Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Holtponton a tárgyalások a klímacsúcson

A fejlett és fejlődő országok közötti mély érdekellentétek miatt úgy tűnik, elakadnak a tárgyalások a koppenhágai klímacsúcson. A patthelyzetet a remények szerint a környezetvédelmi miniszterek intenzív egyeztetése oldhatja fel.
"Számos területen jelentős haladást sikerült elérni, de ez még nem elegendő ... a tárgyalások egy kulcsfontosságú szakaszában vagyunk" - értékelte a helyzetet kedden Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi felelőse. Connie Hedegaard, a konferencia dán elnöke pedig hangsúlyozta: a sikerhez a zöldminiszterek rendkívül összpontosított munkájára van szükség a következő 48 órában.

A fejlett és a fejlődő országok között az ENSZ-főtitkár is próbál közvetíteni. Ban Ki Mun felszólította a tárgyalókat: hagyjanak fel a kölcsönös vádaskodással, és rendezzék problémáikat, mielőtt megérkezik a konferencia fináléjára hivatalos 115 állam- és kormányfő.

A legmagasabb szinten is megkezdődtek a klímaegyeztetések, egyelőre a távközlés segítségével.

Kedden délután Barack Obama amerikai elnök, Nicolas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár videokonferencián egyeztették álláspontjukat a klímacsúcs kapcsán, és szoros együttműködésben egyeztek meg. A közvetítés és az előrehozott magas szintű egyeztetések szükségessége is mutatja, hogy az ellentétek igen mélyek.

Kína és India vezetésével a fejlődő országok továbbra sem hajlandók jogilag kötő erejű vállalást tenni nemhogy üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére, de még a növekedési üteme mérséklésére sem. Vállalják ugyan, hogy lépéseket tesznek gazdaságuk karbon-intenzitásának - a GDP egységére jutó szén-dioxid-kibocsátásnak - csökkentésére, ám - a nemzetközi finanszírozású beruházásokat leszámítva - visszautasítják a projektek fölötti nemzetközi ellenőrzést, ebben ugyanis szuverenitásuk megsértését látják.

A kínai külügyminisztérium szóvivője, Csiang Jü (Jiang Yu) kedden kijelentette, hogy a tárgyalások lelassulását a fejlett országok okozzák azzal, hogy képtelenek előállni ambiciózus vállalásokkal a finanszírozás és a technológia-transzfer területén, ki akarnak bújni a Kiotói jegyzőkönyv kötöttségei alól - ezzel megsértve a Bali Útitervet -, mindemellett pedig túlzott követeléseket fogalmaznak meg a fejlődő országokkal szemben.

Dzsairam Rames indiai környezetvédelmi miniszter egy Reutersnek adott keddi interjúban úgy vélte, hogy a tárgyalások akár zátonyra is futhatnak a két fő kérdés: a kibocsátás-csökkentés és a finanszírozás megoldatlansága miatt.

"Még mindig nem látjuk világosan, hogyan alakulnak majd a tárgyalások a következő néhány nap folyamán" - fogalmazott Rames, aki gyakorlatilag kizárta egy átfogó, minden országot szabályozó nemzetközi klímaszerződés létrejöttét, rámutatva, hogy a klímatárgyalások fő tárgya a Kiotói jegyzőkönyv kiterjesztése 2012 utánra. Úgy fogalmazott: "Ha majd a Kiotói jegyzőkönyv második, 2012 utáni periódusára már minden fejlett ország - beleértve az Egyesült Államokat - letette az asztalra konkrét vállalását, akkor kezdhetünk el egyáltalán tárgyalni egy minden országra kiterjedő szerződésről".

A fejlett országok álláspontja ugyanakkor az, hogy a fejlődő országoknak az eddig vállaltnál határozottabban kell kivenni részüket a globális klímavédelmi erőfeszítésekből.

Todd Stern amerikai főtárgyaló kedden kijelentette, hogy Kína "jelentős" mértékű hozzájárulása nélkül elképzelhetetlen egy környezeti szempontból szilárd klímavédelmi paktum megszületése.

Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter ennél rugalmasabb volt, amikor úgy vélte, a gazdag országoknak el kell fogadniuk a fejlődők által elvárt "kétpályás" megoldást. A tárgyalások holtpontját tükrözte az a kedden megjelent újabb ENSZ megállapodás-tervezet is, amely a hasonló pénteki dokumentummal szemben nem tartalmazott konkrét számokat a kibocsátás-csökkentésre és a finanszírozási kérdésekre vonatkozóan.

Előremutató lehet ugyanakkor az a keddi japán lapértesülés, miszerint Hatojama Jukio miniszterelnök 10 milliárd dollárt fog felajánlani klímavédelmi gyorstámogatásként a fejlődő országok részére Koppenhágában.

A 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó összeg megközelíti az Európai Unió által pénteken felajánlott 10,5 milliárd dollárt.

Szintén a megállapodás irányába mutat Nicolas Sarkozy francia elnök keddi bejelentése, miszerint az Európai Uniónak és az afrikai államoknak sikerült megegyezésre jutniuk a kibocsátás-csökkentési célokról. Meles Zenawi etióp miniszterelnök, az Afrikai Unió tárgyalódelegációjának vezetője a Sarkozyvel való egyeztetés után úgy fogalmazott: "közel teljes az egyetértés" a két unió között.

A tárgyalások holtpontról való kibillentésének kulcsa tehát úgy tűnik, ebben a pillanatban a környezetvédelmi miniszterek kezében van. Közel ötven tárcavezető már vasárnap óta személyesen részt vesz a munkacsoportok programjain, a konferencia azonban hivatalosan csak kedden késő délután emelkedik miniszteri szintre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csehországban engdélyezik kis mennyiségű kábítószer birtoklását

Január 1-jétől nem büntetik Csehországban, ha valaki bizonyos kábítószereket kis mennyiségben saját… Tovább olvasom