Kisalföld logö

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 13°C | 24°C

Obama a latin-amerikai országok kedvét kereste

Az Egyesült Államok nem fordított hátat Latin-Amerikának - erről győzködte Barack Obama amerikai elnök partnereit az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) hétvégi csúcsértekezlete szombati nyitónapján, de Kuba státusával és Washington drogellenes háborújával kapcsolatban a jelek szerint fennmaradtak a nézeteltérések.
A kontinens 34 államát tömörítő szervezet hatodik csúcsértekezletén, amelyet a kolumbiai Cartagena üdülővárosban rendeztek, a nyitónapon a nagyobb konfliktusokat keltő kérdések szerepeltek a napirenden.

A vita alaphangját a házigazda Juan Manuel Santos kolumbiai elnök adta meg azzal a kijelentésével, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha a következő csúcson már nem lehetnének jelen Kuba vezetői. A karib-tengeri országot 1962-ben kizárták a szervezetből Washington nyomására, s bár 2009-ben törölték az ezt kimondó határozatot, Kubát idén sem hívták meg a csúcsra. Havanna iránti szolidaritása jeléül Rafael Correa, Ecuador baloldali elnöke bojkottálja a mostani találkozót, amelyről távolmaradt két másik baloldali vezető is, Daniel Ortega nicaraguai elnök, valamint - rákbetegségének kezelése miatt - Hugo Chávez venezuelai államfő.

A Kuba részvétele körüli viták miatt előfordulhat, hogy az AÁSZ-csúcs zárónyilatkozat nélkül ér véget.

A latin-amerikai vezetők felvetettek egy másik igen vitás kérdést is: szeretnék, ha Washington rugalmasabb lenne drogellenes háborújának ügyében. Az Egyesült Államok, amely a világ legnagyobb kokainfogyasztója, 2000 óta 8 milliárd dollárt fektetett be Latin-Amerikában a kábítószer-kereskedelem elleni harcba. A latin-amerikai vezetők felvetették a kokainfogyasztás legalizálásának lehetőségét, amely megfosztaná a drogcsempészeket busás hasznuktól.

Obama azzal vágott vissza, hogy ezek a viták néha még az ő születése előtti időre nyúlnak vissza (az amerikai elnök 1961-ben született, két évvel a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme után), s határozottan kitartott amellett, hogy a kokainfogyasztás legalizálása nem nyújtana megoldást a problémára.

Obama - aki a novemberi elnökválasztáson ismét indul, így nem szeretné elidegeníteni magától a spanyol ajkú választópolgárokat, ráadásul szeretné megmutatni, hogy külpolitikájában prioritást élvez a kereskedelem, amely munkahelyeket teremt az Egyesült Államokban - igyekezett meggyőzni kétkedő hallgatóságát, hogy Washington az iraki és az afganisztáni konfliktusban való részvétele ellenére nem fordított hátat Latin-Amerikának. Az Egyesült Államok ezt a térséget hagyományosan hátsó udvarának tekinti, de az elmúlt években az amerikai befolyás csökkenése miatt Kína lépett elő több latin-amerikai ország - köztük a regionális nagyhatalom Brazília - első számú kereskedelmi partnerévé. Obama dicsérte a robosztus latin-amerikai gazdasági növekedést és lelkesen szorgalmazta a kereskedelem bővítését.

Jóllehet az elnök a nyilvánosság előtt nem tett említést róla, erőfeszítéseit hátráltatja testőreinek cartagenai botránya - többüket hazarendelték és felfüggesztették, mert prostituáltakkal próbáltak szórakozni -, amely a fő beszédtémává vált a folyosói beszélgetésekben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Május 15-én kezdődik a Tóásó-ügy tárgyalása a La Paz-i bíróságon

A terrorista összeesküvési ügy érdemi szakaszának tárgyalása jövő hónapban kezdődik. Tovább olvasom