Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 13°C Még több cikk.

Oszama bin Laden a fanatizmus és a terror útját választotta

Oszama bin Laden Szaúd-Arábia egyik leggazdagabb családjának tagja, de a forradalmat keresve elhagyta otthonát, a fanatizmus útjára lépre egy olyan gyilkos szervezetet hozott létre, amely terrorizálta a Nyugatot, s végül a világ legnagyobb erőkkel üldözött emberévé vált.
A történelem legintenzívebb embervadászata végül elvezetett bin Ladenhez, akinek a pénze és dühödt igehirdetése ösztönözte a szeptember 11-i terrorista támadásokat, amelyek New Yorkban, Washingtonban és Pennsylvaniában csaknem 3000 ember halálát okozták, s lyukat ütöttek Amerika biztonságérzetén.

A Nyugaton a gonosz megtestesülésének tartott bin Ladent csodálták és mélyen tisztelték egyes radikális mohamedánok, akik magukévá tették az általa hitetlennek minősített Egyesült Államok és egyes arab kormányok elleni végeérhetetlen dzsihádról alkotott vízióját.

Bin Laden olyan események láncolatát indította el, amelyek az Egyesült Államokat belevitték az Afganisztán, majd az Irak elleni háborúba, s az iszlám szélsőséges hívei elleni küzdelembe, amely országok tucatjait érintette minden kontinensen, leszámítva az Antarktiszt. Amerika teljes hírszerző apparátusát arra mozgósították, hogy számolja fel az újabb otthoni terrortámadások veszélyét.

Bin-Laden al-Kaida nevű szervezetét vádolták az Egyesült Államok afrikai követségei ellen 1998-ban elkövetett, 231 ember halálát okozó bombatámadásokért és a Cole amerikai hadihajó ellen 2000-ben Jemenben végrehajtott támadásért, amelynek 17 amerikai tengerész esett áldozatul, valamint számos egyéb, részben sikeres, részben kudarcot vallott merényletkísérletért.

Valószínűleg ugyanilyen fontos volt bin Ladennek az a képessége, hogy - még rejtőzködve is - képes volt ösztönözni a nevében gyilkoló terroristák új nemzedékét. Az al-Kaida magas rangú vezetőinek többségét megölték vagy elfogták a 2001. szeptember 11-e óta eltelt időszakban, s az európai és ázsiai titkosszolgálati vezetők szerint ma már a bin Laden által ösztönzött hazai radikális csoportok jelentik a nagyobb veszélyt, nem maga az al-Kaida.

Az iraki háború - amelyet részben azokkal a hibás titkosszolgálati megállapításokkal indokoltak, amelyek szerint Szaddám Huszein ottani vezetőnek tömegpusztító fegyverei voltak és kapcsolatban állt az al-Kaidával - vált azzá a kiképzőtereppé, amelyen az új generációhoz tartozó terroristák egy része képességeit kifejlesztette.

Az al-Kaida kihasználta a Szaddám utáni Irakban uralkodó káoszt arra, hogy belerángassa az Egyesült Államokat egy olyan ingoványba, amelyben már mintegy 5000 amerikai katona és sok ezer iraki halt meg.
Bin Laden öröksége egy továbbra is rendkívül ideges, felajzott világ.
A piszkos bomba, a teljes test vizsgálata és a tömegpusztító fegyverek a globális szótár részeivé váltak, míg más szavak és kifejezések, mint például a Guantánamo, az Abu Graib és a foglyok más országnak történő kiszolgáltatása perzselő dühöt váltottak ki az arab világból.

A sovány, szakállas, több mint 183 cm magas bin Laden az 1980-as években csatlakozott a támadó szovjet csapatok elleni afganisztáni háborúhoz, s bátor, találékony parancsnokként vált ismertté. Az építőipari vállalkozásból szerzett jelentős családi vagyona kétségtelenül növelte tekintélyét a mudzsahedin harcosok között.

Amikor bin Laden visszatért Szaúd-Arábiába, dicséretekkel és adományokkal árasztották el, s számos felkérést kapott arra, hogy beszédet mondjon mecsetekben és családi otthonokban. Azonban nem sok időbe telt, hogy céljai elkanyarodjanak a korábbi nyugati támogatói által követett céloktól.

"Amikor amerikai termékeket vásárlunk, palesztinok meggyilkolásának részeseivé válunk" - hallható egy kazettán, amely abban az időben mondott beszédeit tartalmazza.

Bin Laden életében 1990-ben jött el a "megtermékenyítő pillanat": ekkor amerikai csapatok érkeztek Szaúd-Arábiába, hogy onnan támadva kiűzzék az irakiakat Kuvaitból.

Bin Laden megpróbálta lebeszélni a rijádi kormányt arról, hogy nem mohamedán katonákat engedjen oda, ahol Mohamed próféta megalapította az iszlámot, ám a szaúd-arábiai vezetés az Egyesült Államokhoz fordult, hogy védje meg hatalmas olajtartalékát. Amikor bin Laden tovább bírálta Rijád és Washington szoros szövetségét, megfosztották szaúdi állampolgárságától.

"Láttam a személyiségében végbement radikális változást, azt, ahogy nyugodt, békés és szelíd, a mohamedánokat segíteni akaró emberből olyan személlyé vált, aki hitte, hogy képes lesz összegyűjteni és elvezetni egy Kuvaitot felszabadító hadsereget. Felszínre került gőgje és fennhéjázása" - nyilatkozta Turki herceg, a korábbi szaúd-arábiai titkosszolgálati főnök 2001 végén egy interjúban.

A herceg, aki Pakisztánban és Szaúd-Arábiában évekkel korábban többször is találkozott vele, az akkori bin Ladent még úgy jellemezte, hogy "szelíd, lelkes, kevés szavú fiatalember, aki beszéd közben sose emeli fel a hangját".

Abdel-Bari Atuan, a Londonban megjelenő Al-Kudsz Al-Arabi című újság szerkesztője 1996-ban tíz napot töltött bin Laden társaságában egy afganisztáni barlangban. Szerinte bin Laden "az arab világban élő milliók fájdalmának gyökeréig hatolt", amikor alternatívaként kínálta magát az arab rezsimekkel szemben, amelyek nem tudták megszabadítani az arab földet az izraeli megszállástól, s képtelenek voltak helyreállítani népeik büszkeségét.

Szerinte bin Laden és követői sose féltek a haláltól.

Úgy beszéltek róla, "ahogy fiatal emberek beszélnek arról, hogy diszkóba mennek. Irigyelték a harcban elesetteket, mert Isten ügyének mártírjaiként haltak meg" - mondta.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Irán szerint Izrael katonai csapásra készülődik ellene

Hétfői iráni médiaértesülések szerint izraeli katonai repülőgépek gyülekeznek egy Irakban található… Tovább olvasom