Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 27°C Még több cikk.

Két hónapig nem ütköztetnek hadronokat

Svájc - Két hónapig szüneteltetik a világ legnagyobb részecskegyorsítójának működését Svájcban - közölte az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) szóvivője szombaton. James Gilles elmondta: a "teszt során meghibásodás történt."


Két hónap leállás

A szerkezet egy részét ezért meg kell javítani. A szóvivő arra nem tért ki, hogy pontosan milyen hiba történt, és mi okozta azt. A tervek szerint a javítás két hónapot vesz igénybe.

Az emberiség legnagyobb fizikai kísérletének számító Nagy Hadronütköztető (LHC) a fény sebességére gyorsít fel atomnál kisebb részecskéket, majd egymásnak ütközteti őket. Az LHC-t szeptember 10-én indították el, ám csütörtökön elektromos hiba miatt le kellett állítani. Pénteken újraindították a szerkezetet, de a meghibásodás miatt ismét leállították. A CERN szerint az elektromos hiba azoknak a erős mágneseknek a hűtőrendszerét érintette, amely a földfelszín alatt 100 méter mélyen húzódó, 27 kilométer hosszú Nagy Hadronütköztetőben körbe küldött részecskék mozgását irányítja.

A mágneseket az abszolút nulla fok közelébe, mínusz 271 Celsius-fokra hűtik le, mert így könnyebb és olcsóbb működtetni a nagy erejű elektromágneseket. A Nagy Hadronütköztetőben végrehajtandó kísérletekkel olyan kérdésekre remélnek választ kapni a tudósok, hogy hogyan keletkezett a világ, esetleg fény derül a világegyetem túlnyomó részét kitöltő, úgynevezett sötét anyag néhány rejtélyére. Ellenőrizhetnek új tér-idő elméleteket is, amelyek szerint a mi világunk dimenzióival párhuzamosan létezhetnek más dimenziók is.

Újraindítás

Kicseréltek egy 30 tonnás transzformátort és újraindították a nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC) - közölte a Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) pénteken.

A világ legnagyobb részecskegyorsító berendezését szerdán, az üzembe helyezés után egy héttel állították le a hűtőrendszerben keletkezett áramellátási zavar miatt. A hibás transzformátort kicserélték és megkezdték a föld alatti köralagút hűtését a Kelvin-skálán számítva abszolút nulla fok - mínusz 273,16 Celsius fok - közelébe. Ez az ideális hőmérséklet a világegyetem keletkezését modellező kísérlethez - áll a genfi székhelyű CERN közleményében.

Amikor a szuperfolyékony héliummal működő hűtőrendszer transzformátora meghibásodott, az LHC-ben uralkodó 2 Kelvin alatti hőmérséklet 4,5 Kelvinre emelkedett, amely ugyan rendkívüli hideg, a berendezés normál üzemi hőmérsékletéhez képest mégis túl meleg. A CERN egy szóvivője már csütörtökön arról biztosította a közvéleményt, hogy a meghibásodásnak nincs jelentős hatása; az LHC még csak próbaüzemben működik és "ennyire összetett rendszereknél kisebb problémák mindig adódhatnak."

A részecskegyorsítóban a múlt szerdán futott körbe az első protonnyaláb. A tervek szerint ütköztetni fogják a későbbiekben a fény sebességének 99,9999991 százalékával száguldó nyalábokat, amelyek másodpercenként 11 245-ször futják majd körbe a 27 kilométeres alagutat. "Mini-ősrobbanást" kívánnak létrehozni így, a kutatók szerint ugyanis 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy aprópénzérme-nagyságú objektum robbanása indította el a folyamatot, amely a csillagok, a bolygók és az élet kialakulásához vezetett.

A 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) kutatási programban csaknem kétezer tudós vesz részt. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például, hogy az univerzum keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége és a hőmérséklete.

Hiba: Leállították a hadronütköztetőt

A hűtőrendszer meghibásodása miatt leállították a Genf melletti nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC), a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezését, amelyet alig egy hete helyeztek üzembe.

A kísérletet vezénylő Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai szerint a szuperfolyékony héliummal működő hűtőrendszert még ezen a héten megjavítják.

Az LHC 27 kilométeres köralagútjában legutóbb a hétvégén haladt körbe protonnyaláb. A világegyetem keletkezését modellező kísérlet tervei alapján a nyalábokat fokozatosan csaknem fénysebességre gyorsítják, ehhez azonban mínusz 271,3 Celsius fokra kell hűteni a berendezést.

A száguldó protonnyalábok ütköztetésével a CERN kutatói "mini-ősrobbanást" kívánnak létrehozni. Szerintük ugyanis 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy aprópénzérme-nagyságú objektum robbanása indította el a folyamatot, amely a csillagok, a bolygók és az élet kialakulásához vezetett.

A kísérlet a múlt héten szerdán indult. A CERN informatikai hálózatát már aznap hackertámadás érte. A behatolók nem tettek kárt, csupán fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy sérülékeny a tudománytörténet legnagyobb szabású fizikai kísérletét irányító rendszer.

A 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) kutatási projektben csaknem kétezer tudós vesz részt. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például hogy az univerzum keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége és a hőmérséklete.

Olvasóink írták

  • 5. mamuska 2008. szeptember 22. 23:39
    „Kedves Miracle! Teged biztos nem zavar, hogy vilagszerte rettegnek ettol az egesz baromsagtol az emberek.Majom nem vagyok,lejottem a farol, de attol meg nem akarok megsemmisulni. Es mit hasznalna mondjuk neked?”
  • 4. Fafnír 2008. szeptember 20. 19:47
    „A fenébe, pedig már annyira vártam, hogy közelről is megnézhessek egy bazi nagy fekete lyukat! :)”
  • 3. G.D 2008. szeptember 20. 18:42
    „Nyugodt lehetsz, én értem!!!”
  • 2. miracle 2008. szeptember 20. 17:43
    „Persze, akár a fán is maradhattunk volna, miért ne?
    Azért, mert te nem érted, az nem jelenti azt, hogy senkinek se használ.”
  • 1. G.D 2008. szeptember 20. 17:33
    „Nem is kellene ez a kísérlet! Nem használ senkinek. Kihívják a sorsot maguk ellen.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Görög teherhajóra támadtak a kalózok

Szomália - Kalózok támadtak egy szenet szállító görög teherhajóra Szomália partjainak közelében. Ez… Tovább olvasom