Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

NATO: igen jelentős orosz erő áll az ukrán határon

Putyin az orosz birodalmat akarja újjáépíteni - mondta a BBC-nek John McCain.
Vasárnap

Steinmeier: Oroszország nem terjeszkedhet tovább

Oroszország a Krím félsziget megszerzése után nem terjeszkedhet tovább - hangsúlyozta a német külügyminiszter egy vasárnapi interjúban.

Frank-Walter Steinmeier a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjúban kijelentette: amennyiben Oroszország a Krímen kívül más területekre is "rácsap, határozott büntetőintézkedéseket hozunk Európában, akkor is, ha gazdasági hátrányokat kell elszenvednünk".

Hozzátette: az Ukrajnához tartozó régió bekebelezése veszélyes precedenst teremthet, "a nemzetközi jog szabályaival ellentétes kísérlet a nemzetközileg elismert határok átrajzolására 25 évvel a hidegháború után kinyithatja Pandora szelencéjét".

Steinmeier a hét végén Kijevben tárgyalt, és ellátogatott a kelet-ukrajnai Donyeckbe. A jelentős részben orosz ajkúak lakta térségében a helyzet "továbbra is rendkívül ingatag". Ugyanakkor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziója hozzájárulhat a stabilitás helyreállításához - mondta a német külügyminiszter.

Németország két hete sürgeti, hogy az EBESZ keretében küldjenek egy jelentős létszámú megfigyelő csoportot Ukrajnába. Ezt Oroszország kivételével valamennyi tagállam is támogatta. Moszkva végül pénteken járult hozzá a küldetés megindításához. Az EBESZ határozata alapján először száz megfigyelőt küldenének Ukrajnába hat hónapra. A megfigyelők a Krím kivételével az ország valamennyi térségét felkereshetnék. A misszió létszámát legfeljebb 400 főre bővíthetnék, és mandátumát további hat hónapra meghosszabbíthatnák, ha az EBESZ állandó tanácsa Ukrajna kérésére így dönt.

Kijev szerint növekszik egy ukrán-orosz háború veszély

Növekszik az Ukrajna és Oroszország közötti háború veszélye - jelentette ki Adrij Descsicja ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió által vasárnap sugárzott interjújában.

Descsicja szerint a helyzet most robbanásveszélyesebb, mint egy héttel ezelőtt.

"Jelenleg, ha az orosz csapatok szállnák meg Ukrajna keleti régióit, nehéz lenne arra kérni az ott élő ukránokat, hogy ne válaszoljanak a katonai invázióra" - hangoztatta a miniszter.

Az ukrán diplomácia vezetője szerint Kijev a diplomáciai lépésektől a gazdasági és pénzügyi szankciókig mindent megtett annak érdekében, hogy megállítsa az oroszokat, de Ukrajnában nem sejtették, hogy Vlagyimir Putyin mit forgat a fejében.

A NATO szerint igen jelentős orosz erő áll az ukrán határon

Oroszország nagy katonai erőt állomásoztat Ukrajna keleti határa mentén - közölte vasárnap a NATO fő katonai parancsnoka, s kifejezte aggodalmát, hogy az fenyegetést jelenthet Moldova többségében orosz ajkú, szeparatista Dnyeszter menti területére.

Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erőinek és az Európában állomásozó amerikai erőknek a főparancsnoka a Német Marshall Alap eseményén hangoztatta aggodalmát amiatt, hogy Moszkva váratlanul bejelentett hadgyakorlatokkal készíti fel erőit esetleges gyors behatolásra szomszédos államokba, ahogy azt Ukrajna krími régiójában tette.

"Az ukrán határtól keletre most álló (orosz) erő igen-igen nagy, és igen-igen nagyfokú készültségben van" - mondta Breedlove.

McCain a BBC-nek: Putyin az orosz birodalmat akarja újjáépíteni

Vlagyimir Putyin "egy KGB-ezredes", aki szerint a XX. század legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió szétesése volt, és most helyre akarja állítani az "orosz birodalmat" - mondta vasárnap a BBC-nek John McCain.

Az amerikai republikánus szenátor - a Moszkva elleni büntetőintézkedések szószólója - a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az orosz elnök e törekvései miatt aggályos például Moldova helyzete is, különös tekintettel arra, hogy Moldova nem NATO-tag. McCain hozzátette, hogy aggódik a balti államokra gyakorolt, "máris érezhető" nyomás miatt is.

Az amerikai politikus szerint Putyin azt számolgatja, hogy "mi az, amennyit még megúszhat, ugyanúgy, ahogy Adolf Hitler is ezt számolgatta az 1930-as években".

A szenátor alig burkoltan bírálta Európát, mondván: "eddig sok a beszéd, és nagyon kevés a tényleges lépés ahhoz képest, hogy Oroszország mit tett (Ukrajnában), lerohanva egy szuverén országot".

McCain kijelentette: kívánatosnak tartaná a lengyelországi és a csehországi rakétaelhárító rendszer kiépítésének azonnali újrakezdését, közös hadgyakorlatok megtartását az Egyesült Államok "baltikumi barátaival", és egy "kis létszámú" amerikai katonai delegáció küldését Kijevbe, annak megtárgyalására, hogy az Egyesült Államok miként tudna segíteni elsősorban az ukrán légvédelem újjáépítésében.

McCain szerint a Nyugat és személyesen Barack Obama amerikai elnök is "totálisan félreértette", hogy milyen ember és mi mindenre képes Vlagyimir Putyin, és eljött az ideje az orosz elnökről alkotott vélemény "teljes átértékelésének".

Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet a BBC-nek nyilatkozva ugyanakkor kijelentette, hogy a Krím és Oroszország "újraegyesítése" nem volt előre tervezett akció. A diplomata szerint mindazonáltal a lépés egy "60 évig tartó abnormális helyzetnek vetett véget".

Csizsov szerint "súlyos hiba" lenne, ha az Egyesült Államok katonákat vagy katonai segélyt küldene Ukrajnába. Hozzátette azonban, hogy Oroszországnak egyáltalán nem áll szándékában fegyveres erő küldése Ukrajna "vagy Európa" más térségeibe.

Moszkva csak azt akarja, hogy "bárki legyen is hatalmon Kijevben", vegye figyelembe az Ukrajna keleti részén élő orosz nemzetiségűek, orosz ajkúak és az országrész teljes lakosságának érdekeit - mondta a BBC-nek nyilatkozva vasárnap Oroszország EU-nagykövete.

Putyin új közigazgatási struktúra bevezetését rendelte el a félszigeten

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy az Oroszországi Föderációba felvett Krím félszigeten az orosz törvényeknek megfelelő új közigazgatási struktúra épüljön ki március 29-éig - derült ki a Kreml vasárnap kiadott dokumentumából.

Eszerint a jövő hét végéig a krími rendőrséget, a polgári védelmet, a belső titkosszolgálatot (FSZB) és a többi állami szervet az orosz jog szerint kell átszervezni.

Az orosz parlament alsóháza csütörtökön, a felsőház pedig pénteken jóváhagyta a félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról aláírt megállapodást és az ahhoz szükséges alkotmánymódosítási törvényt. Ez utóbbit Putyin nem sokkal a parlamenti módosítás után aláírta.

Hétfőtől a Krímben az ukrán hrivnya mellett az orosz rubel is hivatalos fizetőeszköz lesz. Oroszország ezenkívül katonai ellenőrzést gyakorol a félsziget fölött. Az orosz Fekete-tengeri Flotta székhelyéről a média azt jelentette, hogy immár az új állami zászló lobog a Szlavutics ukrán hadihajón, amelyet oroszbarát fegyveresek és az orosz hadsereg speciális egysége szombaton elfoglalt a szevasztopoli kikötőben.

Szombat

Juncker: gondoskodni kell arról, hogy Moldova ne kövesse a Krím példáját

Európának sietve meg kell kötnie a társulási megállapodást Moldovával annak érdekében, hogy az ország a Krím félsziget Moszkva általi annektálása után ne válhasson Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontjává - mondta szombaton Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje.

"Az ukrajnai események után nagyon sürgős, hogy az európai államok gyorsan, a következő néhány hét folyamán megkössék a társulási egyezményt Moldovával" - mondta a politikus a Die Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott, s már előre nyilvánosságra hozott interjúban.

Juncker elmondta, szerinte az Európai Uniónak Putyin elé kell vágnia, hogy tudomására hozza, nem teheti meg azt Moldovában, amit megtett a Krím félszigeten. "Máskülönben Moldova lesz az orosz agresszió következő célpontja" - tette hozzá.

A moldovai elnök kedden aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli terület helyzetére.

A többségében román gyökerekkel rendelkező moldávok lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszteren túli területen többnyire oroszok és ukránok élnek. A térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban.

A Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét állítólag a héten Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz.

Az Európai Unió a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, a tervek szerint a társulási megállapodást a két országgal idén fogják aláírni.

Megtámadták a Szevasztopol melletti ukrán légitámaszpontot

Páncélozott harcjárművek segítségével fegyveresek támadták meg szombaton a krími kikötőváros, Szevasztopol tőszomszédságában lévő, s eddig még ukrán ellenőrzés alatt álló belbeki légitámaszpontot. A bázis ukrán parancsnoka, Julij Mamcsur ezredes szerint orosz katonákról van szó, akik közölték vele: "elviszik tárgyalni".

A támaszpont kapuját egy páncélozott szállító harcjármű (PSZH) törte át, majd a támadók automata fegyvereikkel a levegőbe lövöldöztek. Még ezt megelőzően, szombat reggel a támaszpont - az egyik utolsó, még ukrán kézen maradt krími katonai bázis - védői ultimátumot kaptak az orosz erőktől: tegyék le a fegyvert vagy megtámadják őket.

A behatolás során állítólag egy ukrán megsebesült.

Tüntetők népszavazás kiírását követelik az orosz csatlakozásról

Több mint ötezer oroszbarát tüntető követelte szombaton az Ukrajna keleti részén lévő nagyváros, Donyeck utcáin, hogy írjanak ki népszavazást az Orosz Föderációhoz történő esetleges csatlakozásról.

A tiltakozók átvonultak a városközponton, majd a helyi önkormányzat épülete előtt gyülekeztek, azt skandálva, hogy: "Krím! Donbasz! Oroszország!". Donbasz az ország nehézipari központjának számító Donyeck-medence elnevezése.

A tüntetők orosz zászlókat lengettek, szemben velük a kivezényelt rohamrendőrök védték az épületet, amelyben éppen Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter tárgyalt helyi tisztségviselőkkel.

A demonstrációt kevesebb mint egy héttel azután rendezték, hogy a jogilag Ukrajnához tartozó, de többségében orosz lakosságú Krím félsziget referendummal döntött az Oroszországhoz csatlakozásról.

Moszkva szabad elvonulást enged egy ukrán deszantos alakulatnak

Szabad elvonulást engedélyezett az orosz védelmi tárca a krími ukrán haderő egy deszantos alakulatának pénteken - jelentették orosz hírügynökségek.

A beszámolók szerint egy deszantos dandár 61 katonájáról van szó, akik kinyilvánították, hogy az ukrán hadseregben akarják folytatni a szolgálatukat. Az oroszbarát krími vezetés annyi feltételt szabott távozásukhoz, hogy hátra kell hagyniuk felszereléseiket.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter utasítása szerint - amelyet nem sokkal az után adott ki, hogy Moszkvában befejeződött az eddig Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget annektálásának jogi folyamata - a 61 ukrán deszantos saját járműveivel hagyhatja el a Krímet, az orosz katonai rendőrség kíséretében.

Péntek

Őrizetbe vették az ukrán állami gázvállalat vezetőjét

Az ukrán hatóságok őrizetbe vették Jevhen Balukilt, a Natfohaz ukrán állami gázvállalat igazgatóságának elnökét - közölte pénteken Arszen Avakov belügyminiszter Facebook-oldalán.

A tárca vezetőjének bejegyzése szerint a gáziparban történt korrupciós ügyekkel kapcsolatban vették őrizetbe a tisztségviselőt. Avakov hangsúlyozta: a belügyi hatóságok által vizsgált mindössze három ügyben is összesen mintegy négy milliárd dollár kárt okoztak "bűnszövetkezetek" az államnak, de ez még messze nem az összes gyanús művelet, amelyről a nyomozók tudomást szereztek.

Közben volt miniszterek ellen is vizsgálatokat indítottak. Avakov pénteken beszámolt arról, hogy Mikola Priszjazsnyuk volt agrárpolitikai miniszternél házkutatást tartott a rendőrség. Lefoglaltak nála 286 ezer dollárt, 659 ezer hrivnyát (csaknem 66 ezer dollárt), továbbá több nagy értékű márkás karórát. A volt miniszter ellen költségvetési pénzek elsikkasztása miatt indítottak eljárást.

A főügyészség és a rendőrség tagjai átkutatták Eduard Sztavickij volt energetikai miniszter lakását és irodáit is - hozták nyilánosságra a hromadske.tv tudósítói, akik jelen voltak a házkutatáskor.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál értesülései szerint az exminiszter és több magas rangú állami tisztségviselő ellen büntetőeljárás indult nagy összegű kárt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, hatalommal való visszaélés, valamint pénzmosás gyanújával.

Sztavickij aláírás szerepel egyebek között a Viktor Janukovics eltávolított államfő korábban állami tulajdonú mezsihirjai rezidenciájának elidegenítésében. A hírportál tudomása szerint Janukovics Oroszországba szökése után a volt energetikai miniszter Olaszországba utazott.

Az orosz külügyminisztérium kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai szankciókra

Az orosz külügyminisztérium kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba pénteken a magas rangú orosz állami tisztviselőket és a Kremlhez közeli orosz üzletembereket is érintő újabb washingtoni büntetőintézkedések miatt.

Alekszandr Lukasevics külügyi szóvivő kijelentette: az Egyesült Államok által csütörtökön a Krím félsziget Oroszországgal történt egyesítése miatt elrendelt szankciók szomorúságot és sajnálatot váltott ki Moszkvában.

A tárca az orosz lépéseket azt követően helyezte kilátásba, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő a nemzetbiztonsági tanács moszkvai ülésén közölte, egyelőre nem kell újabb válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedésekre.

Eközben az orosz elnök péntek estére Moszkvában, Szimferopolban és Szevasztopolban tűzijátékot rendelt el a félsziget és a város Oroszországhoz csatlakozásának megünneplésére.

Alkotmányellenesnek nyilvánította a népszavazást a Velencei Bizottság

Ukrajna alkotmányába és a népszavazásra vonatkozó nemzetközi demokratikus normákba ütközik a Krím félsziget hovatartozásáról múlt vasárnap megrendezett referendum - jelentette ki pénteken kiadott beszámolójában a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete a jelentésben leszögezi: az ukrán alkotmány világosan kiemeli, hogy Ukrajna szuverenitása egész területére kiterjed, és hogy az ország határai "oszthatatlanok és sérthetetlenek".

Ezen kívül a népszavazás lebonyolításának módja megsérti a nemzetközi demokratikus normákat, mint amilyen "a lakosság objektív informálása" és "a médiától várható semleges tájékoztatás".

Franciaország felfüggesztette katonai együttműködésének nagy részét Oroszországgal

Franciaország felfüggesztette katonai együttműködési tevékenységének nagy részét Oroszországgal, mindenekelőtt a két ország közötti látogatásokat és a közös hadgyakorlatokat - jelentette be pénteken Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter Tallinban.

Párizs és Moszkva ugyanakkor nem szakítja meg a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó katonai kapcsolatait.

A Le Monde című napilap szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a két Mistral típusú francia hadihajó Oroszországnak történő szállításáról 2011-ben aláírt megállapodás érvényben marad. Csütörtökön a tárcavezető azt közölte, hogy Párizs októberre, a leszállítás időpontjára halasztja a döntést arról, hogy az ukrajnai fejlemények miatt felfüggeszti-e a megállapodást.

Védelmi források jelezték, hogy a francia és az orosz vezérkar között a kapcsolattartás megszűnt, s az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Franciaország és Oroszország részvételével áprilisra tervezett közös hadgyakorlat elmarad.

"A hidegháború vége óta a legsúlyosabb válságát éli most át az európai kontinens, és a Krím orosz megszállása az európai béke és biztonság alapjait veszélyezteti" - mondta a francia miniszter, aki villámlátogatásra érkezett a balti államokba és Lengyelországba, hogy kifejezze Franciaország "szolidaritását, és áttekintse velük, hogyan lehet támogatni biztonsági erőfeszítéseiket".

Le Drian bejelentette, hogy Párizs kész négy vadászrepülőt (Rafale-okat és Mirage 2000-eseket) küldeni Litvániába május elején, amennyiben a NATO a balti államok légvédelmi missziójának megerősítéséről dönt.

"Azért jöttem, hogy átadjam (Francois Hollande) köztársasági elnök üzenetét a szolidaritásunkról és eltökéltségünkről. Franciaország meghallotta szövetségesei hívását" - mondta a védelmi miniszter.

A NATO-tagállamok 2004 óta négy hónapos rotációban biztosítanak vadászgépeket a balti államok "légi rendőrségének" misszióihoz. A Litvániában állomásozó harci gépek képesek negyedórán belül felszállni.

A missziót jelenleg, árpilis végéig az Egyesült Államok látja el. Washington, amely eddig is biztosított négy gépet, már jelezte, hogy további hat repülőt bocsát a balti államok rendelkezésére egy kétoldalú, a NATO-n kívüli segítségnyújtás keretében. A missziót májusban Lengyelország veszi át az Egyesült Államoktól.

Párizs arra is javaslatot tett, hogy "amennyiben felkérést kap", hetente kétszer járőrözést biztosít AWACS felderítő gépekkel, franciaországi felszállással.

A NATO hétfőn közölte, hogy AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében. Egy ilyen gép kedden már repülést hajtott végre Románia légterében.

A francia védelmi miniszter Tallinból Vilniusba indult tovább, majd Varsóba látogat.

Az ENSZ főtitkára tárgyalásokra sürgeti Oroszországot és Ukrajnát

Az ENSZ főtitkára pénteken arra sürgette Oroszországot és Ukrajnát, hogy kezdjenek tárgyalni egymással, még mielőtt a válság "elszabadulna" és a térségen túlra terjedne.

Ban Ki Mun Kijevben szorgalmazta ezt azután, hogy találkozott Olekszandr Turcsinovval, Ukrajna ügyvezető elnökével.

Az ENSZ-főtitkár úgy nyilatkozott: minél később kezdődik a békés trgyalás, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a válság ellenőrizhetetlenné válik és túllép a két országon.

Turcsinov megismételte: Ukrajna sohasem fogja elfogadni, hogy Oroszország bekebelezte a Krímet.

Az orosz felsőház is jóváhagyta a Krím csatlakozását

Az orosz parlament felsőháza is jóváhagyta pénteki rendkívüli ülésén a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról aláírt megállapodást és az ehhez szükséges alkotmánymódosítási törvényt. Ez utóbbit Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal a parlamenti módosítást követően aláírta.

A Szövetségi Tanács mind a 155 jelen lévő szenátora igennel szavazott. Az orosz törvényhozás felsőházának 170 tagja van.

A parlament alsóházában csütörtökön elsöprő többséggel, mindössze egy ellenszavazattal fogadták el a megállapodást és a törvényt.

A Vlagyimir Putyin orosz államfő, Volodimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Olekszij Csalij, Szevasztopol város polgármestere által a Kremlben kedden aláírt megállapodás kimondja, hogy az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján Oroszország részének tekintendő. "A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) jönnek létre: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város" - áll a megállapodásban.

A Moszkvában államközinek tekintett egyezmény a ratifikáció napján, pénteken hatályba lépett. A Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak szövetségi rangú városként az Oroszországi Föderációba való befogadását lehetővé tevő alkotmánymódosító törvényt az orosz államfő ünnepélyes keretek között, a Kremlben írta alá. Vlagyimir Putyin aláírásával szentesítette a Krímmel és a félszigeten lévő Szevasztopollal kötött megállapodást is.

A Szövetségi Tanácsban (a parlament felsőházában) Vlagyimir Putyin elnök képviseletében Szergej Lavrov külügyminiszter terjesztette be szóban is a szerződést. Az orosz diplomácia vezetője a megállapodás parlamenti jóváhagyását kérve kiemelte, hogy az orosz államfő személyesen fogja ellenőrizni a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról szóló egyezmény minden egyes pontjának betartását.

Szergej Lavrov szerint (az Ukrajna és a Nyugat által elutasított) megállapodás ratifikációja egyúttal azt jelenti, hogy a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szorosnál az orosz-ukrán határvonal kijelöléséről eddig folytatott vita nem lehet többé tárgyalási téma Kijev és Moszkva között.

Kínozták és éheztették a csütörtökön elengedett ukrán aktivistákat

Négy napon át bántalmazták, kínozták és éheztették azokat a Kijev-párti aktivistákat, akik csütörtökön szabadultak ki a Krímben fogva tartóik fogságából - jelentette a TSzN kijevi televízió.

A tévé megszólaltatta az aktivistákat, akik arról beszéltek, hogy embertelen körülmények között tartották őket fogva, négy napon át nem kaptak élelmet. Első nap vizet sem adtak nekik, vécére sem mehettek és állandóan verték őket. A foglyok fejére zsákot húztak, így nem láthatták elrablóikat.

A kijevi Majdan hét tüntetőjét csütörtök reggel engedték szabadon a krími Csonhar falunál. Velük együtt engedték el Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát, akit előző nap vettek őrizetbe. A TSzN szerint az elfogott tüntetők szabadulásuk után egész nap a herszoni rendőrségen voltak, ahol tanúvallomást tettek a történtekről, és csak az esti órákban mehettek haza.

A tévé híradásából nem derül ki, hogy kik voltak a fogva tartók, de krími hírforrások korábban közölték, hogy Hajdukot a szevasztopoli ügyészségi szervek vették őrizetbe, hogy kihallgassák.

Az elraboltak között volt egy ukrán parlamenti képviselő, Anatolij Hricenko fia, Olekszij. Szabadulása után elmondta, hogy abban a helyiségben, ahol őt tartották fogva, még egy deszka sem volt, amelyre ráülhetett volna. A szoba nagyon nyirkos volt, ezért állva próbált aludni.

Egy 64 éves férfi, Anatolij Kovalszki azt mondja, hogy őt ugyan nem bántalmazták, de lelki nyomásgyakorlásnak, állandó megaláztatásoknak volt kitéve, tízpercenként kihallgatták, és mindig más ember jött be hozzá. Azt akarták megtudni, hogy hogyan jutottak el a Krímbe, az volt-e a szándékuk, hogy meghiúsítsák a függetlenségi népszavazást, ki finanszírozza a kijevi tüntetőket, illetve van-e valamilyen kapcsolatuk a krími tatárokkal.

A Makszim nevű húszéves férfival nagyon kegyetlenkedtek, őt bántalmazták leginkább, mert - elmondása szerint - fogva tartói az interneten találtak egy fényképet, amelyen ő látható a kijevi tüntetésen. Makszim szerint sokat verték, és meg akarták késelni. A férfi a tévében megmutatta a golyó - feltehetők gumilövedék - ütötte sebeit. Elmondása szerint mintegy háromszáz lövést adtak le rá.

Az elfogott kijevi tüntetők közül jelenleg ketten kórházban vannak rehabilitációs kezelésen.

A TSzN híradása szerint még nem minden Kijev-barát tüntetőt engedtek el a Krímben.

A Fitch is rontotta Oroszország hosszú távú kibocsátói kilátását

Negatívra rontotta Oroszország hosszú távú devizakibocsátói (IDR) besorolását a Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet pénteken.

Fenntartotta viszont az orosz szuverén devizaadósság-állomány BBB besorolását.

A Fitch az Oroszország ellen az elmúlt hetek krími politikája miatt hozott nemzetközi szankciók várható hatásával indokolta döntését, továbbá a gazdasági növekedés tavalyi lassulásával és a befektetések csökkenésével.

A hitelminősítő hozzátette, hogy az eddig hozott büntetőintézkedések hatása egyelőre csekély, de nem kizárt a további szankciók lehetősége, ami befolyásolhatja a külföldi befektetők hozzáállását is.

A többi kategóriában a Fitch nem változtatott az orosz besoroláson.
Előző nap egy másik hitelminősítő, a Standard & Poor's a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Oroszország közepes befektetői államadós-besorolásának kilátását. Ez az intézet szintén arra hivatkozott döntésénél, hogy a Krím annektálása nyomán megnövekedett geopolitikai kockázatok, valamint az amerikai és az EU-szankciók kilátása visszafoghatja az oroszországi befektetéseket, gyorsuló tőkekivonást eredményezhet, és összességében tovább gyengítheti az orosz gazdaság máris romló teljesítményét.

Csütörtök

Újabb ukrán hadihajó ellen indítottak ostromot orosz katonák Szevasztopolnál

Mintegy 15-20 orosz katona indított rohamot csütörtökön a Szevasztopolnál a kikötőben veszteglő ukrán Ternopil hadihajó ellen - közölte Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője Facebook-oldalán.

Hozzátette, hogy hajóval szemben a rakpartot orosz katonák szállták meg, a tenger felé vezető kijáratot pedig orosz hadihajók zárják el a Ternopil korvett elől. A hadihajók fedélzetén felfegyverzett orosz katonák vannak.

Alekszej Kirillov, a Ternopil tiszthelyettese a Facebook közösségi portálon azt írta: "A hajómat elfoglalták. Sajnos, többet nem mondhatok".

Korábban a Ternopil alá az orosz katonák gránátokat dobtak, amellyel károkat okoztak a hajóban.

Összesen már három ukrán korvett elleni támadásról érkezett hír csütörtökön. A TSzN ukrán televízióval az ukrán haditengerészet egy neve elhallgatását kérő tisztje a nap folyamán közölte, hogy orosz katonák elfoglalták a "Luck" és a "Hmelnickij" korvetteket szintén Szevasztopolnál.

Az értesülés szerint a hadihajókon tartózkodó mintegy 200 fős legénységet a szárazföldre vitték.

Leonyid Poljakov ukrán védelmi miniszterhelyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz katonák a Krím félszigeten folyamatosan megsértik a péntekig érvényben levő fegyverszünetet, és provokálják az ukrán katonákat.

Timosenko közölte: vállalja a felelősséget az országban kialakult helyzetért

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök németországi gyógykezeléséről hazatérve csütörtökön Kijevben részt vett pártja, a Haza (Batykivscsina) ülésén, ahol kijelentette, hogy vállalja a felelősséget az országban kialakult helyzetért.

Az ülésre újságírókat nem engedtek be, Timosenko nem nyilatkozott, az ott elhangzottakról parlamenti képviselők tájékoztatták a sajtó képviselőit. Alekszandra Kuzsel szerint Timosenko leszögezte, hogy a közelgő elnökválasztások miatt nem fog elhatárolódni párttársaitól, az államfői tisztséget ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnöktől és Arszenyij Jacenyuk kormányfőtől.

Mikola Katerincsuk képviselő tájékoztatása szerint a volt miniszterelnök "semmi konkrétat" nem mondott arról, hogy indul-e jelöltként a május 25-re tervezett elnökválasztáson. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a kampány mentes lesz a "piszkos technológiáktól".

Julija Timosenko volt ukrán kormányfő berlini gyógykezelését szerdán fejezték be, és elbocsátották a Charité kórházból. A politikus krónikus porckorongbántalmát gerincbe fecskendezett gyógyszerrel kezelték a klinikán, amivel jelentős javulást értek el állapotában. Orvosai úgy ítélték meg, hogy további egészségügyi rehabilitációját otthonában folytathatja.

Az 53 éves politikus március 7-én érkezett a német fővárosba gyógykezelésre azután, hogy az ukrán parlament döntése alapján február 22-én szabadlábra helyezték. A volt miniszterelnök hétéves börtönbüntetését töltötte a kelet-ukrajnai Harkivban. 2011 októberében ítélték el hivatali visszaélés vádjával az orosz-ukrán 2009-es gázszerződés aláírása miatt.

Kijev: elfogtak egy orosz katonai kémet Ukrajnában

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) őrizetbe vette csütörtökön az orosz fegyveres erők főparancsnoksága hírszerzési főigazgatóságának személyzeti munkatársát - jelentette be az SZBU sajtószolgálata.

Az ukrán titkosszolgálat közleménye szerint V. Makarov, az Oroszországi Föderáció állampolgára két éve tartózkodott Ukrajnában hamis iratokkal, ukrán állampolgárnak kiadva magát.

Aktívan szervezett be ukrán állampolgárokat, főként katonákat annak érdekében, hogy államtitkokhoz férjen hozzá. Ezen felül az Ukrajna korrupcióellenes bizottsága nevű állami szervezetbe beépülve kompromittáló anyagokat szerzett ukrán hivatali vezetőkről, amelyeket átadott Oroszországnak, hogy Moszkva azzal zsarolhasson ukrán tisztségviselőket - közölték.

A kémet az északkelet-ukrajnai Csernyihiv városában fogták el "forró nyomon", amikor a legújabb önirányító robbanófej-rendszerekről vett át titkos dokumentumokat - tudatta az ukrán biztonsági szolgálat.

Az SZBU szakértője szerint az orosz hírszerző olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyeknek idegen kézbe kerülése veszélyezteti Ukrajna nemzeti érdekeit és állambiztonságát. A biztonsági szolgálat kémkedés miatt indított büntetőeljárást az orosz férfi ellen.

Orosz szankciók az Egyesült Államok ellen

Az amerikai szankciókra válaszul Oroszország ellenszankciókat határozott el, megtiltva amerikai kormányzati tisztviselők beutazását Oroszországba - jelentették be csütörtökön hivatalosan Moszkvában. A listára kilencen kerültek fel.

Az amerikai elnöki adminisztrációban dolgozó tisztviselők, tanácsadók mellett hat kongresszusi képviselő is szerepel a listán, köztük John McCain szenátor, aki a Moszkva elleni büntetőintézkedések egyik fő kezdeményezője volt, és többször élesen bírálta a Kremlt.

Barack Obama amerikai elnök újabb húsz orosz tisztségviselőre és kormányzathoz közeli emberre terjesztette ki csütörtökön az Oroszország elleni szankciókat.

Obama újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen

Újabb húsz orosz tisztségviselőre és kormányzathoz közeli személyre terjesztette ki csütörtökön az Oroszország elleni szankciókat Barack Obama amerikai elnök.

Obama a Fehér Ház előtt nyilatkozva kijelentette, hogy aláírt egy olyan rendeletet is, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtsa az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az újabb szankciók bevezetését az orosz kormánynak a Krím annektálására vonatkozó döntése váltotta ki, amelyet a nemzetközi közösség elutasít.

Orosz katonák elfoglaltak két ukrán korvettet Szevasztopolnál

Orosz katonák csütörtökön elfoglalták a "Luck" és a "Hmelnickij" nevű ukrán korvetteket Szevasztopolnál - közölte a TSzN ukrán televízióval az ukrán haditengerészet egy neve elhallgatását kérő tisztje.

Az értesülés szerint a hadihajókon tartózkodó mintegy 200 fős legénységet a szárazföldre vitték.

Leonyid Poljakov ukrán védelmi miniszter sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz katonák a Krím félszigeten folyamatosan megsértik a péntekig érvényben levő fegyverszünetet, és provokálják az ukrán katonákat.

Példaként említette, hogy előző nap orosz fegyveresek megpróbáltak behatolni a szevasztopoli Belbek repülőtér igazgatási területére, és az ukrán katonák levegőbe leadott lövésekkel állították meg a betolakodókat.

Az ENSZ-főtitkár Putyinnal egyeztetett Moszkvában

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mély aggodalmának adott hangot az ukrán válság miatt csütörtökön, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott moszkvai megbeszélésének kezdetén.

A világszervezet vezetője elmondta, hogy rendkívül nyugtalanítja az ukrajnai helyzet kiéleződése és arra szólította fel a feleket, hogy találjanak békés megoldást a Krím félsziget körül kialakult konfliktusra.

Az orosz duma jóváhagyta a félsziget csatlakozását

Jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt csütörtöki rendkívüli ülésén az orosz törvényhozás alsóháza.

A 450 fős duma elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumokat. 443 képviselő szavazott igennel, 1 képviselő tartózkodott a Moszkvában "államközinek" nevezett, kedden aláírt megállapodás elfogadásakor.

A szakadár Krími Köztársaság és Szevasztopol szövetségi szintű városként való befogadásához szükséges orosz alkotmánytörvény módosítására 444-en mondtak igent, egy képviselő nemmel szavazott az orosz parlament alsóházában.

Ukrajna ˝felszabadításáról˝ fogadott el határozatot a kijevi parlament

Az Ukrajna "felszabadításáért" folytatandó harcról fogadott el nyilatkozatot csütörtökön az ukrán parlament.

A nagy többséggel elfogadott dokumentumban a kijevi törvényhozás felszólítja a nemzetközi közösség minden tagját, hogy ne ismerje el az úgynevezett - függetlenségét hétfőn egyoldalúan kikiáltott - "Krími Köztársaságot", illetve a terület Oroszországhoz való csatolását. Felhívja a figyelmüket arra, hogy az ukrán nép sosem ismeri el elidegeníthetetlen területének, a Krím Autonóm Köztársaságnak az orosz annektálását. A nyilatkozat szerint Oroszország "a nemzetközi jog alapvető normáinak és az államok együttélésére vonatkozó, általánosan elfogadott elvek brutális megsértésével" kebelezte be a Krím félszigetet.

A parlament az ukrán nép nevében kinyilatkoztatta, hogy "a Krím Ukrajna része volt, most is az, és az is marad".

"Az ukrán nép soha, semmilyen körülmények között nem hagy fel a Krím megszállóktól való felszabadításáért folyó harccal, bármilyen nehéz és hosszadalmas is legyen" - olvasható a parlamenti nyilatkozatban, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett.

A dokumentum rámutat arra, hogy a II. világháború befejezése óta most első ízben "rajzolja át cinikusan" az általánosan elfogadott európai határokat egy olyan ország, amely több- és kétoldalú egyezményekkel szavatolta Ukrajna területi épségét, határainak sérthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát.

Az ukrán parlament csütörtökön nyilatkozatot fogadott el a krími tatárok jogainak védelméről is. A dokumentum szerint Ukrajna szavatolja "az őslakos krími tatár nép és más ukrajnai nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságainak megőrzését és fejlődését". A nyilatkozat szerint Ukrajna elismeri a kurultájt a krími tatár nép legfőbb képviseleti szervének, a medzsliszt pedig a kurultáj végrehajtó szervének.

A Verhovna Rada felhatalmazta az ukrán kormányt arra, hogy indítsa el Ukrajna csatlakozásának folyamatát az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozathoz, és a medzslisszel együttműködve haladéktalanul készítse elő azokat a törvényeket és jogszabályokat, amelyek Ukrajna őslakos népeként határozzák meg a krími tatár népet.

Jacenyuk: nem kell elsietni a vízumkötelezettség bevezetését

Nem kell kapkodni a vízumkötelezettség Oroszországgal szembeni bevezetésével - mondta Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben.

Jacenyuk azért érkezett Brüsszelbe, hogy részt vegyen az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek találkozóján és az európai uniós csúcstalálkozón, s pénteken aláírja Ukrajna európai uniós társulási szerződésének politikai részét.

Szavaival az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának szerdai bejelentésére reagált, amelyben Andrij Parubij válaszlépéseket jelentett be egy nappal azután, hogy Moszkvában aláírták az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló szerződést.

Az államfő mellett működő befolyásos tanács - egy sor védelmi jellegű intézkedés mellett - bejelentette, hogy Ukrajna kilép a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Független Államok Közösségéből (FÁK). Továbbá utasította a külügyminisztériumot, hogy a lehető legrövidebb időn belül vezesse be a vízumrendszert Oroszországgal szemben. Az orosz állampolgárok jelenleg személyigazolvánnyal is átléphetik az ukrán határt.

"Itt hétszer kell mérni, mielőtt egyszer vágsz" - idézte a kormány sajtószolgálata Jacenyukot, aki emlékeztetett rá, hogy Oroszország maga nem egyszer felvetette már a külföldre szóló útlevelek és a vízumrendszer bevezetését a Független Államok Közösségében.

"Ezért egy ilyen kezdeményezés (...) aligha lenne hatékony eszköze az Oroszországra való nyomásgyakorlásnak" - mondta.

Hozzátette, hogy "a kérdésnek fontos emberiességi vonatkozásai is vannak Ukrajna számára, minthogy a vízummentesség rendszerének megőrzésében az ukrán állampolgárok igen nagy része érdekelt - mindenekelőtt az ország keleti és déli részében -, akik Oroszországba ingáznak dolgozni, és rokonaik is élnek a határ másik oldalán.

Ezért ebben az ügyben óvatosan kell eljárni - mondta Jacenyuk újságíróknak, jelezve, hogy brüsszeli útja után ezt meg kívánja vitatni Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfővel is.

Elengedték Szerhij Hajduk ukrán ellentengernagyot

Szabadon engedték csütörtök reggel a Krímben Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát, és rajta kívül még hét embert, akik rokonszenveznek az új kijevi hatalommal - közölte újságírókkal az ukrán parlament egyik képviselője.

Andrij Szencsenko szerint Hajdukot és a többi túszt a krími Csongar falunál engedték el.

Az ellentengernagyot bilincsben vezették el szerdán az ukrán hadiflotta vezérkarának szevasztopoli bázisáról, amelyet aznap reggel orosz katonák és fegyvertelen férfiak egy csoportja kerített hatalmába.

Krími hírforrások szerint Hajdukot a szevasztopoli ügyészségi szervek vették őrizetbe, hogy kihallgassák, amiért - mint közölték - "továbbította az ukrán katonai egységeknek azt a Kijevből érkezett parancsot, hogy használjanak fegyvert békés állampolgárokkal (a krími önvédelmi erők tagjaival) szemben".

Oroszország az ENSZ-beli együttműködés nehezítésével fenyegetőzik

Éles szóváltás zajlott le az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán az amerikai és az orosz nagykövet között: Samantha Power lopáshoz hasonlította az Ukrajna részét képező Krím térségének Oroszország általi bekebelezését, mire Vitalij Csurkin azzal fenyegetőzött, hogy Moszkva más nemzetközi ügyekben sem fog együttműködni az Egyesült Államokkal.

A BT három hét alatt immár nyolcadszor foglalkozott az ukrán válsággal, ami megfigyelők szerint része a Moszkvára a Krímmel történtek miatt gyakorolt nemzetközi nyomásnak.

Az Oroszországot képviselő Csurkin a vitában azt hangoztatta, hogy a Krím orosznak nyilvánításáról szóló szerződés nem mond ellent a nemzetközi jog szabályainak.

Az amerikai Power viszont lopáshoz hasonlította a Krím elcsatolását, és további nemzetközi szankciókat vetített előre Moszkva ellen.

Csurkin az országa elleni sértésnek minősítette Power szavait, és elfogadhatatlannak nevezte azokat.

"Ha az Egyesült Államok küldöttsége együttműködést remél tőlünk a Biztonsági Tanácsban más témákban, Power asszonynak meg kell értenie ezt" - tette hozzá.

A gyakorlatban az ENSZ BT tehetetlen Oroszországgal szemben, hiszen Moszkva vétójoggal rendelkezik a testületben.

Felszólalt a vitában Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekért felelős főtitkárhelyettese is. Ő a krími etnikai kisebbségek, különösen a tatárok sorsa miatti aggodalmának adott hangot.

Simonovic álláspontját Csurkin egyoldalúnak nevezte, és kijelentette, hogy a Krímben orvlövészek bevetésével több provokációs kísérletre is sor került.

Szerda

Kijev a Krím demilitarizált övezetté nyilvánítását kéri az ENSZ-től

Ukrajna azt kéri az ENSZ-től, hogy nyilvánítsa demilitalizált övezetté a Krím területét, és hozzon intézkedéseket, hogy az orosz erők elhagyják a félszigetet - jelentette be szerdán Andrij Parubij, a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára.

Ukrajna kilép a FÁK-ból

Ukrajna kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK) - jelentette be szerdán Andrij Parubij, a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára.

A FÁK több volt szovjet köztársaság együttműködési szervezete Oroszország dominanciájával.

Ukrajna vízumkötelezettséget vezet be az oroszok számára

Ukrajna úgy döntött, hogy vízumkötelezettséget ír elő a beutazó oroszok számára - jelentette be szerdán Andrij Parubij, a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára.

A politikus közölte: Ukrajna azt kéri az ENSZ-től, hogy nyilvánítsa demilitarizált övezetté a Krím területét, és hozzon intézkedéseket, hogy az orosz erők elhagyják a félszigetet.

Egy harmadik intézkedésként bejelentette: Ukrajna kilép a Független Államok Közösségéből, amely több volt szovjet köztársaság együttműködési szervezete Oroszország dominanciájával.

Ököllel kényszerítették lemondásra a Szabadság párt képviselői az ukrán állami tévé vezetőjét

A nacionalista Szabadság párt parlamenti képviselői ököllel kényszerítették az ukrán állami rádió- és televíziótársaság vezetőjét arra, hogy írja alá lemondását.

Ihor Mirosnyicsenkóval az élükön három képviselő felkereste irodájában Olekszandr Pantelejmonov igazgatót, és ordítozva kérték számon rajta a kijevi hatalomellenes tüntetésekről a Egyes tévécsatornán közzétett, szerintük elferdített beszámolókat. A tévé vezetőjét belenyomták székébe, papírt tettek elé, és arra kényszerítették, hogy írja alá felmondását. Közben többször meg is ütötték. A történtekről videófelvételt készítettek és közzétették az interneten.

A kedd este történt incidenst élesen elítélte Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök, aki kijelentette: egy európai integrációra törekvő, demokratikus társadalomban elfogadhatatlan, hogy parlamenti képviselők erőszakkal oldják meg a kádercseréket.

Mirosnycsenko szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy "békeidőben udvariasabban is viselkedhetett volna" Pantelejmonovval. Ugyanakkor megismételte, hogy a állami televízió hosszú időn át eltorzította az információkat, egyebek között a Majdanon, azaz a kijevi főtéren tartott tüntetésekkel kapcsolatosan. Hozzátette, hogy a hatalomváltás után sem változott semmit a televízió politikája. Szavai szerint számára az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy amikor megöltek egy ukrán katonát a Krímben, a csatorna a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának moszkvai ünneplését közvetítette.

A helyi média megjegyezte, hogy a moszkvai ünneplést mindössze öt percig közvetítette az ukrán Egyes televízió.

Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg a budapesti memorandumot

Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit - hangoztatta szerdán az orosz külügyminisztérium.

A tárca szerint a nyugati államok azzal szegték meg kötelezettségeiket, hogy szemet hunytak a "kijevi államcsíny" felett és egyben aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához.

Moszkva emlékeztetett, hogy a budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia "az Ukrajna függetlenségével járó jogok" biztosítását vállalta.

Az orosz külügyi tárca kérdések formájában felhánytorgatta, hogy a "kijevi zavargások idején" az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg az akkori ukrán vezetést, amit Moszkva "gazdasági kényszerítésnek" tart. A nyugati államok szemére vetette azt is, hogy küldötteik a Majdanon (a kijevi főtéren) "szinte állandóan ügyeletet tartottak".

"Hogy lehet minősíteni az Egyesült Államok és az Európai Unió azon kijelentéseit, miszerint nem tekintik legitim partnernek a törvényesen megválasztott elnököt (Viktor Janukovicsot), miközben elismerik az új ukrán vezetést, amelyet a kijevi főtéren választottak meg, megsértve minden alkotmányos eljárást?" - olvasható az orosz külügyi közleményben.

Moszkva szerint mindez jól példázza, hogy "az Egyesült Államok és az Európai Unió milyen aktívan járult hozzá az államcsínyhez Kijevben, Ukrajna politikai függetlensége és szuverenitása ellen fellépve, megszegve a budapesti egyezményben vállalt kötelezettségeiket".

Kijev ugyanakkor Moszkvát vádolja a memorandum megsértésével. Az ukrán parlament még a múlt kedden politikai és katonai segítséget kért az Ukrajna biztonságát szavatoló országoktól.

Az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusáról.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kedden kijelentette, hogy a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus a politikaiból a katonai fázisba lépett. Sürgette, hogy hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, azaz Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével.

Nem engedték be a félszigetre az ukrán kormányfő helyettesét és a védelmi minisztert

Nem engedték be a Krím félszigetre Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettest és Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert szerdán - közölte újságírókkal a kijevi kabinet ülése után a szociálpolitikai miniszter.

Ljudmila Denyiszova hozzátette, hogy emiatt haladéktalanul összeül a nemzetbiztonsági és védelmi tanács. További részleteket nem közölt.

A két kormánytag Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására utazott repülőgéppel a Krímbe. Azt a feladatot kapták: segítsék elkerülni, hogy a krími konfliktus katonai jellegűvé váljon.

Szerhij Akszjonov, a szakadár köztársaság miniszterelnöke előre jelezte újságíróknak nyilatkozva, hogy nem engedik be a Krím félszigetre a kijevi kormány két tagját.

Ugyanakkor a félszigeten szolgáló ukrán katonák nagyon várták a kormánytagok érkezését. A Feodoszijában állomásozó ukrán tengerészgyalogos zászlóalj szerdán ismételten konkrét utasításokat követelt a kialakult helyzetben való cselekvésre a fegyveres erők parancsnokságától és a kijevi vezetéstől.

Megkeresésükben követelték azt is, hogy mihamarabb folytassanak tárgyalásokat és vonják ki az egységet a Krímből. Továbbá garantálják, hogy a zászlóalj legénysége együtt marad, és nem lesznek szétosztva más-más területekre.

Valerij Bojko alezredes, a perevalnyei ukrán egység parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy az előző nap központilag kiadott fegyverhasználati engedély számukra nem jelent semmilyen változást. Elmondta, hogy az egységnél csak a járőröknél és az őrségben lévőknél van fegyver.

Mivel nem hirdettek ki hadiállapotot, a legénység továbbra sem használhat lőfegyvert, mert az békeidőben szabályzatellenes. Ráadásul az oroszok egyetlen lövést is felhasználnának annak igazolására, hogy jogos a katonai jelenlétük a félszigeten.

Közben a szevasztopoli városi ügyészség kihallgatásra őrizetbe vette Szerhij Hadjukot, az ukrán haditengerészet parancsnokát, akit azzal gyanúsítanak, hogy parancsot adott "békés állampolgárok" elleni lőfegyverhasználatra.

Az orosz titkosszolgálat elvezette és kihallgatja az ukrán haditengerészet parancsnokát

Meg nem erősített hírek szerint bilincsben vezették el szerdán Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát az ukrán haditengerészet vezérkarának szevasztopoli bázisáról, amelyet aznap reggel orosz katonák és fegyvertelen férfiak egy csoportja megostromolt és hatalmába kerített.

Az Interfax-Ukraina jelentése szerint az ostrom után egy órával ukrán katonák fegyvertelenül és polgári ruhában kezdtek távozni a vezérkar területéről. Köztük volt Szerhij Hajduk ellentengernagy is, akit az FSZB orosz titkosszolgálat emberei kísértek. A jelentést független forrásból nem erősítették meg.

A Szerhij Akszjonov oroszbarát krími miniszterelnökhöz közel álló Kriminform krími hírügynökség szerint Hajdukot átmenetileg őrizetbe vették a szevasztopoli ügyészségi szervek, hogy kihallgassák. Az ügyészség állítása szerint Hajduk "továbbította az ukrán katonai egységeknek azt a Kijevből érkezett parancsot, hogy használjanak fegyvert békés állampolgárokkal (a krími önvédelmi erők tagjaival) szemben".

Az Interfax-Ukraina szerint a kijevi védelmi minisztérium megerősítette, hogy Szerhij Hajduk ellentengernagyot férfiak egy csoportja elvezette az ukrán haditengerészet vezérkarának szevasztopoli bázisáról. A tárca sajtóosztályának nincs értesülése arról, hogy a parancsnok jelenleg hol tartózkodik.

Az ukrán haditengerészeti vezérkar munkatársai szerint Hajdukot bilincsben vezették el az orosz titkosszolgálat emberei. A kijevi védelmi minisztérium igyekszik ellenőrizni az információk hitelességét.

Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a szevasztopoli bázisra érkezett Alekszandr Vitko, az orosz fekete-tengeri flotta parancsnoka, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán féllel, Viktor Melnyikov, a krími önvédelmi erők képviselője szerint a megadásról.

"Nehéz tárgyalásaink vannak a parancsnoksággal" - mondta újságíróknak. "Néhány ukrán katona már távozott civil ruhában, de erőszak nem történt" - tette hozzá.

A Reuters tudósítója a bázis kapujánál három, jelzés nélküli egyenruhát viselő, feltehetőleg orosz katonát látott, és legalább egy tucatnyit a bázison belül.

Brüsszel további egymilliárd euró kedvezményes hitelt ajánl

Középtávon további egymilliárd euróval - 310 milliárd forinttal - hajlandó növelni az Európai Bizottság a március elején Ukrajna számára bejelentett 610 millió eurós rövidtávú segítséget - jelentette be szerdán Olli Rehn, a bizottság gazdasági és monetáris kérdésekért felelős tagja.

Az erről kiadott közlemény világossá teszi, hogy a kedvezményes hitel feltétele Kijev megállapodása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az, hogy az Európai Bizottsággal is meg tudjon egyezni "konkrét gazdaságpolitikai feltételekről". A kedvezményes hitel célja elsősorban Ukrajna negatív és gyorsan romló fizetési mérlegének és pénzügyi helyzetének javítása.

"Ukrajna és az EU létérdeke is az, hogy fenntartsuk a békét, a politikai és pénzügyi stabilitást a kontinensen" - idézi a közlemény Olli Rehnt.
Brüsszel úgynevezett makrofinanciális segítség formájában nyújtaná Kijevnek az egymilliárd eurós mentőövet, ami az EU egyik rendkívüli válságkezelő eszköze, és lényegében annyit tesz, hogy az EU vesz fel hitelt a pénzpiacon a tényleges kedvezményezett helyett, mert Brüsszel jóval kedvezőbb feltételekkel kaphat kölcsönt, majd pedig a pénzt továbbadja kedvezményezettjének.

Külügyminisztérium: jogellenes a Krím státusának megváltoztatása

A Külügyminisztérium - megerősítve a vasárnapi krími népszavazással kapcsolatos álláspontját - illegitimnek és jogellenesnek tekinti a Krím státusának megváltoztatását.

A tárca szerdai közleményében kiemelték: az Oroszországi Föderáció, a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának képviselői között szerdán Moszkvában létrejött csatlakozási megállapodás aláírásával Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogi normákat, és a Krím félsziget annektálásával tovább mélyítette az Ukrajnával kialakult konfliktust.

A Külügyminisztérium ismételten megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége és teljes területi egysége mellett.
Kedden a Kremlben aláírták az orosz-krími megállapodást a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról. Nyugati vezetők és az ukrán kormány törvénytelennek minősítették a szerződést és bírálták Moszkvát, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök hidegháborús retorikával vádolta a Nyugatot, és Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet.

Az egymilliárd euró Kijev külső finanszírozási szükségleteit hivatott részben kielégíteni a jelenleg kidolgozás alatt álló ukrán stabilizációs és reformprogramhoz kapcsolódóan. A bizottság közleményében rámutatott, hogy az EU olyan gazdaságpolitikát óhajt támogatni, amely gyors pénzügyi konszolidációt és stabilizációt céloz, javítja a gazdaságirányítást és az átláthatóságot.

Az egymilliárd euró része annak a 11 milliárd eurós csomagnak, amelyet március elején terjesztett elő a brüsszeli testület Kijev megsegítésére.

A félszigetre utazott az ukrán kormányfő helyettese és a védelmi miniszter

Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettes és Ihor Tenyuh védelmi miniszter szerdán Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására repülőgéppel a Krím félszigetre utaztak - közölte Osztap Szemerak, az ukrán kormány ügyeivel foglalkozó miniszter.

A két kormánytag azt a feladatot kapta: segítsék elkerülni, hogy a konfliktus katonai jelleget öltsön.

Jarema irányítja az ukrán kormányban a fegyveres testületeket felügyelő minisztériumokat.

Tenyuh korábban kijelentette, hogy az ukrán katonákat nem vonják ki a Krímből, függetlenül attól, hogy az autonóm köztársaságot - függetlenségének deklarálása után - kedden felvették az Oroszországi Föderációba.

Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök kijelentette, hogy a két ukrán kormánytag nem léphet be a félszigetre.

"Nemkívánatosak a Krímben. Senki sem fogja beengedni őket a félszigetre, vissza fogják küldeni őket" - idézte az Interfax-Ukraina hírügynökség a krími miniszterelnököt.

Előzőleg szerdán oroszbarát tüntetők nyomultak be az ukrán haditengerészet vezérkarának területére szerdán Szevasztopolban, majd a helyszínre érkezett Alekszandr Vitko altengernagy, a Krímben állomásozó orosz hadiflotta parancsnoka, hogy tárgyalásokat kezdjen az ukrán parancsnoksággal. A behatolók felvonták az orosz nemzeti zászlót, valamint az orosz haditengerészet andráskeresztes lobogóját.

Krímből menekülő családokat tudnának elhelyezni Beregszászon és környékén

Beregszászon és a hozzá tartozó járásban a Krímből menekülő legalább 150 család lenne elhelyezhető Vaszil Vovkunovics, a Szabadság (Szvoboda) párt helyi szervezetének vezetője szerint, akit a helyhatóság azzal bízott meg, mérje fel: hány krími menekültet tudnának fogadni a térségben.

Az aktivista a munkácsi mukachevo.net hírportálnak szerdán nyilatkozva elmondta, a Krímből sokan jelezték, hogy minél hamarabb szeretnék elhagyni a félszigetet, s nem csupán az ott állomásozó katonák családtagjai, hanem helyi tatár, ukrán, sőt orosz lakosok is. Számos menekülő kérte, hogy Kárpátalján kaphasson ideiglenes menedéket, mert a megye éghajlata majdnem olyan, mint a Krímé – közölte.

Vovkunovics szerint a 26 ezres lakosságú Beregszászon van elegendő hely legalább száz krími család elhelyezésére kisebb részben magánszemélyeknél, s főleg üresen álló korábbi munkásszállókon, katonai lakóépületekben. A nyugodt légkörű járásban is biztosítható lenne mintegy 50 család lakhatása, igaz nem túl kényelmes körülmények között, de a víz-, gáz- és áramellátás mindenütt megoldható – tette hozzá.

A múlt héten a beregszászi városi önkormányzat képviselői kérték Kárpátalja megye vezetésétől, hogy tegye lehetővé 50 krími menekült elhelyezését a közeli Bene község megüresedett gyermekotthonában. A kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés) a napokban kétmillió hrivnyát (46 millió Ft) szavazott meg krími katonacsaládok kárpátaljai üdülőkbe, szanatóriumokba történő ideiglenes befogadására.

Lemberg (Lviv) megye a hónap elején indított akciót krími menekültek ottani elhelyezésére. A térségbe folyamatosan érkeznek a félszigetet elhagyó lakosok, eddig több mint 800 menekültet fogadtak be, és további 1500-at várnak a napokban.

Szakértők szerint a közeljövőben legalább 100 ezren fognak távozni a Krímből.

Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfőn bejelentette, hogy Ukrajna készül a krími menekültek fogadására, a félszigettel szomszédos Herszon megye üdülőtelepeit, szállodáit már felkészítették a várható menekülthullám kezelésére. Azt is közölte, hogy Kijev a külföldi partnereihez, köztük az Egyesült Államokhoz fordult, hogy nyújtsanak humanitárius segítséget Ukrajnának.

A kormányfő-helyettes jelezte, minden Krímből menekülő ukrán állampolgárnak segíteni fognak, hogy a kontinentális Ukrajna területén kezdhessen új életet, ha ez a szándéka, Kijev – mint fogalmazott – senkit nem hagy magára a bajban.

Az orosz légierő nagyszabású gyakorlatot kezd a nyugati országrészben

Oroszország nyolc térségében kezdenek hadgyakorlat-sorozatot az orosz hadsereg légi mozgatású (deszantos) erőinek tüzérségi alakulatai - közölte az orosz állami hírügynökséggel szerdán Jevgenyij Meskov, a deszantos erők szóvivője.

Az egyebek között önjáró harckocsi-elhárító lövegek és harckocsi-elhárító rakétákkal felszerelt páncélozott harcjárművek bevetésével rendezett hadmozdulatok a szóvivő tájékoztatása szerint két hónapon át tartanak majd, több mint ötezer katona részvételével.

Meskov felsorolta azokat az orosz városokat és településeket, amelyek közelében lőgyakorlataikat tartják majd a légi mozgatású, ejtőernyős tüzérségi alakulatok. Az általa említett helyszínek között szerepel olyan, amely északnyugaton, a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő Kalinyingrádi területen, illetve Észtország közelében található, de a megjelöltek között vannak Moszkva közeli, továbbá a Fekete-tengerhez és a Kaszpi-tengerhez közel eső déli városok, csakúgy mint Mongóliához közel eső vagy a távol-keleti Tengermelléken fekvő települések.

Bár a bejelentés nem utal arra, hogy a kiterjedt hadgyakorlatnak közvetlen köze lenne az orosz-ukrán válsághoz, azok tovább fokozhatják a Krím orosz annektálása miatt a NATO és Oroszország között kialakult feszültséget.

Kihasználva az európai uniós társulási szerződés tavaly novemberi elutasítása nyomán válságba süllyedt Ukrajna új kormányának gyengeségét, március elején orosz erők vették ellenőrzésük alá az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A krími oroszbarát erők által vasárnap megtartott népszavazáson a szavazók elsöprő többsége támogatta a terület Oroszországhoz történő csatlakozását. Két nappal később a Kremlben aláírták az erről szóló szerződést a csak Moszkva által elismert Krím Köztársaság és Szevasztopol város vezetőivel, semmibe véve a nemzetközi közösség tiltakozását és az előző nap orosz politikusok ellen elrendelt nyugati szankciókat.

Ötmilliárd dollár értékben fejlesztheti a krími infrastruktúrát Oroszország

Az orosz gazdasági minisztérium becslése szerint a krími infrastruktúra fejlesztésére összesen 5 milliárd dollárt költhet Oroszország.

A RIA Novosti hírügynökség értesülései szerint Alekszej Lihacsov orosz gazdasági miniszterhelyettes úgy nyilatkozott, hogy az 5 milliárd dolláros összegből 2,8 milliárd dollár kifejezetten a régió infrastruktúrájának újjáépítésére kell, és nagyjából 1 milliárd dollárból építenek újjá "rekreációs épületeket".

Alekszej Lihacsov szerint a befektetésnek nem kell szükségszerűen az orosz szövetségi költségvetésből jönni, mert valószínűleg orosz cégek is nagy érdeklődést mutatnak majd a krími infrastrukturális beruházások iránt.
A gazdasági miniszterhelyettes szerint az 5 milliárd dolláros fejlesztésen túl az orosz költségvetés várhatóan finanszírozza a Krím költségvetésének havi 70-80 millió dolláros hiányát is. Ez egészen addig tarthat, míg a régió "el nem kezd pénzt termelni".

Krími hatóságok: elfogták az ukrán katona állítólagos gyilkosát

Őrizetbe vette szerdán a krími rendőrség azt az állítólagos orvlövészt, aki előző nap a Krím félsziget fővárosában lelőtt egy ukrán katonát, majd végzett az orosz önvédelmi erők egyik tagjával is - jelentette az orosz állami RTR televízió krími belügyi forrásokra hivatkozva.

A 17 éves gyanúsított a nyugat-ukrajnai Lembergből származik és a krími hatóságok feltételezése szerint a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán ultranacionalista csoport tagja.

Kijev kedden arról tájékoztatott, hogy az orosz "megszállók" ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját Szimferopolban, és megölték az ukrán fegyveres erők egyik altisztjét, valamint megsebesítettek egy ukrán századost is. Nem sokkal később az Oroszországhoz csatolt félsziget hatóságai arról tájékoztattak, hogy ugyanennek a katonai támaszpontnak a közelében orvlövészek megölték az orosz önvédelmi erők egy tagját, két másikat pedig megsebesítettek. Egy krími szóvivő kedd este a történtekkel kapcsolatban azt közölte, hogy mindkét esetben ugyanabból az irányból jöttek a lövések.

Az incidenst követően az ukrán védelmi minisztérium engedélyezte a Krím félszigeten állomásozó ukrán katonák számára az önvédelmi fegyverhasználatot.


Orosz lapok: Putyin "fultoni beszéde"

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásával kapcsolatban kedden elmondott beszéde pontot tett a világ jelenlegi berendezkedésére - írta a Vedomosztyi című orosz napilap szerdán.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója Churchillnek a hidegháború kezdetének számító 1946-os fultoni beszédéhez hasonlította az orosz államfő megszólalását. Más orosz szakértők úgy értékelik a Kremlben elhangzottakat, hogy Oroszország megállt a Krím félszigetnél, nem terjeszkedik tovább Ukrajnában.

Putyin az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet, s a Nyugatot azzal vádolta, a hidegháborút hozza vissza azzal, hogy igyekszik meggátolni az ukrajnai régió csatlakozását Oroszországhoz.

A beszédet értékelve Dmitrij Badovszkij, a Kreml által létrehozott Társadalmi, Gazdasági és Politikai Kutatások Intézete nevű alapítvány vezetője úgy nyilatkozott a Vedomosztyinak, hogy Putyin gyakorlatilag azt ajánlotta a nemzetközi közösségnek, érjen véget az a korszak, amely a Szovjetunió széthullásakor keletkezett, és amelyet "egypólusú süketség és a Nyugat törekvéseinek átfedése jellemzett". Ez "a hidegháború nem teljes és nem korrekt befejeződése miatt alakult ki" - fejtette ki Dmitrij Badovszkij.

"Putyin lépései komoly csapást mérnek azokra az amerikaiakra, akik azt hitték, hogy virágzó, demokratikus, erős és tiszteletreméltó, a nemzetközi közösségbe teljesen bekapcsolódó Oroszország létrejöttének lehetőségében - mondta a Vedomosztyinak Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete.

Marija Lipman, a moszkvai Carnegie Központ kutatója a Vedomosztyi nyilatkozva egyetértett azzal, hogy az orosz elnök lépései a nemzetközi kapcsolatok hidegháborút követő rendszerének felülvizsgálatára való törekvést jelentik. A szakértő ugyanakkor felveti, ha Oroszország elítéli az Egyesült Államokat (Koszovó miatt), miért halad maga is ugyanazon az úton? Lipman szerint nyilvánvaló, hogy az összeütközések újabb korszaka veszi kezdetét a világban, és úgy véli, nincs alapja annak, hogy Oroszországnak és a Nyugat kapcsolatai helyreállnak.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap külpolitikai szakírói szerint Vlagyimir Putyinnak a Kremlben a parlamenthez intézett üzenete a parlamenthez erőteljesen emlékeztet Winston Churchill egykori brit miniszterelnök 1946. március 5-én, az amerikai Fultonban lévő Westminster College-ban tartott beszédére, amelyet sokan a hidegháború nyitányának tartanak. Akkor hangzott el először a "vasfüggöny" kifejezés. A független orosz lap munkatársai szerint az orosz elnök keddi üzenetének "nyíltan kifejezett mobilizációs jellege" volt. A politikus a Nyugattal és "kiszolgálóival" szembeni harcra szólított fel, "bár már nincs kit legyőzni, hiszen a Krím csatlakozása lezajlott, de komoly fenyegetést jelentenek a gazdasági szankciók".

Borisz Makarenko, a Politikai Technológiák Központja nevű intézet elnöke a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva jó hírnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin beszédéből hiányoztak a hatalmi terjeszkedési tervek Ukrajna délkeleti területeinek irányába. Az orosz politológus ezt a "külső nyomás" és egyfajta "realitásérzék" eredményének tekinti.

Dmitrij Oreskin orosz ellenzéki politológus is azt tartja a Putyin-beszéd legfőbb üzenetének, hogy Oroszország nem terjeszkedik tovább Ukrajnában.
A szakértő a gazeta.ru című orosz internetes újságnak azt mondta, a Kremlnek "meg kell állni, mert ha tovább lépnek, a (nyugati) gazdasági büntetőintézkedések keményebbek lesznek és katonai konfliktus is lehetséges".

Alkotmányosnak minősítette az orosz-krími megállapodást az orosz alkotmánybíróság

Alkotmányosnak minősítette az orosz-krími megállapodást szerdán az orosz alkotmánybíróság - jelentette be Valerij Zorkin, a taláros testület elnöke.

Zorkin hangsúlyozta: az alkotmánybíróság mind a 19 tagja úgy foglalt állást, hogy megfelel az orosz alkotmánynak a szerdán Moszkvában aláírt egyezmény, amely a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó délkelet-ukrajnai Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szól.

Zorkin szerint a bíróság elsősorban a polgárok alkotmányos jogainak érvényesítése és a hatóságok jogköre szempontjából vizsgálta a szerződést, és nem talált benne az alkotmánnyal ellentétes pontokat.

A Vlagyimir Putyin orosz államfő, Volodimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Olekszij Csalij, Szevasztopol város polgármestere által aláírt megállapodás kimondja, hogy az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő. "A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) keletkeznek: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város" - áll a megállapodásban, amely szerint az egyezményt csak azután kerül a parlament elé ratifikálásra, hogy megvizsgálta az alkotmánybíróság, és nem talált benne semmit, ami ellentétes lenne az orosz alaptörvénnyel.

Szergej Nariskin, az orosz duma elnöke szerdán úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin államfő várhatóan még a nap folyamán a parlament elé terjeszti az egyezményt és a szükséges alkotmánymódosítás tervezetét, és a parlament alsóházában várhatóan csütörtökön, a felsőházban pedig pénteken kerül napirendre a két "történelmi jelentőségű jogi aktus".

A Moszkvában aláírt szerződés bevezetőből és 10 cikkelyből áll. Ezek tartalmazzák egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának, az állami szerveknek a meghatározását. Az egyezmény értelmében 2015. január 1-ig átmeneti időszak lesz, és ezalatt meg kell oldani a két új közigazgatási egység integrációját az ország gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogi rendszerébe, az államhatalmi szervekbe, rendezni kell továbbá a hadkötelezettséget és katonai szolgálatot érintő kérdéseket a Krími Köztársaság és Szevasztopol területén.

A félszigetre utazott az ukrán kormányfő helyettese és a védelmi miniszter

Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettes és Ihor Tenyuh védelmi miniszter szerdán Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására repülőgéppel a Krím félszigetre utaztak - közölte Osztap Szemerak, az ukrán kormány ügyeivel foglalkozó miniszter.

A két kormánytag azzal a feladattal utazik a Krimbe: segítsék elkerülni, hogy a konfliktus katonai jelleget öltsön.

Jarema irányítja az ukrán kormányban a fegyveres testületeket felügyelő minisztériumokat.

Tenyuh korábban kijelentette, hogy az ukrán katonákat nem vonják ki a Krímből, függetlenül attól, hogy az autonóm köztársaságot kedden felvették az Oroszországi Föderációba.

Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök kijelentette, hogy a két ukrán kormánytag nem léphet be a félszigetre .

Tüntetők behatoltak az ukrán flotta szevasztopoli főhadiszállására

Tüntetők nyomultak be az ukrán haditengerészet vezérkarának területére szerdán Szevasztopolban, majd a helyszínre érkezett Alekszandr Vitko altengernagy, a Krímben állomásozó orosz hadiflotta parancsnoka, hogy tárgyalásokat kezdjen - jelentette az orosz állami hírügynökség.

A behatolók az ukrán flottavezérkar területén felvonták az orosz nemzeti zászlót, valamint az orosz haditengerészet andráskeresztes lobogóját.

Az épületnél reggel kezdődött egy néhány száz fős tüntetés - részben arcukat álarccal eltakaró résztvevőkkel -, majd a tüntetők behatoltak az épületbe, és a zászlók lecserélését követően elénekelték az orosz himnuszt. Az épület homlokzatára azt írták "Az ukrán haditengerészeti erők a fasizmus ellen vannak!" "Békét akarunk".

Lövés nem dördült el, erőszakos cselekményre az ITAR-TASZSZ jelentése szerint nem került sor. Az ukrán katonák elbarikádozták magukat.

Előző nap egy ukrán katona meghalt, amikor orosz katonák rohamot indítottak Szimferopolban az ukrán hadsereg topográfiai és navigációs központja ellen. Az ostromban további két ukrán katona megsebesült. A támadók jelzés nélküli orosz katonai egyenruhát viseltek, automata fegyverekkel és mesterlövész karabélyíokkal voltak felfegyverkezve.

Március elején orosz csapatok vették ellenőrzésük alá az Ukrajnához tartozó Krímet, megszálltak néhány katonai objektumot, blokád alá helyezték az ukrán fegyveres erők laktanyáit és nyomást gyakoroltak az ukrán katonákra, hogy adják le fegyvereiket és álljanak át. Ezt követően sietősen népszavazást írtak ki március 16-ra a terület hovatartozásáról.

A Nyugat és Ukrajna szerint törvénytelen vasárnapi referendumot követően Moszkvában kedden aláírták a megállapodást a csak Oroszország által elismert Krím Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió még hétfőn szankciókról hozott határozatokat Oroszország ellen, és ennek keretében vízumkorlátozásokat rendeltek vezető tisztviselőkkel és képviselőkkel szemben, és befagyasztották külföldön lévő bankszámláikat.

Hat tengeralattjáróval és más hajókkal erősíti Moszkva a fekete-tengeri hadiflottát

Két éven belül hat tengeralattjáróval bővíti fekete-tengeri hadiflottáját Moszkva, és más hadihajókat is szolgálatba állít a térségben - közölte szerdán Viktor Csirkov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka.

Az admirális abból az alkalomból beszélt erről, hogy Oroszországban szerdán tartják a tengeralattjárókon szolgálatot teljesítő haditengerészek napját. Mindazonáltal a bejelentés egy nappal az után történt, hogy Moszkvában aláírták a megállapodást a csak Oroszország által elismert Krím Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról.

Az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontja a krími Szevasztopolban van. A város a Krímmel együtt, de önálló szövetségi szubjektumként (jogi alanyként) csatlakozott Oroszországhoz.

Moszkvai sajtótájékoztatóján Viktor Csirkov elmondta, hogy jelenleg a szentpétervári hajógyárban épülnek azok a 636-os kódjelű, dízelmeghajtású tengeralattjárók, amelyek a fekete-tengeri hadiflotta kötelékében fognak szolgálatot teljesíteni. Ezzel párhuzamosan hat őrhajót is Szevasztopolba telepítenek. Az új hadihajók megérkezésével az ottani flotta, amelynek megújítása már rég esedékes volt, "hatékonyan tudja majd szavatolni az ország stabilitását és nemzetbiztonságát a Fekete- és a Földközi-tengeren" - mondta a tengernagy.

Csirkov bejelentette azt is, hogy folyamatban van az ötödik generációs, nem atommeghajtású tengeralattjárók fejlesztése. Az újfajta tengeralattjáróknak levegőtől független - anaerob, vagyis oxigén hiányában is működőképes - energiarendszerük lesz. Az első ilyen, 677 kódjelű, Lada osztályú tengeralattjáró várhatóan két-három év múlva készül el, és ugyanolyan feladatokat fog ellátni, mint az atommeghajtású tengeralattjárók. Az orosz haditengerészetnél szolgálatot teljesítő tengeralattjárók ütőképességét a tervek szerint a fegyverzetükbe beépített korszerű robotrendszerek segítségével fogják növelni - mondta a haditengerészet parancsnoka.

Kedd

Engedélyezték a krími ukrán katonáknak a fegyverhasználatot

Engedélyezték az önvédelmi célú fegyverhasználatot a Krímben állomásozó ukrán fegyveres erők tagjainak azután, hogy egy ukrán katona életét vesztette a félszigeten - közölte kedden az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztálya.

Az egyik őrtoronyban tartózkodó, zászlós rendfokozatú ukrán katona akkor halt meg, amikor orosz katonák rohamot indítottak Szimferopolban, az ukrán hadsereg topográfiai és navigációs központja ellen.

A védelmi minisztérium adatai alapján az ostromban már két ukrán katona sebesült meg.

Jacenyuk: az orosz-ukrán konfliktus átlépett a katonai fázisba

A politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus - jelentette ki kedden Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben.

A miniszterelnök sürgette, hogy a konfliktus további éleződésének elkerülése végett sürgősen hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével, vagyis üljenek össze azok a nagyhatalmak, amelyek a dokumentumban szavatolták Ukrajna területi épségét.

Jacenyuk meglátása szerint nem lesz gyors megoldása a krími válságnak, ugyanakkor bízik abban, hogy még mindig rendezhető diplomáciai úton a konfliktus.

Az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök a miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatban azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy "a múlt századi fasisztákat másolja egy független ország területének annektálásával".

"Figyelmeztetni szeretném Putyint, hogy Oroszország politikai vezetése felelni fog minden bűncselekményért, amelyet Ukrajna területén követ el" - hangoztatta az ügyvivő elnök. Megfogalmazása szerint "ez egy veszélyes politikai játék, amely nemcsak Ukrajna elleni provokáció, hanem kísérlet a térség, Európa és az egész világ destabilizálására".

A nap folyamán Turcsinov bejelentette, hogy a Krímben szolgáló, esküjükhöz hű ukrán katonák megkapják a harci cselekményekben résztvevők státusát, ami számukra magasabb jövedelmet, családjuknak pedig különböző kedvezményeket biztosít. Kifejezte őszinte háláját azoknak a katonáknak, akik "méltóképpen teljesítik katonai kötelezettségüket, védik Ukrajnát, a békét és egész Európa nyugalmát".

"Az Önök bátorsága és kitartása a záloga egy véres háború elkerülésének" - hangoztatta az ideiglenes elnök, hozzátéve, hogy tudja, milyen nehéz szolgálatot teljesítenek az őket érő "agresszió és pszichológiai nyomás alatt".

Szakértő: Putyin beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelzi

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról mondott keddi beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelenti - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

Az elemző kiemelte: azért mérföldkő a keddi beszéd, mert Putyin korábban csak elviekben bírálta a Nyugatot és az Egyesült Államokat, most azonban a Krím helyzetével kapcsolatban Moszkva közvetlen érintettsége miatt "gyakorolt nagyon erős kritikát". A most kezdődő új korszakra hűvösebb politikai kapcsolatok és keményebb retorika lesz jellemző, és ha ez a helyzet tartósnak bizonyul, akkor a gazdaságban is éreztetni fogja a hatását - vélekedett.

Az orosz elnök beszédében szólt arról, hogy milyen sorsot szán a Krímnek: mielőbb csatlakoznia kell az Orosz Föderációhoz. A kedden aláírt - Moszkvában államközinek nevezett - szerződést jogi lépések követik, amelyek eredményeként a terület heteken-hónapokon belül Oroszország része lesz - magyarázta.

Póti László véleménye szerint ezen már nem lehet változtatni, "befejezett tényként lehet kezelni".

A szakértő szerint a történtek hatására a Nyugat nem változtat eddigi álláspontján, továbbra sem fogja elismerni a Krím elszakadását Ukrajnától, és szankciókat érvényesít Moszkvával szemben. Ezek azonban csak arra alkalmasak, hogy azt a politikai jelzést adják: a Nyugat nem ért egyet Oroszország lépéseivel, éles nézetkülönbség áll fenn Moszkva és a Nyugat között. Ennél többet azonban nem érhetnek el a szankciók, hatásuk korlátozott, nem fogják megrendíteni Oroszország helyzetét - mondta.

Póti László arról is beszélt, hogy ha hinni lehet Putyin szavainak, akkor Oroszország megáll a Krím határánál. Néhány hete az orosz elnök azt is kijelentette ugyan, hogy egyáltalán nem akar területeket elvenni Ukrajnától, de a kutató szerint ezúttal hitelt lehet adni Putyin kijelentésének. Hozzátette: Oroszországnak és az orosz elitnek nem áll érdekében, hogy újabb területeket szerezzen meg Ukrajnától.

Kedden a Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát. Putyin beszédében azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek az "aki nincs velünk, az ellenünk van" elven alapulnak.

Krími tatár vezető: Putyin beszéde a hazugságokat leszámítva korrekt üzenetet tartalmazott

A krími tatár parlament (medzslisz) alelnöke kedden sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím félsziget helyzetéről szóló rövid beszéde hazugságokkal volt tele, ugyanakkor "megfelelőnek" nevezte a népcsoportnak küldött üzenetet.

Nariman Dzselalov kijelentette, hogy Putyin beszédét átitatta a pátosz, tele volt hazugságokkal. Ugyanakkor üdvözölte, hogy Putyin felvetette - a náci Németországgal való együttműködéssel vádolt és Sztálin által deportált - tatárok rehabilátálását és a tatár nyelv elismerését az orosszal és ukránnal egyenrangúnak. "Ezt kellene megtennie a kormánynak a tatárokért, ez a megfelelő üzenet" - fogalmazott.

A politikus kijelentette: nem mondja azt, hogy elégedett, de a tatárok kevesen vannak, fegyvertelenek, úgyhogy megpróbálnak alkalmazkodni az új helyzethez elveik feladása nélkül. Hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy biztosítékokat kapjanak arra, tiszteletben fogják tartani a jogainkat.

Az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese hétfőn aggasztónak nevezte a Krím lakosságának 12 százalékát kitevő muszlim vallású kisebbség helyzetét. A krími tatárok többsége - az előzetes várakozásoknak megfelelően - bojkottálta a vasárnapi referendumot, az utóbbi időben a népcsoport számos tagja menekült el a félszigetről.

Az EU nem ismeri el a Krím orosz annektálását

Ukrajna területi integritását, függetlenségét és szuverenitását tiszteletben kell tartani - jelentette ki kedden közös közleményében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Unió sem az illegitim és jogellenes krími népszavazást, sem annak eredményét nem ismeri el. Az Európai Unió nem ismeri el, és nem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását - közölte Barroso és Van Rompuy.

Rohamot indítottak orosz katonák egy szimferopoli katonai központ ellen

Egy ukrán katona életét vesztette, egy másik megsebesült, amikor kedden az orosz "megszállók" ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját a Krím félsziget székhelyén, Szimferopolban - közölte a Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője.

A tisztségviselő ezzel megerősítette Dmitro Timcsuknak, az ukrán Katonapolitikai Kutatóközpont vezetőjének a Facebook közösségi portálon közzétett beszámolóját a központ elleni ostromról. A szakértő az "Információs Ellenállás" nevű csoport műveleti adataira hivatkozva közölte, hogy a katonai objektum körüli házak ablakaiból orosz mesterlövészek "dolgoznak".

A parancsnokság képviselője közölte, hogy a központot megszállták, az ukrán katonák elbarikádozták magukat az egyik épület második szintjén. Hozzátette, hogy a támadók fegyverletételre szólították fel őket, az ukrán katonák azonban nem adják meg magukat.

Timcsuk beszámolója szerint eközben a félsziget nyugati részén található Jevpatorijában állomásozó ukrán rakétavédelmi ezred újabb figyelmeztetést kapott, hogy tegyék le a fegyvert. A forrás szerint az ukrán egység parancsnokával tárgyalt Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök egyik tanácsadója, egy bizonyos Zserebcov és egy jelzés nélküli egyenruhát viselő férfi, aki magát őrnagynak és rohamspecialistának mondta.

A Jevpatorijától nem messze lévő Donuzlav tavon állomásozó ukrán haditengerészek helyi idő szerint kedd este tízig kaptak időt arra, hogy adják meg magukat. Ezt az Ukrajinszka Pravda hírportál hozta nyilvánosságra az ukrán hadsereghez tartozó "kompetens" forrásra hivatkozva.

A forrás szerint az orosz fekete-tengeri hadiflotta képviselői kedden felkeresték az ukrán haditengerészeti támaszpont parancsnokát, és közölték vele, hogy egysége törvényellenesen tartózkodik az Oroszországi Föderáció területén. Javasolták, hogy önként vonuljanak ki. Amennyiben viszont határidőre nem tesznek ennek eleget, "erőszakos tisztogatást" helyeztek kilátásba.

A hírportál szerint a bázison 8 ukrán hadihajó van. A katonák azt mondják, hogy Kijevből még semmilyen parancsot nem kaptak, ezért egyelőre nem tudják megmondani, hogyan cselekednek.

Előző nap a függetlenségét kikiáltó Krími Köztársaság közölte a félszigeten lévő ukrán katonákkal, hogy vagy átállnak a krími vezetés oldalára, vagy el kell hagyniuk a félszigetet.

A Vörös téren és országszerte ünneplik a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását

Még jóvá sem hagyta az orosz törvényhozás a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról aláírt szerződést, a moszkvai Vörös téren és országszerte már ünneplik az eseményt.

Az "Együtt vagyunk" jelszó jegyében ünnepi koncerttel egybekötött megmozduláson felszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök. A hatóságok adatai szerint több mint 110 ezer ember gyűlt össze a Kreml fala mellett húzódó központi téren, ahol megjelent a krími parlament elnöke, a terület kormányának feje és Szevasztopol polgármestere is.

Az orosz államfő kedden írta alá a krími vezetőkkel azt a Moszkvában "államközinek" nevezett megállapodást, amely szerint a - függetlenségét hétfőn egyoldalúan kikiáltott, független államként egyedült Oroszország által elismert - Krími Köztársaság és Szevasztopol városa keddtől az Oroszországi Föderációhoz tartozik. A megállapodást még az orosz törvényhozásnak is jóvá kell hagynia. A felsőház elnöke szerint erre a héten sor kerülhet.

Oroszország megtorolja az uniós szankciókat

Oroszország kedden élesen bírálta az Európai Uniót, amiért szankciókkal sújtotta a Krím Oroszországhoz csatlakozásában érintett orosz tisztviselőket és törvényhozókat, és jelezte, vissza fog vágni.

A moszkvai külügyminisztérium közleményében leszögezte: "Nem vezet sehova, ha Oroszországgal az erőszak nyelvén beszélnek, szankciókkal fenyegetik meg állampolgárait".

"A büntetőintézkedések bevezetése nem a mi választásunk, azonban nyilvánvaló, hogy az ellenünk bevezetett szankciók nem maradnak megfelelő válasz nélkül az orosz fél részéről" - emelték ki a közleményben.

Oroszország egyben megerősítette, hogy kész az együttműködésre minden, az ukrajnai helyzet normalizálásában őszintén érdekelt nemzetközi partnerével.

Az orosz külügyminisztérium úgy fogalmazott, "ideje lenne, hogy az Európai Unió megértse, az ukrajnai válság oka nem Oroszországban rejlik, hanem az egyes ukrajnai politikai erőkben és külföldi támogatóikban".

Brüsszelnek az a törekvése, hogy Ukrajnát "mesterséges" választás elé állítsa az EU és Oroszország között, mély belpolitikai válsághoz, alkotmányellenes fordulathoz vezetett Kijevben - olvasható a közleményben.

Az Európai Unió Ukrajna kérdésének szentelt legutóbbi csúcstalálkozója is arról tanúskodott, Brüsszelben továbbra sem érzik kényelmetlenül magukat amiatt, hogy olyan emberekre hagyatkoznak, akik nem hajlandóak meghallgatni az ukrán nép véleményét, és teljesen az ultraradikális, nacionalista Jobboldali Szektor vezetésének ellenőrzése alatt állnak. Éppen ezekkel az emberekkel készül az Európai Unió hamarosan aláírni az uniós társulási megállapodás politikai részét - hangsúlyozza az orosz külügyi közlemény.

Kijev nem fogadja el a Krím Oroszországhoz csatlakozását

Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el azt a Moszkvában kedden aláírt orosz-krími államközi megállapodást, amely szerint a Krím és Szevasztopol csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - szögezte le a kijevi külügyminisztérium szóvivője.

"A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló úgynevezett megállapodás aláírása, valamint az orosz elnök ehhez kapcsolódó beszéde ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek. (Vlagyimir) Putyin (orosz államfő) beszéde nagyon tisztán jelezte, hogy milyen valós is a veszély, amelyet Oroszország jelent a nemzetközi biztonságra nézve" - jelentette ki Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő.

A tisztségviselő kijevi sajtótájékoztatóján ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem fogadja el a Krím függetlenségét és csatlakozását az Oroszországi Föderációhoz. "Ukrajna minden nemzetközi lépést megtesz a status quo helyreállításáért" - hangsúlyozta.

Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján eközben kijelentette: amennyiben Oroszország elismeri a krími vezetés által a félszigeten lévő ukrán tulajdon államosítását, Kijev "fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen veszteségei kompenzálására az Ukrajna, illetve más államok területén lévő orosz tulajdonokból".

Leszögezte, hogy Ukrajna szigorúan tartani fogja magát a nemzetközi és az ukrán jogszabályokhoz.

A Krími Autonóm Köztársaságnak a kijevi központi kormányzat által feloszlatott, így törvényellenesen működő parlamentje hétfőn nyilvánította ki a félsziget függetlenségét, Krími Köztársaság néven. A krími parlament egyúttal határozatot hozott arról, hogy a területén lévő minden ukrán hivatali szerv, intézmény és vállalat ingó és ingatlan vagyona a Krími Köztársaság tulajdonába kerül át.

Az ukránok eddig 10 millió hrivnyát adományoztak hadseregük javára

Ukrán adakozók keddig 9,9 millió hrivnyát (233 millió Ft) fizettek be a védelmi minisztérium jótékonysági számlájára, amelyet a tárca a Támogasd az ukrán hadsereget elnevezésű országos akciója keretében nyitott a múlt héten.

A minisztérium tájékoztatása szerint jótékonysági számlájára jogi személyektől 1,9 millió hrivnya, míg magánszemélyektől 5,7 millió hrivnya érkezett. A lakosság a haderő támogatása céljából létesített mobiltelefonszámon, SMS formájában 2,3 millió hrivnyát fizetett be – adta hírül a zaxid.net lembergi (lvivi) hírportál.

A jelentés szerint az összegyűlt pénzt a minisztérium a katonák egészségügyi ellátására és a hadsereg anyagi-műszaki bázisának a fejlesztésére fordítja.

A védelmi tárca a múlt héten nyitott számlát és létesített speciális mobiltelefon-számot a fegyveres erők és az ismét felállított Nemzeti Gárda támogatására szánt lakossági pénzadományok fogadására. Az ukrán parlament 6,9 milliárd hrivnyát szavazott meg a hétfőn kihirdetett részleges mozgósítás feltételeinek biztosítására és az ország védelmi képességének az erősítésére.

Kárpátalján a megyei hadkiegészítő parancsnokság hétfőn külön számlát nyitott azok számára, akik pénzzel szeretnék támogatni a fegyveres erőket. Ivan Vaszilcjun ezredes, a hadkiegészítő parancsnoka arról tájékoztatta a sajtót, hogy az elmúlt héten legalább ötvenen keresték fel ungvári központjukat és ajánlottak fel pénzt a hadsereg számára. Az Ukrán Vöröskereszt is országos gyűjtést indított a fegyveres erők pénzzel és közszükségleti cikkekkel való támogatására.

Putyin nem akarja "Ukrajna felosztását"

Oroszország nem akar további ukrán területeket - jelezte ki az orosz elnök a törvényhozásban kedden mondott beszédében.

"Nem akarjuk Ukrajna felosztását" - hangoztatta Vlagyimi Putyin.
Kijelentette: Oroszországnak válaszolnia kellett a Nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította.

Az Ukrajna további felosztását kizáró kijelentés hatására a moszkvai értéktőzsde indexei erős emelkedésbe kezdtek.

Putyin a Nyugatot vádolja, s a krími referendum ügyében a koszovói precedenst hozza fel

A Krím Oroszországhoz csatolása alkalmából mondott beszédében Vlagyimir Putyin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek azon alapulnak, hogy "aki nincs velünk, az ellenünk van".

Az Egyesült Államok külpolitikáját nem a nemzetközi jog vezérli. Washington és szövetségesei "erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket" - mondta, példaként sorolva fel Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetét, és a szerinte "káoszba torkolló színes forradalmakat" és "az arab télbe fordult arab tavaszt".

Ukrajnával kapcsolatban a nyugati partnerek átléptek egy vörös vonalat, amatőr és felelőtlen módon cselekedtek - fűzte hozzá, köszönetet mondva ugyanakkor Kínának az ukrán válság ügyében nyújtott támogatásáért.
Putyin azt állította, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetre.

A krími népszavazással ügyében az orosz elnök az ENSZ és az Egyesült Államok koszovói precedens kapcsán hozott döntéseire hivatkozott, hangsúlyozva, hogy "a krímiek lépéseikben pontosan ehhez a használati utasításhoz tartották magukat".

Egyúttal felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, "hagyjon fel a hidegháborús retorikával", és ismerje el, hogy Oroszországnak is "megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani".

Aláírták az államközi megállapodást a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról

A Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát.

Vlagyimir Putyin, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere kezet fog, miután aláírták az orosz-krími
Vlagyimir Putyin, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere kezet fog, miután aláírták az orosz-krími államközi megállapodást.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Szergej Ilnyickij

A szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.

Ezt megelőzően az orosz államfő bejelentette, hogy benyújtotta a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta, nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést. A dokumentum szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő.

Az orosz-krími megállapodás aláírása előtt két nappal a Krímben - a kijevi kormány és a nyugati országok által törvénytelennek - tartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége amellett szavazott, hogy az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság csatlakozzon Oroszországhoz. A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, Putyin pedig rendeletet írt alá a Krím független államként, Krími Köztársaság néven történő orosz elismeréséről. A függetlenségi nyilatkozatra válaszul az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen.

A kedden aláírt krími-orosz szerződés szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő. "A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) keletkeznek: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város" - írták a megállapodásban. A Moszkvában aláírt szerződés bevezetőből és 10 cikkelyből áll. Ezek tartalmazzák egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának, az állami szerveknek a meghatározását.

Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházi elnöke az aláírást követően a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak kijelentette, hogy a parlament "késedelem nélkül hozzáfoghat a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozása kérdésének tanulmányozásához". Szerinte a hét végéig minden jogi eljárást be tudnak fejezni".

Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmánytörvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, és határait.

Putyin benyújtja a Krím csatlakozásáról szóló tövényjavaslatot

Az orosz államfő bejelentette, hogy benyújtja a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást beterjeszti jóváhagyásra.

Két bank is korlátozta az ATM-használatot a Krímben

Az ukrán PrivatBanka korlátozta a bankjegykiadó automatáiból naponta felvehető készpénzt a Krímben, miközben az olasz UniCredit ukrán leánycége egy héten belül másodszor csökkentette az ATM-jeiből kivehető összeget.

A PrivatBanka azt közölte kedden, hogy legfeljebb 500 hrivnya (mintegy 12 ezer forint) felvétele lehetséges a bank bankjegykiadó automatáiból a félszigeten.

A bank készpénzhiánnyal indokolta a lépést.

A PrivatBanka jelezte: Ukrajna más térségeiben ilyen jellegű készpénzfelvételi korlátozás nincs.

Az olasz UniCredit ukrán leánycége egy héten belül másodszor csökkentette a bank ATM-jeiből naponta felvehető összeg maximumát. Egy hete 1000 hrivnyára, kedden 500 hrivnyára csökkentette a készpénz felső határát.

Az UniCredit ukrán leánycége ugyancsak azt jelezte, hogy Ukrajna más körzeteiben korlátlan a pénzfelvételi lehetőség a saját automatáiból.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal az orosz törvényhozás tagjai előtt a moszkvai Kremlben. Fotó: MTI/AP/
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal az orosz törvényhozás tagjai előtt a moszkvai Kremlben.
Fotó: MTI/AP/Alekszander Zemljanyicsenko

Putyin: az ukrán-orosz viszony mindig fontos lesz

Oroszország számára az Ukrajnához fűződő viszony mindig kulcsfontosságú lesz, mindenfajta túlzás nélkül - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében.

Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy amikor 1991-ben szétesett a Szovjetunió, Oroszország megbékélt azzal, mert nehéz helyzetben volt. "Az akkori realitásokból kellett kiindulnunk, és építenünk a kapcsolatokat a szuverén Ukrajnával. De az ukrán népet Oroszország mindig testvérnépnek tekintette" - mondta Putyin.

Putyin: A Szovjetunió szétesésével az orosz nép az egyik legnagyobb szétdarabolt nemzet lett

A Szovjetunió szétesése következtében az orosz nép a világ egyik legnagyobb szétdarabolt nemzete lett - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai előtt, a Krím Oroszországhoz csatolása alkalmából mondott beszédében.

Az orosz államfő emlékeztetett azokra a történelmi eseményekre, amelyek következtében "emberek milliói az egyik országban feküdtek le aludni, de már egy másikban ébredtek fel, nemzeti kisebbséggé válva". Hangsúlyozta, hogy meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek révén végig lehet vinni a számos igazságtalanságtól sújtott krími tatár nemzet rehabilitációját.
Putyin azt is kijelentette, hogy a Krímben mostantól három, egyenrangú nyelv lesz - az orosz, az ukrán és a krími tatár - mivel mint mondta - "tisztelettel viszonyulunk minden, a Krímben élő nemzetiséghez".

Az orosz képviselők azt kérik, hogy mindnyájukra terjesszék ki a szankciókat

Az orosz parlament alsóházi képviselői arra kérték kedden egyhangúlag elfogadott, gunyoros hangvételű nyilatkozatban Barack Obama amerikai elnököt és az európai uniós vezetőket, hogy terjesszék ki mindnyájukra az előző nap moszkvai vezetők ellen bevezetett szankciókat.

"Elvekkel nem kufárkodunk, és nem félünk semmilyen szankcióktól!" - olvasható a dokumentumban.

Mihail Markelov kormánypárti képviselő a nyilatkozatot ismertetve azt hangoztatta, hogy március 17-én az amerikai külügyminisztérium, (Barack) Obama és az Európai Unió ismét tett egy "bugyuta kísérletet" Oroszország megijesztésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy már számos országgal - Szerbiával, Fehéroroszországgal és Szíriával - szemben hoztak szankciókat, de ők nem veszítették el méltóságukat, önazonosságukat és egységes, független országok maradtak.

"Az álláspontunk egyértelmű és tisztességes. Nem áruljuk el a mieinket. Sosem áruljuk el az oroszajkú polgárokat, és azokat a polgárokat sem, akik a Krím területén élnek, és úgy döntöttek, hogy örökre Oroszországgal akarnak lenni" - hangoztatta Markelov. A képviselő hangsúlyozta, hogy bármilyenek is a szankciók, egybekovácsolják az orosz politikai elitet, mert az oroszok bajban és kívülről jövő fenyegetettségben mindig egységesek voltak.

A nyilatkozat szerint Barack Obamának és az uniós vezetőknek az nem tetszik, hogy a krími "testvérnépek" nyílt, demokratikus eljárással, a nemzetközi jogi normákkal összhangban gyakorlatilag egyhangúlag hoztak döntést az Oroszországhoz való csatlakozásról.

"A népakarat ilyesfajta elutasítása meglepő, mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió mindig is kinyilvánította a demokráciához való hűségét, és azért kardoskodott, hogy a népeknek joga legyen ahhoz, hogy önmaguk döntsenek saját sorsukról" - olvasható a dokumentumban.

A nyilatkozat szerint még meglepőbb az, hogy az amerikai szankciós listára felkerült Jelena Mizulina, a családok, a nők és a gyerekek ügyeivel foglalkozó parlament bizottság elnöke, az egyik legtekintélyesebb orosz képviselő, aki idestova húsz éve tagja a dumának. Mizulinának semmi köze a krími kérdéshez a dokumentum szerint, amely azzal hozza kapcsolatba felvételét a listára, hogy javaslatára fogadta el a parlament a gyerekek körében terjesztett melegpropaganda tiltásáról szóló törvényt, amelyet - emlékeztet a nyilatkozat - egyhangúlag fogadott el az Állami Duma (az orosz alsóház), és támogatta az ország lakosságának 80 százaléka.

Felfüggesztik Oroszország tagságát a G8-csoportban

Felfüggesztik Oroszország tagságát a G8-csoportban - jelentette be kedden a francia külügyminiszter.

Úgy határoztunk, hogy szüneteltetjük Oroszország részvételét. A hét vezető ipari állam Moszkva nélkül tartja meg soron következő júniusi csúcstalálkozóját - mondta Laurent Fabius az Europe 1 rádiónak.
A G8-csoportnak a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország a tagja.

Bomlik a Jobboldali Szektor Kárpátalján

Megkezdődött a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ) bomlása, a radikális csoportból többen kiléptek, mert nem értenek egyet vezetőik szerintük szélsőséges cselekedeteivel.

A hét végén nyolcan döntöttek úgy, hogy kilépnek a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt PSZ soraiból, mert nem értenek egyet a radikális csoport egyes vezetőinek szélsőséges cselekedeteivel. A félkatonai szerveződés kárpátaljai vezetője, Olekszandr Szacsko fokozatosan veszít népszerűségéből – adta hírül kedden az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az újság szerint a szervezetbe beépülő Baloga-klán (Viktor Baloga, az ukrán parlament képviselője, Kárpátalja leggazdagabb oligarchája, egyik öccse, Ivan, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnöke, a másik, Pavlo, az ukrán parlament képviselője – a tud. megj.) tagjai jogot formálnak arra, hogy megítéljék, ki tölthet be vezető pozíciót Kárpátalján.

A lap úgy tudja, hogy a PSZ-en belüli ellentétek a Kárpátalja megyei közigazgatási bíróság múlt heti elfoglalásával éleződtek ki. Az egészhez azonban hozzájárulhatott Vitalij Jarema első miniszterelnök-helyettes bejelentése, hogy rövid időn belül betiltják és felszámolják az olyan félkatonai szervezetek működését, mint amilyen a PSZ – olvasható a cikkben, amely idézi a helyettes kormányfőt, aki szerint nem normális, hogy magukat a nép képviselőinek nevező önjelölt rendcsinálók garázdálkodnak egyebek között Kárpátalján is.

Putyin: demokratikus volt a krími népszavazás

A krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le - jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében.

Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.
Az orosz sajtó értesülései szerint Putyin beszéde után írják alá a Kremlben a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló megállapodást.Putyin történelmi pillanatnak nevezte a Krím csatlakozási döntését

Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte a Kremlben kedden mondott beszédében, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott népszavazáson a krími lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött.

Jacenyuk: "nincs napirenden Ukrajna NATO-csatlakozása"

Ukrajna nem szándékozik a NATO-hoz csatlakozni csak azért, hogy területi egységét megvédje – szögezte kedden Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a televízióban az ország orosz ajkú lakosainak a megnyugtatására.

"A NATO-csatlakozás nincs napirenden" – hangsúlyozta Jacenyuk orosz nyelven mondott beszédében. Leszögezte, hogy az országot egy "erős, modern ukrán hadsereg" fogja megvédeni.

A miniszterelnök szavai szerint az orosz titkosszolgálatok provokálnak Ukrajnában, a déli és keleti megyékben diverzánsok gerjesztik a konfliktusokat.

"Sajnos, a Krím nem az egyetlen régiója Ukrajnának, ahol külső erők igyekeznek destabilizálni a helyzetet, mesterséges konfliktusokat szítanak, rendbontásokat szerveznek és fegyveres erőszakot provokálnak azzal az ürüggyel, hogy az orosz ajkú lakosságot védik" - figyelmeztetett a kormányfő honfitársait.

Kijelentette, hogy a Harkivban, Donyeckben, Luhanszkban és a keleti országrész más városaiban a közelmúltban tartott, nem túl nagy létszámú, ám annál erőszakosabb tüntetéseket "külső erők rendezték meg". "A rendvédelmi szervek meggyőző bizonyítékokat gyűjtöttek össze arról, hogy az ország keleti részében a rendbontásokhoz köze volt az orosz titkosszolgálatoknak. Emlékezetett arra, hogy a hatóságok már több diverzánst őrizetbe vettek Ukrajnában.

Vasárnap, amikor a Krímben népszavazást tartottak az autonóm terület Oroszországhoz csatlakozásáról, a kelet-ukrajnai Donyeckben mintegy háromezren tüntettek. A demonstrálók népszavazás kiírását követelték Ukrajna szövetségi állammá alakításáról és Donyeck megye státusáról. A tüntetők elfoglalták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ügyészség helyi épületeit.

Jacenyuk üzenetében biztosította a keleti és a déli megyékben élőket, hogy szabadon kimondhatják véleményüket az ország helyzetéről, az új kormány munkájáról. Reményét fejezte ki, hogy a május 25-i elnökválasztásra e régiók lakóinak sikerül olyan jelölteket állítaniuk, akiknek programjában benne lesznek azok a pontok, amelyek kimondottan az ő érdekeiket szolgálják.

Kijelentette, hogy ellenzi a Viktor Janukovics eltávolított államfőt elnöksége alatt támogató Régiók Pártjának betiltását, noha politikailag felelősnek tartja a pártot az ország mostani helyzetéért. Hangsúlyozta, hogy szerinte az állampolgároknak kell majd a választásokon meghozniuk a döntést a Régiók Pártjának sorsáról.

Vissza akarnak települni Csehországba a volinyi csehek

Néhány tucatnyi volinyi (Észak-Ukrajna) cseh család azzal a kéréssel fordult a cseh belügyminisztériumhoz és a külügyminisztériumhoz, hogy nyújtsanak nekik segítséget őseik hazájába való visszatéréshez. Kérésüket azzal indokolták, hogy az ukrajnai helyzet további kiéleződésétől tartanak - közölte a cseh belügyminisztérium kedden.

"Megerősíthetjük, hogy a levelet (a volinyi csehek képviselőitől) megkaptuk" - mondta Vladimír Repka, a belügyminisztérium szóvivője kedden Prágában újságíróknak nyilatkozva. A volinyi csehek áttelepítési kérésével Karel Kühn, a külügyminisztérium külhoni csehek ügyeiért felelős különmegbízottja foglalkozik - tette hozzá a szóvivő.

A cseh külügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

A már Csehországban élő volinyi csehek képviselői úgy vélik, hogy Prágának segítséget kellene nyújtania az Ukrajnában élő honfitársaiknak, mert az ukrajnai helyzet nagyon zavaros és az ország minden régiójában nagyon megnőtt a bűnözés.

"Ha én dönthetnék, biztosan minden csehet visszafogadnék... A mai Ukrajnába veszély fenyegeti őket" - jelentette ki 76 éves Antonín Holec, akinek családja a második világháború után tért vissza Csehországban.

A volinyi szülőföldjét rendszeresen látogató Holec szerint a visszatelepülőknek feltétlenül szükségük lesz a cseh állam pénzügyi és anyagi támogatására, mert ukrajnai vagyonukat gyakorlatilag lehetetlen eladni.

Elmondta: a csehek által a kilencvenes évek elején elhagyott volinyi falvak mára szinte teljesen elpusztultak, az épületeket kirabolták, sokszor lerombolták, a temetőket pedig beszántották.

"Az ukránok mindent, ami cseh volt, beleértve a temetőket is, gyorsan elpusztították" - állítja Holec.

A Volinyi terület történelmi Volhínia nyugati részét foglalja magába, jelenleg közigazgatási egység Északnyugat-Ukrajnában. Korábban Lengyelországhoz, illetve Oroszországhoz tartozott. A 19. század második felétől kezdve mintegy 50-60 ezer cseh vándorolt ki a területre. A volinyi csehek egy része a második világháború után visszatért Csehországba, s elsősorban a kitelepített németek által elhagyott Szudéta-vidéken talált új otthonra. Később a visszatelepítéseket különböző okok miatt leállították, de 1989 novemberi rendszerváltás után a téma újra napirendre került. A kilencvenes évek elején két hullámban mintegy 5-6 ezer volinyi cseh települt át Csehországba. A Volhíniában élő csehek mai számát mintegy 20 ezerre becsülik.

Szakértő: a krími referendum törvénytelen, az 1991-es kárpátaljai autonómia-szavazás törvényes volt

Nem vonható párhuzam a Kárpátalja autonómiájáról és a magyar autonóm körzet létrehozásáról 1991-ben tartott népszavazás és a Krím jogállásáról döntő vasárnapi referendum között, mert az előbbi teljesen törvényes, az utóbbi viszont törvénytelen volt Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, Kijevben élő kisebbségjogi szakértő szerint.

A két ukrajnai népszavazás közötti különbségeket elemezve az ukrán parlament volt képviselője, egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap keddi számának elmondta: 1991-ben Kárpátalja különleges önkormányzatiságáról és a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról tartottak népszavazást, s szavazópolgárok döntő többsége mindkét esetben igennel voksolt, míg vasárnap a Krím félszigeten az állami függetlenségről és az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek, ám a két referendum között nem lehet párhuzamot vonni.

Szerinte ez a többi között azért sem tehető meg, mert a kárpátaljai népszavazások az akkor érvényes törvényekkel tökéletes összhangban voltak, amit eddig még senki nem vont kétségbe. Abban is különbség van – folytatta –, hogy az 1991-es népakarat-kinyilvánítások nem az államtól való függetlenségről, elcsatolásról szóltak, hanem arra mondtak igent, hogy Kárpátaljának, azon belül a magyar többségű területeknek olyan státuszt kell biztosítani, ami megfelel az ott élő embereknek, a régió történelmének, kulturális, lakossági és egyéb sajátosságainak.

A krími referendumot ugyanakkor a szakértő szerint úgy tartották meg, hogy egyrészt az ukrán alkotmány tiltja az ország területi egységéről szóló népszavazást, másrészt hiányzik a helyi népszavazásról szóló törvény. Ez utóbbi árnyalja a képet, hiszen – mint fogalmaz – egy törvény nemléte alapvetően az állam és a törvényhozás mulasztása, nem pedig az emberek felelőssége, ráadásul az alkotmány szavatolja a polgárok referendumhoz való jogát, s azt senki sem vonta vissza, továbbra is létezik.

Azzal kapcsolatban, hogy miért és kinek a mulasztása folytán nem hajtották végre a kárpátaljai népszavazásokon született döntéseket, a jogász kifejtette: nem a kárpátaljai vagy a Bereg-vidéki lakosság követett el törvénysértést, hanem az ukrán állam és a törvényhozás, amely lényegében véve 1991 óta folytonos alkotmányos mulasztásban van. Kiemelte, hogy meglátása szerint most gyakorlatilag nincs esély arra, hogy megvalósuljon az 1991-es kárpátaljai referendumon kinyilvánított népakarat. Az autonómia ellenzői ugyanis hivatkozhatnak a több mint két évtized elteltére és a kérdés „elévülésére" – emlékeztetett Tóth Mihály, megjegyezve, hogy ha vannak is a kárpátaljai, azon belül a magyar autonómiának támogatói, ők sem adják semmi jelét annak, hogy e kérdéseket ismét napirendre tűznék.

Az orosz duma üdvözölte a Krími Köztársaság csatlakozási törekvését

Az orosz duma nyilatkozatban üdvözölte a krími népet kedden, támogatásáról biztosítva törekvését az Oroszországhoz való csatlakozásra, mindössze két nappal azután, hogy erről népszavazást rendeztek az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigeten.

"A krími helyzetről" címmel elfogadott állásfoglalást négy parlamenti frakció és Szergej Nariskin, az alsóház elnöke terjesztette be. A dokumentumot 441 képviselő támogatta, s csak egy tartózkodott.

Nyilatkozatában a duma meggyőződését fejezte ki, hogy a Krím területén működő állami szervek támogatják majd a felekezetek közötti egyetértést és a nyelvi sokszínűséget a köztársaságban. A képviselők egyben hitet tettek amellett, hogy az átmeneti időszakban elősegítik a Krím szociális-gazdasági fejlődését, és a lakosság boldogulását.

"A duma hozzájárul ahhoz, hogy szavatolják a Krím területén élők biztonságát, függetlenül állampolgárságuktól, nemzetiségüktől, nyelvi és vallási hovatartozásuktól, továbbá, hogy tiszteletben tartsák törvényes jogaikat és szabadságukat" - szögezi le a parlamenti nyilatkozat.

Az orosz parlament nyilatkozattal válaszol a washingtoni szankciókra

Az orosz parlament képviselői nyilatkozattervezetet készítettek elő válaszul arra, hogy az Egyesült Államok vízumkorlátozást és pénzügyi szankciókat foganatosított moszkvai vezetők ellen Oroszország krími beavatkozása miatt.

Olga Batalina, a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt képviselője kedden a parlamenti pulpitusról jelentette be, hogy képviselőtársaival együtt nyilatkozattervezett készített elő, amely - mint fogalmazott - "egységes válasz lesz az amerikai szankciókra". Ugyanakkor nem részletezte, hogy milyen válaszlépések szerepelnek majd a még kedden napirendre kerülő nyilatkozatban.

Batalina szerint az Egyesült Államok "annyira elmerült a kettős mérce politikájában, hogy már nem képes különbséget tenni a fehér és a fekete, a hazafiak és a fasiszták között".

A képviselő nem bánná, ha Washington akár az összes orosz parlamenti képviselőt szankciókkal sújtaná. Vádaskodása szerint Washingtont nem érdekli, hogy Ukrajnában fasiszták és banderisták (az ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Sztepan Bandera eszméit követők - a szerk. megj.) kerültek hatalomra, "akik lábbal tiporják a törvényt és embereket gyilkolnak".

"Ellenük nem vezetnek be szankciókat. Üdvözlik őket a Majdanon" - hangoztatta a képviselőnő.

Barack Obama amerikai elnök hét orosz politikus és két krími szakadár, valamint két volt ukrán tisztségviselő ellen rendelt el hétfőn vízumkiadási tilalmat és számlabefagyasztást. A szankciók vonatkoznak a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök két főtanácsadójára, a parlament felsőházának elnökére, az egyik miniszterelnök-helyettesre, az önjelölt krími kormányfő és a krími törvényhozás elnökére, valamint Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnökre is. A washingtoni szankciókkal egy napon az Európai Unió külügyminiszterei 13 orosz és nyolc oroszbarát ukrán vezető ellen fogadtak el hasonló korlátozásokat.

Kijev kérésére az ENSZ Közgyűlése is megvitatja az ukrán helyzetet

Az ENSZ Közgyűlése Kijev kérésére csütörtökön plenáris ülésen foglalkozik az ukrajnai helyzettel - közölte hétfőn Afaf Konja, a közgyűlés elnökének szóvivője.

Hozzátette, hogy a meghívót már továbbították a tagországoknak.
Oroszország szombaton megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Washington által beterjesztett határozatot, amely törvényellenesnek nyilvánította volna a Krím jövőbeni státusáról tartandó népszavazást. A dokumentum állást foglalt volna Ukrajna "szuverenitása, függetlensége, egysége és területi épsége" mellett.

Miután Moszkva a BT-ben megvétózta a határozatot, Kijev és a pártját fogó országok az ENSZ Közgyűlésében szeretnének elfogadtatni egy hasonló szövegű dokumentumot.

A közgyűlésben ehhez egyszerű többség is elegendő, de dokumentum jogilag nem lesz kötelező érvényű, csak ajánlás jelleggel bír majd.

Putyin jóváhagyta a Krím csatlakozását célzó szerződéstervezetet

Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta kedden a Krím csatlakozását célzó orosz-krími szerződéstervezetet, s ennek következményeként az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását.

Az orosz államfő még hétfőn aláírt rendeletét kedden hozták nyilvánosságra Moszkvában az úgynevezett hivatalos (állami) jogi információs portálon. A dokumentum szerint az elnök ésszerűnek tartja a tervezett szerződés aláírását "a legmagasabb szinten".

Az orosz elnök ezzel hivatalosan jelezte, hogy készen áll a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló megállapodás jóváhagyására. Ezt megelőzően, kedden reggel Vlagyimir Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai.

Az orosz elnök már hétfőn aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet. A dokumentum szintén megjelent az állami jogi információs portálon. Az aláírással hatályba lépett dokumentum szerint "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.

Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmányról szóló törvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, határait.

Az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja már február 28-án benyújtotta azt a törvénytervezetet, amely egyszerűsítené az akkor még Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való csatlakozását. A frakció a 2001-es alkotmánytörvényt akarja megváltoztatni oly módon, hogy egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni, és hogy ez a lépés akkor is megtörténhessen, ha erről nincs nemzetközi egyezmény az érintett állam és Oroszország között.

Japán is hoz büntetőintézkedéseket Oroszország ellen

A krími népszavazás elismerése miatt Japán leállítja a vízumkönnyítésről, továbbá egy űrkutatási egyezményről folyó tárgyalásait Oroszországgal, és egyelőre nem kezdi el azokat az egyeztetéseket sem, amelyek különböző új beruházásokra vonatkoztak volna - jelentette be a japán külügyminisztérium kedden.

A tárca közleménye szerint Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét azzal, hogy elismerte a Krím függetlenségét.

A minisztérium azt is kilátásba helyezte, hogy az említetteken kívül még további szankciókat hoznak Moszkva ellen.

Az Egyesült Államok és az európai uniós tagállamok már hétfőn döntöttek arról, hogy szankciókkal sújtják Oroszországot. A Japán által bejelentett intézkedések mindazonáltal kevésbé súlyosak, mint a vízumkorlátozásról és vagyonbefagyasztásról szóló amerikai és európai rendelkezések.

A feszültség enyhítésére szólította Oroszországot a NATO-főtitkár

Az ukrán határ térségében kialakult feszültség enyhítésére szólította Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a CNN amerikai hírtelevíziónak hétfőn adott interjúban.

Hangoztatta, hogy a NATO egyelőre semmi jelét nem tapasztalja a feszültség enyhülésének, sőt az orosz katonai jelenlét növelését érzékeli. A katonai beavatkozás nem megoldás a válságra - tette hozzá.

"Nagy a tét. Oroszország arra tesz kísérletet, hogy átírja az európai térképet, és új választóvonalakat alakítson ki" - mondta Rasmussen, aki szerint fennáll a veszély, hogy az orosz katonai lépések kiterjednek a Krím térségén túlra is. Az orosz műveletek az egész euroatlanti térség biztonságára fenyegetést jelentenek - vélte.

A NATO már hétfőn jelezte, hogy nem ismeri el az Oroszországhoz való csatlakozásról előző nap tartott krími népszavazás kimenetelét, egyebek között azért, mert a szavazásra katonai intervenció közepette került sor.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Moszkvát a krími népszavazás támogatása miatt.

Rasmussen elmondta, hogy április eleji találkozójukon a NATO-tagországok külügyminiszterei a szövetség és Oroszország teljes kapcsolatrendszerét áttekintik.

A főtitkár megerősítette, hogy a szövetség szoros figyelemmel követi a helyzetet. A NATO már fokozta a légi járőrözést a balti államokban, és intenzívebbé tette hadgyakorlatait is az ukrajnai események miatt - emelte ki.

Hétfő

22:10 - Ukrajna pénzügyi követeléseket fog támasztani Oroszországgal szemben

Ukrajna be fogja nyújtani igényét az Oroszországi Föderációhoz a volt Szovjet Állami Takarékbank Ukrajnát illető betéteire vonatkozóan, 80 milliárd dollár összegre - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter.

A miniszter szerint azokról a valutabetétekről van szó, amelyeket az Oroszországi Föderáció a Szovjetunió örökségeként kapott meg. Ezt az összeget, amely 1992. január 1-jei állapot szerint, valorizálás nélkül mintegy 80 milliárd dollárt tett ki, az Oroszországi Föderáció nem egyenlítette ki az Ukrán Állami Takarékbank javára.

Ezenkívül Ukrajna benyújtja igényét az őt illető külföldi ingatlanvagyonra is, ezen belül diplomáciai képviseletekre, repülőgépekre, hajókra és egyéb vagyontárgyakra, amelyek a volt Szovjetunió tulajdonát képezték.

Az orosz külügyminisztérium hétfői nyilatkozata szerint Oroszországban csodálkozással fogadták Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök és Andrij Descsicja külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint a Szovjetunió küladósságainak és aktívumainak kérdését nem rendezték.

Az orosz külügyminisztérium honlapján azt közölte, hogy amennyiben Ukrajna követeléseket támaszt Oroszországgal szemben, és felülvizsgálná a vele 1994. december 9-én kötött, a volt Szovjetunió külső tartozásának és aktívumainak rendezéséről szóló, úgynevezett "nulla" megállapodást, Oroszország követelni fogja, hogy Ukrajna térítse meg a szovjet küladósság Kijevre eső, 20 milliárd dolláros részét. Az orosz külügyminisztérium álláspontja szerint az 1994-es megállapodásban az Oroszországi Föderáció magára vállalta az Ukrajnára jutó szovjet küladósság kiegyenlítésének kötelezettségét. Akkor ez az összeg 6,8 milliárd dollárt tett ki, ami ma megfelel mintegy 20 milliárd dollárnak - szögezte le az orosz külügyminisztérium.

Tűzijátékkal és orosz zászlókkal ünnepelnek az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaságban fekvő Szevasztopolban a népszavazás után.
Tűzijátékkal és orosz zászlókkal ünnepelnek az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaságban fekvő Szevasztopolban a népszavazás után.

21:45 - A román elnök szerint Putyin a Szovjetunió határait akarja helyreállítani

Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül szép szóval, ahol nem, ott tankokkal - jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn az Adevarul hírportálnak adott interjújában.

Az ukrajnai válságot kommentáló román vezető szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan "befagyott konfliktus" kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia, és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.

Basescu aggodalmát fejezte ki, hogy a "második román államra", Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. A román elnök hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést országa számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz-ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik.

A román elnök kijelentette: támogatás híján nem kívánja tovább erőltetni azt a néhány hónapja hangoztatott elképzelését, miszerint az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés legyen.

Basescu ugyanakkor Moszkva iránti szolgalelkűséggel vádolta a moldovai vezetést, amely parafálta a társulási egyezményt az Európai Unióval, de szerinte nem meri egyértelműen elkötelezni magát a Nyugat mellett, nehogy magára haragítsa Oroszországot.

Szerinte a legfontosabb teendője most Romániának az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, és ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túli szakadár területeken orosz csapatok állomásoznak.

20:30 - Amerika elleni atomtámadásról beszélt az orosz állami tévé műsorvezetője

Az Egyesült Államok elleni atomcsapás lehetőségéről beszélt az orosz állami tévé adásában az ukrán válság kapcsán Dmitrij Kiszeljov, a számos televíziós és rádiócsatornát működtető orosz állami VGTRK társaság főszerkesztő-helyettese - jelentette hétfőn az amerikai média.

"Oroszország az egyetlen ország a világon, amely képes lenne radioaktív hamuvá változtatni az Egyesült Államokat" - fogalmazott heti műsorában a Rosszija 1-es adón Kiszeljov még vasárnap este, egy atomrobbantás utáni gombafelhőt ábrázoló háttér előtt állva.

A konzervatív nézeteiről és ellentmondást nem tűrő kijelentéseiről ismert Kiszeljov ezzel azon állítását akarta alátámasztani, amely szerint Barack Obama amerikai elnök fél Oroszországtól és Vlagyimir Putyin orosz államfőtől. Egyúttal arról is beszélt, hogy Putyin még az amerikaiak szerint is erősebb vezető, mint Obama.

A Kremlhez hű Dmitrij Kiszeljovot Putyin tavaly decemberben az Oroszország Ma névre keresztelt, márciusra létrehozandó állami médiavállalat új vezetőjévé nevezte ki. Az új médiacég az állami tulajdonlás ellenére relatíve független hangneméről ismert RIA Novosztyi hírügynökség helyett jön létre azzal a céllal, hogy jobban képviselje és kommunikálja Oroszország álláspontját és érdekeit.

Kiszeljovot külföldön a közelmúltban sokan bírálták az ukrajnai események elfogult és ukránellenes ismertetése miatt. Műsorában most vasárnap is azzal vádolta a kijevi hatóságokat, hogy nem képesek fenntartani a rendet Ukrajnában, és hagyják, hogy ultranacionalisták támadásokat intézzenek az orosz ajkú lakosság ellen az ország keleti részén.

20:27 - Az ukrán katonák más utasításig a Krímben maradnak

Az ukrán katonák mindaddig a Krímben maradnak, míg más utasítást nem kapnak - jelentette ki Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az emberi élet védelme, ezért az adott helyzetben dönt majd a vezetés arról, hogy az ukrán katonák maradjanak, kapjanak segítséget, vagy kivonják őket a területről.

Fotó: MTI/EPA/Ivan Boberszkij
 Ukrán katonák az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság határában.
Fotó: MTI/EPA/Ivan Boberszkij

"Nem akarunk háborút, de nem megyünk el önként onnan. Ez a mi területünk. Tovább gondolkodunk, dolgozunk, tárgyalunk olyan megoldást keresve, amely biztosítja, hogy az ottani lakosok ne szenvedjenek" - fogalmazott Jarema.

Leszögezte, hogy a Krím félsziget Ukrajna része marad, és az ott élő, ott szolgáló emberek továbbra is megkapják fizetésüket, nyugdíjukat, és ezentúl is ukrán személyi irataik lesznek.

Médiajelentések szerint a szakadár krími vezetés azt akarja, hogy az ukrán katonák hagyják el a félszigetet, amely kinyilvánította függetlenségét és Oroszországhoz való csatlakozási szándékát.

A határőrszolgálat közlése szerint az utóbbi napokban 11 ukrán katonát költöztettek ki családostul szolgálati lakásukból a magukat "békefenntartóknak" nevező orosz katonák, akik továbbra is fegyverrel fenyegetik és pszichológiai nyomást gyakorolnak nemcsak az ukrán katonákra, de családtagjaikra is.

Közben a krími tatárok képviseletét ellátó testület, a medzslisz azt kérte a kijevi vezetéstől: nyilvánítsa hivatalosan a félsziget őslakosainak a tatárokat, hogy ezen az alapon kiállhassanak az ukrán állam egységéért.

 Ukrán katonák járőröznek az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság határában. Fotó: MTI/EPA/Ivan Boberszkij
Ukrán katonák járőröznek az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság határában. Fotó: MTI/EPA/Ivan Boberszkij

20:16 - A Fehér Ház nem zárja ki a Putyin elleni szankciókat

Az amerikai kormány nem zár ki egyetlen orosz tisztségviselőt sem azok köréből, akik az ukrajnai válság miatt szankciók célpontjaivá válhatnak - jelentette ki hétfőn kérdésre válaszolva Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.

Carney arra az újságírói felvetésre felelt, hogy vajon a jövőben Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is hozhat-e büntetőintézkedéseket Washington.

"Nem zárunk ki személyeket és nem zárunk ki lépéseket" - fogalmazott az amerikai elnök hivatalának szóvivője.

Putyin elnökre nem vonatkoznak az Egyesült Államok által hétfőn meghirdetett, egyelőre 11 orosz és ukrajnai tisztségviselőre vonatkozó szankciók: az érintettek nem kaphatnak amerikai vízumot és bankszámláikat befagyasztják a krími orosz katonai beavatkozás miatt. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint nagyon szokatlan és rendkívüli lépés lenne egy államfő célba vétele, viszont a büntető intézkedésekkel sújtottak közül többen közel állnak az orosz elnökhöz.

Jay Carney közölte, hogy Washingtonban továbbra is mérlegelik a katonai segítségre vonatkozó ukrán megkeresést, de az Egyesült Államok egyelőre a gazdasági segítségnyújtásra összpontosít, mert diplomáciai megoldásra törekszik Oroszországgal.

A Kijevből Washingtonba visszatért John McCain republikánus szenátor az MSNBC televíziónak nyilatkozva hétfőn "abszolút félénknek" és "gyengének" nevezte a szankciókat, amelyek megítélése szerint csak tovább bátorítják Putyin elnököt.

Amerikai illetékesek szerint van átfedés az Egyesült Államok és az Európai Unió által hétfőn szankciókkal sújtott személyek között. Az EU 21 emberrel kapcsolatban hirdetett meg büntetőintézkedéseket.

A vasárnapi népszavazás után a krími parlament független államnak nyilvánította a félszigetet. Névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselők szerint újabb szankciókra lehet számítani, ha Oroszország a Krím annektálása mellett dönt, vagy más olyan lépéseket tesz, amelyek ellentétesek Ukrajna szuverenitásával.

19:46 - Megkezdődött az önkéntesek toborzása az Ukrán Nemzeti Gárdába Kárpátalján

Kárpátalján is megkezdődött az önkéntesek toborzása az ismét felálló Ukrán Nemzeti Gárdába, amelynek soraiba telefonon kérhetik a felvételüket a jelentkezők a nyugat-ukrajnai regionális toborzóirodánál.

A hat megyét kiszolgáló toborzóiroda reggel 7.00 órától este 22.00 óráig fogadja a jelentkezők hívásait a megadott telefonszámon. Az önkénteseket tájékoztatják a katonai szolgálatra történő besorozás feltételeiről, a szerződéskötés rendjéről, a rendfokozatok odaítéléséről, a kiképzésről és a gárdatagok szociális-jogi védelméről – adták hírül hétfőn kárpátaljai hírportálok.

Sajtójelentések szerint a toborzóirodák telefonszámainak vasárnapi internetes közzétételét követően négy óra leforgása alatt 1500 önkéntes jelentkezett a Nemzeti Gárdába szolgálatra. Az egység 1991 és 2000 között már működött, az újra felállított alakulat teljes állományát 60 ezer főre tervezik.

Az ukrán palament hétfőn fogadott el törvényt a részleges mozgósításról, amelynek értelmében húszezer tartalékost a Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a hadsereg alakulataihoz. A mozgósítás során a katonai hatóságok elsősorban azokra számítanak, akik önkéntesen jelentkeznek szolgálatra, vagy korábban már szolgáltak a hadseregben, és kiképzésben részesültek. A 18. életévüket betöltött sorköteles fiatalokra nem terjed ki a részleges mozgósítás.

A Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság hétfőn azt közölte, hogy a részleges mozgósítás a megyében legfeljebb 200 tartalékost érint, és a behívottak a munkácsi 128. számú hegyivadász gépesített dandár bázisán kapnak kiképzést.

A hadkiegészítő számlát nyitott azon önkéntes kárpátaljai adakozók számára, akik készek pénzzel támogatni a hadsereget. Ivan Vaszilcjun ezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnoka hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a múlt héten legalább ötvenen keresték fel ungvári központjukat és ajánlottak fel pénzt a haderő számára. Az Ukrán Vöröskereszt is országos gyűjtést indított hétfőn a fegyveres erők pénzzel és közszükségleti cikkekkel való támogatására.

19:37 - Az orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet hétfőn - közölték orosz hírügynökségek a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva.

Az elnöki rendelet értelmében "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.

A rendelet aláírásának napjától hatályos.

Az orosz államfő sajtószolgálata korábban közölte, hogy Vlagyimir Putyin kedden a moszkvai Kreml György-termében soron kívüli beszédet intéz a parlament mindkét házához a Krím félszigetnek és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz csatlakozása iránti kérelmével kapcsolatban.

A Kreml honlapján elhelyezett rendelet az első lépésnek tűnik a Krímnek az Oroszországi Föderációba történő integrációja felé. Az orosz katonák által több mint két hete elfoglalt félszigeten vasárnap az új kijevi ukrán hatalom és a nemzetközi közösség által törvénytelennek tekintett népszavazást tartottak. A szavazók csaknem 100 százaléka megszavazta az Oroszországhoz történő csatlakozást. A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, szuverén államnak nyilvánítva a Krími Köztársaságot, egyben azzal a kéréssel fordulva Oroszországhoz, hogy új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

19:26 - Turcsinov egységre szólította fel az ország lakosságát

Egységre szólította fel Ukrajna lakosságát az országot fenyegető erőszakkal szemben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő hétfőn több ukrán tévécsatornán sugárzott üzenetében.

"Ma az egész ukrán népnek egy nagy családban kell egyesülnie, amely kész megvédeni a saját szülőházát. Ezekben a nehéz időkben valamennyiünknek meg kell mutatnunk, hogy támogatjuk egymást, tartanunk kell az egységet az agresszorral szemben, és minden szükséges támogatást meg kell adnunk katonáinknak" - hangoztatta az ügyvivő államfő az ország lakosaihoz intézett üzenetében.

Szavai szerint "az agresszor mindent megtesz, hogy Ukrajnán belül belső vitákat, állampolgárok közötti összetűzéseket provokáljon, és gyengítse ily módon Ukrajnát. "Provokátorokat, pogromok szervezőit küldik hozzánk. Árulókat és szeparatistákat pénzelnek. Belülről akarják gyengíteni és tönkretenni az országot" - hangoztatta. Kiemelte, hogy emiatt "minden jogellenes cselekedetet, tömeges rendbontásokra való felbujtási kísérletet, épületek önkényes elfoglalását, önbíráskodást, a rendfenntartókkal és a fegyveres erőkkel szembeni ellenállást a mostani körülmények között az agresszorokkal való együttműködési kísérletnek és államellenes bűncselekménynek fognak tekinteni".

Turcsinov hangsúlyozta, hogy Ukrajna napról napra növeli védelmi képességeit, és kész megvédeni saját földjét.

Oroszország agressziójának az az igazi oka, hogy a Kreml fél az új, demokratikus Ukrajnától, amelyben a nép legyőzte a totalitárius hatalmat - jelentette ki.

"Az ukrán néppel szemben nem azok az orosz emberek állnak, akik utcára mennek Moszkvában azért, hogy támogassák országunk küzdelmét. Velünk az Oroszországi Föderáció politikai vezetése áll szemben. Ők a birodalom visszaállításáról ábrándoznak, és pánikszerűen félnek Ukrajna példájától, ahol a nép legyőzte a totalitárius rezsimet" - hangsúlyozta az ügyvivő elnök.
Turcsinov szerint Oroszország teljes körű háborúval fenyegeti Ukrajnát. Leszögezte, Kijev mindent megtesz, hogy elkerülje a háborút, az emberáldozatokat és diplomáciai úton rendezze a konfliktust.

Kiemelte, hogy Oroszország csapatokat vont össze Ukrajna határainál, ezért a háború valós veszély. Hozzátette, ezért adott ki rendeletet a részleges mozgósításra, amelyet hétfőn a parlament jóvá is hagyott, s amely alapján 40 ezer tartalékost hívnak be szolgálatra.

"Ukrán hazafiak tízezrei lépnek be önként a fegyveres erők és a Nemzeti Gárda kötelékébe, hogy megvédjék hazájukat. Épp az ilyen hazafiakra számoltunk a mozgósítás elrendelésekor" - jelentette ki.

A krími helyzettel kapcsolatban leszögezte, hogy az orosz katonák automata fegyverekkel tartják ellenőrzésük alatt a félszigetet, agressziójukat pedig egy "meghamisított és jogilag semmit sem érő referendummal fedezik, amelyet Ukrajna és a világ sohasem fog elismerni". Szavai szerint a Krím teljes katonai blokád alá vonására tett erőfeszítések átmenetiek, és nem vezetnek a félsziget Ukrajnától való elszakadásához.

19:05 - A washingtoni szankciókkal sújtott orosz politikusok cáfolják, hogy vagyonuk lenne Amerikában

Egymás után cáfolták a Washingtonban beutazási tilalommal és kintlévőségük befagyasztásával büntetett orosz politikusok, hogy vagyonuk lenne az Egyesült Államokban.

Barack Obama amerikai elnök rendelete a Kreml befolyásos tanácsadóit és vezető parlamenti, illetve kormányzati tisztséget betöltő politikusokat sújtja. Obama azután döntött szankciókról, hogy az Ukrajnához tartozó Krímben referendumot tartottak a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról. A voksolók közel 100 százaléka igent mondott a csatlakozásra.

A büntetőintézkedésekre Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes reagált először. A politikus a Twitter mikroblogon ironikus stílusban megjegyezte: "Obama elvtárs, és mit csináljanak azok, akiknek se számlái, se tulajdona nincs külföldön? Vagy Ön erre nem gondolt?".

Leonyid Szluckij, a duma (az orosz törvényhozás alsóháza) Független Államok Közösségének tagállamaival és a határon túl élő oroszokkal foglalkozó bizottságának vezetője is közölte, hogy sem számlája, sem ingatlanja nincs az Egyesült Államokban, az amerikai magánlátogatásokról pedig a szankció miatt le kell mondania. Szluckijt mindazonáltal nagyon elszomorították a büntetőintézkedések, amelyekre, mint mondta, számítottak Moszkvában.

Jelena Mizulinának, az Igazságos Oroszország parlamenti ellenzéki párt politikusának - állítása szerint - nincs külföldi vagyona, de kellemetlennek tartja, hogy feketelistára került. Szerinte az Egyesült Államok részéről a szankciók "méltóságon aluliak", egy erős ország számára ez nem megengedhető.

Andrej Klisasz, a törvényhozás felsőházának alkotmányügyi és jogi bizottsági elnöke nem lát semmilyen tragédiát az őt is sújtó amerikai büntetőintézkedésben. Azt mondta, hogy egy svájci nyaralót leszámítva minden vagyona Oroszországban van, és teljesen megfelel neki az a társaság, amelybe ilyen módon bekerült.

Barack Obama utasítása kiterjed Valentyina Matvijenkóra, az orosz parlament felsőházának elnökére is. A politikus sajtószolgálata közölte, hogy Matvijenkó egyelőre nem kommentálja a szankciót.

Az intézkedés Vlagyiszav Szurkovot és Szergej Glazjevet, az orosz államfő befolyásos tanácsadóit is érinti.

Az orosz politikusok Egyesült Államokban lévő vagyonának befagyasztásán és a beutazási tilalmon kívül amerikai állampolgárok nem léphetnek hivatalos kapcsolatba a listán szereplő orosz politikusokkal. Azokat is megbüntetik az Egyesült Államokban, akik segítséget nyújtanak az orosz hadiiparnak, illetve anyagi segítséget nyújtanak a listán szereplőknek.

18:53 - Az ENSZ-főtitkár aggódik a krími népszavazás miatt

Mély csalódottságának és aggodalmának adott hangot hétfőn Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a vasárnap rendezett, vitatott krími népszavazás miatt, amelyen a résztvevők túlnyomó többsége igent mondott az Ukrajnához tartozó félsziget Oroszországhoz való csatlakozására.

A szóvivője, Stephane Dujarric által ismertetett nyilatkozatában az ENSZ-főtitkár hangot adott annak a kívánságának, hogy a konfliktusra olyan politikai megoldást találjanak, amely magában foglalja "Ukrajna egységének és szuverenitásának tiszteletben tartását".

Ban Ki Mun aggodalmának adott hangot, hogy a krími népszavazás tovább élezi a feszültséget. Egyúttal elítélte a kelet-ukrajnai erőszakot is.

Az ENSZ-főtitkár felszólított minden érintett felet, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, és indítsanak el egy átfogó nemzeti párbeszédet. "A helyzet további romlása súlyos következményekkel fog járni az ukrajnai emberekre, a térségre és azon túl is" - figyelmeztetett.

18:36 - Turcsinov: a Kreml fél a totalitárius rendszert legyőző, demokratikus Ukrajnától

Oroszország agressziójának az igazi oka, hogy a Kreml fél az új, demokratikus Ukrajnától, amelyben a nép legyőzte a totalitárius hatalmat - jelentette ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő hétfőn az ország lakosaihoz intézett üzenetében.

"Az ukrán néppel szemben nem azok az orosz emberek állnak, akik utcára mennek Moszkvában azért, hogy támogassák országunk küzdelmét. Velünk az Oroszországi Föderáció politikai vezetése áll szemben. Ők a birodalom visszaállításáról ábrándoznak, és pánikszerűen félnek Ukrajna példájától, ahol a nép legyőzte a totalitárius rezsimet" - hangsúlyozta az ügyvivő elnök.

Turcsinov szerint Oroszország teljes körű háborúval fenyegeti Ukrajnát. Leszögezte, Kijev mindent megtesz, hogy elkerülje a háborút, az emberáldozatokat, és diplomáciai úton rendezze a konfliktust.

18:10 - Turcsinov egységre szólította fel az ország lakosságát

Egységre szólította fel Ukrajna lakosságát az országot fenyegető erőszakkal szemben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő hétfőn több ukrán tévécsatornán sugárzott üzenetében.

"Ma az egész ukrán népnek egy nagy családban kell egyesülnie, amely kész megvédeni a saját szülőházát. Ezekben a nehéz időkben valamennyiünknek meg kell mutatnunk, hogy támogatjuk egymást, tartanunk kell az egységet az agresszorral szemben, és minden szükséges támogatást meg kell adnunk katonáinknak" - hangoztatta az ügyvivő államfő.

Turcsinov hangsúlyozta, hogy Ukrajna napról napra növeli védelmi képességeit, és kész megvédeni saját földjét.

17:44 - Közel 800 krími menekültet helyeztek el eddig ideiglenesen Lemberg megyében

Hétfőig 777 menekültet fogadtak be és helyeztek el ideiglenesen a konfliktus sújtotta Krím félszigetről Lemberg (Lviv) megyében.

A nyugat-ukrajnai megyébe érkezett krími menekültek közül 434 felnőtt, 343 pedig gyerek. Hétfőig 1708 személy jelezte a Krími Autonóm Köztársaságból és Délkelet-Ukrajna más részeiből, hogy Lemberg megyében szeretne a konfliktushelyzet befejeződéséig ideiglenes menedéket találni – közölte Okszana Jakovec, a nyugat-ukrajnai megye szociális védelmi főosztályának vezetője a zik.ua lembergi hírportállal.

A tisztségviselő azt is elmondta, hogy a Krímből menekülők részére március elején létesített forróvonalon eddig 361 család jelentkezett ideiglenes befogadásra Lemberg megyében. Hozzátette: tíz család a hatóságok közreműködése nélkül, önállóan érkezett a térségbe, és rokonoknál helyezkedett el. Lembergben már korábban gondoskodtak a tanköteles menekült gyerekek helyi iskolákban történő oktatásáról.

Lemberg megyében eddig 327 család jelezte szándékát, hogy kész szállást biztosítani a konfliktusövezetből érkezőknek.

16:40 - Moszkva előítéletesnek tartja az ENSZ-főtitkár helyettesének értékelését

Az orosz külügyminisztérium szerint elfogult és előítéletes az ENSZ-főtitkár helyettesének értékelése az ukrajnai emberi jogi helyzetről.

A minisztérium hétfőn közölte, hogy Moszkvában "csodálkozással és értetlenséggel" fogadták Ivan Simonovic múlt pénteken Kijevben tett megállapításait. Úgy tartják, hogy Simonovic durván megsértette az ENSZ tisztségviselőire vonatkozó alapelveket, a semlegesség, a függetlenség és a lelkiismeretesség követelményét.

Az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese aggasztónak nevezte a Krím lakosságának 12 százalékát kitevő muszlim vallású kisebbség helyzetét. Kijelentette, e kisebbség nyugtalan amiatt, hogy az Ukrajnához tartozó félszigetet a vasárnapi népszavazás nyomán Oroszországhoz csatolják.

Az Ukrajnában tényfeltáró körúton járó Simonovicot a krími hatóságok nem engedték be a félszigetre. Az ENSZ magas rangú tisztségviselője közölte, hogy az ország más területein meghallgatott tanúvallomások alapján azonban képet tudott alkotni a Krímben kialakult helyzetről. A nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) találkozott olyan krími tatárokkal, akik az őket ért fenyegetések és jogsértések miatt elmenekültek otthonaikból. Beszélt a Krímben megvert és megkínzott újságírókkal is.

Simonovic elismerte, hogy ukrajnai tájékozódása során találkozott az orosz kisebbséget sújtó jogsértésekkel is, de számára nem volt világos ugyanakkor, hogy az érintetteknek ezeket a nemzetiségük miatt kellett-e elszenvedniük, vagy pedig azért, mert az előző, oroszbarát vezetést támogatták Kijevben. Szavai szerint nincs rá bizonyíték, hogy az orosz kisebbség elleni jogsértések elterjedtek és módszeresek lennének.

Moszkvában sérelmezik, és ezt fogalmazták meg a külügyi közleményben, hogy az ENSZ magas rangú tisztségviselője "jobbnak tartotta, hogy ne vegye észre a gyilkosságokat, a tömeges leszámolásokat, a kínzásokat, az emberrablásokat, az újságírók és jogvédők megtámadását, a politikai hátterű bebörtönzéseket, a nyilvánvalóan rasszista, orosz- és zsidóellenes indokkal elkövetett, hallatlan incidenseket, amelyeket a Kijevben hatalomra jutott személyek utasítására vagy hallgatólagos hozzájárulása mellett történnek."

Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a krími hatóságok biztosítják és a jövőben is biztosítani fogják a félszigeten élő tatár kisebbség jogait, és "a Krím majdnem az egyetlen hely, ahol rend van és megőrizték a törvény felsőbbségét".
Moszkva úgy ítéli meg, hogy "a neonáci jelszavak terjesztését, a náci büntetőbrigádok dicsőítését, az Ukrajna orosz lakosságával és általában az oroszokkal való leszámolást sürgető felhívásokat világosan és egyértelműen el kell ítélni", mert ezek a cselekmények kimerítik az etnikai leszámolás fogalmát.

16:39 - Kijev szankciókat készít elő orosz tisztségviselők ellen

Ukrajna beutazási tilalommal és vagyonelkobzással járó szankciók elrendelésére készül magas rangú oroszországi tisztségviselőkkel szemben - közölte hétfőn Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter.

A tárcavezető elmondta, hogy a parlament ülésén felvetett javaslat szerint elsősorban azon tisztségviselőket sújtanák szankciókkal, akik aktív szerepet játszanak az Ukrajna elleni katonai agresszióban.

Olekszandr Turcsinov házelnök utasította a rendvédelmi szerveket, a külügyminisztériumot és a határőrszolgálatot, hogy intézkedjenek a szankciók alá eső orosz politikusok beutazási korlátozásával, illetve tilalmával kapcsolatosan, továbbá vizsgálják meg a gazdasági szankciók elrendelésének kérdését.

Az igazságügyi miniszter konkrétan nem említette meg, kikkel szemben készül Kijev szankciókat bevezetni.

Eközben az ukrán külügyminisztérium konzultációra hazarendelte Volodimir Jelcsenkót, Ukrajna moszkvai nagykövetét. A külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint a Krími Autonóm Köztársaság körül kialakult helyzet nemzetközi vonatkozásainak megvitatása érdekében kérették haza a nagykövetet.

Vasárnap a Krímben törvényellenes népszavazást tartottak, amelyen a rendezőbizottság adatai alapján több mint nyolcvan százalékos részvétel mellett a szavazók csaknem 97 százaléka az autonóm terület Oroszországhoz csatlakozása mellett döntött.

16:32 - Törökország és a balti államok is jogellenesnek tartják a krími népszavazást

Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is jogellenesnek nevezte hétfőn az előző napi népszavazást az Ukrajna területén fekvő Krím félsziget hovatartozásáról.

Észtország és Lettország külügyminisztériumai felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait a térségből.

Dalia Grybauskaite, Litvánia államfője hétfőn közölte, hogy a referendum és a népszavazás eredménye ellentétes az ukrán alkotmánnyal, a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával. "Oroszország a Krím félsziget tényleges annektálásába kezdett" - tette hozzá aggodalommal a litván elnök.

- A népszavazást nem ismerjük el, és törvényellenesnek tartjuk - közölte Ahmet Davutoglu török külügyminiszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, amelyet Musztafa Dzsemiljevvel, a Krím félsziget tatár kisebbségének vezetőjével tartott megbeszélése alkalmából rendeztek.

Davutoglu hozzátette, hogy a referendum teljességgel elfogadhatatlan, és sérti Ukrajna területi egységét. Ugyanakkor a török külügyminiszter azt reméli, hogy a szavazás nem gerjeszt további feszültséget a térségben.

Törökország a NATO tagja, ugyanakkor szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol Moszkvával, valamint a közös gyökerekre hivatkozva a krími tatár közösséggel is, amely a Krím félsziget lakosságának 12 százalékát teszi ki. Ankara például jelentős pénzügyi támogatással járult hozzá a terület infrastruktúrájának fejlesztéséhez.

15:30 - Jelképesen lepecsételték Kovács Béla jobbikos EP-képviselő irodáját Beregszászon

Jelképesen lepecsételték hétfőn Beregszászon Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő irodáját, amely az akció kezdeményezői szerint a szeparatizmus potenciális darázsfészke".

Kovács Béla Krímben tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás" melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselőt és talán a pártját is. Már hagyománnyá vált, hogy a Jobbik március 15-e után felröppent valamilyen kacsát" az ukrán fél számára" – írta hétfőn a karpatnews.in.ua kárpátaljai hírportál, utalva arra, hogy szerinte a magyarországi iskolásokat tavaly március 16-án Ungváron ért inzultust a Jobbik szervezte.

 

Jobbik: a krími referendum a népek önrendelkezésének diadala

A Jobbik a népek önrendelkezésének diadalaként értékeli a hétvégi krími népszavazást.

Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt: noha mindkét fél részéről tapasztalható volt bizonyos nyomásgyakorlás, legitimnek és eredményesnek tartják a referendumot. Mint mondta Oroszország reményt és erőt adott minden kisebbségnek a jogaiért vívott küzdelemben, a referendum pedig rámutatott az Egyesült Államok és az Európai Unió kétszínűségére, mert a népek önrendelkezését, az emberi és kisebbségi jogokat csak akkor támogatják, ha geopolitikai érdekeik úgy kívánják. Ezt jól mutatja Koszovó példája is - tette hozzá.

Az ellenzéki politikus bírálta a magyar Külügyminisztérium vonatkozó nyilatkozatait amiatt, hogy a tárca az EU és az USA álláspontját visszhangozza. Úgy vélte: a Külügyminisztérium Ukrajna területi integritását félti és Oroszország elleni szankciókat követel, miközben nemzetközi porondon Oroszország küzd az Ukrajnában élő kisebbségek - köztük a magyarok - jogaiért. Ez Magyarország kötelessége lenne - emelte ki, tévhitnek nevezve, hogy az európai integráció jelentené a magyar kisebbségek jogainak védelmét.

Gyöngyösi Márton leszögezte: a Jobbik kormányra kerülése esetén korrigálni fogja az egyoldalú euroatlantizmust, s helyette a magyar nemzeti érdekeken alapuló külpolitikát fog képviselni. A párt ennek prioritásai közül első helyre helyezi a Kárpátalján élő magyar és ruszin kisebbségek területi autonómiája melletti kiállást - szögezte le.

A híroldal azt állítja, Kovács európai léptékű provokatőr", aki a baloldalnak dolgozik, így felmerül vele kapcsolatban a kérdés, hogy mit keres egy nacionalista pártban. Az írás szerint vannak arra utaló jelek, hogy Beregszászon is provokáció készül, ezért objektív szükségszerűségként vetődik fel, hogy a város lakóinak a nyugalma érdekében be kell zárni Kovács Béla irodáját, őt magát pedig nemkívánatos személlyé kell nyilvánítani Ukrajnában.

A hírportál beregszászi tudósítója úgy véli, a székely zászlóval fellobogózott EP-képviselői iroda magára vonhatja különböző országok titkosszolgálatainak figyelmét, amelyek azt provokációkra használhatják fel. Ezért hétfőn egy kezdeményező csoport jelképesen lepecsételte Kovács Béla beregszászi irodáját mint a szeparatizmus potenciális darázsfészkét" – olvasható a hírportálon, amely reményét fejezi ki, hogy az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU nem fogja közönnyel figyelni az iroda körüli fejleményeket.

Vasárnap a Kárpátalján befolyásos Egységes Centrum (JC) párt beregszászi önkormányzati képviselői bejelentették, hogy beadvánnyal fordulnak az SZBU és az Európai Parlament vezetéséhez, valamint Magyarország külügyminisztériumához, hogy vizsgálják meg, törvényesen működik-e Kovács Béla európai parlamenti képviselő ügyfélfogadó irodája Beregszász központjában.

A kárpátaljai ukrán médiában fő hír volt Kovács szombaton Szimferopolban tett sajtó nyilatkozta, amely szerint a Krím státusáról rendezett népszavazás megfelel a nemzetközi előírásoknak.

15:23 - Obama szankciókat rendelt el orosz és ukrajnai tisztségviselők ellen

Hét orosz és két krími szakadár, valamint két volt ukrán tisztségviselő ellen rendelt el hétfőn vízumkiadási tilalmat és számlabefagyasztást Barack Obama amerikai elnök, miután az Ukrajnához tartozó Krímben referendumot tartottak félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról.

A szankciók sújtotta személyek között van mások mellett Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának elnöke, Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, Szerhij Akszjonov, a Krím "miniszterelnöke" és Viktor Janukovics volt ukrán elnök.

Barack Obama elnök rendeletét nem sokkal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy az Európai Unió 21 emberrel kapcsolatban hirdetett ki hasonló büntetőintézkedést.

15:14 - Berlin továbbra is az EBESZ-misszió bővítését sürgeti

Németország a krími népszavazás megrendezéséért felelősnek tartott orosz és ukrán vezetők elleni uniós szankciók elrendelése után továbbra is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő küldetésének bővítését sürgeti.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli értekezlete után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a nemzetközi joggal ellentétes krími népszavazás még "nem a történet vége", ezért olyan szankciókat kellett hozni, amelyek nem zárják el a "politikai rendezés felé tartó utat".

A legfontosabb elkerülni azt, hogy orosz katonai egységek fegyveres összeütközésbe kerüljenek ukrán egységekkel ukrán területen - tette hozzá. A kiutat a válságból egy, az eddiginél jóval nagyobb létszámú EBESZ-misszió elindítása jelentheti. Erről már "a hét első felében dönteni kell" - mondta Steinmeier a Phoenix közszolgálati televízióban közvetített tájékoztatóján.

15:00 - Kijev elfogadhatatlannak nevezte Moszkva rendezési javaslatát

A kijevi kormány teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország által az ukrán válság megoldására tett javaslatokat hétfőn, nem sokkal azok közzététele után.

"Az orosz külügyminisztérium nyilatkozata ultimátumnak tűnik. Az abban lefektetett álláspont teljességgel elfogadhatatlan az ukrán fél számára" - közölte az ukrán külügyminisztérium szóvivője az Interfax-Ukraina hírügynökséggel.

Moszkva hétfőn javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének elismerésével és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével. Ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szabott, köztük a krími népszavazás eredményének Kijev által való elismerését.

A rendezés érdekében mindenekelőtt egy "Ukrajnát Támogató Csoportot" hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen. Moszkva feltételei szerint a támogatói csoportnak hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt rendezési megállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.

14:42 - Erősítené a krími autonómiát a cseh államfő

Ellentétes az ukrán alkotmánnyal a krími népszavazás Milos Zeman cseh köztársasági elnök megítélése szerint - közölte hétfőn az államfő szóvivője.

"A népszavazás eredménye a cseh államfő nézete szerint viszont azt bizonyítja, hogy az ottani lakosság elégedetlen a jelenlegi állapottal" - tolmácsolta Zeman véleményét Jirí Ovcácek elnöki szóvivő hétfőn Prágában sajtótájékoztatón.

A cseh köztársasági elnök úgy gondolja, hogy Ukrajnának a népszavazás eredményére a krími autonómia megerősítésével kellene reagálnia - mondta a szóvivő megjegyezve, hogy ezt a véleményt fogalmazta meg Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere is.

Bohuslav Sobotka miniszterelnök közlése szerint Csehország nem ismeri el a krími népszavazás eredményét.

"A népszavazás Oroszország azon vállalásával is ellentétes, hogy szavatolni fogja az ukrán határokat" - mondta Sobotka újságíróknak a kormányülés utáni sajtótájékoztatón. A cseh kormányfő mindazonáltal egyelőre nem tart szükségesnek Oroszország elleni gazdasági szankciókat.

Kérdésre válaszolva leszögezte: Csehország egyelőre nem fog javasolni semmiféle általános gazdasági szankciót Oroszország ellen, mert nem lennének célravezetők, és az európai uniós országoknak is kárt okoznának.

"Nem szabad nem észrevenni Oroszország nagyhatalmi ambícióit, de a józan eszünket meg kell őrizni" - mondta újságírók előtt Pavel Belobrádek miniszterelnök-helyettes.

14:41 - Megerősítették az ukrán államhatár őrzését Kárpátalján

Az ukrán határőrség csapi és munkácsi csapategységei megerősítették az államhatár őrzését Kárpátalja területén, ahol az elmúlt hétvégén az Európai Unióba tartó több mint harminc illegális migránst fogtak el – közölte hétfőn a csapi határőregység sajtószolgálata.

Szlovákia érvénytelennek tartja a krími népszavazást

Szlovákia érvénytelennek tartja a vasárnapi krími népszavazást, s annak eredményét nem ismeri el - közölte a szlovák külügyminisztérium hétfőn.

A szlovák külügyi tárca honlapján közzétett közlemény szerint Szlovákia nem ismeri el a krími népszavazás eredményét. Egyidejűleg felszólítja Oroszországot Ukrajna függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartására, valamint arra, hogy kerülje azokat a lépéseket, amelyek a feszültség további fokozódásához vezethetnek Ukrajnában.

A közleményben a szlovák külügyi tárca rámutatott, hogy a népszavazás az ukrán alkotmánnyal ellentétes volt, s arra orosz katonai beavatkozás veszélye idején került sor. A népszavazás és megvalósításának módja "nem volt sem legális, sem legitim" - szögezte le a szaktárca.

A jelentés szerint vasárnap Ungvár közelében, az ukrán-szlovák határ vonalától 200 méterre összesen 33 menekülőt füleltek le, ami az utóbbi öt év legnagyobb fogásának számít. Az elfogott illegális migránsok közül 30 Afganisztánból, három Szíriából érkezett Kárpátaljára, hogy Szlovákián át Nyugat-Európába szökjön – adták hírül kárpátaljai hírportálok.

A csapi határőregység sajtószolgálatának jelentése szerint hétfő hajnalban Nagyberezna környékén egy nigériai és egy guineai menekültet tartóztattak fel. A két afrikai fiatal egy közösségi oldalon ismerkedett meg egymással, és tervezte meg Google-térkép segítségével Ausztriába történő menekülését Kárpátalján és Szlovákián keresztül.

A sajtószóvivői iroda azt is közölte, hogy jelenleg több tíz határőr vesz részt Kárpátaljáról speciális kiképzésen Lembergben (Lvivben).

A nyugat-ukrajnai nagyvárosban folyik azoknak az önkéntes határőröknek a felkészítése, akiket Ukrajna keleti határszakaszának a védelmére vezényelnek át. Az elmúlt hétvégén a Lemberghez közeli Veliki Moszti városból ünnepélyes keretek közt útnak indították Kelet-Ukrajnába az első – öt nyugat-ukrajnai megyéből, közte Kárpátaljáról toborzott - zászlóaljat. A 311 határőrt kézifegyvereken kívül páncéltörő nehézfegyverekkel és páncélozott csapatszállítókkal is felszerelték. Ezen a héten egy újabb, önkéntesekből álló határőrzászlóalj megy Lembergből a keleti határra – közölte Volodimir Seremet, az Ukrán Állami Határőrszolgálat nyugati regionális parancsnokságának sajtószóvivője.

13:54 - Elfogadta az EU az oroszok elleni szankciókat

Az EU-országok külügyminiszterei elfogadták hétfői brüsszeli tanácskozásukon az unió több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban. A korlátozó intézkedések között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása szerepel.

Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak az unió által törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített krími népszavazás megrendezéséért - közölte Twitter-profilján Linas Linkevicius litván külügyminiszter. Nem sokkal később Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ezt azzal egészítette ki, hogy 13 orosz, valamint nyolc oroszpárti ukrán tisztségviselő szerepel a listán.

Az ilyen jellegű EU-szankciók érintettjeinek nevét rendszerint a döntéshozatalt követő napon megjelenő EU-közlönyben szokták ismertetni, de egy közlés szerint ezúttal már hétfőn nyilvánosságra hozzák a névsort. Linkevicius szerint a közeli napokban "kiegészítő szankciók" is várhatók.

Az Ukrajnához tartozó krími autonóm köztársaság lakosai arról döntöttek vasárnap, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz. Az EU-külügyminiszterek hétfői tanácskozásáról Ukrajna témájában kiadott záróközlemény azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett referendumot fegyveres katonák látható jelenléte mellett, a civil aktivisták és az újságírók elleni megfélemlítés légkörében bonyolították le, miközben lehetetlenné tették az ukrán tévécsatornák vételét, és akadályozták a forgalmat a Krím és Ukrajna többi része között.

Az EU határozottan elítéli a referendum megrendezését, és nem ismeri el annak kimenetelét - olvasható a külügyminiszterek által elfogadott dokumentumban.

"Még mindig van idő a jelenlegi fejlemények visszafordítására, fennáll a lehetőség a negatív spirál elkerülésére" - hangsúlyozták ugyanakkor az EU-országok külügyi vezetői. Záróközleményük szerint az EU mindegyik féllel továbbra is kész az építő szellemű párbeszédre, elkötelezett az EU-orosz viszony fejlesztése mellett, a kölcsönös érdekek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása alapján. A külügyminiszterek sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy Oroszország magatartása ellentétes ezekkel a célokkal, és felszólították Moszkvát, ne tegye meg azt a nemzetközi jogot sértő lépést, hogy bekebelezi a Krímet.

Az EU szerint minden újabb destabilizáló lépés további, messzemenő következményekkel járna az EU-orosz kapcsolatokra nézve, beleértve a gazdasági területet. A külügyminiszterek megerősítették készségüket, hogy támogassák Ukrajnát saját energiaellátásának diverzifikálásában. Egyúttal felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy befogadó jellegű politikát folytassanak az ország valamennyi régiója és népessége irányában, biztosítsák a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak teljes védelmét.

Diplomaták elmondták, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcs második napján az uniós vezetők alá fogják írni Ukrajnával annak a társulási megállapodásnak a politikai részét, amelynek a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezett aláírását Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta. Janukovicsnak ez a döntése - valamint a pénzügyi támogatás érdekében Oroszországhoz fordulása - váltotta ki az ukrajnai tiltakozásokat, amelyek végül a Janukovics-rendszer bukásához vezettek.

A társulási megállapodás kidolgozott szövegének része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Az erről szóló részt egyelőre nem írják alá, csak a politikai vonatkozású fejezeteket. Az EU azonban korábbi közlések szerint a szabadkereskedelmi rész későbbre tervezett aláírása előtt egyoldalúan kedvezményeket nyújt Ukrajnának az európai piachoz való jobb hozzáférése érdekében.

Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben nyilatkozatot adott ki a NATO, ismételten jogellenesnek minősítve a vasárnapi krími népszavazást, s leszögezve azt, hogy az atlanti szövetség nem ismeri el annak kimenetelét. A NATO-nyilatkozat kitért arra is, hogy a referendum megtartásának körülményei önmagukban is hiteltelenné tették az egész eljárást. A népszavazásra sietve, katonai intervenció közepette került sor, a médiát manipulálták, és nem volt lehetőség semmilyen szabad vita lefolytatására - állapította meg az atlanti szövetség.

"Az úgynevezett referendum aláássa az ukrajnai válság politikai megoldására irányuló erőfeszítéseket" - olvasható a NATO-dokumentumban.
A nyilatkozatban felszólították Oroszországot a feszült helyzet enyhítésére, beleértve azt, hogy az oroszok szüntessenek be minden katonai tevékenységet Ukrajnában.

A nap folyamán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tárgyalt Brüsszelben Andrii Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója. A megbeszélés után újságíróknak azt mondta, nagyon aggasztja a kijevi kormányzatot az ukrán-orosz határtérségben tapasztalható nagy arányú orosz csapatösszevonás.

Ukrajna - tette hozzá - nem ül fel a provokációknak, és erre utasította haderejét is. Az ukrán fél - derült ki Descsica szavaiból - különböző felszerelésekre tartana igényt, de nem kívánja a NATO katonai jelenlétét az országban.

Az ukrán külügyek irányítója megerősítette, hogy Kijev szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek tevékenységét lehetővé kellene tenni egész Ukrajnában, beleértve a Krím félszigetet is.

13:30 - Oroszország 15 milliárd rubeles segélyt nyújt a Krímnek

Oroszország tizenöt milliárd rubeles (105 milliárd forint) segélyt nyújt a Krímnek - jelentette be hétfőn Szerhij Akszjonov, a terület kormányfője.

Erről néhány órával azt követően számolt a Twitter közösségi oldalon, hogy a Krím kérte felvételét az Oroszországi Föderációba.

A krími parlament törvényt fogadott el a Csornomornaftohaz és az Ukrtranszgaz energiaipari cégek államosításáról. Ezt közleményben jelentették be.

A múlt héten egy krími tisztségviselő közölte: ha a Krím függetlenné válik Ukrajnától, akkor elképzelhető, hogy az energiacégeket eladják olyan nagy orosz vállalatoknak, mint például a Gazprom.

12:04 - Putyin kedden beszédet intéz a krími népszavazás kapcsán az orosz parlamenthez

Az orosz államfő kedden soron kívüli beszédet intéz a parlament mindkét házához a krími népszavazás kapcsán - jelentette be Ivan Melnyikov, a törvényhozás alsóházának egyik alelnöke hétfőn.

A kommunista párti politikus nyilatkozatát később a Kreml sajtószolgálata is megerősítette. Az államfő hivatala azt közölte, hogy az orosz elnök a Krím félszigetnek és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz csatlakozása iránti kérelme kapcsán tart rendkívüli beszédet.

A sajtószolgálat emlékeztetett arra, hogy a krími parlament a nap folyamán soron kívüli ülésén a terület függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot. A dokumentumban azzal a kéréssel fordultak Moszkvához, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel az Oroszországi Föderációba.

Az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának helyet adó krími Szevasztopolban is arról döntött a városi tanács, hogy a népszavazás eredményeként külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz.

A végleges adatok szerint a szavazók 96,77 százaléka támogatta vasárnap a félsziget csatlakozását Oroszországhoz. Ezt Mihajlo Malisev, a népszavazást szervező parlamenti bizottság elnöke jelentette be.

Vlagyimir Putyin orosz államfő évente egyszer, decemberben szokott évértékelő és programbeszédet intézni az orosz parlament felsőházához. Az elnök mostani soron kívüli, ünnepélyes keretek közötti megszólalását a szokásos helyszínen, a moszkvai Kreml György-termében tartják közép-európai idő szerint délben.

Népszavazás után a Krím-félsziget - ünnep és feszültség. Fotó: MTI (galéria)

11:58 - Moszkva javaslatot tett a válságból való kilábalásra

Oroszország javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével, ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szab - derült ki az orosz külügyminisztérium hétfőn közzétett nyilatkozatából.

A javaslatot a nyilatkozat szerint Moszkva már egy hete átadta amerikai, európai és más térségbeli partnereinek.

A rendezés keretében mindenekelőtt egy "Ukrajnát Támogató Csoportot" hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen.

Moszkva feltételei szerint az új kijevi vezetésnek el kellene ismernie a krími referendum eredményét. A támogatói csoportnak pedig hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt békemegállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.

11:55 - Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el a krími parlament

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta - közölte a törvényhozás sajtószolgálata.

A dokumentumban kiemelték: a parlament a(z immár független) Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

Az erről szóló határozatban a Krími Köztársaságot szuverén államnak nyilvánítják, amelyben különleges státusa van Szevasztopol városnak.

A döntést március 16-án megtartott népszavazás eredménye alapján fogadták el, amelyen a Krímben élő népek az Oroszországhoz csatlakozás, következésképpen az Ukrajnából történő kiválás mellett foglaltak állást - olvasható a krími parlament internetes oldalán.

A Krími Köztársaság egyben felhívással fordult az ENSZ-hez, valamint a világ minden országához, hogy a területet a Krímben élő népek független köztársaságaként ismerjék el. Kiemelték, arra törekszenek, hogy kapcsolataikat más országokkal az egyenjogúság, a béke, a jószomszédság alapján építik ki.

Egy további határozatában rendelkeztek arról, hogy az új köztársaság területén megszűnik az ukrán állami szervek tevékenysége, joghatósága, vagyonuk és pénzeszközeik pedig átkerülnek a Krími Köztársaság hasonló szerveihez. Érvényüket vesztik továbbá a Verhovna Radának (az ukrán parlamentnek) a február 21-ét követően elfogadott döntései is.

Szerhij Akszjonov, a terület kormányfője krími törvényhozók küldöttségének az élén szimferopoli értesülések szerint hétfőn az orosz fővárosba, Moszkvába utazott a további teendők megvitatása végett.

11:03 - Negyvenezer tartalékost hívnak be az ukrán fegyveres erőkhöz

Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét.

Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.

Az előterjesztés indoklásában foglaltak szerint a mozgósítást "a Krím-félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél általi leplezetlen agresszió" miatt van szükség.

10:19 - Orosz vezetők elleni szankciókról tárgyalnak az uniós külügyminiszterek

Orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei, mivel előző nap az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten a helyi oroszbarát vezetés által kiírt, orosz katonai biztosítás mellett lebonyolított népszavazáson a lakosok nagy többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást.

A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.

Az unió nem ismeri el a referendum eredményét, mert annak megtartása ellentétben állt az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi jog előírásaival. Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án már felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben.

Ennek jegyében - miként azt már közölték Brüsszelben - olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást akarnak érvényesíteni.

A hétfői külügyminiszteri tanácskozásra érkezve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak nyilatkozva "úgynevezett népszavazásról" beszélt, ezzel is jelezve, hogy az unió nem tekinti azt jogilag érvényesnek. Megerősítette, hogy az EU részéről szükség van válaszlépésekre, mert erőteljesen érzékeltetni kell Moszkvával a helyzet súlyosságát, az ukrán szuverenitás biztosításának fontosságát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrajnai válságot diplomáciai eszközökkel, párbeszéd útján kell rendezni. Kiemelte, hogy mind az EU-nak, mind Ukrajnának érdeke az Oroszországgal való erős kapcsolatrendszer.

A külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni. Ezen az EU-csúcson az eredeti tervek szerint gazdasági kérdések domináltak volna, ám a napirendet nyilván erősen befolyásolja majd az ukrán-orosz viszály, illetve a krími helyzet alakulása.

10:14 - Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el a krími parlament

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta - közölte a törvényhozás sajtószolgálata.

Az elfogadott dokumentumban kiemelték: a parlament a(az immár független) Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

10:00 - Szevasztopol is csatlakozik Oroszországhoz

A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - döntött hétfőn rendkívüli ülésén, egyhangúlag meghozott döntésében, a városi tanács.

A testület megerősítette a vasárnapi népszavazás végleges eredményét, amely szerint az eddig is külön jogállású (megyei jogú) város leszavazott lakosainak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. A részvételi arány egyelőre nem ismert.

A városi tanács ezzel egy időben felhatalmazta Olekszij Csalovot, a város egyeztető tanácsának vezetőjét, hogy aláírja a csatlakozásról szóló megállapodást Oroszországgal.

Népszavazás után a Krím-félsziget - ünnep és feszültség. Fotó: MTI (galéria)

9:31 - A krími népszavazás részvevőinek 96,77 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz

A krími népszavazáson a voksolók 96,77 százaléka támogatta a végleges adatok szerint a félsziget csatlakozását Oroszországhoz - közölte hétfőn Mihajlo Malisev, a helyi parlament referendumot szervező bizottságának elnöke.

A tisztviselő újságíróknak elmondta, egymillió-kétszázharmincháromezer-két ember mondott igent a csatlakozásra, ami a voksukat leadók 96,77 százalékát jelenti. A részvételi arány 83,1 százalékos (1 millió 274 ezer 96 szavazó) volt. Hozzátette, hogy az adatok nem tartalmazzák a Szevasztopolban leadott szavazatokat.

Szerhij Akszjonov, az autonóm terület kormányfője korábban a Twitter közösségi portálon azt írta, hogy 96,6 százalék mondott igent a csatlakozásra.

A referendumon két kérdést tettek fel. Az első, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e az autonóm terület továbbra is Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.

Malisev tájékoztatása szerint ez utóbbi kérdésre harmincegyezer-kilencszázkilencvenheten szavaztak igennel, ami a szavazatok 2,51 százalékot jelent. Adatai szerint kilencezer-kilencvenhét szavazat volt érvénytelen (0,72 százalék).

8:48 - Japán, Kanada és Grúzia sem fogadja el a krími népszavazás eredményét

A japán kormány felszólította hétfőn Oroszországot, hogy ne csatolja területéhez a Krími Autonóm Köztársaságot, amelynek lakossága vasárnap népszavazáson az Ukrajnától való elszakadásra voksolt. A referendumot Kanada és Grúzia is törvénytelennek minősítette.

A japán kormány szóvivője kijelentette, hogy Tokió nem fogadja el az elszakadás 95 százalékos támogatását mutató népszavazás eredményét. Egyúttal arra szólította Oroszországot, hogy igazodjon a nemzetközi jogszabályokhoz, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

Japán az ukrán válság kérdésében továbbra is együttműködik a nagyhatalmak hetes csoportjához (G7) tartozó többi országgal - szögezte le a szóvivő.

A szintén a Hetekhez tartozó Kanada miniszterelnöke, Stephen Harper ottawai közleményében törvénytelennek minősítette a népszavazást. Úgy vélte, hogy Oroszország "illegálisan elfoglalta" a Krímet, és a szavazás eredménye "pusztán az orosz katonai ellenőrzést tükrözi".

A grúz külügyminisztérium közleményében tudatta, hogy nem fogadja el a krími népszavazás eredményét. A dokumentum szerint Tbiliszi "ismételten rögzíti, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét".

A Hetek európai tagországai és az Egyesült Államok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményét.

6:59 - A duma gyorsan meghozza a Krím csatlakozásához szükséges döntéseket

Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül meghozzák azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a Krím félsziget Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozását – közölte hétfőn reggel Szergej Nyeverov, az orosz alsóház, az állami duma alelnöke.

Nyeverov, aki egyben a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt elnökségi titkára, újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: a vasárnap tartott krími népszavazás "eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely (nép) mindig is együtt élt".

"Az a tény, hogy ennyi ember vett részt és szavazott a Krím Oroszországhoz történő csatlakozására, önmagáért beszél. Ez válasz mindazoknak, akik ezekben a napokban megpróbálták megakadályozni, hogy a félsziget lakói maguk döntsenek a sorsukról, a saját és a gyermekeik jövőjéről" – mondta az orosz kormányzó párt politikusa.

"Ez a jövő pedig közös – egy olyan országban, ahol betartják a törvényeket, ahol erős vezető van, amelynek elvi álláspontja lehetővé tette a történelmi igazságosság helyreállítását" – mondta végzetül Nyeverov.

Kétoldalú szerződéssel döntenek a Krím képviseletéről az orosz alsóházban, amelyet ratifikálásra be is terjesztenek a törvényhozásba – közölte hétfőn a duma másik alelnöke, Vlagyimir Vasziljev, az Egységes Oroszország frakcióvezetője.

Szergej Zseleznyak, a duma harmadik alelnöke (Egységes Oroszország) hozzátette, hogy a szerződésben szerepel majd az államhatalmi szervek működésének és a képviseleti szervekben való részvétel összehangolásával kapcsolatos minden kérdés. A megállapodás tartalmaz továbbá átmeneti intézkedéseket is. Zseleznyak meggyőződését fejezte ki, hogy "optimális megoldást" találnak a félszigetnek nemcsak az állami dumában, hanem a felsőházban, a szövetségi tanácsban és a végrehajtó hatalom szerveiben való képviseletére is.

Szergej Satalov pénzügyminiszter-helyettes egy moszkvai üzleti konferencián nem zárta ki, hogy Moszkva különleges adórendszert ajánlhat fel a Krím számára, de további részleteket nem közölt.

A népszavazást sem az új kijevi kormányzat, sem a Nyugat nem ismeri el törvényesnek.

01.30 - A 95 százalékot is meghaladta azon választók aránya, akik a Krím félszigeten tartott vasárnapi népszavazáson támogatták, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz - derült ki a voksok háromnegyedének megszámlálása után tett hivatalos nyilatkozatokból.

A részeredmények megerősítették a szavazóhelyiségek bezárása után közölt közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek előrejelezték, hogy az elsöprő többség az orosz csatlakozás mellett voksolt.

A nyugati országok már korábban bejelentették, hogy nem ismerik el a népszavazás eredményeit.

A hétfő hajnali közlés szerint 95,7 százalék tette le voksát az Ukrajnától való elszakadás mellett, míg a maradásra csupán 3,2 százalék szavazott.

A részvételi arány meghaladta a 82 százalékot.

Népszavazás után a Krím-félsziget - ünnep és feszültség. Fotó: MTI (galéria)

VASÁRNAP

21.32 - Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek.

20.53 - Akszjonov: hétfőn hivatalosan kérvényezik a csatlakozást Oroszországhoz

A Krími Autonóm Köztársaság hétfőn hivatalosan kérvényezni fogja Oroszországhoz való csatlakozását - jelentette be Szerhij Akszjonov krími kormányfő vasárnap este a Twitteren.

A krími parlament hétfőn rendkívüli ülést tart, hogy elfogadja a hivatalos kérvényt az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásra - közölte Akszjonov.
A krími fővárosban, Szimferopolban, illetve Szevasztopolban több ezren tódultak az utcákra vasárnap este, hogy megünnepeljék a népszavazás várható eredményét, amely szerint a szavazók túlnyomó többsége támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - jelentette a helyszínről az AFP hírügynökség.

A két nagyvárosban többen orosz és krími zászlókat lengettek a tömegben. Szevasztopolban hagyományos orosz táncokat adtak elő az utcákon.

A Kriminform helyi hírügynökség megrendelésére készült exit poll szerint a népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozzon, és csak a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon.

Orosz zászlóval közlekedő motorosok Szevasztopolban a dél-ukrajnai Krím félsziget hovatartozásáról tartott népszavazás napján. Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze
Orosz zászlóval közlekedő motorosok Szevasztopolban a dél-ukrajnai Krím félsziget hovatartozásáról tartott népszavazás napján. Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

20.48 - A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön az urnazárás után tettek közé.

A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 krími - köztük 50, a megyei jogú város, Szevasztopol - szavazókörénél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon.

A felmérésben csaknem 60 ezer választó vett részt.

Kijevi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A részvételi arány 81,36 százalék volt, ami csaknem kétszerese a 2012-es parlamenti választásokon résztvevők számának.

Mateusz Piskorski, az európai megfigyelők küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a népszavazás teljességgel megfelelt a nemzetközi normáknak és a demokratikus eljárásoknak.

"Az, amit ma láttunk a Krímben, semmiben sem különbözött bármely más demokratikus európai ország népszavazásától" - mondta a lengyel Önvédelem (Samoobrana) populista párt politikusa.

Egy idős asszony az orosz zászlóval közlekedő motorosok mellett Szevasztopolban a dél-ukrajnai Krím félsziget hovatartozásáról tartott népszavazás napján. Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze
Egy idős asszony az orosz zászlóval közlekedő motorosok mellett Szevasztopolban a dél-ukrajnai Krím félsziget hovatartozásáról tartott népszavazás napján. Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze


Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok nem hivatalos kormánya, a medzslisz korábbi elnöke azonban kijelentette, hogy a részvételi arány valójában nem volt magasabb 30 százaléknál. Közölte, hogy a medzslisz képviselői több szavazókörben is jártak, ahol a részvétel 30 százalék alatt volt. "Lehetséges, hogy néhány városban, ahol nagyobb arányú az orosz lakosság, mint például Kercsben, a részvétel elérte az 50 százalékot" - fűzte hozzá.

Rámutatott arra, hogy a helyhatósági választásokon, amikor szintén komoly érzelmek törnek a felszínre, a részvételi arány 52 százalék körül alakul.
Emlékeztetett arra, hogy a krími tatárok bojkottálták a népszavazást. Szavai szerint ezért is hihetetlenül magas a közzétett részvételi arány, mert a tatárok a köztársaság lakosságának több mint egyharmadát teszik ki.

Olekszandr Csernyenko, az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű civil szervezet vezetője - aki a Krímben figyelte meg a voksolást - kijelentette, hogy nem egy szabálysértést követtek el a részvétel növelése érdekében. Az általa tapasztaltak szerint a szavazókörökben úgynevezett kiegészítő névjegyzékeket nyitottak, ahová bárkit, aki kérte, felvettek. Szavaztak orosz állampolgárok és szerinte nagy számban voltak olyanok, akik több helyen is szavaztak, vagy akár ugyanabban a szavazókörben álltak be többször a sorba voksolni. Hasonló tapasztalatról számolt be a Krímből David Stulik, az Európai Bizottság kijevi külképviselete sajtóosztályának munkatársa is Facebook-oldalán.

Az orosz útlevéllel szavazókról ukrán internetes hírportálok fotókat és videókat is közzétettek.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Guineában elérte a fővárost az ebolajárvány

Az ebola nagyon erősen fertőző és nincs ellene orvosság. Tovább olvasom