Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Nehéz választás elé állította Ukrajnát az orosz segélykonvoj

Elemzők szerint a segély elutasítása, de a lázadók ellenőrzése alatt lévő területre való beengedése is ürügyet teremthet Moszkvának egy esetleges ukrajnai katonai beavatkozásra.
Úgy tűnt, hogy az ukrán kormány - miközben először azt követelte, hogy a mintegy 300 teherautónyi szállítmányt Harkiv térségében rakják át a vöröskereszt által bérelt járművekre, majd megtagadta ott az áthaladását annak ellenére, hogy ez a térség Kijev ellenőrzése alatt áll -, a megfelelő választ kereste. Végül mégis beleegyezett az orosz konvoj áthaladásába a lázadók kezén lévő területen.

"Őszintén szólva, sok ország tanácsolja most nekünk azt: találjuk meg a módját, hogyan kerüljük el a csapdát" - hangsúlyozta Valerij Csalij, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.

Ha Ukrajna elutasítja a kelet-ukrajnai oroszajkú lakosságnak szánt segítséget, amelynek egyre romlik a helyzete az ukrán reguláris erők és az oroszbarát lázadók között dúló, az ENSZ adatai szerint több mint 2000 ember halálát okozó harcok következtében, akkor az orosz segély "úgynevezett orosz békefenntartókkal és fegyveres kísérettel lép majd be az országba" - mondta Csalij, utalva arra: nyugati partnerei óvták Kijevet attól, hogy eddig elmenjen.

"Európai nyomásra Ukrajnának el kellett fogadnia egy kompromisszumot. A nyugati vezetők lehetőséget akarnak adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy javítson a helyzeten" - vélte Olekszij Melnik, a Razumkov független kijevi agytröszt elemzője.

Az ukrán válság a hidegháború vége utáni legsúlyosabb ellentétet okozta Oroszország és a Nyugat között. A válság még tovább mélyült a malajziai légitársaság Boeing utasszállítójának július 17-i katasztrófája után, amely 298 emberrel a fedélzetén a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területre zuhant le. Kijev és a nyugati országok a lázadókat vádolják azzal, hogy Oroszország által szállított fegyverrel lelőtték az utasszállítót, míg Moszkva és a szakadárok Kijevre mutogatnak.

Volodimir Feszenko ukrán elemző szerint az orosz konvoj küldésének az volt a célja, hogy Vlagyimir Putyint a béke emberének tüntesse fel, Ukrajnát pedig olyan országként, amely elutasítja a népének szánt humanitárius segélyt.

Ukrajna csütörtökön nagy csinnadrattával a saját segélykonvoját küldte Luhanszkba. Ez azonban jóval kisebb, mint az oroszoké, és két nap késéssel indult.

"Az ukrán kormánynak az a taktikája, hogy a szakadárok kezén lévő övezetbe irányítsa az (orosz) konvojt, lehetővé teszi, hogy csökkentsék a Putyin-féle forgatókönyv kockázatait" - véli Feszenko, aki szerint ezzel megakadályozzák a konfliktus kiterjesztését Donyeck és Luhanszk megyén kívülre.

"Harckocsik és egyéb nehézfegyverek amúgy is átlépik az orosz-ukrán határt a lázadók kezén lévő térségekben" - állította az elemző.

Olekszandr Szusko, a kijevi Euro-atlanti Együttműködési Intézet tudományos igazgatója szerint "nagyon kevés az esélye annak, hogy Oroszország humanitárius segély örve alatt szállítson fegyvereket".
"Szállíthat ugyanakkor kettős használatra alkalmas berendezéseket, például áramfejlesztőket, amelyekre a lázadóknak szükségük van"
- tette hozzá.

A konvoj beengedése azonban - még ha a vöröskereszt közreműködik is - nem semlegesíti az orosz beavatkozás veszélyét.

"Emiatt Ukrajna még nehezebb helyzetbe kerül" - vélte Olekszij Melnik, aki szerint a konvoj előrehaladása sokkal inkább emlékeztet katonai hadgyakorlatra, mintsem segélyszállítmányra.

"Ha egyszer már Ukrajnában lesz, és az oroszok nem a megjelölt humanitárius céloknak megfelelően cselekednek, az ukrán hadsereg kénytelen lesz lőni rájuk, vagy hagyni őket, tegyenek, amit akarnak" - jósolta. "Amúgy sem tudja senki sem szavatolni a teherautók biztonságát. Minden ellenük végrehajtott támadást az oroszok úgy értelmeznek majd, mint humanitárius küldetést végrehajtó oroszok elleni támadást. Ez ürügyül szolgálhat egy orosz beavatkozáshoz" - fejtette ki Olekszandr Szusko.

Ukrajna és a NATO a napokban elítélte az ukrán határnál végrehajtott hadgyakorlatot. A térségben az orosz katonai jelenlét az elmúlt három hét alatt majdnem megkétszereződött, az orosz katonák létszáma az észak-atlanti szövetség szerint eléri a 20 ezret, Kijev szerint a 45 ezret.

Pavel Felgenhauer független orosz katonai elemző szerint a konvoj elindításának két oka lehetett: vagy meg akarták mutatni a közvéleménynek, hogy Putyin cselekedett, vagy pedig casus bellit akartak kiprovokálni, most, amikor az ősz közeledtével és az ukrán hadseregnek a lázadók ellen minden fronton végrehajtott támadásával "sürget az idő".

"Ha Vlagyimir Putyin a beavatkozás mellett döntött, ezt augusztusban kell megtennie" – hangsúlyozta az orosz szakértő.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állami hatáskörbe került a lelőtt amerikai tinédzser ügye

St. Louis városában egy rendőr a hétvégén lelőtt egy, szemtanúk szerint fegyvertelen tinédzsert. A… Tovább olvasom