Kisalföld logö

2018. 01. 18. csütörtök - Piroska 0°C | 7°C Még több cikk.

Összecsapások is voltak május 1-jén

A világban, igy Európában is szinte mindenütt békés felvonulások voltak csütörtökön, május 1-jén. Németországban néhány városában és Isztambulban azonban összecsapások robbantak ki.
Május 1. előestéjén évek óta megütköznek fiatalok a rendőrökkel a német főváros egyik keleti kerületében, Prenzlauer Bergben. Berlinben 1987 óta tartják meg a Munka ünnepnapja előtti estén az úgynevezett Walpurgis-éjt, amely valójában ürügy arra, hogy fiatalok szembeszegüljenek a rend őreivel. Ezúttal azonban a berlini harc mérsékeltebb volt, mint a korábbi években. Napközben is. Sokkal több történt ellenben Hamburgban, ahol már szerda este repkedtek a kövek, és támadtak a rohamrendőrök. Az antikapitalista, antifasiszta baloldaliak csütörtökön is felvonultak, de ott voltak a német kikötővárosban a neonácik is Hitler halálának évfordulján.

(A náci diktátor Berlin ostromakor, 1945. április 30-án lett öngyilkos feleségével, Eva Braunnal a bunkerban. Halálának hírét május 1-jén jelentette be a birodalmi rádió.) Hamburgban azonnal lecsaptak a rohamrendőrök a tüntetőkre, hogy megakadályozzák a rendbontást és a harcot a két oldal között. Isztambulban is utcai csaták dúltak csütörtökön. Botokkal, könnygázzal és vizágyukkal zavarták szét a május 1-jei tüntetőket a rendőrök, hogy azok ne tudjanak eljutni a város főterére. A kormány ugyanis betiltotta megmozdulást. Többezer rendőrt vezényeltek az utcákra arra hivatkozva, hogy az ilyen tüntetések rendszerint erőszakba torkollnak. A török város kormányzója azt közölte, hogy 530 embert vettek őrizetbe, és legalább 40-en megsebesültek. Ázsia számos országában a minimálbérért, a munkaidő törvényes korlátozásáért, a túlórák megfizetéséért tüntettek tizezrek. Moszkvában a kommunisták mellett ezúttal a legnagyobb parlamenti erő, a Kreml-párti Egységes Oroszország hívei is az utcákon voltak.

Egyik jelmondatuk úgy szólt, hogy a gazdasági növekedés necsak a gazdagok haszna legyen. A munka ünnepének eredete az Egyesült Államokba vezet, ahol a nyolcórás munkanapot követelő sztrájkhullámok egyik csúcspontja az 1886. május elsején Chicagóban megtartott demonstráció volt. Az országosra nőtt sztrájk negyedik napján a rendőrök megtámadták a tömeget, és sok halálos áldozat volt. A II. Internacionálé 1889-ben ülésén javasolták, hogy szervezzenek egy nemzetközi munkásmegmozdulást. Számos lehetőség adódott a megfelelő időpontról, többek között július 14-e, a Bastille bevételének napja vagy a chicagói munkásdemonstráció is, a szervezők ez utóbbi mellett döntöttek. Amerikában és Európában először 1890. május elsején megtartott munkásfelvonulás pedig hagyományt teremtett. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban május 1. nem ünnep, hanem rendes munkanap. Az amerikaiak ugyanis szeptember elején tartják a munka ünnepét. Azt sem az 1886-os véres chicagói események miatt, hanem a nyári munkákat lezáró ünnepként.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tízezren az auschwitzi Élet Menetében

Lengyelország - Csaknem tízezer ember sétálta végig csütörtök délután azt a három kilométert, ami az… Tovább olvasom