Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Nem teljesen egyértelmű ki nyerte a hollandiai választást

Hollandia választópolgárai éveken át keresték a közmegegyezést a fontos kérdésekben, mint a muzulmán bevándorlók integrálása vagy a jóléti állam fenntartása, s a választásokból többnyire a mérsékelt jobboldal került ki győztesen. A szerdai voksolás azonban lázadást jelent a korábbi trenddel szemben.
A választások után 10 párt került a parlamentbe, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki lett valójában a győztes

Az eredmények egyértelműen azt tükrözik, hogy a szavazók tömegesen pártoltak el a politikai középtől, és voksaikat a politikai spektrum szélein található szókimondó pártokra adták. A haladó felfogású, illetve munkás hátterű hollandok a kemény baloldalt, míg a bevándorlóktól megcsömörlött konzervatívok a szélsőjobbot preferálták.

A végeredmény 10 párt tarka egyvelege lett a hágai parlamentben, s egyikük sem kérkedhet azzal, hogy egyértelmű felhatalmazást kapott volna a választóktól arra, hová vezesse Hollandiát.

A patthelyzet nyomán várhatóan véget ér az utóbbi évek vállalkozóbarát politikája, amely rendre megnyirbálta a dolgozók juttatásait, illetve az a kurzus, amelynek éle a muzulmán bevándorlók ellen irányult. Utóbbi például a nők testét tetőtől talpig elfedő burka viselésének a betiltásában nyilvánult meg.

A győztes kereszténydemokraták (CDA) nem szereztek abszolút többséget, így koalíciós társ után kell nézniük. Hagyományos partnerük, a liberális VVD viszont alaposan meggyengült, így a két pártnak nincs kormányképes többsége a parlamentben. A leglátványosabban a Szocialista Párt erősödött a választásokon: az egykori kommunista hegesztőmunkásból lett pártvezér, Jan Marijnissen irányításával az SP csaknem megháromszorozta mandátumainak a számát.

A választások másik nyertese a muzulmánellenes politikát folytató Geert Wilders, aki egy jól ismert szélsőjobboldali pártból lépett ki, s alapított önálló szervezetet. Ennek a jövőben 9 képviselője ül majd a hágai törvényhozásban.

A liberálisokat, akik mandátumaik egyötödét elvesztették szerdán, Rita Verdonk bevándorlásügyi miniszter vezette a választási harcba. Verdonk az utóbbi három évben fokozatosan följebb emelte a bevándorlók előtt álló sorompókat. Többek között ő volt az értelmi szerzője azoknak a törvényeknek, amelyek a holland nyelv megtanulására és a holland életmód elsajátítására kötelezik a bevándorlókat. A szavazók egy része ennek dacára hátat fordított a VVD-nek és Wilders pártjára voksolt.

"A választásokat a radikálisabb pártok nyerték meg - vélekedett Wouter van der Brug, az amszterdami egyetemen oktató politológus. - Hollandia ma olyan mélyen megosztott, mint amilyen már régen nem volt."

A parlamentbe tíz párt küldhet képviselőket; némelyik közülük - például a két mandátumhoz jutott állatvédők pártja - csak egy-egy szűk témára összpontosít, míg az ország előtt álló átfogó kérdésekkel kapcsolatban meglehetősen elnagyolt az álláspontja. Sem a jobb-, sem a baloldalon nem körvonalazódik olyan természetes szövetség, amely az egyszerű többséget jelentő 76 mandátummal rendelkezne.

"Ez maga a káosz. Ennek a választási eredménynek az alapján rendkívül nehéz lesz összeállítani a kormányt" - fogalmazott Gerrit Zalm korábbi pénzügyminiszter, a liberális párt tagja.

Sok elemző úgy véli, hogy matematikailag az egyetlen működőképes kormányt a kereszténydemokraták (41 mandátum) és a munkáspárt (32) nagykoalíciója jelenthetné - mintegy a berlini modell alapján. Szépséghibája ennek a felállásnak, hogy életképességéhez mindenképpen szükség volna egy harmadik, legalább 3 mandátummal bíró párt csatlakozására.

Miután azonban a munkáspárt jelentős szavazat- és mandátumveszteséget szenvedett (sok korábbi szavazója a Szocialista Pártra voksolt ezúttal), Wouter Bos pártelnök aligha lesz hajlandó belemenni olyan koalícióba a konzervatívokkal, amelyben fel kellene adnia politikai krédójának központi elemeit. Ide tartozik az a követelés, hogy az állam áldozzon több pénzt az egészségügyre, az idősek gondozására, és adóztassa meg jobban a tehetőseket.

A CDA vezére, Jan Peter Balkenende a konzervatív párt vállalkozóbarát szárnyát testesíti meg. Erényei között tartják számon állhatatosságát és azt, hogy elvi jelentőségű kérdésekben nem hajlandó kompromisszumot kötni.

Ha e két politikus úgy dönt, hogy összefog, a nézeteik között tátongó szakadék áthidalása hónapokig is eltarthat - és akkor még mindig előttük áll a feladat: a harmadik koalíciós partner felkutatása.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megtalálták a lengyel bányászok holttestét

Megtalálták szerda éjjel a lengyelországi bányaszerencsétlenségben eltűnt tizenöt bányász… Tovább olvasom