Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Svédkeserű: A kalózok bevették Brüsszelt

Svédország harmadik pártjává nőtte ki magát a PirateBay elítélését követő pár hónapban a svéd Kalózpárt. Az elemzők csaknem biztosra vették, hogy a világ első internetpártjaként mandátumot szereznek Brüsszelben. Így is történt. Céljuk az internetes fájlcserlés teljes legalizálása.


Az előzetes felmérések szerint a 2006-ban alapított Piratpartiet 5-8 százalékot kaphat Svédországban, ami bőven elég ahhoz, hogy képviselőjét Brüsszelbe küldje.  (Azóta kiderült 7.1 százalékot kaptak, így egy képviselőjük tagja lesz a brüsszeli parlamentnek.)

A fájlcserélő/kereső óriásportál a Piratebay elleni ítélet a Kalózpártot Svédország harmadik pártjává tette. Párttagjaik száma 45 ezres, és azután háromszorozódott meg, hogy az elmúlt fél-egy évben több, az információszabadságot korlátozó törvényt is elfogadtak a skandináv országban. A fájlcserélők kriminalizálásáról szóló ítélet, illetve e-mailek cégek általi ellenőrizhetőségéről szóló törvények sokakat felháborítottak.

 

Rick Falkvinge, a párt alapítója szerint a svédek tekintélyes része fel van háborodva a személyes szabadságot korlátozó törvények miatt.
Rick Falkvinge, a párt alapítója szerint a svédek tekintélyes része fel van háborodva a személyes szabadságot korlátozó törvények miatt.

 A netrádiót is működtető Piratpartiet arculata és követelései markánsan eltérnek a régi pártokétól: a tipikus kalózpárti fiatal, internetrajongó férfi, a 30 év alatti választópolgárok közül 13, a 30–49-es korosztályból 7, az ennél idősebbek közül 3 százalék fogja rájuk adta a szavazatát a hétvégén.

 A párt programjának hangsúlyos eleme a fájlcsere legálissá tétele, de ez is csak része annak a nagy koncepciónak, melyben az információs és a személyes szabadság ellen intézett támadásokkal szemben kívánnak fellépni. Meg akarják reformálni a szerzői jogi és a szabadalmaztatási, szabadalomalkalmazási szabályozást, és nem csak az internet, hanem például a gyógyszerek esetében is. Szerintük ugyanis a jelenlegi rendszer nem az emberek, hanem a gyógyszerkonszernek érdekeit védi.

Szlogenként fogalmazták meg a kulturális monopóliumok eltörlését, melyek akadályozzák a szabad információáramlást. Vissza kívánják szorítani a mind nagyobb hatalommal rendelkező állami felügyletet, mely a terrorizmus elleni harcra hivatkozva egyre nagyobb kontrollt gyakorol polgárai felett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

EP-választás: Európa hisz a nőknek

Európában egyre jelentősebb szerepet játszanak a gyengébbik nem képviselői a politikában. A képen… Tovább olvasom