Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Már nem tervezzük a svájci letelepedést - Svájc szavazott: korlátozzák a bevándolást

A bevándorlás korlátozását pártolók győztek a svájci népszavazáson. Európai Parlament vezetői bírálják Svájcot, a szélsőjobbos pártok üdvözlik a döntést.

Svájci sajtóvisszhang

Egyelőre  nem lehet megjósolni, hogy a Svájci Néppártnak (SVP) a  bevándorlás  korlátozására irányuló sikeres népszavazási kezdeményezése milyen  mértékben hat ki a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó  szerződésre - írta hétfői kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung című  sváji konzervatív napilap.  

Az eredmény annál inkább meglepetésnek számít, hogy egy  egész hadsereg sorakozott fel a kezdeményezés ellen, amely mögött  csak a nemzeti konzervatív SVP állt. A kezdeményezők a kampányban  ugyan világossá tették, hogy csupán a személyek szabad áramlására  vonatkozó szabályokat szeretnék újratárgyalni, nem áll szándékukban  az egész szerződés felmondása. Azt viszont, hogy a másik fél hogyan  reagál, sem az SVP, sem a svájci szövetségi kormány nem tudja  kiszámítani. Csupán annyi világos, hogy a svájci kormányra nehéz  tárgyalások várnak Brüsszellel.  

A Basler Zeitung szerint miközben "Svájc egésze" nyert a  népszavazással, a gazdasági és munkaadói szövetségek súlyos  vereséget szenvedtek. A második legnagyobb vesztes a szövetségi  kormány.  

A Der Bund úgy látja, hogy a népszavazási eredmény nem az  idegenellenességre vagy az elzárkózási törekvésre vezethető vissza.  A svájciak a fizetésükért aggódnak, a konkurenciától tartanak, a  lakbéreket féltik: attól tartanak, hogy a bevándorlás  ellenőrizhetetlenné válik, ami a közvetlen demokráciában nem  maradhat következmények nélkül.  

A Tages-Anzeiger szerint "az eredmény részleges "nem" a  globalizációra és az európai integrációra". A településszerkezet  megváltozása, a migrációs és bérnyomás valós problémák, de ezek nem  oldhatók meg etnikai és nemzeti határok mentén - vélte az újság.  

A genfi francia nyelvű Le Temps azt írja, hogy a kvóták  visszaállítása az európai munkavállalókra "történelmi fordulat Svájc  Európa-politikájában, amelynek beláthatatlan következményei  lesznek". Felhívja a figyelmet, hogy miközben francia Svájc nemet  mondott a népszavazáson, német Svájc igennel szavazott - a  nagyvárosok kivételével - az SVP kezdeményezésére. "Ismét a  bevándorlástól kevésbé érintett régiók fejezték ki a  legegyértelműbben akaratukat az európai munkavállalók beáramlásának  megfékezésére" - állapította meg az újság.  

A genfi La Tribune de Geneve szerint az eredmény "pofon a  szövetségi kormány számára". A lap aggódik a népszavazás  kimenetelének a város gazdasági élétére gyakorolt hatása miatt:  Genfben nagy számban vannak jelen külföldi munkavállalók, mind a  bankszektorban (35 százalék), mind pedig a nemzetközi szervezetekben.
A bevándorlás korlátozását pártolók győztek a svájci népszavazáson

Hajszálnyi többséggel megszavazták az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását a vasárnap megrendezett népszavazáson a hivatalos eredmények szerint.

A svájci népszavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot. Jelenleg bármely uniós állampolgár letelepedhet az ország területén, amennyiben ott munkát vállal, csak az EU-n kívüli országok esetében korlátozzák a bevándorlást. A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, mert úgy látják, hogy a tömeges bevándorlás - a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban. A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ezzel szemben ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni. Az eredmény a többségi hangulat megváltozását mutatja, 2009-ben ugyanis még a választók mintegy hatvan százaléka ellenezte az uniós letelepülők számának a korlátozását.

Egy január végi közvélemény-kutatás szoros eredményt vetített előre: akkor 43 százalék támogatta a kezdeményezést, míg 50 százalék ellenezte, és hét százaléknyi volt a bizonytalanok aránya. Vezető uniós tisztségviselők még a népszavazás előtt komoly következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha az EU-val társult partnerségi viszonyban lévő Svájc korlátozza az uniós állampolgárok letelepedését, akár a Svájc és az EU közös belső piacának megszüntetését is elképzelhetőnek nevezték. Ez utóbbival a svájci cégek elvesztenék az uniós piachoz való szabad hozzáférést. Laurent Bernhard svájci politológus szerint ugyanakkor a népszavazási kezdeményezés szövege meglehetősen tág mozgásteret ad a kormánynak. Bernhard a Basler Zeitung című svájci napilap internetes kiadásának nyilatkozva így vélekedett: sok minden a diplomáciai fórumokon fog eldőlni, és nem lehet előre látni azt sem, hogy az EU valóban egyoldalúan felmondja-e a Svájccal fennálló kétoldalú szerződéseit.

A népszavazás kezdeményezőinek elképzelése szerint minden svájci kantonnak meg kell határoznia, "az összgazdasági érdekek figyelembe vétele mellett", hogy hány bevándorlót fogad be egy évben. A 8 milliós Svájc lakosságának 23 százaléka külföldi. A legnépesebb külföldi közösségeknek az olaszok (291 ezer), a németek (284 ezer), a portugálok (237 ezer) és a franciák (104 ezer) számítanak. A népszavazáson a szavazati joggal rendelkezők 56 százaléka vett részt. A korlátozás támogatói mindössze 19.500-zal voltak többen, mint az ellenzők. A 26 svájci kantonból 17-ben alkottak többséget az "igen" szavazatok. A nagyobb városokban, így Genfben, Zürichben és Zugban a többség a korlátozások ellen foglalt állást.


Külföldi sajtóvisszhang

A svájciak nem kérnek többet belőlünk - írja hétfői számának  címlapján a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb  példányszámú francia nyelvű napilapja.  

A helvétek hátat fordítanak Európának című írásban a lap  arra a megállapításra jut, hogy a népszavazás eredménye pofon a  svájci kormánynak, a jelentősebb politikai pártoknak és a gazdasági  szervezeteknek, érdekképviseleteknek egyaránt, akik mind a javaslat  elvetése mellett foglaltak állást.  

A La Libre Belgique René Schwokkal, a genfi egyetem nemzetközi  kapcsolatok szakos professzorával elemzi az eredményt, aki szerint a  referendum évekre befagyaszthatja Svájc és az EU kapcsolatait,  valamint, hogy az eredmény tükrében az EU a személyek szabad  mozgásáról szóló megállapodás mellett egy sor más kétoldalú  egyezményt is felülvizsgálhat. Schwok azt is megjegyzi, hogy a  pártok erre fel is hívták az emberek figyelmét, így nem lehet azt  mondani, hogy ne tudták volna, mit tesznek kockára. Kérdés, valóban  megteszi-e majd ezt Brüsszel, amelynek ahhoz is fűződik érdeke, hogy  bizonyos kapcsolatokat fenntartson Svájccal - állapítja meg a  professzor. Olyan megoldást is elképzelhetőnek tart, hogy végül  olyan nagy kvótában állapodik majd meg Brüsszel és Bern, amelyet az  EU is elfogad, például ha Svájc például évi 80 ezer fő bevándorlását  engedélyezni az EU-ból.  

A Financial Times emlékeztet arra, hogy Viviane Reding alapjogi  biztos az eredmény fényében figyelmeztette Svájcot, hogy a négy  alapszabadság, a személyek, áruk és szolgáltatások, valamint a tőke  szabad mozgása elválaszthatatlan egymástól. "Az egységes piac nem  svájci sajt. Nem lehet lyukacsos" - fogalmazott Reding.  

A tekintélyes brit gazdasági lap szerint a népszavazás egész  Európában hullámokat verhet, mivel az EU legnagyobb gazdaságaiban is  egyre erősebben gyökeret ver a bevándorlás-ellenesség, valamint  lökést adhat az euroszkeptikus erőknek. A svájci kormány is  elismeri, hogy a referendum "rendszerszintű" változást és  bizonytalanságot von maga után az Svájc és az EU kapcsolataiban -  mutat rá a lap.  

A francia baloldali Libération arra emlékeztetett, hogy több  mint egy évtizeddel ezelőtt a Bern és Brüsszel közötti folyó nagyon  részletes kétoldalú tárgyalásokkal Svájc gyakorlatilag az Európai  Unió 29. tagja lett, amelynek eddig minden szabályát tiszteletben  tartotta. Mindenekelőtt a munkaerőpiac megnyitását az uniós  állampolgároknak, amely a belső piac egyik legfontosabb pillére.  

A lap szerint a svájciak "saját sikerüknek lettek áldozatai".  Úgy gondolják, hogy a "városaik túl gyorsan nőnek, hogy a vonatok  tömve vannak, hogy túl sok a dugó. Már semmi nem olyan nyugodt, mint  régen. És mindezt valaki nyakába kellett varrni".  

A Sud-Ouest című legjelentősebb regionális lap szerint a  személyek szabad mozgásáról lemondva Svájc az Európai Unió minden  előnyéről is lemond. Elsősorban az áruk szabad áramlásáról. Az  viszont a lap szerint még kérdés, hogy hajlandó-e ennek az árát  megfizetni. Ez a "pompás elzárkózás Európa legnagyobb kísérleti  laboratóriummává teszi Svájcot".   

La République des Pyrénées arra figyelmeztet, hogy a Brüsszellel  most következő tárgyalások kiváló példái lesznek annak, hogy "mibe  kerül a nemzeti érdeknek, ha enged a nemzeti populizmus demagóg  szellemeinek".   

A Le Journal de la Haute-Marne szerint Bernnek "valamilyen módon  úgyis át kell gondolnia ezt az egészet. Tény, hogy a nép hangja  megszólalt. De megvan a kockázata annak, hogy nagyon hamar szembesül  a valósággal. Az ugyanis nem lehet, hogy a svájciak egyszerre  élvezzék az Európával folytatott különleges kapcsolataik előnyeit és  közben korlátozzák a munkavállalók szabad mozgását".  

Az olasz La Repubblica szerint Ticino az olaszok ellen  szavazott. A lap kiemelte, hogy az olasz ajkú svájci kantonban  mintegy 70 százalék volt az igennel voksolók aránya. Ismét mi  olaszok lettünk a csúnya és rossz bevándorlók - jegyezte meg a  népszavazásról a La Stampa.   

Az olasz lapok emlékeztetnek rá, hogy nap mint nap több mint 60  ezer olasz jár át Svájcba dolgozni a szomszédos Lombardia és  Piemonte tartományból. Lombardia elnöke a római kormány azonnali  fellépését sürgette az olasz ingázók védelmében.  300 ezer a  Svájcban letelepedett olaszok száma, közülük 90 ezer az olasz határ  túloldalán levő Ticinóban (Tessin) él. A kantonban 2002 óta 75  százalékkal emelkedett a bevándorló olaszok aránya.
Tüntetések Svájcban a bevándorlás korlátozását célzó népszavazás eredménye miatt

 Svájc több városában is tiltakoztak vasárnap este a bevándorlás korlátozását célzó népszavazás eredménye miatt.

A vasárnapi referendumon hajszálnyi többséggel szavazták meg az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását. A szavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására.

A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot. A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, azt hangoztatva, hogy a tömeges bevándorlás a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban.

A referendum eredménye ellen tüntettek vasárnap késő este Bernben, Zürichben és Luzernben is. Mindhárom városban százak vonultak az utcákra antifasiszta és rasszizmus ellenes jelszavakat hangoztatva. Bernben a tüntetők a kormány, illetve a parlament épülete elé vonultak.

"Szégyelljük magunkat", "Egyetlen ember sem törvénytelen" - volt olvasható többek között a transzparenseken.

A tüntetések mindenütt békésen zajlottak, a rendőrség nem avatkozott be.

A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.

Az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki a referendum eredménye miatt, úgy értékelve, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. A bizottság közölte: az EU meg fogja vizsgálni a kezdeményezés hatásait Svájc és az unió kapcsolatainak egészére.

Bírálják Svájcot az Európai Parlament vezetői

Élesen bírálták Svájcot a bevándorlás korlátozását célzó népszavazás eredménye miatt az Európai Parlament vezető politikusai.

Egy hétfőn nyilvánosságra hozott nyilatkozatban Martin Schulz, a parlament elnöke figyelmeztette a svájciakat arra: nem megengedhető, hogy csakis a hatalmas európai belső piac előnyeit élvezzék.

Hasonlóan foglalt állást egy hétfői lapinterjúban a testület külügyi bizottságának elnöke. Az ugyancsak német Elmar Brok utalt arra: az alpesi országnak nagy előnye származik abból, hogy - mint fogalmazott - kis mértékben integrálódott az Európai Unióba. Svájcnak szakképzett munkaerőre van szüksége - jelentette ki a konzervatív politikus, és ebből kiindulva a referendum eredményét érthetetlennek nevezte.

Brok arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú viszonyban a kölcsönös előnyöknek kell érvényesülniük, és Svájcot közvetve önző magatartással vádolta.

A vasárnapi referendumon a szavazók hajszálnyi többséggel szavazták meg az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását. A referendumon részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, azt hangoztatva, hogy a tömeges bevándorlás a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban.

A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.

Az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki a referendum eredménye miatt, úgy értékelve, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. A bizottság közölte: az EU meg fogja vizsgálni a kezdeményezés hatásait Svájc és az unió kapcsolatainak egészére.

Schulz sajnálja, de elfogadja

Sajnálatát fejezte ki  hétfőn napközben kiadott közleményében Martin Schulz, az Európai  Parlament (EP) német, szociáldemokrata elnöke a vasárnapi svájci  népszavazás miatt, amelyen a szűk többség úgy döntött, hogy a  kormánynak kvótákkal kellene korlátoznia a bevándorlást.  

Közleményében Schulz úgy fogalmaz: tudomásul veszi, milyen  szoros volt az eredmény, és elfogadja a svájciak demokratikus  döntését. Az EP elnöke úgy véli, most a svájci kormány dolga az,  hogy eldöntse, milyen lépéseket tesz a népszavazás eredményének  tükrében, hogy lehet-e olyan megoldást találni, amely  összeegyeztethető Svájc nemzetközi kötelezettségeivel, mindenekelőtt  az EU-val kötött kétoldalú megállapodásokkal.  

"Az EU tiszteletben tartja Svájccal szemben fennálló  kötelezettségeit, és partnereitől is ezt várja el" - áll Schulz  nyilatkozatában.  

Svájc élvezi az egységes piac előnyeit, a személyek szabad  mozgása pedig létfontosságú pillére az egységes piacnak - teszi  hozzá a német politikus, megjegyezve, hogy a svájciak döntése és a  megfogalmazott aggályok megfelelő elemezést és nyugodt, racionális  reakciót kívánnak. Svájc továbbra is az EU egyik kulcsfontosságú  partnere - szögezi le közleménye végén Martin Schulz.  

A Közel-Keleten tartózkodó Martin Schulz hétfő hajnalban reagált  először a svájci referendum eredményére. Akkor Schulz úgy  fogalmazott, csalódott az eredmény miatt, a személyek szabad  mozgását ugyanis kétoldalú szerződés garantálja Svájc és az EU  között. Schulz kifejtette, hogy amíg a svájci kormány nem tesz  lépéseket az eredmény tükrében, addig a szerződések maradéktalanul  érvényben maradnak.  

Azzal kapcsolatban viszont már hajnalban is óvatosan  nyilatkozott, hogy milyen további hatással lehet a svájciak döntése  Svájc és az EU kapcsolataira, a személyek szabad áramlása mellett az  áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgására az EU és az alpesi  ország között.  

"Nehéz úgy korlátozni a személyek szabad mozgását, hogy az a  szolgáltatások szabad áramlását ne érintse" - húzta alá Schulz.  

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás  alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban  is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár  állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén  szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország  állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és  munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.  

Svájcban vasárnap a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka  járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka  döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó  kvótarendszert.

Párizs: az eredmény rossz hír Európának

Rossz hír Európa és a svájciak számára is, hogy a Svájci Néppártnak (SVP) a  bevándorlás korlátozására irányuló népszavazási kezdeményezése  sikeres lett - hangsúlyozta hétfőn Laurent Fabius francia  külügyminiszter egy interjúban.  

"Ez nyugtalanító eredmény, mert azt jelenti, hogy Svájc  befelé akar fordulni. És ez ellentmondás, hiszen Svájc  külkereskedelmének hatvan százalékát az Európai Unióval bonyolítja  le" - emlékeztetett rá a francia diplomácia vezetője az RTL  kereskedelmi rádiónak adott interjúban. "Ez rossz hír szerintem  Európának és a svájciaknak is, mert ha Svájc bezárul, azzal a  svájciak magukat fogják büntetni" - tette hozzá, kiemelve, hogy  "Svájc önmagában nem képvisel jelentős gazdaságot".   
"Felül kell majd vizsgálni a kapcsolatainkat Svájccal" a  bevándorlási kvóta bevezetése miatt - mondta Fabius. Emlékeztette  arra, hogy a Svájc és az Európai Unió között 1999-ben a  munkavállalók szabad áramlásáról és egyéb más részletekről aláírt  egyezményeknek van egy "guillotine" elnevezésű záradéka, amelynek  értelmében ha egy elemet az egyik fél megkérdőjelez, akkor az egész  megállapodás érvényét veszti, s ez azt jelenti, hogy "most mindent  újra kell tárgyalni".  

Svájcban a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az  urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött  úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó  kvótarendszert az európai uniós állampolgárokkal szemben.  

Az Európai Bizottság azonnal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy  Svájcban a szavazók többsége a bevándorlási kvóták visszaállítása  mellett tette le voksát. "Az EU meg fogja vizsgálni ennek a  kezdeményezésnek a hatásait Svájc és az EU kapcsolatainak egészére"  - tudatta a brüsszeli testület.  

A Svájccal határos Franciaországból nagyon sokan járnak át  dolgozni az alpesi országba. A francia szélsőjobboldali Nemzeti Párt  közleményben üdvözölte "a svájci nép éleslátását", és felszólította  Párizst, ugyancsak állítsa le "a tömeges bevándorlást".

Berlin szerint komoly gondok adódhatnak Svájc és az EU között

A német kormány szerint  komoly gondok adódhatnak a bevándorlás korlátozását eredményező  svájci népszavazásból Svájc és az Európai Unió (EU) kapcsolatában.  

A német kormány tudomásul veszi és tiszteletben tartja a  népszavazás eredményét, de úgy véli, hogy az "jelentős problémákat  vet fel" Svájc és az EU viszonyában - mondta hétfői berlini  tájékoztatóján Stefffen Seibert kormányszóvivő.  

Berlin megítélése szerint most a svájci vezetésen a sor, hogy  elmagyarázza az unió közösségének, miként kívánja kezelni a  népszavazás eredményéből előálló helyzetet. Ez nehéz tárgyalási  folyamat lehet - mondta a szóvivő, hangsúlyozva, hogy Németország  érdeke Svájc és az EU szoros kapcsolatának megőrzése.  

A vasárnap rendezett népszavazáson a résztvevők 50,3 százaléka  voksolt az EU-ból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozására, a  kvótarendszer visszaállítására. A svájci kormánynak így három éven  belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel az ország és az EU viszonyát  szabályozó szerződéscsomagot.  

Németországban az euróval és az uniós integrációval szemben  kritikus, jobboldali populistának is nevezett Alternatíva  Németországnak (AfD) párt hétfőn a bevándorlási szabályok reformját  szorgalmazta a svájci minta alapján. A párt szerint ki kell  alakítani az "irányított bevándorlás" rendszerét, amelyben a szakmai  tudás és az "integrációs alkalmasság" alapján ítélik meg a  letelepedni kívánó külföldieket. Az AfD szerint a javasolt  reformokról népszavazást kell tartani, ha a parlamenti pártok nem  vesznek tudomást a bevándorlás miatt keletkező gondokról.     

Steffen Seibert az AfD követelésével összefüggésben  hangsúlyozta: a svájci népszavazás eredményéből nem következik az,  hogy Németországban is népszavazást kell rendezni, és a kormány nem  is tervez változtatást a népszavazás intézményével kapcsolatos  gyakorlatban.   

A német demokratikus berendezkedés alapja a parlamenti  képviselet, és az utóbbi évtizedek története azt mutatja, hogy a  rendszer bevált - szögezte le a kormányszóvivő.  

Az AfD-re a tavaly szeptemberi parlamenti (Bundestag-)  választáson 2,1 millióan szavaztak, a párt ezzel 4,7 százalékos  eredményt ért el, megközelítette az 5 százalékos bejutási küszöböt.  A májusi európai parlamenti választásokra készülő AfD a legutóbbi,  február elején végzett mérések szerint 6 százalékon áll, bőven  átlépi a 3 százalékos európai parlamenti bejutási küszöböt.  

Az 1949-es német alaptörvény 20. cikkelye szerint a népszavazás  egyenrangú a képviseleti alapú hatalomgyakorlással, de országos  népszavazást még egyszer sem tartottak. Tartományi szinten viszont  előfordul, hogy népszavazással döntenek valamiről. Legutóbb, tavaly  novemberben a tartományi rangú fővárosban, Berlinben rendeztek  népszavazást az áramszolgáltatási rendszer átalakításáról.


Üdvözölték az európai szélsőjobboldali pártok az eredményt

Üdvözölték az európai szélsőjobboldali pártok a vasárnapi svájci népszavazás eredményét, míg a mértékadó európai média a referendumnak a kontinens többi országára gyakorolt esetleges hatása miatt aggódott hétfőn.

A vasárnapi népszavazáson hajszálnyi többséggel megszavazták az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását. A résztvevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP), a legnagyobb brit euroszkeptikus pártnak a vezetője szerint Svájc szembeszállt a nem megválasztott brüsszeli bürokraták "erőszakoskodásával".

"Ez nagyszerű hír azoknak, akik a nemzeti szuverenitás és a szabadság hívei szerte Európában" – jelentette ki Farage, aki európai parlamenti képviselő is.

Az UKIP szintén a bevándorlás korlátozását szorgalmazza, amely kényes kérdés Nagy-Britanniában, amióta - az idei év elejétől - Bulgária és Románia állampolgárainak is teljes joguk van az unión belüli szabad mozgáshoz.

Az UKIP-nak nincs a brit parlamentben képviselete, de azzal fenyeget, hogy döntő fontosságú szavazatokat hódít el David Cameron brit kormányfő Konzervatív Pártjától a 2015. májusi választásokon. Az idei májusi európai parlamenti választásokon is növelni szeretné képviselőjének számát a jelenlegi kilencről.

A Der Tagesspiegel című német napilap szerint a svájci "népszavazással egyre valószínűbb, hogy a képviselői helyek egynegyedével Európa-ellenes képviselőké lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben".

A francia szélsőjobboldali Nemzeti Párt közleményben üdvözölte a svájci népszavazás eredményét, és felszólította Párizst, ugyancsak állítsa le "a tömeges bevándorlást".

Az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint adott esetben Ausztria hasonlóképpen szavazna, míg az olasz Északi Liga hasonló népszavazás megszervezését kérte Olaszországban.

Brüsszel figyelmeztetett, hogy Svájc nem csemegézhet az unióval megkötött, kötelező érvényű szerződéscsomagból, amelyet annak lakossága 2000-ben szintén népszavazáson jóváhagyott.

A Le Soir című belga napilap szerint a népszavazással "összeomlásra van ítélve Svájcnak az unióval kötött kétoldalú szerződéseinek rendszere".

A balközép El País, a legnagyobb példányszámú spanyol napilap Perverz következmények című vezércikkében a népszavazás esetleges továbbgyűrűző hatásai miatt aggódik. "Míg Svájcban egy szűk többség (a szavazók 50,3 százaléka) győzött, amely ellenzi +a tömeges bevándorlást+, (a népszavazás) hatása egész Európára kiterjed. Az nemcsak megkérdőjelezi az Európai Unióval kötött és az emberek szabad mozgására vonatkozó egyezményt, de tükrözi azt a populista és idegengyűlölő hullámot is, amely végigsöpör az öreg kontinensen három hónappal az európai parlamenti választások előtt".

Az ABC spanyol konzervatív napilap internetes oldalán azt írta: a népszavazás kimenetele valóságos politikai földindulást okozott Svájcban, és veszélybe sodorta az országnak az Európai Unióval fenntartott kapcsolatait.


Korábban

Vasárnap, 18.40 - Az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozásának támogatói kerültek többségbe a vasárnap megrendezett népszavazáson a hivatalos eredmények szerint. A népszavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására.

A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

Jelenleg bármely uniós állampolgár letelepedhet az ország területén, amennyiben ott munkát vállal, csak az EU-n kívüli országok esetében korlátozzák a bevándorlást.

Vasárnap, 18.30 - Kis többséggel ugyan, de megszavazták a svájciak a bevándorlás korlátozását a vasárnap megrendezett népszavazáson egy előzetes becslés szerint. A Gfs közvélemény-kutató intézet számításai szerint a népszavazáson részt vevők 50,4 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A számítást a szavazatszámlálás nem végleges eredményei alapján végezték, az intézet közlése szerint a hibahatár +/- 0,7 százalék. A számítás elvégzésekor két nagy kantonból, Genfből és Zürichből még nem álltak rendelkezésre az eredmények. Az urnák helyi idő szerint délben zártak, a szavazatok összesítésének végeredménye délután várható.

Vasárnap - A bevándorlás korlátozásáról és az abortusz finanszírozásáról tartottak népszavazást vasárnap Svájcban, az eredmény délutánra várható. Az alpesi ország állampolgárait azért hívták e napon az urnákhoz, hogy eldöntsék: visszaállítsák-e a bevándorlási kvótarendszert az Európai Unió polgáraival szemben. Állást kell foglalniuk abban a kérdésben is, hogy miként finanszírozzák az abortuszt, vagyis a művi terhességmegszakítás magánügy legyen-e a jövőben, költségeit vonják-e ki a társadalombiztosítási rendszerből.

Az előzetes felmérések szerint az első témában a lakosság erősen megosztott, eszerint 43 százalék támogatja a kezdeményezést, míg 50 százalék nemmel készült szavazni. Az eredmény azon múlik, hogyan voksol a "bizonytalan" 7 százalék - hívták fel a figyelmet a kommentátorok. Az abortusz kérdésében állítólag az előterjesztés elutasítására - vagyis a társadalombiztosítás általi finanszírozás fenntartására - számítanak. Az urnák helyi idő szerint délben zártak, megkezdték a szavazatok számlálását, eredmény délutánra várható.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megbírságolta a román államfőt a diszkriminációellenes bizottság

Pénzbírságot szabott ki Traian Basescura a CNCD egy, a romákkal kapcsolatos kijelentése miatt. Tovább olvasom