Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Horvátország lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat

Horvátországnak jó esélye van arra, hogy az Európai Unióval folytatott csatlaozási tárgyalásokat jövő év végig lezárja - jelentette be szerdán Brüsszelben Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős tagja.
Az EB szokásos, évi bővítési jelentésében körképet adott a Nyugat-Balkán és Törökország EU integrációs politikájáról. Mint elmondta, mostantól Zágráb térfelén a labda, rajta múlik, hogy megfogadva a brüsszeli bírálatokat, eleget tesz-e a jogfejezetek lezárása feltételeinek, amelyhez az EB fontos eszközt, úgynevezett útitervet is átadott.

Horvátország esetében a jelentés különösen negatív a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc megítélésében és Zágrábnak különös figyelmet kell fordítania hajóipara szerkezeti átalakítására. A jelentés szerint még nem teljes a korszerű államigazgatás kiépítése, bizonyos jogalapok hiányoznak, tisztázatlanok a közszolgák jövedelmi viszonyai. Gyenge az államapparátus működése, az EB további reformokat sürget. Továbbra is széleskörű a korrupció, és a bűnüldöző szervek fellépése elégtelen, nem beszélve arról, hogy hiányzik a politikai felelősségvállalás kultúrája. A jelentés kitér arra, hogy Horvátország jószomszédi kapcsolatokat ápol Olaszországgal és Magyarországgal, ugyanakkor Szlovéniával - bár vannak kedvező jelek is - aggodalomra adnak okot a határmenti problémák. A területrendezési kérdésekben annak ellenére sem történt előrehaladás, hogy felállt egy közös bizottság, amelynek azonban nem tisztázott a hatásköre. Az Európai Unió 2001-ben írta alá Zágrábbal a stabilizációs és társulási egyezményt, amely azonban csak 2005 februárjában lépett hatályba. 2004-ben hivatalosan is tagjelöltté nyilvánította és rá egy esztendővel, 2005 októberében megnyitotta a csatlakozási tárgyalásokat.

A 35 jogfejezetből eddig 21-et nyitottak meg, és jóllehet csak négyet zártak le, a brüsszeli tervet tarthatónak ítélik, hogy a fennmaradókat is kipipálják jövő év végére. Az viszont a tagállamokon múlik, hogy az EB javaslatát politikai szinten is megerősítik. Olli Rehn a bizottsági jelentést ismertetve megállapította, hogy jó esély van arra, hogy Szerbia jövőre elnyerje a hivatalos tagjelölti státust, ehhez azonban szükség van a hágai ENSZ törvényszék által körözött háborús bűnökkel vádoltak letartóztatására és kiadására, továbbá konstruktív politikát vár el Belgrádtól Koszovó ügyében. A jelentés üdvözli, hogy Montenegróban láthatóan politikai konszenzus az uniós integráció kérdéseiben, ami hozzájárulhat a jogállamiság megerősítéséhez és a hatékony államigazgatás megteremtéséhez. Albánia is eredményeket ért el a 2006-ban hatályba lépett stabilitási és társulási megállapodás megvalósításában, az országnak fontos próbája lesz a jövő évi parlamenti választás. Bosznia-Hercegovina esetében Brüsszel sajnálattal állapítja meg, hogy az utolsó hónapokban romlott a politikai helyzet, és sürgette Szarajevót, hogy élvezzenek elsőbbséget az EU integráció érdekében álló reformok.

Macedónia esetében vegyes képet fest Brüsszel: miközben előrelépés történt az igazságügyi apparátus megerősítésében, további intézkedéseket kell hoznia a szabad és tisztességes választások szavatolása érdekében. Az EB szerint a következetes reformokkal elérhető lehet, hogy Macedónia jövőre vízummentességet kapjon az EU-tól. Koszovó esetében a legnagyobb kihívás a gazdaság talpra állítása. Az EB jövő őszre átfogó tanulmányt ígér, amelyben pontos, részletes eszköztárat ad a gazdasági reformok végrehajtására és a kedvező befektetési légkör kialakítására, továbbá az uniós anyagi támogatás hatékony felhasználásárra. Az EB szintén 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, a folyamat azonban igen lassú, tekintettel az ország felkészültségének állapotára. Mostani jelentésében az EB mindenekelőtt politikai reformokat sürget, a jogállamiság megszilárdítását, az alkotmány módosítását, és a politikai pártok vezetésének reformját. Ugyancsak sürgeti a véleményszabadság alkotmányban biztosított jogának tiszteletben tartását. Brüsszel számít Ankarára a klímavédelem és Ciprus egyesítésének kérdésében is.

Olvasóink írták

  • 1. Hrvatski 2008. november 05. 23:45
    „Rendes emberek, megérdemlik.
    Jobban európaibbak, mint mi.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Többségbe kerültek a demokraták a szenátusban

A demokrata párt a keddi választásokat követően többségbe került a szenátusban, bár nem sikerült… Tovább olvasom