Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Így kell spórolni a válságban: az írek, a lettek, és az észtek megmutatták

A radikális takarékoskodás terén Európa-bajnoknak tekinthetők az írek, a lettek és az észtek.
A radikális takarékoskodás terén Európa-bajnoknak tekinthetők az írek, a lettek és az észtek: kormányzati intézkedéseikkel és a lakosság reakciójával példakép lehetnek Görögország számára. Lehet, hogy a görögök túl hosszú időn át szoktak hozzá a jóléthez, amelytől most kénytelenek búcsút venni? - tette föl a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung EU-tudósítója.

Az újságíró a strasbourgi EP-székház egyik bárjában beszélgetett Ivars Godmanis liberális lett EP-képviselővel, aki korábban - amikor még hazája kormányfője volt - kétszer hívta segítségül a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Először a 90-es évek elején, amikor 1000 százalékos infláció tombolt Lettországban. A második segélyhívásra 2008-ban került sor, röviddel a Lehman Brothers bankház csődje és a moszkvai tőzsde összeomlása után. Godmanis még az első "behívás" időszakából jól ismerte az IMF embereit, ami megkönnyítette a dolgát.

Godmanis táblázatokat, adatsorokat mutatott a német tudósítónak, a legtöbb szám előtt negatív előjel állt. A legrémesebb adat 2009-ből való: abban az évben elképzelhetetlen mértékben, 18 százalékkal zsugorodott Lettország GDP-je. Ettől a görögök még fényévekre vannak, náluk a legsúlyosabb visszaesést tavaly produkálta a gazdaság (4,5 százalékos GDP-csökkenéssel). Godmanis és utóda valóságos tarvágást hajtott végre: az utóbbi három év alatt a rigai kormány 16,2 százalékkal faragta le az állami kiadásokat; ez mintegy háromszorosa annak, amekkorát a görög kormány legutóbb tervbe vett. A köztisztviselőknek és az állami vállalatok alkalmazottainak a fizetését a felére csökkentették, az áfa mértékét 3 százalékkal fölemelték. "Kárpótlás" gyanánt 2 százalékkal mérsékelte a kormány a személyi jövedelemadót - és nem nyúlt a nyugdíjakhoz.

Vajon mi az oka, hogy a "páciens", azaz a lett társadalom lenyelte e keserű pirulákat anélkül, hogy rendszeresen megbénította volna a közéletet, mint az Görögországban történik? Godmanisnak van egy elmélete. Amikor hazája 2004-ben EU-tag lett, gyorsan emelkedett az életszínvonal. Az orvostól a rendőrig mindenkinek 20-30 százalékkal nőtt az éves jövedelme. Amikor aztán meg kellett húzni a nadrágszíjat, az fájt ugyan, de az emberek csupán azt veszítették el, amit a legutóbbi néhány évben nyertek. Azokban az országokban - tette hozzá Godmanis -, ahol a jólét lassan, évtizedeken át alakult ki, politikailag valószínűleg jóval nehezebb elfogadtatni a megszorításokat.

Írország az euróövezet egyetlen olyan bukdácsoló tagja, amely gyors kilábalásra számíthat. "Nálunk is vannak tüntetések - mondta a FAZ tudósítójának Gay Mitchell néppárti EP-képviselő -, ám az emberek tudatában vannak a helyzet komolyságának és a feladatnak." Utóbbit Mitchell így írja le: régen a politika azzal biztatta az embereket, hogy a parti folytatódik. Ma viszont azt mondja nekik, hogy a partin meg kell fizetnünk a részvétel árát. Ez persze nem csekély dühöt vált ki, amely elsősorban a bankok és a politikusok ellen irányul.

Hogy az írek ennek dacára nem bénítják meg az ország életét, annak oka Mitchell szerint abban rejlik, hogy nem felejtették el, mekkorát léptek előre egyetlen nemzedéknyi idő alatt. Mindezt pedig az európai integrációnak köszönhetik. Korábban a brit kormány szabta meg az ír valuta árfolyamát és a kamatokat - Írország csak az EU-belépéssel nyerte el tényleges szuverenitását. A lakosság már csak ezért is ragaszkodik az euróhoz - mondta a Fine Gael EP-képviselője.

Kevésbé rózsásan látja a helyzetet Marian Harkin ír képviselőnő, az EP liberális frakciójának tagja. Szerinte egy valutaunión kívüli Írország már fizetésképtelenné vált volna. A fogyasztás és a kereslet mindenütt csökken, a kormány kevesebbet költ oktatásra és szociális tételekre. "Az írek tudják, ha valaki gödörbe esett, akkor abba kell hagyni az ásást. Amúgy meg ott van Ausztrália: Írország népének mindig is a kivándorlás volt a végső menedéke" - mutatott rá Harkin.

Észtország, Ivari Padar szociáldemokrata EP-képviselő hazája nem tartozik az eurózóna válság sújtotta államai közé - épp ellenkezőleg. Az észt államadósság tavaly a GDP 6,6 százalékára rúgott; más államoknak a folyó költségvetési hiánya ekkora! Ebben meghatározó szerepe van Padarnak, aki pénzügyminiszter volt, amikor a Lehman-csőd nyomán a kis balti ország is a szakadék szélére sodródott. Azért, hogy megmagyarázta honfitársainak a szigorú konszolidáció szükségességét, 2008-ban a legjobb nyilvános szónoknak járó kitüntetést ítélte neki a sajtókamara.

Az elismerésben alighanem szerepe volt Padar hiteles személyiségének is. A honatya eredeti foglalkozása: mezőgazdasági gazdálkodó - ennek megfelelően megbízható és őszinte a fellépése. A többi csak szorgalom kérdése - állítja. "Az embereknek újra meg újra el kell magyarázni az alapkérdéseket. Ha azt kérdezik, miért adjunk pénzt a görögöknek, noha azok háromszor annyit keresnek, mint mi, akkor meg kell mondani nekik, hogy az Európai Unió a szolidaritás elvén alapul."

Egyszerű választ ad az észt EP-képviselő arra a kérdésre is, vajon az infláció szabadjára engedése jelentheti-e a kiutat az adósságválságból. "Egy kolbász, amely 20 százalékkal többe kerül, nem ízlik jobban, mint a kevesebbe kerülő."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Autóba rejtett pokolgép robbant a piacon: tíz ember meghalt

Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel csütörtökön egy iraki város piacán, tíz embert megölt,… Tovább olvasom