Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Martti Ahtisaarinak ítélték oda a Nobel-békedíjat

Martti Ahtisaari finn békeközvetítőnek ítélték oda pénteken az idei Nobel-békedíjat. A norvég Nobel-békedíj Bizottság a volt finn államfő számos békeközvetítő misszióját ismerte el a magas kitüntetéssel.


Béke

A bizottság Ahtisaarinak "a nemzetközi konfliktusok megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseire" hivatkozott döntésének indoklásában. A méltatás a finn diplomata, államférfi namíbiai, indonéziai (acehi), iraki és koszovói munkáját emelte ki, de megemlítette többek között észak-írországi és közép-ázsiai tevékenységét is.

Martti Ahtisaari
Martti Ahtisaari

A nemzetközi sajtó általában az acehi polgárháború befejezését eredményező 2005-ös közvetítését könyveli el Ahtisaari legnagyobb sikereként, maga a díjazott azonban a namíbiai függetlenséghez vezető átmenet békés lefolyása érdekében végzett tevékenységét nevezte pályája legfontosabb állomásának a norvég NRK rádiónak és televíziónak adott interjúban, rögtön a bizottság döntésének kihirdetése után.

Évek óta a díj esélyeseként tartották számon Ahtisaarit. 197 jelölt közül választotta ki őt most a bizottság. Amikor megkérdezték a 71 éves finn diplomatától, államférfitól, kit látna legszívesebben a Nobel-békedíj kitüntetettjeként, Soros György amerikai-magyar pénzembert nevezte meg.

Irodalom

A francia Jean-Marie Gustave Le Cléziónak ítélték oda csütörtökön az irodalmi Nobel-díjat.

A svéd királyi akadémia indoklásában "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának" nevezte a 68 éves írót, a Terra Amata szerzőjét.

Le Clézio nem csupán regényeiben, novelláiban, esszéiben viszi valóságos és lelki utazásokra olvasóit, élete is szinte folyamatos utazás. Nizzában született 1940. április 13-án egy Mauritius  szigetére emigrált breton család leszármazottjaként. Első könyvét  hétévesen írta a tengerről, amikor elkísérte édesanyját Nigériába, az ott dolgozó orvos apjához. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban tanult, katonai szakszolgálatát Thaiföldön végezte, de onnan hamar kiutasították, mert elítélte a gyermekprostitúciót, így Mexikóba vezényelték. A mexikói indián történelem és mitológia annyira megragadta, hogy e témából írta történészi disszertációját.

Jean-Marie Gustave Le Clézio
Jean-Marie Gustave Le Clézio


Addigra azonban már elismert író volt hazájában: mindössze 23  évesen jelent meg a Jegyzőkönyv (Le procés-verbal) című regénye, egy marginális fiatalember története, amelyért Renaudot-díjjal tüntették  ki. 1967-ben jelent meg a Terra Amata című, laza szerkezetű, szabad asszociációktól burjánzó könyve, a bizonytalan jövő előtt álló, de  mégis szeretettel, bizakodással teli emberiség "önéletrajza", amelyet számos nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak. A francia irodalom egyik megújítójaként tartották számon pályája első szakaszában.

Az 1970-es évektől már higgadtabb, letisztultabb stílusban  születtek J.M.G. Le Clézio művei, irodalmi prózájában, esszéiben a gyermekkor, az utazás, a kisebbségek sorsa, a környezetvédelem  maradt visszatérő téma. 1980-ban nagy áttörést jelentett a Sivatag (Désert) című regénye, amely az észak-afrikai elveszett kultúrák és Európa kontrasztját mutatja be nem szeretett bevándorlók szemszögéből. Ettől kezdve a nagyközönség is kegyeibe fogadta. 1994-ben őt választották meg a legnagyobb francia nyelvű írónak. Legújabb magyarul megjelent munkája a 2003-ban született Körforgás (Révolutions) című regény.

Kémia

Két amerikai tudósnak, Roger Tsiennek és Martin Chalfie-nak, valamint  egy japán kutatónak, Simomura Oszamunak ítélték oda szerdán a kémiai  Nobel-díjat. A fizikai Nobel-díjast kedden, az orvosit hétfőn nevezték meg.

A tudósok a fehérjék (Roger Tsien, Martin Chalfie valamint Simomura Oszamu) kutatásában végzett munkásságukért, a zöld  fluoreszcens protein (GFP) felfedezéséért és hasznosításáért kapták meg a rangos elismerést.

Az akadémia kémiai Nobel-bizottságának indoklása szerint ez a fluoreszcenciára képes fehérje, amelyet első ízben az Aequorea  Victoria csendes-óceáni medúzából izoláltak, nagy jelentőségű a  biokémia fejlődése szempontjából. Mindhárom kitüntetett kutató az Egyesült Államokban dolgozik.

Fizika

Az amerikai állampolgárságú Yoichiro Nambunak és két japán  állampolgárságú tudósnak, Kobajasi Makotónak, valamint Maszkava  Tosihidének ítélték oda kedden az idei fizikai Nobel-díjat.

Mindhárom tudós a szubatomi részecskék kutatásában elért eredményeiért kapja a magas kitüntetést - közölte kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Yoichiro Nambu
Yoichiro Nambu


Nambu, a Chicagói Egyetem munkatársa kapja a díjjal együtt járó 10 millió svéd korona (1 millió euró) felét a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért.

Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide a szimmetriasértés eredetének felfedezéséért kapja a díjat és vele a másik ötmilliót.

Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide
Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide


Orvosi

Egy német rákkutató, Harald zur Hausen és két francia AIDS-kutató, Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapta idén megosztva az orvosi Nobel-díjat.

A német kutató a méhnyakrákot okozó vírusok felfedezéséért kapja a magas elismerést, a két francia virológus a HIV-vírus (az AIDS vírusa) 1983-as felfedezéséért.

Harald zur Hausen felfedezésének köszönhetően sikerült védőoltást kifejleszteni a daganatos betegséget okozó humán papillomavírus ellen. Ennek jelentősége azért is különösen nagy, mert a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében.

A francia kutatók felfedezése (Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier) nélkülözhetetlen volt az AIDS biológiájának megértéséhez és a kór kezeléséhez.

Harald zur Hausen
Harald zur Hausen


A legmagasabb orvostudományi elismerés 10 millió svéd koronával (1 millió euró) jár együtt. Ebből a német rákkutató kap ötmilliót, a két francia virológus pedig osztozik a másik ötmillión. Az ünnepélyes díjátadás a hagyományoknak megfelelően december 10-én, a díjalapító Alfred Nobel halálának napján lesz Stockholmban.

Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier
Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier


Kedden hirdetik ki a fizikai, szerdán pedig a kémiai Nobel-díj nyerteseit. Csütörtökön az irodalmi következik, majd pénteken a Nobel-békedíj. A közgazdasági díj odaítélése zárja az idei "Nobel-idényt" jövő hétfőn. E legutóbbit is Nobel-díjként emlegetik, de ezt nem Alfred Nobel alapította 1895-ben, hanem a svéd központi bank 1968-ban.

Olvasóink írták

  • 1. obi 2008. október 11. 13:51
    „Az egészben az a legszebb, hogy Ahtisaari Nobel-díja miatt idegbajos az orosz politika! :)))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Illegális bajor hulladékot visznek vissza Kunbajáról

Németország - Csaknem 500 tonna bajor eredetű hulladékot visznek vissza Németországba Kunbajáról. Ez… Tovább olvasom