Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | -1°C

Ítéletek a délszláv háborús bűnösök ügyében

Ítéletet hirdet pénteken a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló, hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék Ante Gotovina horvát tábornok és két társa ügyében, akiket azzal vádolnak, hogy 1995-ben egy hadművelet során háborús bűnöket követtek el a Horvátországban élő szerbek közössége ellen.

Az ENSZ BT 1993 májusi, 827-es határozata alapján Hágában felállított Nemzetközi Törvényszék a második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek után az első nemzetközi igazságszolgáltatási szervezet, amely a háborús bűnökkel foglalkozik. Feladata a tényszerű bizonyítás, illetve az annak alapján kimutatható legsúlyosabb bűntettek első számú vétkeseinek néven nevezése és elítélése. Ha kellő adat összegyűlik annak megállapítására, hogy valamely konkrét személy háborús bűntettel (például az 1949-es genfi, vagy az 1907-es hágai konvenció megsértésével, vagy etnikai tisztogatásban való részvétellel) gyanúsítható, úgy a törvényszék körözést ad ki ellene. A letartóztatás elvben valamennyi ENSZ-tagállam számára kötelező, a kiadatás azonban néha nehézségekbe ütközik. Még mindig szökésben van Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka. Jelenleg is folyamatban van Vojislav Seselj szerb radikális politikus és Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök pere. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása a törvényszék eddigi jelentősebb ítéleteiről:

1996. május 7. - A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék Hágában megkezdte az első háborús bűnper tárgyalását. A boszniai szerb Dusan Tadict a Prijedor környéki fogolytáborokban 1992-ben elkövetett kegyetlenkedéseiért 1997. július 14-én 20 évi börtönbüntetésre ítélték háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt. - 1999. november 11-én büntetését 25 év emelték, majd 2000. január 26-án húsz évre mérsékelték.

1996. november 29. - A Törvényszék első ítéletében 10 év börtönbüntetésre ítélte a boszniai horvát Drazen Erdemovicot 70 boszniai muzulmán meggyilkolása miatt és ő - egyetlenként - elismerte bűnösségét. - 1998. március 5-én a büntetést 5 évre mérsékelték.

1998. november 16. - A boszniai Celebici fogolytáborban 1992-ben elkövetett háborús bűnökért felelős horvát fogolytábor-parancsok Zdravko Mucicot 7, helyettesét, a muzulmán Zijnil Delacicot 20 és Esad Landzo őrt 15 év börtönre ítélték. - A fellebbviteli tanács 2001. október 9-én Mucic büntetését 9, Delicét 18 évre módosította, Landzóét változatlanul hagyta.

1999. december 14. - Az önmagát "boszniai szerb Adolfnak" nevező Goran Jelisicet negyven év börtönbüntetésre ítélték emberiség elleni bűnök és a háborús szabályok megsértése miatt, de felmentették a népirtás vádja alól.

2000. március 3. - A boszniai horvát Tihomir Blaskic tábornokot 45 évnyi börtönbüntetésre ítélték, mert vezetése alatt a közép-boszniai Lasva-völgy térségében állomásozó horvát erők 1992 és 1994 között módszeres támadásokat intéztek a muzulmán lakosság ellen, gyilkoltak, fosztogattak. - 2004. július 29-én büntetését kilenc évre csökkentették és a fő vádpontok alól felmentették.

2001. február 22. - Muszlim nők 1992-ben történt megerőszakolásában, illetve megkínzásában találták bűnösnek a boszniai szerb Dragolub Kunaracot, Radomir Kovacot és Zoran Vukovicot. A fővádlott Kunaracra 28, Kovacra és Vukovicra 20, illetve 12 éves szabadságvesztést szabtak ki. Ez volt az első eset, amikor szexuális bűncselekményért marasztalt el vádlottakat a hágai testület.

2001. február 26. - Adario Kordic és Mario Cerkez boszniai horvát vezetőket 25, illetve 15 év börtönre ítélték. A vádlottakat boszniai muzulmánok 1991-1994 közötti üldözésében, meggyilkolásában, illetve fogva tartásában találtak bűnösnek. Kordic, az egyoldalúan kikiáltott boszniai horvát állam alelnöke a legmagasabb rangú politikus, akit a törvényszék addig elítélt.

2001. július 31. - Tíz év börtönbüntetésre ítélték a boszniai szerb Stevan Todorovicot, Bosanski Samac boszniai város egykori rendőrfőnökét, aki beismerte, hogy 1992-93-ban mohamedánokat és horvátokat gyilkolt, kínzott, illetve becstelenített meg.

2001. augusztus 2. - Radislav Krstic volt szerb tábornokot 46 év szabadságvesztésre ítélték az 1995-ben Srebrenicában elkövetett tömegmészárlásokban játszott szerepéért. A bíróság működésének megkezdése óta először mondta ki, hogy a szerbek népirtást követtek el a boszniai háborúban. Ez volt a leghosszabb börtönbüntetés, amit az ENSZ által felállított ítélkező testület addig kiszabott.

2001. november 13. - A boszniai szerb Dusko Sikiricát, a keratermi internálótábor parancsnokát 15 évi börtönre ítélték. A táborban 1992-ben boszniai muszlimok és horvátok százait ütlegelték, éheztették, számos nőt megerőszakoltak, és több rabot agyonlőttek. Sikirica két egykori táborbeli beosztottjára, Damir Dosenra és Dragan Kolundzijára a törvényszék öt, illetve három évi börtönbüntetést szabott ki.

2002. február 12. - Megkezdődött a 2001 áprilisában letartóztatott Slobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb elnök pere, a Törvényszék háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel és népirtással vádolta a horvátországi és boszniai (1991-1995), valamint a koszovói etnikai tisztogatásban és háborúban (1998-1999) játszott szerepéért. 2006. március 11-én Scheveningeni börtönében szívinfarktusban meghalt.

2002. március 15. - Hét és fél évi börtönre ítélték Milorad Krnojelacot a boszniai háború idején a focai szerb börtön parancsnokaként elkövetett háborús és emberiség elleni bűnök miatt.

Kínzásért öt év börtönbüntetésre ítélték Milan Simic volt boszniai szerb politikust, aki az 1990-es évek elejének etnikai tisztogatása idején részt vett a boszniai szerb erők által elfoglalt Bosanski Samac boszniai város horvát és muzulmán lakosainak kínzásában és elüldözésében.

2002. november 29. - Húsz év szabadságvesztésre ítélték a boszniai szerb Mitar Vasiljevicet, aki 135 nőt, gyermeket és idős embert égetett el elevenen 1992-ben a bosznia-hercegovinai Visegradban.

2003. február 27. - Biljana Plavsicot, a boszniai szerbek volt elnökét a boszniai konfliktus idején elkövetett emberiség elleni bűntettek miatt 11 évi börtönbüntetésre ítélték. Ő volt az addigi legmagasabb szintű vezető, akit a törvényszék elítélt. Büntetését Svédországban töltötte le, majd 2009. október 27-én a svéd büntetés-végrehajtási szabályok alapján feltételesen szabadlábra helyezték.

2003. július 31. - Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Milomir Stakic volt prijedori boszniai szerb polgármestert, mert 1992-ben részt vett a helyi muzulmánok és horvát lakosság elűzésében. - 2006. március 22-én a bíróság negyven évre enyhítette a büntetést.

2003. október 17. - Blagoje Simic volt Bosanski Samac-i polgármestert 17 éves börtönbüntetésre ítélték, mert 1992-ben és 1993-ban nem szerb lakosokat űztek el az irányítása alatt álló város területéről és embertelenül bántak velük. - 2006. november 28-án büntetését 15 évre mérsékelték.
2003. december 2. - Momir Nikolic boszniai szerb katonatisztet 27 éves börtönre ítélték az 1995-ös srebrenicai vérengzésben játszott szerepéért. - 2006. március 8-án húsz évre enyhítették a büntetését.

2003. december 5. - 20 év börtönre ítélték Stanislav Galic volt boszniai szerb tábornokot, akit Szarajevó 1992 és 1994 közötti ostroma alatt a polgári lakossággal szemben szándékosan elkövetett kegyetlen cselekmények, továbbá háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt vontak felelősségre. - 2006. november 30-án a Törvényszék a büntetését életfogytiglanra súlyosbította.

2004. március 18. - Miodrag Jokic volt jugoszláv tengernagyot hét év börtönbüntetésre ítélte a hágai Nemzetközi Törvényszék Dubrovnik 1991-es ostroma alatt elkövetett hatrendbeli gyilkosság, polgári lakosság elleni támadás, valamint vallási és műemlék jellegű épületek szándékos lerombolása miatt.

2004. június 29. - Tizenhárom évi szabadságvesztésre ítélték Milan Babic egykori horvátországi szerb vezetőt az emberiesség ellen elkövetett bűneiért. - 2006. március 5-én Babic a cellájában öngyilkos lett.

2005. január 17. - A srebrenicai mészárlásokban való részvételért 18 évi börtönbüntetésre ítélték a boszniai szerb Vidoje Blagojevicet. A szintén boszniai szerb Dragan Jokic emberiség elleni és háborús bűnök miatt 9 évi börtönbüntetést kapott.
2005. január 31. - Pavle Strugar volt jugoszláv tábornokot nyolcévi börtönbüntetésre ítélték Dubrovnik 1991-es ostromának irányítása miatt.

2005. február 4. - Húsz évi börtönre ítélték a boszniai szerb Dragan Nikolicet, aki egy fogolytábor parancsnokaként civil muzulmán foglyokat bántalmazott és gyilkolt meg.

2005. december 7. - Miroslav Bralot, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) Joker néven ismert különleges egységének helyettes parancsnokát húsz évi börtönre ítélték boszniai muzulmánok meggyilkolásáért, kínzásért és nemi erőszakért.

2006. február 24. - Megkezdődött Vojislav Seselj szerb radikális politikus pere, amelyben azzal vádolják, hogy felelős az 1991-1994 között Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban elkövetett háborús bűnökért, gyilkosságokért, kínzásokért, erőszakos kitelepítésekért és vagyontárgyak (köztük egyházi javak) elpusztításáért.
2006. szeptember 27. - 27 év börtönbüntetést kapott Momcilo Krajisnik volt boszniai szerb parlamenti elnök. A bűncselekményeket a 200 ezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború idején követték el. - 2009. március 17-én a Törvényszék fellebbviteli tanácsa büntetését 20 évre csökkentette.

2007. február 26. - A Nemzetközi Bíróság felmentette a népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól Szerbiát mint államot a 200 ezer halálos áldozattal járó, 1992-95-ös boszniai háború ügyében, de megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban.

2007. június 12. - 35 év börtönbüntetésre ítélték Milan Marticot, a horvátországi szerbek, az egykori Krajinai Szerb Köztársaság elnökét, akit felelősség terhel horvátok, muzulmánok és más, nem szerb nemzetiségű polgári személyek meggyilkolásáért, kínzásáért, üldözéséért és deportálásáért 1991-1995 között.

2007. szeptember 27. - Húsz, illetve öt év börtönre ítélték Milan Mrksicet és Veselin Sljivancanint, az egykori jugoszláv hadsereg két magas rangú parancsnokát, Vukovár ostromakor, 1991-ben elkövetett bűnök miatt. -

2009. május 5-én a törvényszék fellebbviteli tanácsa jóváhagyta Mile Mrksic húszévi büntetését, Veselin Sljivancanin szabadságvesztését viszont ötről 17 évre emelte, majd 2010 végén tíz évre enyhítették.

2007. december 12. - 33 évi börtönre ítélték Dragomir Milosevic egykori boszniai szerb katonai vezetőt, Szarajevó véres ostromáért, emberiesség elleni bűntettek elkövetéséért és a hadi jog és szokások megsértéséért. - 2009. november 12-én büntetését 29 évre mérsékelték.

2009. október 26. - Hágában megkezdődött a népirtással vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök büntetőpere, akit az 1990-es években elkövetett háborús bűnökkel, köztük népirtással vádolnak.

2011. február 23. - Vlastimir Djordjevic volt szerb belügyminiszter-helyettest 27 év börtönre ítélték az 1999-ben Koszovóban elkövetett bűnökért, ahol részt vett a koszovói albán civil lakosság elleni erőszakhadjáratban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gordon Brown lehet az IMF vezetője

Csütörtöki brit sajtóértesülés szerint Gordon Brown előző brit miniszterelnök lehet a Nemzetközi… Tovább olvasom