Kisalföld logö

2018. 08. 22. szerda - Menyhért, Mirjam 20°C | 31°C Még több cikk.

Merkel: a koalíciós szerződés szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak

Merkel: a koalíciós szerződés szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak
A német kancellár szerint kemény alkudozás folyt a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós szerződése szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak, amely a beruházásokra összpontosít a gazdasági versenyképesség megtartása érdekében - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellára, a CDU vezetője szerdán Berlinben a koalíciós tárgyalások befejezése után tartott sajtótájékoztatón.

"Annak érdekében, hogy a jövőben is biztosíthassuk népünk jólétét, korszerűsítenünk kell az infrastruktúrát, és a válaszokat kell találnunk a digitalizáció kihívásaira" - emelte ki Angela Merkel.

"A stabil pénzügyek kormányunk kézjegye" - tette hozzá.

Bejelentette, hogy a CDU egy pártkongresszuson dönt a koalíciós szerződés elfogadásáról.

A kancellár szerint kemény alkudozás folyt a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben. "Nem volt egyszerű egyrészt az emberiességre összpontosítani, másrészt pedig a bevándorlás irányítására, de itt is sikerült egy jó intézkedéscsomagot elfogadni" - tette hozzá.

Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke kiemelte, hogy a szerződés hozzájárulhat a társadalmi megosztottság felszámolásához.

Az SPD vezetője, Martin Schulz azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás révén irányváltás következhet az Európai Unió (EU) történetében. Leszögezte, hogy Németország hajlandó több pénzt befizetni az EU költségvetésébe.

A tájékoztató után nyilvánosságra hozták a 14 fejezetből álló, 177 oldalas szerződést, amelynek legnagyobb újdonsága, hogy nem német ügyekkel kezdődik, hanem EU-s kérdésekkel.

Hangsúlyozták: Németország számára "egy erős, egységes Európa a legjobb garancia" a béke, a szabadság és a jólét megőrzésére. A dokumentum szerint az európai egyesülés "egyedülálló sikertörténet", de egyáltalán nem biztos, hogy ez a történet folytatódik, mert az EU hatalmas kihívások előtt áll. Nagy-Britannia távozik a közösségből, a meneküléssel és migrációval kapcsolatos ügyek pedig "kemény próbára tették az európai partnerséget és szolidaritást".

Hozzátették: meg akarják védeni a szabadságnak és a demokráciának az EU-s szerződésekben rögzített alapelveit valamennyi támadástól, amelyet "politikai pártok és mozgalmak" indítanak.

Mindehhez hozzájárul a globális politikai, gazdasági és katonai erőviszonyok mélyreható átalakulása. Az Egyesült Államok által elhelyezett "új súlypontok", Kína megerősödése és "Oroszország politikája" mind-mind azt jelzi, hogy Európának az eddiginél határozottabban kell a kezébe vennie sorsát - áll a szerződésben.

A többi között hozzátették, hogy az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni "a demokratikus és jogállami értékeket és elveket az EU-n belül".

A menekült-, és migrációs politikával kapcsolatban kiemelték: közösen kell védeni az EU külső határát, és gondoskodni kell "a felelősség szolidáris megosztásáról".

A tervek között szerepel egy EU-s szintű "szociális paktum" is, amely a szociális alapjogok és a munkavállalók érdekeinek védelmét szolgálja, egy keretmegállapodás a minimálbér és a szociális alapellátás szabályozásáról, és egy megállapodás a vállalkozások adóztatásáról, amelyben rögzítik a "közös, konszolidált adóalapot" és az adókulcsok minimális mértékét. A szerződés arról is szól, hogy az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni a nemzeti parlamentek által ellenőrzött "európai valutaalapot". Hozzátették, hogy a "kölcsönös szolidaritás elvének az EU-s költségvetésben is érvényesülnie kell".

A szerződésben Magyarország is szerepel. A német-lengyel viszonnyal kapcsolatban azt írták: "nem feledkezünk meg arról, hogy Lengyelország és Magyarország rakta le az alapkövet Németország és Európa újraegyesüléséhez".

A belpolitikában a közös kormányzásra készülő három párt tervez a többi között egy 11 milliárd eurós (3410 milliárd forint) programot az oktatási és a gyermekellátási rendszer fejlesztésére, kiáll az államháztartási egyensúly megőrzése mellett és elutasítja az adóemeléseket.

A szerződésben az egyik leggyakrabban - 93 alkalommal - előforduló kifejezés a digitalizáció, amellyel kapcsolatban egyebek mellett azt vállalja az SPD és a CDU/CSU pártszövetség, hogy 2025-re törvényben biztosított jogosultság lesz a hozzáférés a nagysebességű internethez.

A migrációval kapcsolatban rögzítették a szerződésben azt a már korábban kidolgozott megállapodást, hogy az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani a menekültügyi rendszer keretében befogadottak számát.

A koalíciós szerződés kidolgozásával nem ér finisbe a kormányalakítási folyamat, amely minden eddiginél hosszabb Németországban. Az eddigi rekordot 2013-ban állították fel, amikor a CDU/CSU és az SPD kormánya a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 86. napon alakult meg. Ezúttal a koalíciós szerződés a választás utáni 135. napra készült el. A következő lépés a CDU kongresszusa és egy pártszavazás az SPD-nél. A szociáldemokraták akkor léphetnek ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást.

A tagok levélben szavazhatnak. A szavazáson azok a tagok vehetnek részt, akiket február 6. előtt vettek fel a pártba. A levelek postázásától a szavazatok összesítéséig két-három hét telhet el. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció és a negyedik kormány Angela Merkel vezetésével.

Sajtóértesülések szerint az új kormányban a CDU/CSU-nak kilenc minisztérium jut, az SPD-nek pedig hat. Martin Schulz külügyminiszterként folytathatja pályafutását, és lemond az SPD elnöki tisztségéről. Hors Seehofer szövetségi belügyminiszter lehet, miután átadja a bajor miniszterelnöki tisztséget kijelölt utódjának, Markus Södernek.

Korábban írtuk:

Sajtóértesülések szerint véget ért szerda reggel Berlinben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tárgyalása, és elkészült a koalíciós szerződés tervezete.

A Spiegel Online hírportál, a Bild című lap, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között.
    
A Bild úgy tudja, Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke, az SPD vezetője lesz az új német külügyminiszter. Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, és a dpa német hírügynökség értesülései szerint most Olaf Scholz hamburgi polgármesterhez kerülhet. Emellett a CSU megkapja a megerősített hatáskörű belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet.
    
Szociáldemokrata politikus kerülhet a külügyi, a munkaügyi és szociális, a családügyi, az igazságügyi és a környezetvédelmi tárca élére, a CSU pedig a közlekedési tárcát és a fejlesztési segélyekért felelős minisztériumot kapja.
    
A két nagy párt eredetileg azt tervezte, hogy múlt vasárnapig lezárják a koalíciós tárgyalásokat, a hétfőt és a keddet tartaléknapnak szánták. Azonban a vitás munkaügyi és egészségügyi kérdések miatt a felek kénytelenek voltak folytatni az egyeztetéseket. Bár szerda reggelre közeledtek valamelyest az álláspontok, a dpa szerint a nézeteltéréseket nem sikerült maradéktalanul rendezni.
    
A mintegy 90 főből álló, hárompárti tárgyalócsoport a CDU berlini főhadiszállásán, a Konrad Adenauer-házban zárja le hivatalosan a tárgyalásokat.
    
A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra az uniópártokkal, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást. A voksolást három hét alatt bonyolíthatják le, és sikere esetén szakértői várakozások szerint húsvét környékén megalakulhat az új kabinet.
    
Németországban a szeptemberi választások óta nincs új kormány, és közvélemény-kutatások szerint emiatt egyre nő a feszültség a szavazók körében. Az SPD támogatottsága 18-19 százalék közé esett a szeptemberi választásokon elért, egyébként is történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalék óta. A politikai kötélhúzás a CDU/CSU népszerűségét is megtépázta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Levelet írt XVI. Benedek - sokan aggódnak a nyugalmazott pápáért

Levelet írt XVI. Benedek - sokan aggódnak a nyugalmazott pápáért
"Zarándoklaton vagyok az Úr háza felé" - írta a 90 éves volt katolikus egyházfő. Tovább olvasom