Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Németország választ

Szeptember 27-én Németországban szövetségi törvényhozási választásokat tartanak.

Az országos választásokkal egy időben Brandenburg és Schleswig-Holstein tartományokban helyi választásokat rendeznek.

Németország Európa középső részén helyezkedik el, nyugaton Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia, északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc határolja. Területe: 357 021 négyzetkilométer, lakossága 82 329 758 fő, ebből 91,5 százalék német, 2,4 százalék török, 6,1 egyéb (dán, fríz, szorb, délszláv). A lakosság 34 százaléka evangélikus, 34 százaléka katolikus, 3,7 százaléka muzulmán. Fővárosa a hárommilliós Berlin, a hivatalos nyelv a német, a hivatalos pénznem 2002. január 1. óta a német márkát felváltó euró.

Gazdaság: Németország a világ harmadik (más mérések szerint negyedik) legfejlettebb országa. Ásványkincsekben gazdag, de jelentős energiabehozatalra szorul. A gazdaság vezető ágazata az exportorientált gépipar, kiemelt területe az elektronikai, a finommechanikai és az optikai ipar, az ország a világ élenjáró vegyipari exportőre. Az élelmiszerszükséglet 90 százalékát a hazai mezőgazdasági termelés fedezi. Az újraegyesítés után a keletnémet gazdaság modernizálása és integrálása volt az egyik legnagyobb szabású feladat. A 2008 őszén kibontakozott világgazdasági válság Németországot is drasztikusan érintette. 2009 első három hónapjában 3,8 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző negyedévhez képest, ugyanakkor a nyár végén az elemzők már úgy ítélték, hogy jobb állapotban van a német gazdaság, mint ahogy azt előzőleg gondolták: a korábbi 6,4 százalékos gazdasági csökkenés helyett most már csak 5,2 százalékost prognosztizáltak. 2008-ban a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése 1 százalékos, az egy főre jutó GDP 35 400 euró, a munkanélküliségi ráta 7,8 százalék, az inflációs ráta 2,7 százalék volt.

Történelem: Németország germán törzsek államalakulataiból jött létre, ezeket Nagy Károly egyesítette a VIII-IX. században. 962-ben I. Ottót német-római császárrá koronázták, ezt követően a német területek 1806-ig a Német-római Császárság fennhatósága alá tartoztak. 1814-15-ben a bécsi kongresszuson hozták létre a Német Szövetséget, amely 34 szuverén állam és 4 szabad város szövetsége volt. A német területek forradalmi úton történő egyesítése 1848-49-ben elbukott, az egységes német állam megteremtésére csak Poroszországnak az osztrákok és a franciák felett aratott győzelme adott lehetőséget. A Német Császárságot 1871. január 18-án kiáltották ki.

Az I. világháborúban elszenvedett vereség nyomán Németország jelentős területeket vesztett, s II. Vilmos császár lemondott a trónról. Az 1919-ben létrejött Weimari Köztársaságban a gazdasági világválság idején megerősödtek a nemzeti szocialisták, 1933-ban vezetőjük, Adolf Hitler lett a kancellár, aki totalitárius jobboldali diktatúrát vezetett be, majd 1939. szeptember 1-jén kirobbantotta a II. világháborút. Az újabb világháborús vereség nyomán a győztes szövetséges hatalmak négy megszállási zónára osztották az országot. Az amerikai-angol-francia övezetből 1949. május 23-án megalakult a Német Szövetségi Köztársaság, a szovjet zónában pedig 1949. október 7-én a Német Demokratikus Köztársaság. A megosztottság felszámolására a szocialista tábor bomlása teremtett lehetőséget: 1990. szeptember 12-én a négy nagyhatalom és a két német állam Moszkvában aláírta a német újraegyesítést rendező szerződést, majd 1990. október 3-án létrejött az egységes Németország.

Államszervezet: Németország szövetségi köztársaság, amely 16 szövetségi államból (Bundesland) áll. Alkotmánya az 1949. május 23-án életbe lépett ún. Alaptörvény. Az állam élén a szövetségi elnök áll, akit öt évre választ meg a Bundestag és a tartományi parlamentek tagjaiból delegált Szövetségi Konvent (Bundesversammlung). Az államfői tisztséget 2004. július 1. óta Horst Köhler tölti be, akit legutóbb 2009. május 23-án abszolút többséggel újraválasztottak.

A törvényhozás kétkamarás. A 69 tagú Szövetségi Tanács (Bundesrat) az összekötő szerepét tölti be a szövetségi kormány és a 16 tartomány között, tagjait a tartományi kormányok delegálják saját tagjaik közül. A 603 tagú Szövetségi Gyűlés (Bundestag) tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással négyévente választják. Legutóbb, 2005. szeptember 18-án a Német Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) 226 mandátumot, a Szociáldemokrata Párt (SPD) 222, a Szabad Demokrata Párt (FDP) 61, a szocialista Baloldali Párt 53, a Zöldek pártja 51 mandátumot szerzett. 2005. november 22-én Angela Merkelt, a CDU elnökét választotta meg a Bundestag kancellárrá, aki 18 tagú nagykoalíciós kormányt alakított, melyben 9 miniszter a CDU-CSU-t, 9 pedig az SPD-t képviselte.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Albínó kisfiú gyilkosait ítélték halálra

Albínó kisfiú megölése miatt ítélt halálra három embert egy bíróság Tanzániában; ez az első alkalom,… Tovább olvasom