Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

EU-választás: mi történt eddig?

2009. június 4. és 7. között 1979 óta hetedik alkalommal választják meg közvetlenül az Európai Parlament tagjait. Összeállítás az eddigi EP-választásokról

1979. június 7-10. - Az Európai Közösségek kilenc tagországában első alkalommal választották meg közvetlenül az Európai Parlament tagjait. A 410 képviselő öt évre kapta megbízatását, országonként az alábbi létszámban: Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia: 81-81, Hollandia 25, Belgium 24, Dánia 16, Írország 15, Luxemburg 6 képviselőt küldött. Mivel a képviselők az Európai Parlamentben nem állampolgárságuk, hanem politikai nézeteik szerint alkotnak frakciókat, a 410 mandátum megoszlása az EP július 17-i alakuló ülésén a következő volt: szocialisták 112, néppártiak (kereszténydemokraták) 108, európai demokraták (konzervatívok) 64, kommunisták 44, liberális és demokrata csoport 40, európai haladó demokraták 22, függetlenek 11, csoporton kívül állók 9.

1984. június 14-17. - A második közvetlen európai parlamenti választás nyomán a 434 képviselő az alábbi létszámban kapta országonként megbízatását: Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia: 81-81, Hollandia 25, Belgium és Görögország 24-24 (Görögország 1981-ben csatlakozott az EK-hoz), Dánia 16, Írország 15, Luxemburg 6. Az EP július 24-i alakuló ülésén a mandátumok megoszlása a következő volt: szocialisták 130, néppártiak (kereszténydemokraták) 110, európai demokraták (konzervatívok) 50, kommunisták 41, liberális és demokrata csoport 31, európai demokraták szövetsége 29, szivárvány csoport 20, európai emberjogi mozgalom 16, függetlenek 7 hely.

1989. június 15-18. - A harmadik közvetlen európai parlamenti választásra Portugália és Spanyolország 1986. évi csatlakozásával 518-ra emelkedett képviselők száma, mely országonként a következőképpen alakult: Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia: 81-81, Spanyolország 60, Hollandia 25, Belgium, Portugália és Görögország 24-24, Dánia 16, Írország 15, Luxemburg 6. A mandátumok frakciók közötti megoszlása az EP július 25-i alakuló ülésén a következő volt: szocialisták 180, Európai Néppárt (kereszténydemokraták) 121, liberális és demokrata pártok 49, európai demokraták (konzervatívok) 34, európai egyesült baloldal (kommunisták) 28, zöldek 30, európai demokraták szövetsége 20, szivárvány csoport 13, baloldali koalíció (szélsőbal) 14, európai jogok mozgalom (szélsőjobb) 17, függetlenek 12.

1994. június 9-12. - A negyedik közvetlen választás alkalmával a német újraegyesítés nyomán már 567 képviselőt választottak az EP-be, amely országonként a következőképpen oszlott meg: Belgium 25, Franciaország 87, Görögország 25, Dánia 16, Németország 99, Írország 15, Olaszország 87, Luxemburg 6, Spanyolország 64, Hollandia 31, Nagy-Britannia 87, Portugália 25. A választások a jobboldal erősödését hozták, a mandátumok megoszlása a frakciók között a következő volt az EP július 19-i alakuló ülésén: Európai Szocialisták Pártja 198, Európai Néppárt 157, európai liberális, demokrata és reformer csoport 43, európai egyesült baloldal 28, Forza Europa 27, európai demokraták szövetsége 26, zöldek 23, radikálisok 19, Nemzetek Európája 19, függetlenek 27.

1999. június 10-13. - Ötödik alkalommal választották meg közvetlenül a képviselőit az Unió tagállamaiban. Mivel 1995-ben a szervezetbe belépett Ausztria, Finnország és Svédország, az EP-képviselők száma 626-ra nőtt, s ezzel módosult az egyes tagországok képviselőinek száma: Németország 99, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia 87-87, Spanyolország 64, Hollandia 31, Belgium, Görögország, Portugália 25-25, Svédország 22, Ausztria 21, Dánia és Finnország 16-16, Írország 15, Luxemburg 6. A szavazások a konzervatív és a kereszténydemokrata erők megerősödését hozták a szocialista és szociáldemokrata pártokkal szemben. (1979 óta folyamatosan a szocialista volt a legnagyobb frakció.)
A július 20-i alakuló plenáris ülésen a képviselői helyek megoszlása a parlamenti pártcsoportok szerint a következő volt: Európai Néppárt és Európai Demokraták (EPP/ED) 233, Európai Szocialista Párt (PES) 180, európai liberális, demokrata és reformer csoport (ELDR) 50, Zöldek és Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA; V/ALE) 48, Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal (EUL/NGL) 42, Unió a Nemzetek Európájáért (UEN) (euroszkeptikusok) 31, Demokráciák és Különbségek Európája (EDD) (alternatívok) 16, függetlenek technikai csoportja (TGI) 18, függetlenek 8 fő.

Olvasóink írták

  • 1. lolita 2009. június 04. 22:43
    „Csökkenteni kellene a letszamot mert sokan vannak de ezeknel nincsen krizis elnek mint Marci hevesen a luxus palotaban!Kaszaljak a milliokat orszagoktol ami nem keves,meg adjak az utasitasokat hogyan etessük az allatokat,mit hogyan termeljünk stb.Meg is lehet nezni a bio dolgokat repa ,gyümölcs ,zöldseg semmi sem olyan izü mint valamikor volt!Szeretem a soskiflit de mar ebböl is bio lett a Billaba,es ize is mas!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

EU-választás: a frakciókról

Az idei választásokon az Európai Parlament 736 képviselőjét választják meg az Európai Unió 27… Tovább olvasom