Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2014. 12. 21. vasárnap - Tamás

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Külföldi hírek > Lemondott XVI. Benedek - Rómában már készülnek a pápaválasztásra

Lemondott XVI. Benedek - Rómában már készülnek a pápaválasztásra

Húsvétra már az új pápa arcképével díszített szuvenírek kellenek - mondták a kereskedők a sajtónak.

mti - 2013.02.11. 12:08
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
08:50 - Lemond a pápa - Rómában a kereskedők, szabók, latintudók is készülnek a pápaválasztásra

Alig jelentette be XVI. Benedek a lemondását, a Szent Péter tér környéki ajándéktárgy-árusok leállították a német pápát ábrázoló naptárak, képeslapok, érmék rendeléseit. Azt adják el, ami még raktáron van. Húsvétra már az új pápa arcképével díszített szuvenírek kellenek - mondták a kereskedők a sajtónak.

"Remélem karizmatikus pápa következik, olyan mint Wojtyla volt. Az ő idején az ajándéktárgyak többszörösét vásárolták. A teológus XVI. Benedek túl komoly volt, nem reklámozta jól a képeslapokat, kulcstartókat" - nyilatkozta a Szent Péter térrel szomszédos Galleria Aurora ajándéküzlet tulajdonosa az AGI olasz hírügynökségnek.

A római egyházi szabóságok is megkezdték a munkát: márciusban Rómába érkeznek a pápaválasztó bíborosok és többségük új ruhát rendel majd a konklávéra.

A Vatikán hivatalos szállítója, a Pantheon közeli Gammarelli szabóság készíti el az új pápa első ruháját, az ornátust, amelyben az egyházfő a Sixtus-kápolnából lép majd ki a Szent Péter-bazilika középső lodzsájára. A szabóság három különböző méretben varrja meg a reverendát. A szabók most jobban figyelnek, mivel XVI. Benedek 2005-ös megválasztásakor egyik reverenda sem bizonyult elég hosszúnak.

A Vatikán mozgósította latinul tudó munkatársait is: a lemondással és a pápává választással kapcsolatos összes dokumentum a pápai állam hivatalos nyelvén, latinul lesz.

XVI. Benedek is latinul jelentette be lemondását.

A hírt elsőként Giovanna Chirri, az Ansa vatikáni tudósítója jelentette, aki tudott latinul és fordítás nélkül is megértette a pápa szavait.

Gianni Alemanno, Róma főpolgármestere hangoztatta, hogy az olasz főváros beindította a "rendkívüli esemény" szervezését. Már a következő napokban és hetekben zarándoklathullám várható, mivel a hívők találkozni szeretnének és elköszönni XVI. Benedektől. Lemondását követően pedig a konklávé és az új pápa vonz majd Rómába milliós tömeget a húsvétra érkező turistákkal együtt.

01:50 - XVI. Benedek betegsége miatt vonul vissza egyes források szerint

A pápa lemondását több egyházi és sajtóforrás is XVI. Benedek megromlott egészségi állapotával magyarázta hétfőn annak ellenére, hogy a szentszéki szóvivő a bejelentés utáni órákban kizárta, hogy a pápa betegség miatt távozna.

XVI. Benedek lemondására "egészségi állapota" miatt került sor - hangoztatta Salvatore Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke hétfőn este, a RAI olasz közszolgálati televízióban.

Fisichella érsek hozzátette, hogy az egyházfő lemondását követően a Vatikánban sem marad sokáig. Lemondása után a Róma közeli Castelgandolfo pápai rezidenciájára költözik, majd innen a Vatikánon belüli Mater Ecclesiae kolostorba. "A kolostort is előbb-utóbb el fogja hagyni, és máshova vonul vissza" - mondta Fischella.

A l'Osservatore Romano szentszéki napilap hétfői száma arról írt, hogy a pápa már hónapokkal korábban meghozta döntését, amelyet tavaly márciusi, Mexikóban és Kubában tett látogatása óta mérlegelt.

XVI. Benedek azért mond le, mivel beteg - jelentette ki Gianluigi Nuzzi, az Il Fatto Quotidiano napilap újságírója, a Vatileaks-botrány kirobbantója.

A Dagospia.it jól értesült olasz politikai-bulvárportál az egyházfő betegségét is ismerni vélte.

A lemondás bejelentését követő vatikáni sajtótájékoztatón Federico Lombardi, szentszéki szóvivő tagadta, hogy XVI. Benedek betegség miatt távozna. Ugyanakkor a pápa betegségét firtató kérdést a szóvivő "találónak" nevezte.

"Nem csak XVI. Benedek bejelentése, az új pápát megválasztó konklávé is meglepetés lesz" - jegyezte meg Marco Ansaldo, a La Repubblica Vatikán-szakértője, aki szerint "nagy mérkőzés zajlik majd az olasz bíborosok között". Szerinte a következő pápa több mint valószínű olasz lesz: "a lengyel II. János Pállal több mint ötszáz év után először választottak nem olasz pápát. Őt is külföldi pápa követte, most ismét az olaszokon a sor" - mondta.

A vatikanista újságíró szerint a következő egyházfő "testben-lélekben erős és fiatal lesz".

"Az idők kihívásaira választ adni képes, erős és bátor" utódot sürgetett Szent Péter székén Crescenzio Sepe, nápolyi érsek is.

Az újságok szerint XVI. Benedek lemondása megnehezítheti utódja munkáját, mivel "tiszteletbeli pápaként" Joseph Ratzinger véleményének mindig súlya lesz.

Az olasz sajtó úgy látta, a pápaválasztás nem befolyásolja az itáliai parlamenti választásokat. A szavazók egynegyede hívő katolikus, s ők a bal- és jobbközép pártok választói között egyaránt megtalálhatók.

19:40 - A katolikus hagyományok erősítése jellemezte XVI. Benedek pápaságát

XVI. Benedek pápa tevékenységének nyolc évét az évszázados katolikus értékek erősítése, a modern világban az egyház helyének keresése határozta meg, és több krízisre is reagálnia kellett az elmúlt években.

A távozását hétfőn bejelentő katolikus egyházfőt a konzervatívabb nézetűek méltatták azért, mert igyekezett új erőt adni a hagyományos katolikus identitás és értékek érvényesülésének. Az egyházon belüli bírálói szerint viszont sokszor visszafelé forgatta az idő kerekét, és tevékenysége inkább visszalépést hozott a katolikusok és más egyházak, illetve vallások párbeszédében. Több intézkedésével ugyanakkor sikerült "szövetségesei közé emelni" számos korábbi kritikusát. Több területen kiérdemelte a reformer jelzőt.

A Joseph Ratzinger német bíborosból pápává választott XVI. Benedek fő célkitűzései közé tartozott visszaállítani az egyházi szemlélet középpontjába az évszázados katolikus értékeket, egységesíteni az egyház mondanivalóját a világiasodó környezetben, felszámolni a fölöslegesen túlzó ceremoniális körítéseket, és a kölcsönös tisztelet jegyében párbeszédet folytatni a világi döntéshozókkal.

Törekvéseit beárnyékolta több válsághelyzet, köztük az egyházat sújtó nemzetközi pedofilbotrány. Nehéz helyzetbe hozta a Vatileaks néven is ismert ügy, vagyis bizalmas vatikáni dokumentumok kiszivárogtatása. Ennek nyomán kiderült, hogy a pápai állam életének meghatározó személyiségei közti álláspontokat mély feszültségek jellemzik, továbbá a Vatikán sem mentes a korrupciótól. Egy időben fölemlegették azt is, hogy tagja volt a (fiatalok számára akkoriban egyébként kötelező) náci ifjúsági szervezetnek, a Hitlerjugendnek.

XVI. Benedek számos erkölcsi kérdésben hajlíthatatlan volt, mint például az abortusz, a genetikai beavatkozások, az eutanázia, az azonos neműek együttélésének ellenzése, a papi nőtlenség fenntartása. Ő volt viszont az első pápa, aki bizonyos, szigorúan korlátozott esetekben (tekintettel elsősorban az AIDS terjedésének megakadályozására) elképzelhetőnek mondta az óvszerhasználatot.

A hónap végén leköszönő pápa számos alkalommal tanúbizonyságát adta, hogy kiemelkedő elméleti teológus, három enciklikáját a legfontosabbak között tartják számon. Diplomáciai téren ugyanakkor kevésbé tűnt sikeresnek elődjénél, akinek idejét aranykornak tartják ebből a szempontból.

XVI. Benedek elmélyítette a párbeszédet az ortodoxokkal, sikerült elérnie egyes katolikus csoportok leválásának megakadályozását, korábban példa nélküli meghívást intézett az anglikán egyházhoz, viszont nem rejtette véka alá az alapvető nézeteltéréseket protestánsok és katolikusok között. Az iszlámról egy ízben sértően nyilatkozott az erőszak és a vallás összekapcsolásával, ugyanakkor több ízben is felszólított a két vallás együttélésének biztosítására. XVI. Benedek a közel-keleti béke szószólója volt, a zsidó vallással kapcsolatban pedig elődje közeledési politikáját igyekezett folytatni, bár nem teljes sikerrel. A pápa egyfajta nyitást képviselt Kína irányában is.

19:00 - Az Obama házaspár nagyrabecsüléséről biztosította az egyházfőt

Barack Obama amerikai elnök és a first lady nagyrabecsüléséről biztosította a leköszönő pápát, és imáiba foglalta XVI. Benedeket - közölte hétfőn a Fehér Ház.

Obama a kommüniké szerint meleg emlékeket őriz az egyházfővel 2009-ben történt személyes találkozójáról, és megköszönte neki az elmúl négy év folyamán közösen végzett munkát.

"Az egyház meghatározó szerepet játszik az Egyesült Államok és a világ életében és a legjobbakat kívánom azoknak, akik hamarosan összegyűlnek majd, hogy megválasszák őszentsége, XVI. Benedek utódját" - hangoztatta az amerikai elnök.

18:45 - Orosz Pravoszláv Egyház, Zsidó Világkongresszus reagálása

Az Orosz Pravoszláv Egyházban "a személyes bátorság és alázat" lépéseként értékelik XVI. Benedek bejelentését visszavonulásáról - közölte Ilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus külügyeivel foglalkozó osztály vezetője hétfőn.

Ilarion megjegyezte, hogy ilyen elhatározásra nincs példa a római katolikus egyház legújabb kori történelmében. Mindazonáltal "a római pápa posztja, mint minden egyház vezetőjének a posztja, aktív munkát feltételez. Amennyiben az életkor és az egészségi állapot akadályozza az aktív munkát, az egyház elöljárója hozhat döntést visszavonulásáról" - mondta Ilarion.

A patriarkátus képviselője megjegyezte továbbá, hogy a katolikus egyház az utóbbi években igen komoly kihívásokkal szembesült, amelyek megkövetelik Róma reagálását. "Lehet, hogy éppen ez késztette a pápát arra, hogy fiatalabb és dinamikusabb főpapnak adja át a helyét" - mondta a metropolita, aki szerint XVI. Benedek döntését "a kialakult helyzetben a személyes bátorság és alázat aktusaként lehet értelmezni".

Ilarion aláhúzta: az Orosz Pravoszláv Egyház hálás XVI. Benedeknek azért, hogy "megértette azokat a problémákat, amelyek akadályozzák a pravoszlávok és a katolikusok kapcsolatainak teljes normalizálását különösen olyan térségekben, mint amilyen Nyugat-Ukrajna".

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke "rendkívül megindultan" fogadta XVI. Benedek bejelentett lemondásának hírét. A döntés a "legnagyobb tiszteletet" követeli meg - hangsúlyozta a WJC elnöke New York-i nyilatkozatában.

Lauder megjegyezte, hogy XVI. Benedek "példátlan szintre" emelte katolikusok és zsidók kapcsolatát.

Egyetlen egy pápa sem keresett fel előtte annyi zsinagógát, mint ő, és fejtett ki annyi erőfeszítést, mint ő, hogy javítsa a katolikus egyház viszonyát a zsidókkal - hangoztatta a zsidó közösségek és zsidó szervezetek New York-i székhelyű nemzetközi szövetségének az elnöke.

18:15 - Erdő Péter szerint XVI. Benedek példát mutatott azzal, hogy szembenézett a betegséggel

Erdő Péter bíboros, prímás szerint XVI. Benedek pápa példát mutatott és emberi nagyságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy szembenézett a betegséggel, és ennek nyomán hétfőn a Vatikánban bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről.

Az esztergom-budapesti érsek a Budapesti Onkológiai Intézet kápolnájában tartott szentmisén kifejtette: a pápa, "aki éppen a betegek világnapját választotta arra, hogy közölje az egyházzal és a világgal lemondását, szembenézett a betegséggel, és az egyház iránti szeretetből" hozta meg döntését.

Erdő Péter arról is beszélt: egy érett, felnőtt ember képes szembenézni az öregséggel, a betegséggel és a halállal, nem pedig elfelejteni próbálja.
A bíboros hétfőn körlevéllel fordult az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye híveihez és papjaihoz. Ebben azt írta, hálát adnak az isteni gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben XVI. Benedek pápa apostoli szolgálata által az egyházat és az emberiséget részesítette. "Különös szeretettel emlékezünk vissza Egyházunk és Hazánk iránti nagylelkű jóindulatára, melynek egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggá avatása" - tette hozzá. A rendelkezés szerint a körlevelet a főegyházmegyében február 28-ig minden vasárnapi misén felolvassák.

A katolikus egyházfő lemondási szándékát latin nyelven jelentette be hétfőn a konzisztóriumon, a bíborosi kollégium ülésén. Elmondta: Isten előtt többször is lelkiismereti önvizsgálatot tartott, és megbizonyosodott arról, hogy előrehaladott kora miatt már nincs elég ereje megfelelő módon gyakorolni a pápai hivatást. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője később reményét fejezte ki, hogy március végéig megválasztják az új pápát.

18:10 - Az amerikai püspöki konferencia elnöke kifejezte a hívők háláját a pápának

Az amerikai katolikus hívők szomorúságának adott hangot hétfőn a XVI. Benedek pápa lemondására reagáló közleményében Timothy Dolan bíboros, New York érseke, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke, aki egyúttal háláját fejezte ki az egyházfő "nyolc évig tartó önzetlen vezetéséért".

"Lemondása nem más, mint újabb jelen annak, hogy nagy gondját viselte az egyháznak" - írta a pápáról Dolan bíboros.

Az amerikai püspöki konferencia elnöke egyebek között kitért XVI. Benedek 2008-ban tett washingtoni és New York-i látogatására, amely során felkereste a Fehér Házat, misét mutatott be a Nationals Park és a Yankee Stadium sportarénákban, valamint a Szent Patrik katedrálisban. A Vatikán washingtoni nunciatúráján a pápa találkozott a papok által elkövetett szexuális bántalmazás áldozataival.

A protestáns többségű (51 százalék) Egyesült Államokban az amerikai katolikus egyház (24 százalék), amelynek csaknem 80 millió bejegyzett hívője van, a legnagyobb keresztény felekezet. Brazília, Mexikó és a Fülöp-szigetek után az Egyesült Államok a negyedik legnagyobb katolikus lakossággal rendelkező ország.


17:50 - Lemond a pápa - Bíborosok veszik át a vezetést a Vatikánban

A római katolikus egyház a világ egyik legrégibb intézménye, ám mind a mai napig nem rendszeresített olyan szabályozást, amely biztosítaná "csúcsvezetőjének" olajozott utódlását.

Aminek oka magának a pápai tisztségnek az egyházi hierarchiában betöltött jelentőségében keresendő. Ugyanis Szent Péternek csupán egyetlen "helyettese" lehet a világon, aki haláláig ellátja hivatalát. Eddig egyedül V. Celesztin pápa mondott le hivatalosan 1294-ben, majd hunyt el nem sokkal később.

Az összes többi pápa - beleértve VI. Pált, aki fontolóra vette lemondását - "a végsőkig" ellátta hivatali teendőit. A lemondás ugyanis sokkal bonyolultabb helyzetet eredményez, mint az első pillantásra tűnik. Mivel az egyszer már megválasztott pápa örökkön pápa marad, utódja nemigen térhet el nézeteitől, nem határolódhat el tőlük. Vagyis ha egyszerre két pápa van, az az egyház megosztásának veszélyét is magában hordozza. Ráadásul az egyházi kánon nem rendelkezik a pápaválasztás mikéntjéről, ha az előd még életben van.

Két pontifikátus között mindig eltelik néhány hét, amikor üres Szent Péter széke. Ez idő alatt a bíborosok veszik át a Vatikán és a világegyház vezetését. A pápaválasztó konklávéban minden bíboros részt vesz, aki még nem töltötte be 80. életévét - jelenleg 117-en vannak.

Hogy meddig marad üres a pápai trónus, az attól függ, hogy mennyire problémás az utód megtalálása. Van arra példa, hogy csaknem három évig betöltetlen maradt a tisztség. 1268-1271 között Viterbóban két év és kilenc hónapig tartott, amíg X. Gergelyt pápává választották. Arra már több példa volt, hogy néhány hónapig húzódjon a pápaválasztás, többek közt 1740-ben, akkor öt hónap után hangzott el a "habemus papam" bejelentés.

A bíborosok hatalmát mindazonáltal erősen korlátozza az egyházjog. Csak olyan esetekben hozhatnak döntést, amelyek nem tűrnek halasztást; ezenkívül nem módosíthatnak vagy javíthatnak pápai rendeleteken.

Az egyház "szokásos" ügyeinek vezetését külön kongregáció veszi át, amelyben nem minden bíboros kap helyet. Ezt az úgynevezett bíboros kamarás vezeti, aki a római egyházmegye püspöki helynökeként kulcsszerepet játszik az átmeneti idő alatt. Jelenleg Tarcisio Bertone tölti be a tisztséget. A bíboros kamarásnak három segítője van, akiket háromnaponta sorsolással választanak ki.

17:40 - Latin-Amerika adja az új pápát?

XVI. Benedek pápa váratlan bejelentésével megnyílt az út az előtt, hogy a katolikus egyház élére történetében először ne európai vezetőt válasszanak. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a következő egyházfő a katolikus közösség jelentős részének otthont adó Latin-Amerika szülöttje lesz

Latin-Amerikában él a katolikusok 1,2 milliárd fős táborának 42 százaléka, amivel a régió képviseli az egyház legnagyobb blokkját, szemben a hívők 25 százalékát adó Európával.

Két magas rangú vatikáni tisztségviselő nemrég meglepően világos utalást tett XVI. Benedek lehetséges utódának személyére. „Sok olyan latin-amerikai püspököt és bíborost ismerek, aki felelősséget tudna vállalni az egyetemes egyházért" - nyilatkozott Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa. „Az egyetemes egyház tanítása szerint a kereszténység nem Európa-központú" - hangsúlyozta a németországi születésű érsek még karácsony előtt a düsseldorfi Rheinische Post című újságnak adott interjúban.

Kurt Koch svájci bíboros, a keresztény egységgel foglalkozó vatikáni osztály vezetője kijelentette a zürichi Tagesanzeiger című német nyelvű napilapban: a katolikus egyház jövője nem Európában van. „Jó lenne, ha a következő konklávén afrikai vagy dél-amerikai jelöltek is lennének" - mondta, utalva a vatikáni Sixtus-kápolnában zárt ajtók mögött zajló pápaválasztásra, amelyre XVI. Benedek pápa hétfői bejelentése nyomán sajtóértesülések szerint márciusban kerül sor. A bíboros arra a kérdésre, hogy választana-e nem európai jelöltet európai ellenében, ha egyformán alkalmasak lennének a pozícióra, azt felelte: „igen".

Ha a bíborosi konklávé választása tényleg Latin-Amerikára esik, a régióból két fő esélyessel számolnak: az egyik a 63 éves Odilo Scherer, az óriási Sao Pauló-i egyházkerület érseke, vagy az olasz származású Leonardo Sandri argentin bíboros, aki jelenleg a keleti egyházak kongregációjának a prefektusa.

Ha esetleg afrikai jelölt lenne a következő katolikus egyházfő, akkor a legnagyobb valószínűséggel Peter Turkson ghánai bíboros kerülne trónra, aki az igazság és béke pápai tanács vezetője.

A pápa megválasztására jogosult bíborosok mintegy fele európai, és ha XVI. Benedek utódja mégiscsak az öreg kontinensről kerülne ki, akkor megfigyelők szerint az olasz Angelo Scola bíboros, milánói érsek számít a legesélyesebb „befutónak". Rajta kívül még Christoph Schönborn bécsi bíboros is nagy esélyes, mint XVI. Benedek egykori tanítványa és szoros szövetségese.

17:30 - Ki jöhet XVI. Benedek után?

A római katolikus egyház fejének, a pápának a hivatalára nincsenek hivatalos jelöltek, nincs választási kampány és tilos mindenféle választási ígéret. A konklávék kimenetele általában meglepetésszámba megy.

Egyes bíborosok mindennek ellenére egyházi körökben pápának megválaszthatónak - papabilisnek, pápaképesnek - számítanak. Íme néhány lehetségesnek tekinthető utód az APA osztrák hírügynökség esélylistája szerint:

A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben.

A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává.

A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofil botrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban.

A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. (A pápaválasztó bíborosi kollégium legfiatalabb tagja.)

A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.

A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.

A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.

A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.


17:15 - Évszázadok óta nem volt példa az egyházfő döntésére

A kereszténység kétezer éves történetében csak néhány példa akad arra, hogy egy pápa önként leköszönt Szent Péter trónusáról. Bár a "leköszönés" nézőpont kérdése, csak egyetlen igazi eset hasonlítható XVI. Benedek döntéséhez, V. Celesztin pápáé, aki 1294-ben mondott le - írta AFP egyháztörténészekre hivatkozva.

Az önként leköszönő egyházfőkön kívül számos pápát fosztottak meg hivatalától, vagy küldtek száműzetésbe. Egyházi krónikák 21 pápát minősítenek hivatalosan vértanúnak, további kilencet szintén a kereszténység mártírjaként említenek. Négy pápa halt meg száműzetésben vagy fogságban, hatot meggyilkoltak. Ketten felkelések során szenvedett sebesülésükbe haltak bele, egy pápát pedig egy leszakadt háztető ütött agyon.

IX. BENEDEK az egyháztörténet legszégyenletesebb pápája volt. 1045-ben eladta hivatalát a keresztapjának, Gratianusnak, csak hogy megházasodhasson. A kiszemelt nőt azonban nem tudta meggyőzni a házasságkötésről. Így idővel visszatért Rómába.

Gratianus mint VI. GERGELY lépett a pápai trónra. Kezdettől fogva nehéz helyzetben volt, mivel köztudomásúan pénzért jutott az egyházfői titulushoz. 1046-ban kénytelen volt lemondani, miután IX. Benedek visszatért Rómába.

V. CELESZTIN egyszerű remeteként élt, mielőtt 1294-ben pápává választották, hogy véget vessenek a bíborosok közötti viszálynak. Csakhamar kiderült azonban, hogy tudása igencsak hiányos - latinul sem tudott rendesen. Kinevezése után nem sokkal dekrétumot adott ki, amely első ízben tette lehetővé pápáknak a lemondást. Öt hónapnyi pápaság után leköszönt.

XII. GERGELY 1415-ben mondott le, hogy véget vessen az évtizedek óta tartó nyugati szkizmának (egyházszakadásnak): a római pápák ez idő alatt több ellenpápával álltak szemben. (Ezek zömének Avignonban volt a székhelye.) Az egyházszakadásnak a konstanzi zsinat vetett véget.
VII. PIUS 1804-ben Párizsba utazott, hogy részt vegyen Napóleon császárrá koronázásán. Előtte azonban aláírta lemondási nyilatkozatát, amelyet arra az esetre fogalmazott, ha Franciaországban fogságba vetnék.

XII. PIUS állítólag olyan dokumentumot fogalmazott a II. világháború alatt, amelyben kinyilvánította a lemondását arra az esetre, ha a náci Németország esetleg elraboltatná.

15:55 - A Szent Péter téren a hívők meglepetéssel fogadták a bejelentést

Meglepetés kísérte XVI. Benedek lemondásának bejelentését a Vatikán falain kívül is: az olasz közvéleményt, sajtót és politikát is váratlanul érte a pápa döntése.

"Ha a pápa úgy érezte, nem tudja tovább végezni munkáját, jól tette, hogy lemondott. Nem könnyű munka az egyház vezetése" - hangoztatták az olasz sajtó által megkérdezett hívők a római Szent Péter téren, ahol olaszok és külföldiek is megdöbbenve fogadták a pápa lemondásának hírét.

"Tanulnunk kellene tőle, megértette, hogy véget ért a missziója" - mondta egy olasz pap. Egy spanyol pap úgy nyilatkozott: "zseniális, csodálatos lépést tett, megerősítette a szabadság és az egyház iránti szeretetét".
XVI. Benedek lemondásának híre azonnal elterjedt a római utcákon. Hétfőn ez volt a beszédtéma a presszókban, az autóbuszokon. Sokan a metróállomásokon levő képernyőkön sugárzott hírekből értesültek.
Angelo Bagnasco, az olasz püspöki kar (Cei) elnöke azt hangoztatta, hogy a döntés "fájdalommal és sajnálkozással" töltötte el a lelkét. Hozzátette, hogy XVI. Benedek a "mély belső szabadság példaképe".

Az egyházfőhöz közel álló Christoph Schönborn bécsi érsek az AdnKronos olasz hírügynökségnek nyilatkozva "mély sajnálatát" fejezte ki hangoztatva, hogy XVI. Benedek döntése "új egyházi dimenziót nyitott meg".

Marinella Pezzoni teológus, a római San Anselmo pápai egyetem professzora szerint "XVI. Benedek olyat tett, amit mindenki lehetetlennek tartott. Ki gondolta volna, hogy ezt a bátor lépést éppen Ratzinger képes megtenni?"

Giorgio Napolitano olasz államfő "bátor" döntésről beszélt. Andrea Riccardi, a Szent Egyed közösség vezetője szerint ez "több mint bátorság, evangéliumi üzenet".

Mario Monti ügyvezető kormányfő Twitter-fiókján kommentálta a "megrázó" hírt. Pierluigi Bersani, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára "újdonságról "beszélt.

"A modernitás betört a Vatikánba" - írta a La Repubblica balközép napilap online kiadása.

A SkyTg24 olasz hírtelevízió tudósítója úgy értesült, XVI. Benedek a bíborosok előtt titokban tartotta döntését, amelyet egyedül személyi titkárával, Georg Gänsweinnel és Tarcisio Bertone bíborossal, szentszéki államtitkárral osztott volna meg. A szentszéki szóvivő szerint Angelo Sodano, a bíborosi testület dékánja is csak a bejelentés előtt pár órával értesült róla.

A Vatikán hangsúlyozta, hogy a pápa február 28-ig minden kötelezettségének eleget tesz. A hívők legközelebb a szerdai általános audiencián találkozhatnak XVI. Benedekkel.

Az olasz sajtó arra emlékeztetett, hogy a pápa lemondásáról elsőként tavaly februárban Luigi Bettazzi, a piemonti Ivrea tiszteletbeli püspöke beszélt. Akkor az Il Foglio napilap is bizonyosra vette XVI. Benedek közelgő távozását. Ugyanezt vitte filmre Nanni Moretti olasz rendező is 2011-ben a Habemus Papam című filmjében.

15:50 - A pápaválasztás a római katolikus egyházban

XVI. Benedek pápa hétfőn váratlanul bejelentette, hogy előrehaladott kora miatt február 28-án lemond tisztségéről. A római katolikus egyházfő kérte, hogy hívjanak össze konklávét, amely megválasztja utódját. A testület feltehetően március közepén ül össze.

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a római katolikus pápák választásának körülményeiről:


A római katolikus egyházban 1179 óta kizárólag bíborosok választhatnak pápát. Miután a bíborosok többsége sokáig túlnyomórészt itáliai volt, vagy a Kúria közelében élt, hosszú ideig a pápákat is elsősorban a Róma környékén élő (természetesen főként itáliai) főpapok közül választották ki. (Elvben bármely megkeresztelt, nőtlen katolikus férfi lehetett pápa, de a 14. századtól csak bíborost választottak egyházfővé.)

A bíborosok száma a 15. századig többnyire nem haladta meg a harmincat. A pápaválasztó bíborosi kollégium létszámát V. Sixtus 1586-ban emelte hetvenre, s e számadat szerepel az 1917-ben kiadott Egyházi Törvénykönyvben is. A 20. században négy pápa is módosított a konklávé menetén: X. Pius 1904-ben, XII. Pius 1945-ben, valamint VI. Pál 1970-ben és 1975-ben. VI. Pál határozott úgy, hogy 120 tagúra bővíti a pápaválasztó testületet, amelyben csak nyolcvan évnél fiatalabb bíborosok vehetnek részt. A gyűlést a pápa halála vagy lemondása utáni 15. és 20. nap között kell összehívni, a választásra jogosult bíborosok esetében II. János Pál rendelkezése szerint a nyolcvanéves korhatár elérése nem a gyűlés kezdetére, hanem a pápa halálának vagy lemondásának napjára került.

A XVI. Benedek február 28-i lemondása után, márciusra összehívni tervezett konklávéban 118 bíboros rendelkezik szavazati joggal (közülük négy tölti majd be március végéig a 80. életévét). Több mint felüket már XVI. Benedek iktatta be tisztségébe, s a legtöbb (28) tagot továbbra is Olaszország adja. II. János Pál pápa 1996. február 23-i apostoli konstitúciója kényelmesebbé tette a pápaválasztó konklávé körülményeit, de szigorított a szabályokon. A gyűléseket a vatikáni Sixtus-kápolnában tartják, a választás idejére a bíborosokat elzárják a világtól, innen a konklávé (kulcsra zártan) elnevezés.

E gyakorlat 1271-re nyúlik vissza, amikor a bíborosok a közép-itáliai Viterbóban nem tudtak megegyezni IV. Kelemen pápa utódáról, mire keresztény hittestvéreik bezárták őket, és száraz kenyéren és vízen tartották őket, amíg egyezségre nem jutottak. Az így megválasztott pápa, X. Gergely már előírta a pápaválasztó testület elzárásának gyakorlatát, igaz, azt nem írta elő, hogy a bíborosok érjék be száraz kenyérrel és vízzel.

Ma már a pápaválasztó bíborosok a Vatikánban, a Szent Márta-házban kapnak kényelmes szállást éjszakára. A pápát csak a szavazatok kétharmadával plusz egy szavazattal lehet megválasztani. A testület naponta négyszer szavaz - kétszer reggel és kétszer este -, a voksolás eredményességét fehér, eredménytelenségét fekete füst kibocsátásával jelzik a Sixtus-kápolna kéményén. Három nap után egynapos gondolkodási szünetet kapnak a bíborosok, ilyen megszakításra további eredménytelen szavazások után is sor kerül. Hosszú eredménytelenség után a szavazólapra csak a két legtöbb voksot kapott bíboros neve kerül, ők ilyenkor nem szavazhatnak. Ha zsákutcába kerül a szavazási procedúra, kétharmados többség helyett egyszerű többségi szavazás is lehetséges.

A szabályzat elvi útmutatásokat is tartalmaz, például előzetesen egyik bíboros sem kötelezheti el magát semmilyen tekintetben (a választási kapitulációk tilalma). A megválasztott személynek felteszik a kérdést, elfogadja-e a hivatalt, s ha az Accepto (elfogadom) választ adja, és már püspök, azonnal hivatalba lép, majd azt kérdezik tőle, milyen néven óhajt uralkodni. Mindezek után a Szent Péter-bazilika erkélyéről kihirdetik a döntést ("habemus papam" - van pápánk), az új egyházfő pedig áldást oszt Urbi et Orbi - Rómának és a világnak.

A 20. század eleje óta kilenc pápát választottak a Vatikánban, a pápaválasztó konklávék időtartama 2-5 nap között mozgott. II. János Pált 1978-ban három nap alatt, XVI. Benedeket 2005-ben két nap alatt választotta meg a bíborosi testület.

15:10 - Afrikai lesz az új pápa?

Afrikai, olasz vagy akár kanadai: a fogadóirodákban már lehet tenni XVI. Benedek pápa utódjára. Van olyan iroda, ahol Erdő Péter bíboros is esélyesként szerepel.

Az Agipro News olasz sportfogadási és szerencsejáték sajtóügynökség szerint a brit bukmékerek olasz-afrikai összecsapást jósolnak, a Paddy Power fogadóiroda 1:2,75-re, illetve 1:3,00-ra adja őket.

A konkrét nevek listáján Francis Arinze nigériai bíboros áll az élen (1:2,90), a második a ghánai Peter Turkson (1:3,25), a harmadik a kanadai Marc Ouellet (1:6,00). Az első olasz a sorban Angelo Scola (1:8,00), őt Tarcisio Berlone bíboros-államtitkár, a Vatikán jelenlegi második embere követi.

Az esélyesek között szerepel a William Hill angol fogadóiroda listáján Erdő Péter bíboros is. Az esztergom-budapesti főegyházmegye érseke a 10. helyen áll Jorge Mario Bergoglio argentin érsekkel együtt. Oddszukat 1:20-ban adja meg az iroda.

Megkezdődtek a fogadások a következő pápa nevére is, az eddigi sorrend: Péter (1:5,00), Piusz (1:6,00), János Pál (1:7,00), Benedek (1:9,00).

XVI. Benedek pápa hétfőn délelőtt váratlanul bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről. Az új egyházfő megválasztására hivatott konklávé március közepén ül össze.

Lemondott tisztségéről XVI. Benedek pápa

14:11 - Erdő Péter bíboros körlevelet adott ki egyházmegyéjében

Erdő Péter bíboros, prímás körlevéllel fordult az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye híveihez és papjaihoz, miután XVI. Benedek pápa hétfőn bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről.

"Értesülve Szentatyánk, XVI. Benedek pápa lemondásáról, amely február 28-án lép hatályba, hálát adunk az Isteni Gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben XVI. Benedek pápa apostoli szolgálata által az Egyházat és az emberiséget részesítette. Különös szeretettel emlékezünk vissza Egyházunk és Hazánk iránti nagylelkű jóindulatára, melynek egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggá avatása" - írta az esztergom-budapesti érsek az MTI-hez eljuttatott levélben.

Hozzátette: "Kérjük a Mindenható Isten áldását Benedek pápa személyére, a Római Egyházra és egész Katolikus Egyházunkra. A Boldogságos Szűzanyának, az Egyház Édesanyjának, Szent Péter és Pál apostoloknak, valamint védőszentjének, Szent Józsefnek közbenjáró szeretetébe ajánljuk Szentatyánk személyét és Egyházunkat".

A rendelkezés szerint a körlevelet az egyházmegyében február 28-ig minden vasárnapi szentmisén felolvassák.

Az ajánlás pedig kitér arra: "a nyilvános szentmisék után a miséző pap a hívekkel közösen mondjon el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Szentatyánkért és Egyházunkért".

A katolikus egyházfő lemondási szándékát latin nyelven jelentette be hétfőn a konzisztóriumon, a bíborosi kollégium ülésén. Elmondta: Isten előtt többször is lelkiismereti önvizsgálatot tartott, és megbizonyosodott arról, hogy előrehaladott kora miatt már nincs elég ereje megfelelő módon gyakorolni a pápai hivatást. "Tudatában vagyok e lépés súlyának" - hangsúlyozta a pápa, aki szerint Szent Péter bárkájának irányításához a lélek és a test erejére egyaránt szükség van.

Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője hangsúlyozta, hogy az egyházfő bejelentése meglepetésként érte, ami azt jelzi, hogy XVI. Benedek szándékáról nem tájékoztatta legközelebbi munkatársait sem. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy március végéig megválasztják az új pápát.

XVI. Benedek február 28-án este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével. Utána Szent Péter trónja megüresedik - mondta Federico Lombardi. Elmondta, nem tudja, a pápa miért ezt az időpontot választotta.

A szóvivő szerint a Vatikán szándéka az, hogy minél előbb megtartsa a konklávét, amelyen a pápaválasztó bíborosok új pápát választanak. A konklávét XVI. Benedek lemondása után 15-20 nappal hívhatnák össze. Talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat - jelentette ki Lombardi, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

Lemondott tisztségéről XVI. Benedek pápa. Fotó: MTI/EPA (galéria)

13:58 - A vatikáni szóvivő szerint már márciusban új pápa vezetheti az egyházat


XVI. Benedek lemondásának bejelentését követően azonnal sajtótájékoztatót hívott össze a Vatikánban Federico Lombardi szentszéki szóvivő.

"Mindannyiunkat meglepett. A konzisztóriumon részt vevő bíborosok nem ismerték a pápa szándékát" - hangoztatta a szentszéki sajtótermet elözönlő újságírók előtt Lombardi.

A szóvivő Angelo Sodano bíborosnak, volt szentszéki államtitkárnak, a bíborosi kollégium vezetőjének szavait idézte, aki "derült égből villámcsapásnak" nevezte XVI. Benedek bejelentését.

Lombardi hangoztatta, hogy értesülései szerint nem hirtelen hozott döntésről van szó. Kizárta, hogy a pápa betegség vagy depresszió miatt távozna tisztségéből. Döntésében nem befolyásolta az sem, hogy különböző botrányok rázták meg az egyházat.

A pápa úgy érezte, "nincsen egyensúly ereje és feladata között" - fogalmazott Lombardi.

XVI. Benedek február 28-án este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével. Utána Szent Péter trónja megüresedik - mondta Lombardi. Elmondta, nem tudja, a pápa miért ezt az időpontot választotta.

A szóvivő bejelentette, hogy XVI. Benedek február 28-tól a Róma közeli Castelgandolfo rezidenciájára költözik át. Később a Vatikánban fog élni, a pápai állam falai között klauzúrában élő nővérek kolostorában.

A szóvivő szerint a Vatikán szándéka az, hogy minél előbb megtartsa a konklávét, amelyen a pápaválasztó bíborosok új pápát választanak. A konklávét XVI. Benedek lemondása után 15-20 nappal hívhatnák össze. "Márciusra, talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat"- jelentette ki Lombardi, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

A pápaválasztás szabályait 2007 júniusában változtatták meg: korábban elegendő volt az egyszerű többség, de innentől kezdve a konklávé részvevői legalább kétharmadának támogatása szükséges az új egyházfő megválasztásához.

Elmondta, hogy a következő napokban folyamatosan informálják a sajtót az eseményekről, amelyekre még a Vatikánnak is "fel kell készülnie".
Lombardi arra emlékeztetett, hogy A világ világossága című 2010-es interjúkötetben, Peter Seewald német újságírónak XVI. Benedek arról beszélt, hogy ha a pápa testi és lelki ereje már nem megfelelő feladatai elvégzéséhez "joga és kötelessége is lemondani".

13:38 - A német kormány tiszteletét és háláját fejezte ki XVI. Benedeknek

A német kormány tiszteletét és háláját fejezte ki a német születésű XVI. Benedek pápának a lemondás bejelentése kapcsán.

"A szövetségi kormány teljes tiszteletét fejezi ki a szentatya, a katolikus egyházfő teljesítménye és a katolikus egyház érdekében egész életében kifejtett erőfeszítései iránt" - jelentette ki hétfői nyilatkozatában Steffen Seibert kormányszóvivő.

Live Info viideó

A szóvivő szerint bármi is legyen a lemondás oka, azt csak elismerni és tisztelni lehet. XVI. Benedeket csakis hála illeti azért a tevékenységért, amelyet nyolc éven keresztül a katolikus egyház élén végzett.

A pápa megrendült egészsége miatt mondott le, érezte már előrehaladott korát - idézte a katolikus egyházfő bátyját, Georg Ratzingert a dpa.

A pápa döntését "tökéletesen tiszteletben kell tartani" - jelentette ki Francois Hollande francia államfő.

"Különösebben nem tudok mondania döntés kapcsán, azt teljes mértékben tiszteletben kell tartani" - tette hozzá a francia elnök újságírók előtt egy vidéki útján.

"A Francia Köztársaság üdvözli a döntését meghozó pápát, de nincs további hozzáfűznivalója ahhoz, ami az egyházra tartozik. Ez egy emberi döntés, egy szándék, amelyet tiszteletben kell tartani" - mondta az elnök.

Jona Mecger izraeli főrabbi elismerően szólt a pápa arra irányuló törekvéséről, hogy közelebb akarta hozni egymáshoz a különböző vallásokat, és kijelentette, hogy a Vatikán és Izrael között viszony soha nem volt olyan jó, mint XVI. Benedek idején. "Reméljük, hogy folytatódik ez az irány!" - idézte Mecgert szóvivője.

13:10 - XVI. Benedek előrehaladott kora miatt  lemond tisztségéről

A katolikus egyházfő lemondási szándékát latin nyelven jelentette be a konzisztóriumon. Elmondta: Isten előtt többször is lelkiismereti önvizsgálatot tartott, és megbizonyosodott arról, hogy előrehaladott kora miatt már nincs elég ereje megfelelő módon gyakorolni a pápai hivatást. "Tudatában vagyok e lépés súlyának" - hangsúlyozta a katolikus egyházfő, aki szerint Szent Péter bárkájának az irányításához a lélek és a test erejére egyaránt szükség van.


Jóslat 

Egy jóslat szerint, amelyet Armaghi Szent Malakiás próféciájának tulajdonítanak, XVI. Benedek az utolsó előtti pápa.

Részletekért kattintson ide!

A pápa áprilisban tölti be 86. évét. 2005. április 19-én lépett trónra a katolikus egyház 265. fejeként.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő jelezte, hogy a pápai közép-európai idő szerint 20.00 órakor hatályba lépő lemondás után kezdetét veszi a ''sede vacante'' (''üres trón'') ideje. Benedek kérte, hogy hívjanak össze konklávét a következő katolikus egyházfő megválasztására.

Értesülések szerint a konklávé március közepén ül össze.

Vatikáni források azt közölték, hogy az egyházfői tisztségnek több várományosa van, de igazán esélyes jelölt nincs.

Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője hangsúlyozta, hogy a pápa bejelentése meglepetésként érte, ami azt jelzi, hogy XVI. Benedek szándékáról nem tájékoztatta legközelebbi munkatársait sem.

A katolikus egyház történetében eddig három pápa mondott le. Benedek 2010-ben egy interjúban már jelezte, hogy adott esetben ilyen döntést hozhat.

Lemondott tisztségéről XVI. Benedek pápa

13:00 - A Vatikáni Rádió közzétette a pápa lemondási beszédét - Meghallgathatja, ha ide kattint!

XVI. Benedek pápa hétfőn egy konzisztóriumon bejelentette, hogy előrehaladott kora miatt február 28-án lemond tisztségéről. A Vatikáni Rádió magyar nyelvű adása által lefordított beszéd így hangzott:

"Kedves Testvérek!

Nemcsak a három szentté avatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot.

Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak.

Ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról, mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására.

Kedves Testvérek! Teljes szívemből köszönetet mondok nektek azért a szeretetért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát, és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyházat Legfőbb Pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk Szent Anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten Szent Egyházát imának szentelt életemmel."

 
XVI. Benedek

Benedek  pápa hétfőn bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről. A  85 éves katolikus egyházfő arra hivatkozott, hogy elfáradt, nem  bírja tovább a hivatal ellátásával járó terheket. Az MTVA Sajtó- és  Fotóarchívumának portréja az egyházfőről, aki 2005 óta áll a  katolikus egyház élén:  
   
Joseph Alois Ratzinger 1927. április 16-án született a  felső-bajorországi Marktl am Innben. Mélységesen vallásos szülei még  aznap - lévén nagyszombat - megkereszteltették. Kamaszéveit  Traunsteinben töltötte, itt kezdett latinul és görögül tanulni, s  itt iratkozott be 1939-ben a kisszemináriumba. A család mély  ellenszenvvel viseltetett a nemzetiszocialista rendszerrel szemben,  de semmit sem tehetett az ellen, hogy Josephet és testvérét  tizennegyedik életévük betöltése után be ne sorozzák a  Hitlerjugendbe. Ratzingert 16 éves korában a légelhárítókhoz, a  München melletti BMW-gyár védelmére, később Magyarországra  vezényelték. A hadseregből dezertált, rövid időre hadifogságba  esett, majd 1945 júniusában bátyjával, Georggal együtt hazatért, s  mindketten folytatták tanulmányaikat a papi szemináriumban.   

Joseph Ratzingert testvérével együtt 1951-ben szentelték pappá.  Két évvel később Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában című  disszertációjával teológiai doktorátusi címet szerzett, majd Szent  Bonaventura történetteológiájáról írt dolgozatával habilitált. A  későbbi pápa 1962 és 1965 között a kölni érsek teológiai  tanácsadójaként részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, tanított  dogmatikát és dogmatörténetet Freisingben, Bonnban, Münsterben,  Tübingenben és Regensburgban. Az egyházi hierarchiában egyre  magasabbra jutott: 1977-ben VI. Pál pápa München és Freising  érsekévé nevezte ki és bíborosi címet adományozott neki.   

1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni  Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki a  konzervatív nézeteiről ismert Ratzingert, aki aztán 24 éven át  vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni  szervezetet. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a  Pápai Biblikus Tanács elnöke is volt. 1986 és 1992 között ellátta a  Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki  teendőit, ő terjesztette II. János Pál pápa elé a több mint 900  oldalas Új Katekizmust. 2004-ben ugyancsak az ő vezetésével készült  el az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése, az egyszerű és  világos formában megfogalmazott hittani összefoglaló.  
   
Ratzinger 1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, majd  1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke lett. 2002-ben, hetvenötödik  életévének betöltése után az egyházjog értelmében be kellett  nyújtania lemondási kérelmét, ám II. János Pál pápa - élve a  prorogatio, azaz a meghosszabbítás jogával - hivatalában tartotta  egyik legfőbb tanácsadóját. Ratzinger bíborost még abban az évben  megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi  hierarchia második emberévé lépett elő, az egyetlen bíborossá, aki  jogosult volt a pápához való állandó bejárásra, és aki felelős lett  a pápaválasztás levezetéséért is.  
   
II. János Pál 2005-ben bekövetkezett halála után a bíborosi  konklávé az egyháztörténet egyik legrövidebb, alig 26 órás ilyen  jellegű tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 256.  pápává. Az új egyházfő az I. világháború alatt regnáló XV. Benedek  után választotta a XVI. Benedek nevet. Személyében nyolcadik  alkalommal, s 480 év után került ismét német a katolikus egyház  élére.  
   
Bár sokan konzervatív fordulatot vártak, a "Cooperatores  veritatis" (az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa inkább  fontolva haladó reformer egyházvezetőnek bizonyult. Tisztában volt  azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a  szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia  önmagát, hogy megőrizze identitását, évszázados hagyományait és  értékeit. XVI. Benedek elődjéhez hasonlóan elutasította az  abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát,  ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők  pappá szentelését és a cölibátus eltörlését. A pápa és egyháza  számára is súlyos teher az egyházi személyek által elkövetett  szexuális visszaélések napvilágra kerülése, amelyekért a katolikus  egyházfő több alkalommal is bocsánatot kért.  
   
XVI. Benedek szabadidejében szeret zongorázni, legszívesebben  Beethovent játszik. Tíz nyelven beszélő, igen nagy műveltségű ember,  aki enciklopédikus teológiai tudással, átfogó bibliai, skolasztikus,  az egyházatyákra vonatkozó és a mai forrásanyagokkal kapcsolatos  széles körű ismeretekkel bír.  
   
A római pápa lemondását a Kánonjogi Kódex - egyházi törvénykönyv  - szabályozza. Ennek értelmében a pápa érvényes lemondásához arra  van szükség, hogy szabadon, ne kényszer hatására hozza meg a  döntését, illetve hogy megfelelően kinyilvánítsa azt. A római pápa  ilyen lemondására az évszázadok során igen ritkán került sor. A  krónikák szerint a 3. században Pontianus pápát a császár Szardínia  szigetére száműzte, ahol bányákban kellett dolgoznia. Pontianus  ekkor önként lemondott a hivataláról, hogy ne a pápának kelljen  kényszermunkát végeznie. 1294-ben V. Celesztin pápa mondott le,  mivel nem tartotta magát alkalmasnak a hivatal terheinek a  viselésére. 1415-ben, a nagy nyugati egyházszakadás idejében  egyszerre három pápája is volt az egyháznak: XII. Gergelyt tartják a  törvényes, legitim egyházfőnek, aki azért mondott le, hogy lehetővé  tegye a többi ellenpápa számára is a lemondást és közösen lehessen  megállapodni az új egyházfő személyéről. 

12:57 - Külföldi visszhangok

Berlin tiszteletét és háláját fejezte ki a német születésű XVI. Benedek pápának lemondása bejelentése után - jelentette az AFP hétfőn.

A pápa megrendült egészsége miatt mondott le, érezte már élemedett korát - idézte a katolikus egyházfő bátyját, Georg Ratzingert a dpa.

A pápa döntését "tökéletesen tiszteletben kell tartani" - jelentette ki Francois Hollande francia államfő.

"Különösebben nem tudok mit mondani erre a döntésre, azt tökéletesen tiszteletben kell tartani, és ennek az a következménye, hogy új pápát kell választani" - tette hozzá a francia elnök újságírók előtt egy vidéki útján.

12:39 - XVI. Benedek: a pápai feladatok ellátására a lélek és a test erejére is szükség van

A nehéz pápai feladatok ellátására nemcsak a lélek, hanem a test erejére is szükség van - fogalmazott hétfőn XVI. Benedek, amikor bejelentette, hogy február 28-án leköszön a trónról.

A CNN így számolt be a hírről.

A konzisztóriumon részt vevők előtt elmondta: Isten előtt többször is lelkiismereti önvizsgálatot tartott, és megbizonyosodott arról, hogy előrehaladott kora miatt már nincs elég ereje megfelelő módon gyakorolni a pápai hivatást.


Legutóbb 1415-ben mondott le pápa

XVI. Benedek 1927. április 16-án született és 2005. április 19-én, II. János Pál halálát követően választották meg a bíborosok.
 
Az egyház történetében legutóbb 1415-ben mondott le pápa, XII. Gergely, akinek ideje alatt azonban két ellenpápa is pontifikált: XIII. Benedek Avignonban, és V. Sándor Pisában. A közel 90 éves XII. Gergely, Luxemburgi Zsigmond szövetségese a magyar király által összehívott konstanzi zsinaton mondott le a pápai címről, hogy ezzel is segítse az akkor már évtizedek óta húzódó egyházszakadás megszüntetését. Utóda két évvel később egy mindenki által elfogadott pápa lett, V. Márton.
 
Ezt megelőzően 1294-ben történt hasonló eset, amikor V. Celesztin pápa mindössze néhány hónapos uralkodás után lemondott a trónról. A megválasztásakor már 85 éves, korábban remeteként élő bencés szerzetes azért lehetett a katolikus egyház feje, mert korábban a bíborosok két éven át nem tudtak megegyezni, így üres volt Szent Péter trónja.
"Tudatában vagyok e lépés komolyságának" - hangsúlyozta a katolikus egyházfő, aki szerint Szent Péter bárkájának az irányításához a lélek és a test erejére egyaránt szükség van.

12:26 - Összehívják a konklávét

A lemondását bejelentő XVI. Benedek pápa kérte, hogy konklávét hívjanak össze a következő katolikus egyházfő megválasztására.

A katolikus egyház történetében eddig csak egyetlen pápa, az 1294-ben megválasztott V. Celesztin mondott le, rajta kívül eddig minden pápa haláláig ült a trónon. V. Celesztin Utóda, VIII. Bonifác később bezáratta őt, börtönben halt meg.

12:07 - Lemond a pápa!

XVI. Benedek pápa hétfőn bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről.

A katolikus egyházfő ezt latin nyelven jelentette be egy konzisztóriumon. Értesülések szerint a 85 éves pápa arra hivatkozott, hogy elfáradt, nem bírja tovább a hivatal ellátásával járó terheket.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő jelezte, hogy a pápai lemondás után kezdetét veszi a ''sede vacante'' (''üres trón'') ideje.

A 85 éves német Joseph Aloisius Ratzinger 2005-ben lett pápa, miután az elődje, II. János Pál meghalt.

Ratzingert 78 évesen választották meg, ezzel ő lett minden idők egyik legidősebben megválasztott pápája.


Fotó: MTI/EPA/Claudio Peri
Fotó: MTI/EPA/Claudio Peri

Tavaly már volt szó arról, hogy lemondhat a pápa: akkor állítólag úgy tervezte, hogy április 16-án, a születésnapján mond le. A Libero című olasz lap írt róla, de az okokat csak találgatta. 2012 elején több titkos dokumentum került ki a Vatikánból, amiknek a többsége a bíborosok közötti belső harcokról és az államtitkárság pazarlásáról szólt. Az egyik irat szerint a kora és a tehetetlenség érzése megtörte a pápát, aki már csak vallásfilozófiai munkáin dolgozott, és eszerint úgy tervezte, a 85. születésnapján lemond.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

123456 következő >> végére >>> 58 hozzászólás
Moderálásra küldöm 58. Pretorianus 2013.02.13. 17:14

57. pancser 2013.02.13. 11:39
Pontosan ezért előbbre való a hit! :) Nem kellenek hozzá kőtemplomok, pénz és hatalom és ennek kiszolgálói...

Moderálásra küldöm 57. pancser 2013.02.13. 11:39

A vallás sokkal több mint a hit. Hite mindenkinek van, de nem mindenki tartozik valamelyik vallás kötelékébe.

Moderálásra küldöm 56. ekkenekepen 2013.02.12. 20:49

45. mir 2013.02.12. 08:27
100 évvel ezelőtt volt a 2. VH apafej?
vedd már elő a történelem könyvet aztán nézz bele hogy rájöjj miről volt itt szó.

Moderálásra küldöm 55. Pretorianus 2013.02.12. 19:45

"Vallás nélkül olyanok lennénk mint a vadak."
Hit nélkül.

Moderálásra küldöm 54. SPS 2013.02.12. 14:37

Isten mindig gondoskodik a hívő maradékról, hogy ez a hívő maradék hol van nem tudom, de abban biztos vagyok hogy a római katolikus egyházban nincs. (Nem elsősorban a hívekre gondolok, mert őket megtévesztik.)

Moderálásra küldöm 53. pancser 2013.02.12. 13:47

50. mir 2013.02.12. 12:10
Az egyház sok mindent túlélt, a mainál nehezebb helyzeteket is Róma bukását, barbár pogányokat, hatalmi káoszt Európában, császárokat, reformációt, egyházszakadást, ipari forradalmat és most túl fogja élni az információs forradalmat is. Nagy kihívás a globalizmus, amely átformál mindenkit. Számomra a cölibátus az amit nem tartok helyesnek, ami az egyház szempontjából egykor fontos volt, ma inkább átok. Szent Pál Korintusiaknak, Első levél 7.2 "A kicsapongás veszélye miatt azonban legyen csak minden férfinak felesége és minden asszonynak férje." és ugyanott 7.9 ......... "mert jobb megházasodni, mint vágytól égni."
A cölibátus nem dogma, vitatható, megváltoztatható. A mindenfelől ránk hulló szexuális tárgyú információ korában a papi nőtlenség súlyos erkölcsi próbatétel és bizony mint láttuk, súlyos kárt okoz a kielégítetlen a nemiség a papok egyéniségében, nehezíti a munkájukat, rombolja az egyház tekintélyét. Sok papnak a nősülés olyan… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 52. elemér 2013.02.12. 13:27

A Pápa mint rendkívül tájékozott és bölcs ember tudván tudja, bla, bla, bla...
(Gróf Lichthofen)
<moderálva>

Moderálásra küldöm 51. Agadir 2013.02.12. 12:17

Egykori történelemtanárom mondta, hogy jellemzően idős embert pápának választanak. Mivel a pápa haláláig tölti be ezt a funkciót, ha fiatal embert választanának, mondjuk egy 40-50-est, akkor "nyomasztóan sokáig" lenne ugyanaz a személy ebben a pozícióban.
Wojtyla ebből a szempontból kivétel volt, viszonylag fiatalon lett pápa, és 27 évig volt hivatalban a haláláig.

Moderálásra küldöm 50. mir 2013.02.12. 12:10

47. pancser 2013.02.12. 10:22

Én szerintem is 1000 évvel ezelőtt mások voltak mind az egyházi mind a politikai viszonyok. Lehet hogy világvégére gondolt lehet hogy az egyház szakadására vagy esetleg arra, hogy tovább már nem pápák fogják vezetni az egyházat hanem mondjuk egy konglomerátum. Igaz most is ott áll a bíborosok csoportja a pápa mellett, most sem egyedül dönt.

Moderálásra küldöm 49. vonLichthofen 2013.02.12. 11:52

mir és a puncher,
fiúk, átolvastam 23. alatti bejegyzésemet s abban semmi olyat nem látok ami ne feltételezéseken alapult voéna tények helyett.
A Pápa ügyében mindenki csak spekulál, hogy mi is van az ügy igazi hátterében.
Én sem tettem mást mint spekuláltam összehasonlítva a világ mai állapotát /katonai, politikai, gazdasági, országok lerohanása, drónok, politikai gyilkosságok u.n. demokráciák által, újabb és újabb uszítások békeszerető országok megsemmisítésére/ azokkal az alapvető eszmékkel amelyekben a Katolikus Egyház és kivált az Egyházfő kell, hogy higyjen, gyakorolja azokat és terjessze - és hogy ez a két eszmekör biza szöges ellentétben áll egymással.
Kiemeltem, hogy az ´´ördögi´´ szót nem a szó misztikus értelmében használom, de inkább a dolgok világméretű állását jellemzendő.

´´A pápa lemondását több egyházi és sajtóforrás is XVI. Benedek megromlott egészségi állapotával magyarázta hétfőn annak ellenére, hogy a szentszéki szóvivő a… Tovább olvasom »


58 hozzászólás123456 következő >> végére >>>
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...