Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

Ismét üres címlapok Szlovákiában

Újra üres címlapokkal jelentek meg a napilapok Szlovákiában a sajtótörvény elleni tiltakozásul. Első oldalukon csak egy gyászjelentésre emlékeztető keretes állásfoglalást közölnek. Töltse le az Új Szó címlapját!

A hat napilap - köztük a magyar nyelvű Új Szó - közli, hogy a szlovák médiatörvény a sajtó- és véleményszabadság ellen irányul. A közös társulásba is tömörülő kiadók jelzik: keresni fogják annak lehetőségeit, hogy a június elsejétől hatályos törvény mégse léphessen hatályba.

Az Új Szó címlapja

Terveik közt szerepel, hogy panaszukkal az államfőhöz és az alkotmánybírósághoz fordulnak. Az elnökhöz azért, hogy ne lássa el kézjegyével az új törvényt, az alkotmánybíróságtól pedig állásfoglalást kérnek az új rendelkezésekkel kapcsolatban. A sportnapilap - amely nem tagja a kezdeményező kiadói társulásnak - nem csatlakozott a tiltakozáshoz.

A hat újság egyébként március 27-én már hasonló módon jelent meg, akkori címlapjaikon egy keretes írásban sorolták fel a sajtótörvény hét főbűnét. Ezek közül az a leginkább sérelmezett rendelkezés, amely kimondja, hogy az érintett személyek és intézmények reagálhatnak minden olyan cikkre, amely szerintük hamis információt közöl róluk. Északi szomszédunknál a szakmai szervezetek a parlamenti ellenzékkel együtt több vonatkozásban is figyelmeztetettek, hogy a szerdán elfogadott sajtótörvény az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elvárásainak sem felel meg.

A sajtótörvényt szerdán csak a jelen lévő koalíciós képviselők szavazataival fogadta el a pozsonyi parlament. Mindhárom ellenzéki párt nemmel voksolt. Az ellenzék korábban egységesen azt állította, nem járul hozzá a Lisszaboni Szerződés ratifikálásához, ha a kormányzat nem változtat sajtótörvény-tervezetén. A koalíció médiatörvény-javaslata ment át, ám csütörtökön a kormánypártoknak az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja támogatásával mégis sikerült jóváhagyniuk az uniós reformszerződést.

Olvasóink írták

  • 1. bizony ám 2008. április 11. 10:22
    „És mindez a magyar költészet napján !
    -------------------------------------------------

    Április 11. - A költészet napja

    A költészet napja alkalmából emlékezzünk meg József Attiláról! József Attila hatodik gyermekként született 1905. április 11-én, ekkor azonban már csak két nénje élt. Apja elhagyta családját. A kisfiú Öcsödön nevelkedett egy parasztcsaládnál, de később visszatért Budapestre. Édesanyja meghalt, gyámja egyik nővérének, Jolánnak férje, Makai Ödön lett. Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. Kilencéves volt, mikor először öngyilkosságot kísérelt meg.

    Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével megjelent első verseskötete (Szépség koldusa) Szegeden. A ,,Nyugat" is közölte verseit. Otthagyta a gimnáziumot, de később Budapesten leérettségizett. A szegedi egyetem hallgatója lett, magyar-francia szakra iratkozott be, innen azonban eltanácsolta Horger Antal nyelvészprofesszor a ,,Tiszta szívvel" című verse miatt. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. Párizsban a Sorbonne egyetemre járt. 1927-ben hazatért Budapestre. Barátságot kötött Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Megismerkedett Kosztolányi Dezsővel.

    Szerelmes volt a jómódú polgárcsaládból származó Vágó Mártába, de a lány egyéves londoni tanulmányútra ment. Idegösszeomlással szanatóriumba került. 1930-tól Szántó Judit volt az élettársa, nagy szegénységben éltek. Később szakítottak. 1935-ben beleszeretett pszichoanalitikus kezelőjébe, Gyömrői Editbe. A ,,Nagyon fáj" szerelmes verseinek ez a kapcsolat az ihletője.

    A ,,Szép Szó" egyik szerkesztője lett. ,,Nagyon fáj" (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. A költő utolsó szerelme Kozmutza Flóra volt.

    Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; november 4-én nénjei vették magukhoz balatonszárszói panziójukba. 1937. december 3-án a szárszói állomáson egy tehervonat halálra gázolta. Máig vitatott, hogy a költő szándékos öngyilkosságot követett-e el, vagy véletlen balesetnek esett áldozatul.

    József Attila munkássága csak a költő halála után nyerte el méltó elismerését.

    József Attila életműve szerves része a magyar kultúrának, verseinek többsége semmit nem vesztett modernségéből, erejéből. A 20. század egyik legjelentősebb költőjének tekinthető, költészete nemcsak saját kora, hanem az egész század alapkérdéseit felölelte. Művészetében a kor lehetséges poétikai eljárásai keverednek. Költészete mindenkit képes megszólítani.

    Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 5 évvel József Attila előtt, 1900-ban.

    A magyar költészet napját negyven évvel ezelőtt, 1964-ben ünnepelték meg először.



    Forrás: meridian.apaczai.elte.hu”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az ENSZ-főtitkár sem megy a megnyitóra

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nem vesz részt az olimpiai játékok pekingi megnyitóján - közölte egy… Tovább olvasom