Kisalföld logö

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 13°C | 24°C

Phoenix: a Mars expedíció. Sikerek és kudarcok

Űrkutatás - Az emberiség 1960 óta próbál űreszközöket küldeni a Mars közelébe vagy magára a bolygóra. A kísérletek fele kudarccal végződött. A Phoenix azonban már felvételeket is küldött. Videó 2020-ból. Galéria: az első felvételek.
Magyar idő szerint hétfő hajnalban sikeresen landolt a Marson a Phoenix nevű amerikai űrszonda - közölte az Amerikai Űrkutatási Hivatal. Ez az első ember alkotta szerkezet, amely a Vörös Bolygó északi sarkvidékén szállt le.

A Phoenix-et tavaly augusztusban indították útnak a Földről. A kaliforniai Pasadénában a szonda útját figyelő űrkutatási szakemberek elmondták, hogy a landolás viszonylag problémamentesen zajlott, és az űrszonda egy szikláktól mentes, sík területre érkezett. Néhány órával később már küldött is több képet a Földre.

Phoenix már több képet küldött a Földre.
Phoenix már több képet küldött a Földre.

A Phoenix, azt fogja kutatni, hogy a Vörös bolygó talajában megvoltak-e valamikor - vagy akár megvannak-e most is - a mikrobális szintű élet feltételei. A kutatóeszköz 3 lábon áll, 350 kiló súlyú,és ebből 25 kilót tesz ki a tudományos berendezés. Az előállítása 420 millió dollárba (mintegy 65 milliárd forint) került. A leszállás után a Phoenix kihajtogatta 2 napelemtábláját, amelynek felszíne 5-ször 1,5 méter. A Phoenixnek van egy 2 méter 5 centiméter hosszú robotkarja, amely az exkavátorok markolókanalához hasonlít.

Ez a kar akár 1 méter mély árkot is tud ásni a Mars fagyott jeges talajában, és a kiemelt talajmintát a Phoenix tudományos műszerei elé teszi vizsgálatra. A robotkaron van egy doboz alakú kamera, ahhoz hasonló objektívvel, amilyen a 35 milliméteres kisfilmes kameráknak van, továbbá két világító berendezés. Ezekkel felvételeket készít a környékről és a talajmintákról. A Phoenixen elhelyezett kanadai gyártmányú meteorológiai észlelő műszer rögzíti a Mars északi pólusának napi időjárását, és vizsgálja a víznek a szilárd és a légnemű halmazállapot közötti körforgását. A Phoenixnek van egy lézerradarja, amely pulzáló lézerfények kibocsátásával fogja vizsgálni a légkörben lévő részecskéket.

A Phoenix két "szemével", a két méter magasan elhelyezkedő két kamerájával nagy felbontású térhatású felvételeket készít a környékről és a markoló munkájáról. A két kamerát felfelé is lehet irányítani, és akkor a légköri részecskékről adnak információt. A Phoenix építése és működtetése amerikai, kanadai, svájci, dán, német, brit egyetemek tudósainak munkája, a programban részt vesz az amerikai űrkutatási hivatalon kívül a kanadai társszervezet is, továbbá a finn meteorológiai intézet.





























A leszállás csaknem hét percig tartott, eközben a szondának 20 ezer 400 kilométer per órás sebességéről 8 kilométer per órára kellett lefékeznie.

Mostantól a Phoenix-nek több mint három hónapja lesz arra, hogy megvizsgálja: lehetett-e a Marson mikroszkopikus élet, illetve adatokat gyűjt arról, hogy emberek is leszállhatnak-e a Marson.

Sikeresen landolt a Phoenix a Marson.
Sikeresen landolt a Phoenix a Marson.

1960-1964: A Szovjetunió 6 szondát indít a Marsra, az Egyesült Államok 1964-ben küldi az elsőt, egyik sem járt sikerrel.

1964: A szovjet Zond (szonda) kis távolságra elrepül a Mars mellett, de nem tud adatokat küldeni.

1964: Az amerikai Mariner 4 elrepülve a Mars mellett először készít közelképeket a bolygóról.

1969: az távérzékelőkkel felszerelt amerikai Mariner 6 és Mariner 7 elemzi a Mars légkörét és felszínét, csaknem 200 felvételt küld a Földre a Mars északi és déli sarkáról és a Phobos holdról.


Egy videó 2020-ból...


1971: Az amerikai Mariner 9 lett az első űreszköz, amelynek sikerült a Mars körül pályára állnia. Fényképezte a felszínt, és közeli felvételeket készített Mars két holdjáról, a Phobosról és a Deimosról.

1976: Az amerikai Viking 1 és Viking 2-ről leszálló egység száll le a Marson. A Viking 2 leszálló egysége biológiai kísérleteket hajt végre, de ezek nem adnak bizonyítékot az élet jelenlétére, de meglepő vegyi folyamatokat tapasztal a talajban.

1997: Az amerikai Mars Global Surveyor (általános Mars-kutató) Mars körüli pályára áll, és 9 éven át követi a bolygó felszíni változásait, modern kori vízfolyások és évszakváltozások nyomaira bukkan.

A Phoenix leszáll.
A Phoenix leszáll a vörös bolygó felszínére.

1997: Leszáll a bolygón az amerikai Mars Pathfinder (marsi nyomkereső). Mars-járója több mint 17 ezer képet és talajelemzési adatot küld a Földre. Ezekből kiderül, hogy a Mars valamikor meleg volt, felszínén folyékony vízzel és a mainál sűrűbb légkörrel.

1998: Japán is beszáll a versenybe, de Nozomi elnevezésű űreszköze nem éri el a Marsot.

2001: Az amerikai Mars Odyssey (Mars-Odüsszea) robotűrhajó felbocsátása. Az Odüsszea máig a Mars körül kering, megfigyeléseket végez, és távközlési átjátszóként működik 2004 óta a két amerikai Mars-járó berendezés és a Föld között.

2003: Az Európai Űrkutatási Hivatal felbocsátja a Mars Express eszközt, fedélzetén a brit gyártmányú Beagle 2 leszálló egységgel. A Beagle-lel megszakadt a kapcsolat akkor, amikor levált az űrhajóról, és sorsa azóta ismeretlen.


Videó a jövőből...


2004: Az Egyesült Államok a Mars ellentétes oldalán a felszínre juttatja a Spirit (szellem) és az Opportunity (lehetőség) elnevezésű Mars-járót, ezek geológiai elemzéseket végeznek.

2004: George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok 2020 után egy holdi bázisról embert küld a Marsra.

2007: Az Európai Űrkutatási Hivatal Rosetta robotűrhajója kockázatosan kis magasságú repülést hajt végre a Mars fölött.

2008. május 25. (európai időszámítás szerint 26.) az amerikai Phoenix sikeresen leszáll a Mars északi pólusának közelében.

A Phoenix első felvételei a Marsról

A Mars

A naprendszer 4. bolygója, a Naptól számítva. Régen Vörös bolygónak is hívták a légkörében és a felszínén található vastartalmú vörös por miatt.Pályája: a Naptól való átlagos távolsága 227,9 millió kilométer - ez 1,5-szer nagyobb, mint a Nap - Föld távolság. Átmérője: 6.794 kilométer, alig több, mint fele a Föld átmérőjének. 1 marsi naphossza: 24 óra, 37 perc, 22 másodperc. 1 marsi év: 669 marsi nap (687 földi nap). Hőmérséklet: átlagosan mínusz 55 fok Celsius, a sarkokon télen mínusz 133 fok, az egyenlítőn nyáron plusz 27 fok. Légkör: 95,3 százaléka széndioxid, 2,7 százaléka nitrogén, 1,6 százalék argon, 0,1 százalék oxigén.

A talaj szintjén a légnyomás még 1 százada sincsen a földi légnyomásnak. Felszín: száraz, sziklás, poros. Az északi félgömb sima és lapos, a déli kráterektől lyuggatott és szabdalt felföld. Valamikor óceánok borították a Mars felszínét, a tengervíz maradványa jég formájában megtalálható a sarki jégsapkában, más vidékeken pedig esetleg a talajfelszín alatt. Az északi sarkot állandó jég borítja, amely feltételezések szerint főként vízjég. A déli sarkot csak kis jégsapka borítja, amely valószínűleg fagyott széndioxid, és ez a marsi nyár idején csaknem teljesen eltűnik. Híres felszíni alakzatok: Az Olimposz hegy 26 ezer méter magas, átmérője 550 kilométer (a világegyetem legmagasabb ismert vulkánja) A Tharsis "kidudorodás". Óriási vulkánokkal borított kiemelkedés, amelyet gyűrű alakú bemélyedés vesz körül.

A Mars túloldalán, a Tharsisszal szemben az Arabia Terra kiemelkedés található, amely egyes feltételezések szerint a Tharsis irdatlan tömege miatt keletkezhetett. Valles Marineris, egy 4 ezer kilométer hosszú kanyon, amely legmélyebb szakaszán 7 kilométer mély. Holdjai: A Phobos, átmérője 22 kilométer, pályája 5.981 kilométerre a Mars felszínétől. Deimos, átmérője 12 kilométer, pályája 20.062 kilométer a felszíntől.

Olvasóink írták

  • 5. Simike 2008. június 01. 10:44
    „En tamogatom a kutatast, inkabb ebbe oljek a penzt, amitol az emberiseg elorebb jut, mint nuklearis fegyverekbe!”
  • 4. matriné 2008. május 27. 20:07
    „Szerintemm jó egypár ország vezetését kellene oda szállitani és akkor megmenekülne a föld és a békés lakói!”
  • 3. Korrekt 2008. május 26. 12:00
    „....csak azt nem tudom, hogy minek mentek a holdra és költöttek rengeteg pénzt, hisz tudták, hogy ott mi vár rájuk?

    ....viszont a Marson biztos, hogy találnak ha mást nem értékes ásványi anyagokat melyel megkimél´hetnék a föld tönkretételét”
  • 2. Lizsu 2008. május 26. 11:58
    „Jók a beillesztett videók, viszont az első nem "Egy videó 2020-ból...", hanem a Mars Opportunity(vagy Spirit) animációs videója, amely 2004-ben leszállt a Marsra.
    Viszont a "videó a jövőből..." nagyon rendben van ;)”
  • 1. matriné 2008. május 26. 10:00
    „Nem látszank rajta az oda exportált a mai országunk vezetésből egyetlen egy sem! Pedig a Mars elég messze lenne nekik a közpénzektől!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Magyar Koalíció rosszul szerepelt

Szerbia - Elsöprő Nyugat-barát győzelem született a vajdasági parlamenti választások vasárnapi… Tovább olvasom