Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Merkel: az EU újabb szankciókról dönt a brüsszeli csúcson

Hillary Clinton szerint a kelet-európai térség más országaiban is orosz agresszióhoz vezethet az, ha a nemzetközi közösség engedi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök büntetlenül megússza ukrajnai lépéseit.
Merkel: az EU újabb szankciókról dönt a brüsszeli csúcson

Az Európai Unió újabb Oroszország elleni szankciókról dönt a közösség állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján - mondta a német kancellár csütörtökön a Bundestagban.

Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcson egyelőre a személyek elleni célzott intézkedéseket terjesztik ki, de ha Oroszország miatt tovább mélyül az ukrajnai válság, az EU továbblép a szankciós rendszer harmadik szakaszába, amely gazdasági büntetőintézkedéseket irányoz elő.

Oroszország valamennyi nemzetközi szervezetben elszigetelődött - mondta Angela Merkel. A hét legnagyobb nyugati ipari hatalmat és Oroszországot összefogó G8 csoport jövőjéről szólva hangsúlyozta: "ameddig nincsenek meg a politikai feltételei ennek a rendkívül fontos együttműködési formának, addig nincs G8 csoport, és nincs G8 csúcstalálkozó sem".

A német kancellár megerősítette, hogy a Nyugat nem ismeri el a Krím félszigeten tartott "úgynevezett népszavazás" eredményét és a terület Oroszországhoz csatolását. Az ukrajnai válságban követett német politika elemeit ismertetve kiemelte, hogy a szankciók mellett törekedni kell a politikai rendezésre, amelynek első lépéseként az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében nemzetközi megfigyelőket kell küldeni Ukrajnába. A német törekvések harmadik fő eleme Ukrajna pénzügyi támogatása uniós összefogással, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve.

A Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann rámutatott, hogy a Krím félsziget ügyében folytatott orosz politikából kibontakozhat egy új moszkvai stratégia, a "Putyin-doktrína", ami azt jelenti, hogy az orosz vezetés fenntartja magának a jogot a beavatkozásra más országok belügyeibe, ha úgy értékeli, hogy veszély fenyegeti az ottani orosz közösséget. Ez a doktrína súlyos nemzetközi feszültségekhez vezethet, ezért határozottan fel kell lépni ellene, akár gazdasági szankciókkal is - mondta a szociáldemokrata politikus.

Az ellenzék legnagyobb pártja, a Baloldal élesen bírálta a Nyugat és a német kormány politikáját. Gregor Gysi frakcióvezető szerint a Nyugat "kettős mércét alkalmaz", mert tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Koszovó elszakadjon Jugoszláviától, ami éppen úgy megsértette a nemzetközi jog előírásait, mint a Krím félsziget elszakítása Ukrajnától.

Cameron: fel kell vetni Oroszország G8-tagságának megszüntetését

Fel kell vetni Oroszország G8-tagságának megszüntetését, ha Moszkva folytatja ukrajnai beavatkozását - mondta a londoni alsóház szerdai vitanapján a brit miniszterelnök.

David Cameron a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában az ellenzéki Munkáspárt vezetőjének kérdésére válaszolva kijelentette: ha Oroszország "további lépéseket tesz" Ukrajnában, akkor a hét legnagyobb nyugati ipari hatalom (G7) vezetőinek meg kell vitatniuk Oroszország "végleges száműzésének" lehetőségét a G7 és Moszkva alkotta G8-csoportból.

Ennek lehetőségére már a brit külügyminiszter is utalt a héten. William Hague az ukrajnai válságról előző nap tartott alsóházi vitanapon kijelentette: újfajta viszonyrendszerre kell felkészülni Oroszország és a Nyugat között a következő években az ukrajnai fejlemények miatt, és ezt a viszonyrendszert egyebek mellett az jellemzi majd, hogy bizonyos intézmények - például a G8 - Oroszország nélkül fognak működni.

David Cameron a szerdai alsóházi vitában kijelentette: a következő EU-csúcson "nagyon világosan figyelmeztetni kell" Moszkvát arra, hogy ha folytatja Ukrajna destabilizálását például a keleti országrészben, akkor a nyugati válaszintézkedések a következő, immár gazdasági szankciókat is tartalmazó szakaszba lépnek.

A brit kormányfő a Krím hovatartozásáról rendezett hétvégi népszavazást törvénysértőnek nevezte. Szavai szerint a referendumot úgy tartották meg, hogy közben "orosz Kalasnyikovok szegeződtek" a lakosságra, így a nemzetközi közösség a szavazást nem fogadhatja el és nem tekintheti törvényesnek.

Teljesen egyértelműen le kell szögezni, hogy ami történt, az nem más, mint egy ország területének annektálása egy másik ország által, és ha a nemzetközi közösség elfordítja tekintetét erről a válságról, és nem lép, annak hosszabb távon nagyon nagy ára lesz - hangsúlyozta a brit miniszterelnök. Cameron szerint a történtekre "következetes és robusztus" választ kell adni.

Hillary Clinton: más országokat is érhet orosz agresszió

Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter szerint a kelet-európai térség más országaiban is orosz agresszióhoz vezethet az, ha a nemzetközi közösség engedi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök büntetlenül megússza ukrajnai lépéseit.

Clinton, aki várhatóan indul a 2016-ban esedékes amerikai elnökválasztáson, a kanadai Montrealban egy gazdasági rendezvényen beszélve törvénytelennek nevezte az Ukrajnához tartozó Krím félszigetnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatolását.

Úgy vélte, hogy a térségben más országokat is közvetlen orosz agresszió vagy felbujtási kísérlet érhet, ha a mostani lépésekre a Nyugat nem reagál gyorsan és okosan.

A volt miniszter hangoztatta, hogy támogatja az Oroszország elleni szigorú szankciókat, valamint az ukrán kormányzat anyagi és szakértői segítését.
Hillary Clinton szerint Ukrajnában az értékek harca folyik, és Putyin egyik célja, hogy átírja a második világháború utáni Európában kialakult határokat.

Obama újabb szankciókkal fenyegeti Moszkvát

Washington már korábban közölte, hogy nem fogadja el a krími referendumot. "Amint azt az Egyesült Államok és szövetségeseink is világossá tették, a katonai beavatkozásért és a nemzetközi jog megsértéséért Oroszország egyre nagyobb árat fog fizetni, és nemcsak az Egyesült Államok és szövetségeseink által foganatosított intézkedések, hanem saját destabilizáló cselekedeteinek következményei miatt is" - szögezte le Jay Carney fehér házi szóvivő közleményében.

Az elnöki telefonbeszélgetésen Obama lényegében megismételte ezt az amerikai álláspontot, míg Putyin - a Kreml közleménye szerint - azt hangoztatta, hogy a referendum megfelelt a nemzetközi jognak.

Az orosz elnök példaként utalt Koszovóra is, amelynek Szerbiától való függetlenségét a nyugati világ nagyobb része is támogatta.

Vlagyimir Putyin leszögezte: a krími lakosságnak is lehetővé kellett tenni, hogy szabadon kinyilváníthassa akaratát.

Egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok nem tudnak gátat szabni az orosz ajkúak elleni erőszaknak, amelyet "szélsőséges nacionalisták és radikális csoportok" gerjesztenek.

A nyugati országok szerint viszont az erőszak inkább az oroszbarát erők tevékenységének tulajdonítható.

Obama arra helyezte a hangsúlyt, hogy a katonai beavatkozással Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását. Az elnök további amerikai és európai szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy Washington tovább dolgozik partnereivel a válság diplomáciai megoldásán, és ennek keretében kész tárgyalni az orosz kormányzattal is.

Putyin is kiemelte, a nézeteltérések ellenére Moszkvának és Washingtonnak közösen kell dolgoznia azon, hogy Ukrajnában stabilizálódjon a helyzet.

Az orosz elnök úgy vélte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) Ukrajna teljes területére megfigyelőket kellene küldenie.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Putyint imádják az oroszok

Ötéves csúcson az elnök népszerűsége az országban. Tovább olvasom