Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Kétéves a független Koszovó

Koszovó szerdán ünnepli függetlensége kikiáltásának második évfordulóját.

A jeles alkalom sem feledteti azonban a tényt, hogy Európa legfiatalabb állama súlyos gazdasági nehézségekkel küszködik. A nyugati adományozók - többek között az Európai Bizottság, egyes EU-tagállamok, valamint az Egyesült Államok - egyre intenzívebben próbálják elérni, hogy a túlnyomórészt albánok lakta ország ne függjön a külföldi segélyektől, és lépjen föl határozottabban a szegénység, a bűnözés és a korrupció ellen.

Az elmúlt tíz évben négymilliárd euró segélyt nyelt el az alig 11 ezer négyzetkilométernyi egykori dél-szerbiai tartomány. A külföldi adományok teszik ki a GDP 15 százalékát. Ahmet Shala, a koszovói kormány pénzügyminisztere elmondta, hogy Pristina további segítségért fog folyamodni, hogy betömje az idei költségvetésben tátongó lyukakat. A nyugati országok azonban, akiknek most meg kell küzdeniük a saját pénzügyi gondjaikkal, szeretnék, ha Koszovó elkezdené egy életképes gazdaság kiépítését. A koszovói gazdaság - amelynek a húzóereje a fémexport, igaz, a teljes kivitel tizede az importnak, ami súlyos terhet ró az államháztartásra - nem képes elég bevételt termelni a kormányzat számára, és arra sem alkalmas, hogy felszívja a munkaerőpiacra évente belépő nagyjából 30 ezer fiatalt. Koszovó kétmilliós lakosságának majdnem fele 18 év alatti. A 24 évnél fiatalabb munkaképesek 70 százaléka állástalan. Sokan ezért nekivágnak, hogy - mint annyian előttük - Nyugat-Európában próbáljanak szerencsét.

Zömük két-háromezer eurót is fizet azért az embercsempészeknek, hogy eljusson az ígéret földjére. Hajredin Kuci koszovói miniszterelnök-helyettes azt mondja, Koszovónak még 3-5 évig szüksége lesz külföldi segélyekre, de - mint hozzáteszi - nem a túléléshez kell a segítség, hanem a gazdaság fellendítéséhez. A függetlenség kikiáltása óta az ENSZ 192 tagállamából 65 ismerte el az önálló Koszovót. Szerbia azzal, hogy a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult - állásfoglalást kérve arról, a terület kiválása összhangban van-e a nemzetközi joggal - jelentősen lelassította az államelismerés folyamatát; míg a függetlenség első évében 54 ország ismerte el Koszovót, a másodikban mindössze tizenegy. A pristinai kormány ráadásul továbbra sem ellenőrzi Észak-Koszovót, a volt tartomány területének nagyjából 15 százalékát, ahol egy tömbben él a 120 ezres koszovói szerbség fele.

Az albánok és a szerbek közötti feszültség és a burjánzó bűnözés elriasztja a külföldi befektetőket. Noha még mindig nagyjából 10 ezer NATO-katona ügyel a rendre és az EU igazságügyi missziója keretében kétezer rendőr, ügyész és bíró dolgozik Koszovóban, az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint az ország továbbra is a szervezett bűnözés melegágya. Ha nem érvényesül a joguralom, a tisztségviselők visszaélnek a közpénzekkel, nem lesz jól működő gazdaság, egészséges gazdaság híján pedig nem lehet felvenni a harcot a bűnözéssel, és a kör bezárult - vázolta a helyzetet Engjellushe Morina, egy koszovói civil szervezet vezetője.

Több mint tíz évvel azután, hogy a Szerbia elleni NATO-bombázás nyomán a szerb haderő kivonult Koszovóból, a terület abban reménykedik, hogy ásványkincseinek - a gazdag lignit-, ólom-, cink- és nikkelkészleteknek - a kiaknázása jelentős lökést adhat a gazdasági növekedésnek. Ugyanakkor ehhez is jelentős befektetésekre lesz szükség. "A nemzetközi segítségnyújtás folytatódik, de ez nem lesz elég ahhoz, hogy megoldja Koszovó gazdasági nehézségeit, és meginduljon az igazi fejlődés az országban" - foglalta össze az egyik nagy adományozó, Olaszország pristinai nagykövete.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Plüssmaci utazási iroda

Régi hiánya szűnt meg az emberiségnek: megalakult a plüssjátékokat utaztató iroda. Tovább olvasom