Kisalföld logö

2016. 09. 28. szerda - Vencel 10°C | 22°C

Miről szól a hétvégi görög népszavazás?

Teljes a bizonytalanság a vasárnapra kitűzött, a nemzetközi hitelezőknek a Görögországgal szemben támasztott követelményeiről szóló görög népszavazás kimenetele körül, és a legkülönfélébb forgatókönyvek születtek arról, mi várható rövidtávon az államcsőd szélén álló dél-európai országban.
    • Múlt héten már majdnem megegyeztek a hitelezők a görögökkel
    • A görög miniszterelnök népszavazást írt ki
    • A görögök első reakciója az elutasítás volt
    • Az eurozónából, sőt az EU-ból való kilépést hozhatja az elutasítás
    • Szoros eredmény várható vasárnap
    • Ciprasz bukását jelentheti, ha elfogadják a görögök a hitelezők intézkedéseit

Hugo Dixon, a Reuters brit hírügynökség szakértője úgy véli, hogy lassan elfogy a levegő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök körül. Múlt héten a hitelezők és Görögország már csaknem megállapodásra jutottak, amikor a tárgyalások hirtelen megszakadtak, és a görög kormányfő népszavazást írt ki, majd teljes vállszélességgel a nem-kampány élére állt. Lépését a Politico című amerikai hírportál úgy kommentálta, hogy ezzel Ciprasz kockára tette a saját és Görögország jövőjét. Látszólag azért írta ki a referendumot, hogy további engedményeket csikarjon ki a hitelezőktől a tárgyalóasztalnál, elvétette azonban a számítását - az egyeztetések megszakadtak.

A görög kormányfő ezután megpróbált kihátrálni a helyzetből: kedden új javaslatokkal állt elő Athén adósságának átstrukturálásáról. Sőt, a görög miniszterelnök-helyettes belengette az ötletet a népszavazás lefújásáról. Angela Merkel német kancellár később viszont azt mondta, nem lesznek újabb tárgyalások a referendumig, és ezt a hitelezők egyként erősítették meg. Így a görög kormányfő kénytelen megrendezni a számára a hatalmas politikai vereség lehetőségét magában hordozó referendumot. Mind Ciprasz, mind Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatnák a hitelezők reformintézkedéseit.

Közvéleménykutatók szerint 47 százalék támogatja a hitelezők reformintézkedéseit

Miközben a görög választók többségének első reakciója a határozott elutasítás volt, később a Ciprasz által bevezetett tőkekorlátozások és az Európai Unióból, valamint az eurózónából történő kilépéstől való félelem miatt egyre többen kezdtek hajlani a hitelezők feltételeinek elfogadására. Az Elefterosz Tiposz című konzervatív újság megbízásából végzett, csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás adataiból az tűnik ki, hogy a megkérdezettek 47,1 százaléka támogatja a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 43,2 százalékuk pedig ellenzi.

Matt Qvortrup, népszavazásokat kutató londoni szakértő egyenesen úgy vélte, meglepetés lenne, ha a nem-szavazatok kerülnének többségbe a vasárnapi referendumon. "A görögök leckét fognak adni Ciprasznak demokráciából" - szögezte le. Qvortrup abból indult ki, hogy az elmúlt 40 évben az európai uniós ügyekben megtartott népszavazások háromnegyede segítette az európai integrációt. Hozzátette, a választók többségében a gazdasági fellendülések időszakában szavaztak nemmel a hasonló referendumokon. Másrészt a szavazók hajlamosak a status quo fenntartása mellett voksolni, s ez most az EU- és eurózónabeli tagságot jelenti.

Ciprasz lemondását jelentheti az igenek győzelme

Thanos Dokos, az Eliamep nevű görög szervezet vezetője szerint Ciprasz és kormánya lemondásával járna, majd politikai vákuum keletkezne, ha a választók többsége rábólintana a referendumon feltett kérdésre. Ebben az esetben Dokos szerint elképzelhető, hogy egy technokrata átmeneti kormány venné át a hatalmat. Ezzel az lenne a probléma az elemző szerint, hogy a kabinet a parlament támogatása nélkül lenne kénytelen kormányozni az országot, és így az új választások valószínűleg egy hónapon belüli kiírásáig Görögország nem tudna tárgyalni a hitelezőkkel.

Hozzátette, ha új választások lesznek, a belpolitikai pártpaletta széttöredezettsége miatt akkor sem biztos, hogy a görögök fel tudnak állítani egy kormányzásra képes kabinetet. Például a legnagyobb ellenzéki párton, a Új Demokrácián (Nea Dimokratia) belül hatalmi harcok dúlnak, mióta Antonisz Szamarasz korábbi miniszterelnök januári választási veresége után nem mondott le a pártvezéri pozícióról.

Pedig az idő sürget: a görög kormánynak július 20-ig 3,5 milliárd eurót kell törlesztenie az Európai Központi Banknak (EKB). Június-augusztusban pedig összesen 11 milliárd eurót kell átutalni a nemzetközi hitelezők számláira, miközben az államkassza üres.

Alekszisz Ciprasz
Alekszisz Ciprasz

Mit jelent, ha a görögök nemmel szavaznak?

Az ABC News amerikai tévés hírcsatorna honlapján sorra vette, mi történne, ha a görögök elutasítanák a hitelezők által támasztott feltételeket, és ezzel alátámasztanák Ciprasz eddigi politikáját. Mivel ezután gyakorlatilag lehetetlenné válna az, hogy Athén visszafizesse tartozásait, a EKB arra kényszerülne, hogy befagyassza a görög bankoknak nyújtott segítségét.

Ebben az esetben félő lenne, hogy összeomlana a görög pénzügyi és gazdasági rendszer. Ennek elkerülése érdekében egy Szirizához közeli forrás a Telegraph című brit lapnak úgy nyilatkozott, Athén először ideiglenesen bezárná, majd államosítaná a bankokat.

Az APA osztrák hírügynökség megjegyezte, jogi értelemben nincs lehetőség arra, hogy egy ország kilépjen az eurózónából. Görögországnak az EU egészét kellene elhagynia, és ezzel együtt válna jogilag lehetővé az eurózónabeli tagság felfüggesztése is. Ezután a dél-európai országnak újból be kellene nyújtania Brüsszelhez a tagsági kérelmét.

Ha megszűnne Görögország eurózónabeli tagsága, Athén egy ideig az euró mellett párhuzamosan egy másik valutát vezethetne be - vélte Hari Tsoukas, a Warwick Business School brit egyetem professzora. A szakértő szerint elképzelhető az is, hogy Athén visszatérjen a drachmához. Ebben az esetben a görög valuta értéke zuhanórepülésbe kezdene: a dollárral szemben mintegy negyven százalékkal értékelődhetne le - mondta Valentin Marinov, a Credit Agricole SA devizapiaci szakértője.

Az amerikai Rand Corporation politikai kutatóintézet szerint az is elképzelhető lenne, hogy Görögország Montenegróhoz hasonlóan az EKB forrásaihoz való hozzáférés nélkül használja tovább saját valutájaként az eurót.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tunéziai merénylet: még két embert keresnek

Mindeddig tizenkét embert vettek őrizetbe a két tunéziai üdülő ellen elkövetett merénylettel… Tovább olvasom