Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 20°C Még több cikk.

Megemlékezés az örmények elleni tömeggyilkosságok évfordulóján

Százezrek emlékeztek meg vasárnap Jerevánban az Oszmán Birodalomban élő örmények elleni tömeggyilkosságok áldozatairól és üldöztetésük kezdetének 96. évfordulójáról.

Az ország minden részéből és külföldről is a fővárosba érkeztek az örmények, hogy felzarándokoljanak az emlékműhöz a város melletti hegyre, és virágot helyezzenek el ott.

Olyan sok volt a virág, hogy a nap végére két méter magas halmokat alkottak. Voltak, akik "A népirtás sohasem évül el", vagy "Senkit és semmit nem felejtünk" feliratú transzparenssel érkeztek. Szerzs Szargszján elnök beszédében dicsérte azokat a török értelmiségieket és másokat is, akik felemelik a szavukat a két nép közötti megbékélésért, de szigorú szavakkal illette az ankarai kormányt. "Ma Törökországban több ésszerű vélemény hangzik el, mint bármikor korábban.

A hivatalos török politika azonban továbbra is tagad. Számunkra egy dolog vitathatatlan: a tagadás politikája az örmények elleni népirtás közvetlen folytatása. Örményország határozott gesztusokkal bizonyította, hogy a történelem sötét korszakai ellenére törekszik a megbékélésre szomszédaival, közöttük Törökországgal" - mondta az elnök. Az évforduló előestéjén több ezer fiatal - mielőtt az ország egy pontjáról elindult az emlékműhöz - elégetett egy török zászlót.

Szargszján egy évvel ezelőtti ünnepi beszédében kijelentette: Örményország továbbra is elvárja a nemzetközi közösségtől, hogy ismerje el népirtásnak az örmények elleni tömeges gyilkosságokat. Ezúttal nem szólt erről a követelésről. 1915-ben ezen a napon a török hatóságok több mint 200 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le az akkori Konstantinápolyban (Isztambul). Ez volt a kezdete az örmények 1917-ig tartó deportálásának és tömeges megölésének.

Örmény adatok szerint ennek több mint másfél millióan estek áldozatul. Törökország, az Oszmán Birodalom jogutódja azonban csak mintegy 300-500 ezer ember halálát ismeri el. Ankara szerint az örmények nem népirtásnak, hanem annak a káosznak estek áldozatul, amely az első világháború idején, a birodalom végnapjaiban uralkodott.

Az ezzel kapcsolatos nézeteltérés súlyos tehertétel a két ország kapcsolataiban. Törökország és Örményország 2009 októberében jegyzőkönyvet írt alá megbékélésükről, a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és egy határátkelőhely újbóli megnyitásáról, de a folyamat elakadt a felek kölcsönös vádaskodása miatt. Szargszján éppen a tavalyi évforduló előtt jelentette be, hogy Jereván egyelőre nem ratifikálja az Ankarával való viszony rendezését célzó megállapodást. Isztambulban - török jogvédők, értelmiségiek és művészek - tavaly emlékeztek meg először nyilvánosan az 1915-17-es embertelen tettekről.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folytatódtak a békefelvonulások a német városokban

A líbiai és az afganisztáni háború ellen, valamint az atomerőművek betiltásáért tüntettek vasárnap… Tovább olvasom