Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Nyolcezer éve háziasították a sertéseket Kínába

Nyolcezer éve háziasították a sertéseket Kínában: az a nemzetközi genetikai vizsgálat, amelynek eredményeiről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában számolnak be, árnyaltabbá teszi az állattenyésztés kialakulásáról alkotott képet.

Amerikai, brit, kínai és svéd kutatók nagyszabású összehasonlító vizsgálat keretében igyekeznek feltérképezni, hogyan zajlott a sertések háziasítása és az állattenyésztés meghonosodása a világ különböző régióiban - olvasható a Los Angeles Times (http://www.latimes.com) online kiadásában.

A program részeként gyűjtöttek DNS-mintákat ősi sertéscsontokból Kínában, a Sárga-folyó környékén. Az eredményeket múzeumokban, vadászok magángyűjteményében őrzött 1500 "modernkori" egyed genetikai mintájával hasonlították össze.

A kutatók a kizárólag anyai ágon öröklődő úgynevezett mitokondriális DNS-t elemezték. Az összehasonlító vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a jelenkori ázsiai sertésállomány csupán néhány vaddisznófajtától származik.

"A sertésállományban nyomon követhető kontinuitás egyben a kulturális folyamatosságra is utal: a helyi közösségek háziasították, majd tenyésztették a jószágot, nem pedig +importból+ elégítették ki hússzükségleteiket" - vélekedett Robert Wayne, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem evolúciós biológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.

Gregor Larson, a brit Durhami Egyetem evolúciós biológusa, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, hogy a sertések háziasításának eredetét feltérképezve a kutatók nyomon követhetik az elmúlt évezredek népvándorlásait és a közösségek kulturális fejlődését is.

Magyarázatul, hogy miért sertéseket vizsgálnak, Larson elmondta, hogy az ember ugyan elsőként a kutyát háziasította, ám az ebek száma igen csekély volt, így csontjaikra ritkán bukkannak kutatók. A táplálékul szolgáló sertéseket viszont nagy számban tenyésztették, ennél fogva csontjaik gyakorta kerülnek elő bőséges vizsgálati anyaggal szolgálva. Az ősi emberi csontmaradványok DNS-vizsgálata pedig etikai problémát vet fel.

Olvasóink írták

  • 1. Captain 2010. április 22. 21:15
    „"Az ősi emberi csontmaradványok DNS-vizsgálata pedig etikai problémát vet fel."
    ezért nem tudjuk, hogy mióta vannak háziasszonyok”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folytatódó fellendülés a londoni iroda-bérbeadások piacán

London kulcsfontosságú irodapiacai, a West End, a City valamint a Docklands az elmúlt három hónapban… Tovább olvasom