Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Körbezárták Mariupol városát a szakadárok

A várost elhagyta a teljes megyei adminisztráció, távozott a katonák nagy része, pillanatok alatt kiürültek a boltok, és üzemanyag sincsen.

IMF-segítség Ukrajnának

Az IMF végrehajtó tanácsa engedélyezte 1,39 milliárd dollár kifizetését Ukrajnának, miután lezárta az április végén odaítélt támogatási csomag feltételei teljesítésének első ellenőrzését - közölte pénteken az IMF.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén április 30-án hagyta jóvá a két évre szóló, 17 milliárd dolláros ukrán segélyprogramot.

A segélyprogram célja, hogy segítse a válságban lévő ország pénzügyi stabilizálását, és megteremtse a tartós gazdasági növekedése alapjait. A 17 milliárdos támogatási keretből 3,2 milliárdot akkor át is utaltak Ukrajnának.

Orosz politológusok: túl nagy kockázattal járna, ha behatoltak volna az orosz csapatok Ukrajába

Moszkva túlságosan  nagy kockázatot vállalt volna azzal, ha az orosz csapatok behatoltak  volna Ukrajna területére. Oroszország alapvető feladata a  délkelet-ukrajnai szakadárok szétzúzásának megakadályozása, a  felkelők viszont akár Odesszáig és a Dnyeszteren túli területig is  előre törhetnek - vélekedtek orosz politológusok.

"Amennyiben az orosz katonák szabadságuk alatt mennek  Oroszország határain túlra harcolni, akkor valamelyik igaz a két  feltételezés közül: vagy parancsnokaik előzetes értesítése és  egyetértése nélkül teszik ezt, vagy az ő egyetértésükkel utaznak, és  akkor Oroszország beavatkozik a konfliktusba, ami túlságosan  kockázatos politika" - fejtette ki Borisz Makarenko orosz  politológus az RBK Daily című orosz napilapnak. 

A Politikai Technológiák Központja nevű orosz elemző cég  vezetője Olekszandr Zaharcsenkónak, az önhatalmúlag kikiáltott,  úgynevezett "donyecki népköztársaság" miniszterelnökének a  kijelentéseire reagált. Zaharcsenko csütörtökön a Rosszija 24 állami  hírtelevíziónak elismerte, hogy három-négyezer oroszországi önkéntes  harcol a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek oldalán.  Azt mondta, hogy az "önkéntesek" szabadságuk terhére vesznek részt  az ukrán hadsereg elleni harcokban.

"Oroszország előtt egyetlen feladat áll, hogy megakadályozza a  donyecki és a luhanszki népköztársaságok közvetlen katonai  vereségét, katonai erejük megsemmisítését és, hogy területeiket  elfoglalják az ukrán csapatok" - állapította meg Vaszilij Kasin, az  orosz Stratégiák és Technológiák Elemző Központja nevű cég  szakértője. Szerinte Moszkva célja, hogy a harcok beszüntetésére és  tárgyalásokra kényszerítse Kijevet. Mivel azonban Ukrajna forrásai  meghaladják a szakadár régiók erejét, nem lehet a szeparatisták  győzelmére számítani, csak a harci cselekmények elhúzódására  mindaddig, amíg Ukrajna nem találja szembe magát gazdasági és  belpolitikai nehézségekkel. "Hasonlóan ahhoz, mint ami  Oroszországgal történt az első csecsen háborúban" - vélte Kasin. 

Alekszej Arbatov, az orosz tudományos akadémia nemzetközi  biztonságpolitikai intézetének munkatársa ezzel szemben úgy  gondolja: bár korábban úgy tűnt, Oroszország célja az, hogy a  katonai műveletek beszüntetésére késztesse Kijevet, most már azt  lehet feltételezni, hogy az ukrajnai felkelők azt tűzték ki maguk  elé, hogy még nyugatabbra jussanak el. El akarják foglalni az  Azovi-tenger partján lévő Mariupolt és egészen a fekete-tengeri  kikötővárosig, Odesszáig, majd a Dnyeszteren túli területig elmenni,  hogy Ukrajna egész déli részét a Krím félszigettel együtt a  szakadárok által önkényesen kikiáltott Új Oroszországnak  nyilvánítsák és elszakítsák Ukrajnától.

Arbatov szerint "az orosz gazdaság már megszenvedte a külföldi  büntetőintézkedéseket, és (Moszkva politikájának) további   következménye az lett, hogy a NATO támaszpontokat fog létrehozni a  Baltikumban, valamint Lengyelországban. A korábban semleges államok:  Finnország és Svédország pedig közeledni kezdtek az észak-atlanti  szervezethez, katonai együttműködésről kötnek azzal megállapodást és  valamivel már átlépték a hidegháború határait".

Hodorkovszkij tüntetésre szólítja az oroszokat

Az orosz hatóságok hazudnak Oroszország ukrajnai tevékenységéről - emelte ki pénteki nyilatkozatában Mihail Hodorkovszkij orosz iparmágnás, tüntetésre szólítva fel honfitársait.

Az egykori Yukos (Jukosz) orosz olajcég volt főrészvényese szerint Oroszország fegyverzetet és katonákat küld Ukrajnába, az orosz hatóságok viszont minderről hazudnak, éppen úgy, mint a nyolcvanas években az afganisztáni háború esetében és a kilencvenes években a csecsenföldi háború esetében.

Az "egyenlőtlen küzdelem" mindkét oldalon áldozatokkal jár, munkatársakat, barátokat, rokonokat temetnek Oroszországban és Ukrajnában is. "De nem azért öljük egymást, mert ezt akarjuk, hanem azért, mert az öregedő rezsimnek szüntelenül vér kell" - emelte ki a honlapján közzétett nyilatkozatban Mihail Hodorkovszkij, aki hajdan Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasa volt, aminek következményeként 10 évet ült börtönben adócsalás miatt.

Hangsúlyozta, hogy meg lehet állítani a háborút, és ehhez csak "az utcára kell vonulni", tüntetni, sztrájkolni kell.

"A hatóságok rögtön kushadnának, mert gyávák", de tiltakozás helyett "mi mégis inkább hiszünk a hitegetésnek, és sírunk a temetéseken" - írta Hodorkovszkij, hozzátéve, hogy ő már nem tud csendben maradni, és nem is lesz csendben.

Az üzletember tavaly decemberben elnöki kegyelemmel szabadult, és rögvest külföldre, Berlinbe repült, onnan pedig hamarosan Svájcba távozott, ahol idén márciusban ideiglenes, de meghosszabbítható letelepedési engedélyt kapott.

Ukrán szakértő: két orosz harckocsizászlóalj hatolt be Ukrajnába



Jelenleg két orosz harckocsizászlóalj ukrajnai jelenlétét lehet megerősíteni, továbbá három taktikai és 8-10 diverziós felderítő csoportét - közölte Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő, az Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora pénteken Facebook-oldalán.

A szakértő szerint ez a katonai jelenlét létszámában nem nevezhető jelentősnek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy Oroszország küldhet újabb csapatokat. Ezért szerinte ez csak úgy akadályozható meg, ha az ukrán fegyveres erők mielőbb megsemmisítik az ukrán területen lévő orosz egységeket.

Timcsuk szerint az orosz erők két alapvető irányban mozognak: az Azovi-tenger partvidékén, Novoazovszk környékén, valamint attól északabbra, az orosz határtól nem messze fekvő Amvroszijivka és a Donyeck melletti Ilovajszk között.

A szakértő úgy látja, hogy Donyeck megye déli részén a csapatok szárazföldi összeköttetést akarnak kialakítani az orosz határ és a Moszkva által törvénytelenül elcsatolt Krím félsziget között. Ezzel egyidejűleg arra kényszerítik az ukrán hadsereget, hogy erőket csoportosítson át délre a terrorellenes övezetből. Feltételezi, hogy ez akár elterelő művelet is lehet. Megjegyezte, hogy a Krím felé vezető úton az orosz csapatoknak be kell venniük a csaknem félmillió lakosú Mariupol kikötővárost.

Tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat a szakadárok



A kelet-ukrajnai szeparatisták nem engedték el, hanem tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat pénteken a Donyeck városa melletti Ilovajszknál.

Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóalj parancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek. Az ukrán fegyveres erők tagjai védelmi állást vettek fel, és harcba bocsátkoztak a szeparatistákkal. A parancsnok szerint azonban sürgős erősítésre van szükségük.

Ilovajszk városánál már egy hete súlyos harcok folynak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat. Péntek reggel Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni.

Körbezárták Mariupol városát a szakadárok



A Moszkva-barát szakadár fegyveresek gyakorlatilag körbezárták a délkelet-ukrajnai Mariupol városát - állítja jelentésében a szakadár "donyecki népköztársaság" (DNR) hírügynöksége, a Novorosszija.

"Nagy a valószínűsége annak, hogy a hóhérok már a nap folyamán végleg be lesznek kerítve a mariupoli katlanban" - áll a jelentésben.

A Novorosszija szerint a felkelők péntekre virradóra kilenc Mariupol környéki falut - Sztarcsenkove, Reszpublika, Zelenij Jar, Bojove, Malinivka, Demjanivka, Sztarodukbivka, Cservone Pole, Oszipenko - vontak ellenőrzésük alá, és kezükre kerültek a város peremén lévő őrhelyek.

A Novorosszija mariupoli lakosokra hivatkozva számol be arról, hogy a várost elhagyta a teljes megyei adminisztráció, távozott a katonák nagy része, pillanatok alatt kiürültek a boltok, és üzemanyag sincsen.

"Az emberek a DNR-t (Donyecki Népköztársaság) várják" - állapította meg a hírügynökség.

A jelentés szerint a szakadár hadsereg egységei jelenleg "humanitárius katonai" hadművelet hajtanak végre: igyekeznek minél távolabbra szorítani az ukrán fegyveres erőket a nagyvárosoktól, hogy ne tudjanak tüzérségi és rakétatámadásokat intézni sűrűn lakott városnegyedek ellen.

Korábban



Mariupol közelébe értek az orosz harckocsik


Az Azovi-tenger partján fekvő ukrajnai Mariupol közelében vannak már az orosz harckocsik - jelentette péntek reggel az ukrán média.

A TSZN ukrán televízió híradása szerint az orosz csapatok a csütörtökön elfoglalt Novoazovszk városából Mariupolba indultak, és már 60 orosz harckocsi érkezett a városhoz, ahol újabb hídfőállást építenek ki.

Az ukrán hírszerzés szerint az orosz csapatok a stratégiai fontosságú várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Bezimenne falut használják erre a célra.

Mariupol városa. Forrás: Google
Mariupol városa. Forrás: Google

A területet védő ukrán katonák állásait aknavetőkkel lövik. A TSZN-nek nyilatkozó ukrán katonák azt állították, hogy nem szakadárok támadják őket, hanem hivatásos orosz katonák.

"Egyértelműen orosz invázióról van szó. Erről meggyőződtünk tegnap, amikor Novoazovszkba orosz zászló alatt nyomultak be a harckocsik" - mondták. Az ukrán fegyveres erők tagjai arra panaszkodtak, hogy nincs megfelelő fegyverzetük, amivel felvehetnék a harcot az előrenyomuló harckocsikkal szemben.

"Nekünk csak kézi páncélelhárító gránátvetőink vannak, meg Kalasnyikov gépkarabélyaink" - mondták.



Közben Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő, az Információs Ellenállás nevű szerezet koordinátora Facebook-oldalán közölte: a Kijev által terrorellenesnek nevezett erők aláaknázzák Mariupol környékét, hogy megállítsák az ellenséges harckocsikat.

A szakértő szerint heves harcok folynak a terrorellenes erők és a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták között Luhanszk városánál, valamint a Donyeck melletti Ilovajszknál, ahol csaknem egy hete tartják körbezárva a szakadárok az ukrán egységeket. Összecsapások zajlanak Luhanszk közelében két településnél, a várostól délre Lutuhinénél és keletre, az orosz határnál lévő Sztanicja Luhanszka településnél.

Szemtanúk szerint Oroszországból három hadoszlop hatolt be Luhanszk városába, összesen 250-300 katonai járművel. Ezt a harcok alakulását nyomon követő Prava Szprava (Igaz Ügy) nevű civilszervezet vezetője, Dmitro Sznehirjev közölte helybeliektől, illetve szervezete tagjaitól származó információkra hivatkozva.

Oroszország lerohanta Ukrajnát


Az ukrán államfő összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot és az EU katonai segítségét kéri. Oroszország viszont állítja, az ukránok hazudnak, nincs is orosz katona Ukrajnában.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Oroszországba szökött egy magas rangú észak-koreai bankvezető

Nem találják a tisztviselőt, aki állítólag Kim Dzsong Un diktátor pénzét is kezelte. Tovább olvasom