Kisalföld logö

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 9°C | 18°C Még több cikk.

Rendkívüli csúcs: ma eldőlhet Görögország sorsa

Nem volt idő elemezni az új görög javaslatot, folytatódnak az egyeztetések. A spanyol kormányfő a megállapodásban bízik.
16:38 - Londoni elemzők: valószínűtlen olyan egyezség, amely megoldaná a válságot

Londoni pénzügyi elemzők szerint a piacokat hétfőn eluraló derűlátás ellenére sem valószínű olyan megállapodás Görögország és hitelezői között, amely érdemben és hosszú távra rendezné a súlyos görög adósságválságot.

Citybeli elemzői vélemények szerint ugyanakkor az európai bankrendszer már nem lenne olyan érzékeny a Grexitre, vagyis Görögország távozására az euróövezetből, mint a görög adósságválság előző, három évvel ezelőtti fellángolásának idején. Más londoni értékelések szerint azonban a piaci szereplők ennek ellenére "elbizakodottak" a görög kockázatokkal kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai hétfői helyzetértékelésükben kiemelték: a cég adósság-fenntarthatósági modellje szerint a görög szuverén adósságállomány akár 50 százalékos leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta kezelhető méretűre csökkenjen.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ráadásul nem bizonyos, hogy egy ilyen mértékű adósságleírás összeegyeztethető lenne Görögország euróövezeti tagságának további fenntartásával.

Mindemellett ha létre is jön valamilyen egyezség a hitelezőkkel, azt nagyon gyorsan végső formájába kellene önteni ahhoz, hogy elkerülhető legyen a törlesztési csődhelyzet kialakulása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben e hónap végén esedékessé váló adóssághányad esetében, és ezzel egy időben valahogy meg kellene állítani a betétmenekítést is a görög bankokból - hangsúlyozták hétfői elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.

A ház értesülései szerint csak hétfőre újabb egymilliárd eurónyi görög bankbetét-állomány kivonására jelentettek be igényt a számlatulajdonosok. A cég szerint ez is arra vall, hogy a megállapodás bármilyen további késedelme esetén valószínűleg tőkekorlátozásokat kellene bevezetni a görög bankrendszer összeomlásának megakadályozására.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő hétfőn Londonban ismertetett átfogó helyzetértékelésében ugyanakkor azt mutatta ki, hogy az európai bankrendszerek ma már jóval felvértezettebben állják a görög válság átgyűrűző hatásait, mint néhány éve.

A Moody's elemzése - amelyet Sean Marion, az európai pénzügyi szektorok értékeléséért felelős vezérigazgató jegyez - kiemeli, hogy az év eleje óta "eszkalálódott" a görög államadósság-törlesztési csődkockázat, és így a Grexit kockázata is, jóllehet e fejlemények még mindig nem tartoznak a Moody's alapeseti előrejelzési forgatókönyvébe.

Az elemzés szerint ugyanakkor a Grexitből eredő járványveszély enyhült az utóbbi három évben, és valószínű, hogy a nem görög bankokra háruló hitelképességi következmények is kisebbek lennének, mint amilyeneket a külföldi bankok akkor szenvedtek volna el, ha Görögország már 2012-ben, az akkori válság mélypontján távozik az euróövezetből.

Az európai bankok közvetlen görögországi kitettségei jelentősen csökkentek, és 2014 végén 33 milliárd dollárral voltak egyenértékűek a 2010 végén még 128 milliárd dollár helyett - hangsúlyozza hétfői elemzésében a Moody's.

A hitelminősítő kiemeli azt is, hogy az európai bankok görögországi tevékenységüket is számottevően leépítették. A Credit Agricole S.A. például már 2012-ben eladta görög érdekeltségét, az Emporiki Bankot, a Société Générale is túladott a Geniki Bankon, és a Banco Comercial Portugues is kiszállt egykori görögországi érdekeltségéből, a Millennium Bankból.

A Moody's szerint mindemellett az euróövezeti gazdasági kilátások is javulnak. A cég közölte, hogy 2015-re és 2016-ra egyaránt 1,5 százalékos átlagos gazdasági növekedést vár az euróövezet egészében a tavalyi 0,9 százalékos növekedés és a 2013-ban mért 0,4 százalékos visszaesés után.

Az euróövezeti periférián az átlaghoz képest várhatóan különösen jól teljesít Spanyolország és Írország; ezekben a gazdaságokban a Moody's 2,7, illetve 3,8 százalékos GDP-növekedést vár reálértéken az idén.

A hitelminősítő szerint mindez javítja a bankok hitelképességét és a pénzügyi stabilitást is.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays ugyanakkor azt a következtetést vonta le hétfőn ismertetett globális befektetői felméréséből, hogy a piaci szereplők "elbizakodottak" a görög válság járványkockázatával kapcsolatban.

A ház, amely 899 intézményi befektetőt vont be a felmérésbe, kimutatta, hogy a válaszadóknak több mint a fele csak kismértékű negatív globális piaci hatást vár Grexit esetére, arra a véleményükre hivatkozva, hogy a görög gazdaság súlya csekély, és mára kellő védelmi mechanizmusokat sikerült kiépíteni a járványhatások megfékezésére.

A Barclays felmérésébe bevont globális befektetési intézményeknek mindössze a 23 százaléka tart attól, hogy Görögország a következő három hónapban távozni kényszerül az euróövezetből.

Az intézményi befektetői kör a világgazdaságot sem látja veszélyeztetve az esetleges Grexit járványkockázatától. Arra a kérdésre, hogy ha a következő egy évben a globális növekedési ütem meglepetést okoz, akkor az kedvező vagy kedvezőtlen meglepetés lesz-e, a válaszadók csaknem 50 százaléka az előbbire voksolt.

Ráadásul a Barclays felmérésében részes intézményi befektetők relatív többsége, 40 százaléka szerint a legnagyobb eséllyel éppen az euróövezetben lehetséges a várakozásokhoz képest pozitív növekedési meglepetés.

16:32 - A spanyol miniszterelnök a megállapodásban bízik

A spanyol miniszterelnök kiállt a Görögországgal való tárgyalások és az így létrejövő megállapodás szükségessége mellett hétfői sajtótájékoztatóján, amelyet az északnyugat-spanyolországi Baionában rendezett spanyol-portugál csúcstalálkozót követően tartottak, néhány órával azelőtt, hogy Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnökkel közösen Brüsszelbe indultak volna.

Mariano Rajoy hangsúlyozta: Spanyolország mindig szolidáris volt a görögökkel, és most is törekedni fognak arra, hogy sikerüljön megállapodni Görögországgal. "Ha nem sikerül, az nagyon rossz lesz a görög népnek" - fogalmazott.

Mint mondta, támogatják a párbeszédet, de a szabályok és kötelezettségek teljesítését is, amelyeket mindenkinek be kell tartani. "Megvédjük az ésszerűséget, a józanságot (...) illetve valamennyi görög és európai polgár közös érdekeit" - jelentette ki.

A spanyol kormányfő azt mondta: ezzel a konstruktív hozzáállással megy a brüsszeli rendkívüli találkozóra.

Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök hozzátette: kizártnak tartja, hogy bármelyik uniós tagállam meggátolná, hogy megállapodás szülessen a görögökkel.

Nem volt idő elemezni az új görög javaslatot, folytatódnak az egyeztetések

Athén új javaslatai üdvözlendő és pozitív lépésnek tekinthetőek, de az idő rövidsége miatt egyelőre nem lehetett őket átfogóan elemezni, ezért folytatódnak a tárgyalások a görög mentőcsomag és reformprogram fennmaradó, utolsó részéről - közölte hétfőn, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke.

Sentix: a befektetők fele Grexitre számít

A befektetőknek mintegy fele számít a Grexit bekövetkezésére 12 hónapon belül, de ennek hatásán túltekintve egyúttal bíznak is az árfolyamok további pozitív alakulásában az európai értékpapír piacokon.

A Sentix gazdaságkutató intézet hét végén készített felmérése szerint a befektetők mintegy fele, 49,5 százaléka számít Görögország euróövezetből való kilépésére az elkövetkező 12 hónapon belül.

A május végén végzett felmérésben 40,7 százalék, áprilisban pedig 48,3 százalék volt ez az arány.

Az európai tőzsdei árfolyamok emelkedésébe vetett bizalom ugyanakkor megerősödött a befektetők körében, várakozásaik szerint tehát a görög drámának valamiféle "kedvező kimenetele" lehet - bármi legyen is az.

A felmérésből a Sentix azt a következtetést vonta le, hogy a befektetők túltekintenek a Grexit következményein és az árfolyamok újabb emelkedő szakaszának kezdetét várják az európai értékpapír piacokon.

A holland politikus tudatta, hogy a reggel kapták meg a görög javaslatcsomagot, és először a mentőcsomag és a reformprogram koordinálásáért és ellenőrzéséért felelős intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell véleményt mondania róla, ezért még a délután folyamán folytatódnak az egyeztetések, hogy még a hét hátralévő részében meg lehessen állapodni.

Athén 2012-ben, a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről nem sikerül hónapok óta megállapodni. Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így pont akkor jár le, amikor Athénnak több mint másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfő estére Brüsszelbe hívta az eurózóna tagállamainak állam- illetve kormányfőit, hogy a legfelső politikai szinten vitassák meg a görög válságot. Ezt a csúcstalálkozót volt hivatott előkészíteni az Eurócsoport rendkívüli ülése.

Dijsselbloem azt is elmondta, hogy a héten még egyszer összeülnek majd a pénzügyminiszterek, hogy meghallgassák, milyen eredménnyel zárult a három intézmény és Görögország közötti egyeztetés.

Az Eurócsoport tanácskozását követő sajtótájékoztatón Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos is kitért arra, hogy későn érkeztek meg a görög javaslatok, amelyeket ugyanakkor jó alapnak nevezett a további munkához. A francia politikus elmondta: szakértői szinten ellenőrizni kell a részleteket, pontosítani, konkretizálni és ellenőrizni kell a számokat, a munkának pedig még hétfő délután nekiállnak, a görög hatóságok bevonásával.

Barclays-felmérés: a Grexitnek korlátozott hatása lehet a piacokra

Korlátozott hatással lehet a nemzetközi pénzügyi piacokra Görögország esetleges kilépése az euróövezetből (Grexit) a Barclays bank által megkérdezett befektetési alapkezelők szerint.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays június 10-e és 17-e között kérdezett meg a mintegy 900 megkérdezett alapkezelőt a várakozásaikról.

A válaszadók több mint fele vélekedett úgy, hogy a Grexitnek csak korlátozott hatása lehet a pénzpiacokra. Görögország kis ország és megfelelő "pufferek" állnak rendelkezésre a dominóeffektus elkerülésére - derül ki a válaszokból.

A megkérdezettek csaknem 30 százaléka szerint lesz kisebb hatása az euróövezet "perifériáján lévő" gazdaságaira Görögország esetleges kilépésének a közös európai valutarendszerből, míg kevesebb mint ötödük gondolja nagy negatívumnak a kilépést.

Csak a válaszadók 23 százaléka várja, hogy a Grexit három hónapon belül bekövetkezik.

A Barclays felméréséből az is kiderült, hogy a befektetők 60 százaléka szerint az euróövezet legfontosabb gazdaságaiban az állampapírok nagy arányú értékesítése annak a jele, hogy eltűnt a deflációs spiráltól való félelem. Mintegy 34 százalékuk vélte úgy, hogy az eladási hullámmal veszélybe kerül a globális tőkepiac stabilitása. A befektetők 15 százaléka szerint a kötvényeladások oka az optimistább inflációs várakozás az euróövezetben.

A megkérdezett befektetők mintegy 60 százaléka várja, hogy a német államkötvények hozama nő a következő hónapokban, szemben az előző negyedévben mért 5 százalékkal.

Korábban írtuk:

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak ma Brüsszelben az eurózóna országainak állam-, illetve kormányfői, hogy megpróbáljanak megoldást találni az államcsőddel fenyegető görög adósságválságra.

Először a déli órákban az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei ülnek asztalhoz, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.

A rendkívüli csúcs oka, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé.

Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.Ez utóbbira a trojka azonban csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, a következő években növeli az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi - az emelés jegyében - jelenlegi, "széttöredezettnek" minősített áfarendszerét.

Athén ugyanakkor ezek közül több követelést kifogásol - különösen a nyugdíjkiadások csökkentését és egyes alapvető termékeke és szolgáltatások áfájának növelését -, és mindeddig nem tett le olyan reformterveket az asztalra, amelyeket a hitelezők elfogadhatónak találtak volna.

Euróövezeti tisztségviselők szerint, ha nem sikerül a nap folyamán dűlőre jutni az athéni vezetéssel, akkor a mentőcsomag helyett a görög államcsőd kezelése lesz a téma a hétfői csúcson. A fizetésképtelenség megkérdőjelezné Görögország eurózóna-tagságának, sőt egyesek szerint akár EU-tagságának fenntarthatóságát is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezért fizetőképesek még a görög bankok

Az Európai Központi Bank hétfőn megemelte a sürgősségi likviditási támogatásból igénybe vehető… Tovább olvasom