Kisalföld logö

2018. 01. 18. csütörtök - Piroska 0°C | 6°C Még több cikk.

Kongresszusi választások kezdődtek az Egyesült Államokban

Az amerikai hírtelevíziók politikai elemzői hétfő este, néhány órával a kongresszusi választások kezdete előtt szinte tényként kezelték, hogy a demokraták átveszik a képviselőház vezetését, a szenátus sorsát illetően azonban a sok helyen rendkívül szoros verseny miatt a várakozások eltérőek.
Az Egyesült Államokban nincs kampánycsend, így a mai választások előtti utolsó napon, azaz tegnap még késő este is kampányoltak a politikusok, Bush elnök például Floridában volt. Ma ugyanis félidős, azaz az elnökválasztások közötti félidőben megtartott kongresszusi választások lesznek. A 435 fős képviselőház teljes egészét, a száz tagot számláló szenátusnak pedig az egyharmadát választják újra. A szövetségi államok a népességük arányának megfelelő számú képviselőt delegálnak a képviselőházba, a szenátusba pedig az állam lakosságának lélekszámától függetlenül két szenátort küldenek. Most 33 szenátori mandátumot újítanak meg, emellett 36 államban kormányzóválasztás is lesz.

Az utóbbi másfél évtized legfontosabb kongresszusi választásának minősítik itt, az Egyesült Államokban ezt a voksolást. Az előrejelzések és felmérések túlnyomó többsége szerint ugyanis a demokraták akár elsöprő győzelmet is arathatnak, a képviselőházban csaknem minden bizonnyal többséget szereznek és a kérdés az, hogy a szenátusban is sikerül-e többséget szerezniük. A hangulatot a kommentátorok az 1994-es félidős választásokéhoz hasonlítják. A republikánusok akkor hódították meg a kongresszus mindkét házát, vagyis a képviselőházat és a szenátust. Most viszont vesztésre állnak.

Egyes, eddig republikánus államokban, mint például Indianában abszolút demokrata győzelmet jósolnak, de nagyon sok helyen még tegnap este is fej-fej mellett haladtak a jelöltek. A kampány, ahogy az lenni szokott, elég csúnya volt, konfrontatív, kivéve talán Kaliforniát, ahol egyébként Arnold Schwarzenegger kormányzót szinte bizonyosan újraválasztják és valószínűleg éppen azért, mert ő a konfrontatív politika helyett kompromisszumos, a demokratákkal megegyezést kereső politikát folytatott.

A republikánusok sokáig abban bíztak, hogy miután nekik kedvező módon, úgymond újraszabták a választó kerületeket, nem lesz nehéz dolguk, csakhogy most, a kampányban kiderült, a keleti parton még a mérsékelt republikánusok is bajban vannak. Az úgynevezett biblia övezetben, a közép-nyugati és déli államokban azonban változatlanul szilárd a republikánusok támogatottsága. Egy hétfői felmérés szerint a republikánusok támogatottsága 35 és 47 százalék között mozog, a demokratáké viszont 50 százalék fölötti. A CNN hírtelevízió hétfői felmérése 20 százalékos különbséget mutat. Az általuk megkérdezettek 38 százaléka a republikánusokra, 58 százaléka pedig a demokratákra voksolna. A republikánusokhoz közelálló FOX televízió viszont csupán 13 százalékos demokrata előnyt jelzett.

Ha a demokratáknak sikerülne 15 képviselői és hat szenátori bársonyszéket megszerezniük a republikánusoktól, akkor a kongresszus mindkét házában ők lennének többségben. A voksokat leginkább az iraki háború befolyásolja, amelyből az amerikaiak jó részének elege van. A demokraták érvelnek is azzal, hogy ha a mai voksolás az ő többségüket eredményezi, akkor az iraki politika megváltoztatására szorítják majd a kormányzatot. Irak mellett azonban a gazdaság helyzete, és nem elhanyagolható mértékben morális kérdések is döntően esnek majd latba.

Krónika hírszolgálat

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hazatérhetnek a 200 éve Kazahsztánba vándorolt csehek

Már a közeljövőben visszatérhet ősei hazájába az a mintegy 170 cseh család, amelynek elődei a XIX.… Tovább olvasom