területen a ma ismert lehetőségek határán vannak. A hasonló részecskegyorsító berendezésekben is gyakran fordulnak elő leállások műszaki hiba miatt. A Nagy Hadronütköztető (LHC) átlagosan 100 méterrel van a föld alatt, több kör alakú alagútból áll, amelyek teljes hossza 27 kilométer. Ezekben az alagutakban csaknem a fény sebességére fognak felgyorsítani atomnál kisebb részecskéket, majd egymásnak ütköztetni őket. Az ütközések következtében a másodperc töredékére olyan hőmérsékletek keletkeznek, amelyek 100 ezerszer magasabbak a Napénál. Hadronoknak az atom bizonyos alkotóelemeit nevezik, legismertebbek közülük a protonok és a neutronok. A kör alakú alagútban egy másodperc alatt több millió atominál kisebb részecske fog ütközni. Ezeket a karambolokat különböző műszerekkel fogják vizsgálni, és az eredményt heteken, hónapokon át elemezni.

A Nagy Hadronütköztetőben végrehajtandó kísérletekkel olyan kérdésekre remélnek választ kapni a tudósok, hogy hogyan keletkezett a világ, esetleg fény derül néhány rejtélyére az úgy nevezett sötét anyagnak, amely a világegyetem túlnyomó részét kitölti. Ellenőrizhetnek új tér-időelméleteket is, amelyek szerint a mi világunk dimenzióival párhuzamosan létezhetnek más dimenziók is. A Nagy Hadronütköztetőt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) székhelyén építették meg 3,76 milliárd eurós (900 milliárd forintos) költséggel. Az óriási gépezet létrehozásában több mint 30 ország összesen 5 ezer tudósa és mérnöke vett részt.

Olvasóink írták

  • 1. /joco1-azigazi 2008. szeptember 24. 17:51
    „Most akkor tavaszig megmenekültünkl?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kínai kormányfő a tejbotrányról

Kína - Az egészséget nem szabad feláldozni a profitért - mondta a kínai kormányfő New Yorkban, ahol… Tovább olvasom