Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Hárman kapták meg az orvosi Nobel-díjat

Az orvostudományi Nobel-díjat az idén Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak amerikai tudósoknak ítélték.

Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak amerikai tudósoknak ítélték oda hétfőn megosztva az idei orvosi Nobel-díjat Stockholmban.
A Karolinska Intézet indoklása szerint a három kutató egy alapvető biológiai problémára talált megoldást: felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák, és milyen folyamat védi őket a töredezéstől. Kutatásaik hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez, illetve lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez.
A legmagasabb orvostudományi elismerés 10 millió svéd koronával (1 millió euró) jár együtt.

 Carol GREIDER amerikai biológusról, aki a szintén amerikai Elizabeth Blackburnnel és Jack Szostakkal megosztva elnyerte az orvosi Nobel-díjat 2009. október 5-én.
Carol GREIDER amerikai biológus.


A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj eddigi magyar vagy magyar származású kitüntetettjei között volt Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, és 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában"; ő az egyetlen olyan magyar, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (Georg von Békésy) (1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
Az ausztrál születésű Blackburn a Kaliforniai Egyetem professzora, a brit származású Greider a Johns Hopkins Egyetemen kutat, a szintén brit születésű Szostak pedig a Harvard Egyetem kutatója. A díjazottak azt mutatták meg, hogy a reprodukciós folyamat során a DNS-molekula védelme a kromoszómák végén található telomerekben és az azokat karbantartó telomeráz enzimben rejlik.

A génjeinket hordozó DNS-molekula hosszú szálai kromoszómákba tekerednek össze, melyek végein találhatók mintegy zárókupakként a telomerek. Ezek a rövid, néhány bázisból álló, sokszorosan ismétlődő szakaszok adják a DNS stabilitását, mert a sejtosztódáskor bekövetkező másolódásnál védik a töredezéstől, sérüléstől.

Az életkor előrehaladtával a telomerek hossza rövidül, ettől a rövidüléstől azonban védi a telomeráz nevű enzim. Elizabeth Blackburn és Jack Szostak fedezte fel, hogy a telomer egyedi bázissorrendjének köszönhető, hogy nem sérül a kromoszóma. Carol Greider és Blackburn azonosította a telomeráz enzimet, amely előállítja, javítja a telomereket. Ezek a felfedezések magyarázták meg, hogyan védik a kromoszómák végeit a telomerek, és miként építi fel azokat a telomeráz enzim.

Jack SZOSTAK amerikai genetikus
Jack SZOSTAK amerikai genetikus.


Ha a telomerek rövidülnek, a sejt öregszik. Fordítva pedig: ha a telomerázaktivitás nagy, a telomerek hosszúsága fennmarad és a sejtöregedés kitolódik. Ez a helyzet a rákos sejtekben is, melyek örök életűnek tekinthetők. Néhány örökletes betegségben a telomeráz enzim termelődésébe hiba csúszik, ami a sejtek sérülését eredményezi. Blackburn, Greider és Szostak felfedezései új dimenziót nyitottak a sejtműködés és a betegségek mechanizmusának megértésében. A sejtosztódás alapvető mechanizmusának ismerete közelebb visz az öregedés és a rákos folyamatok megértéséhez, ezzel terápiás lehetőségek nyílhatnak meg, ezt ismeri el az idei orvosi Nobel-díj.

Elizabeth BLACKBURN amerikai biológus
Elizabeth BLACKBURN amerikai biológus.


 Az orvostudományi Nobel-díj kitüntetettjei az elmúlt tíz évben:
1999 - Az amerikai Günter Blobel, aki sejt- és molekuláris biológiát kutatva felfedezte, hogy a fehérjéknek olyan belső jelzéseik vannak, amelyek irányítják a szállításukat és elhelyezkedésüket a sejten belül.
2000 - A svéd Arvid Carlsson, az amerikai Paul Greengard és Eric Kandel a jeltovábbítás az idegrendszerben témájú kutatásaiért.
2001. - Az amerikai Leland H. Hartwell, a brit Timothy Hunt és Paul M. Nurse a sejtosztódással kapcsolatos úttörő felfedezéseiért.
2002 - A brit Sydney Brenner és John E. Sulston, valamint az amerikai H. Robert Horvitz a szervfejlődés génszabályozása és a programozott sejthalál kutatásában elért eredményeiért.
2003 - Az amerikai Paul C. Lauterbur és a brit Peter Mansfield, a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia fejlesztését célzó munkásságáért.
2004 - Az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck az emberi szaglószervekkel és a szaglórendszer szervezetével kapcsolatos kutatásaikért.
2005 - Az ausztrál Barry J. Marshall és J. Robin Warren a gyomorhurutot és fekélyt okozó baktérium felfedezéséért.
2006 - Az amerikai Andrew Z. Fire és Craig C. Mello, akik felfedezték a genetikai információáramlás ellenőrzésének mechanizmusát.
2007 - Az amerikai Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve a brit Martin Evans az őssejtkutatás terén elért eredményeiért.
2008 - A német Harald zur Hausen a méhnyak-rákot okozó vírusok (papillomavírus), valamint a francia Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier a HIV-vírus (az AIDS vírusa) 1983-as felfedezéséért.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendőri riadókészültség Jeruzsálem óvárosában

Zavargásoktól tartva riadókészültségbe helyezték a rendőrséget, és rendőrök ezreit vezényelték az… Tovább olvasom