Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát: égnek a házak, sok a sebesült

Az észak-koreai tüzérség ágyúzott kedden egy dél-koreai szigetet. Több tucat lövedék csapódott be. Lángra kapott 60-70 épület. Dél-Korea viszonozta a támadást. Oroszország közbelép.


13:04

Oroszország a Koreai-félszigeten zajló ütésváltás azonnali beszüntetésére szólította fel kedden az incidens résztvevőit.

A Minszkben tartózkodó Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy "elítélendő az, ami történt. Hatalmas felelősséget vett magára az, aki a dél-koreai szigetet lőtte. Azonnal meg kell tenni mindent az ütésváltás beszüntetése érdekében".

"Oroszország több ízben figyelmeztetett arra, hogy a térségben fokozódik a feszültség, és felszólítottuk az érintetteket, hogy ne tegyenek olyat, ami erőszakos lépések ürügyéül szolgálhat" - emlékeztetett Lavrov.

"Határozottan felszólítunk a nyugalom azonnali helyreállítására és annak elkerülésére, hogy a jelenlegihez hasonló események történjenek a jövőben" - fogalmazott az orosz külügyminiszter.

A Jonpjong-szigetről gomolygó füstöt nézik dél-koreaiak 2010. november 23-án, miután az észak-koreai tüzérség ágyúval lőtte a két Korea vitatott tengeri határának közelében húzódó szigetet. Az ágyúzás

A Jonpjong-szigetről gomolygó füstöt nézik dél-koreaiak 2010. november 23-án, miután az észak-koreai tüzérség ágyúval lőtte a két Korea vitatott tengeri határának közelében húzódó szigetet. Az ágyúzás következtében két dél-koreai katona életét vesztette, tizenöt katona és három polgári személy megsebesült és számos épület kigyulladt a szigeten. A dél-koreai tüzérség viszonozta az ágyútüzet. Évek óta ez volt a legsúlyosabb fegyveres konfliktus a két Korea között. (MTI/AP/Yonhap)



11:22

Magyarország elítéli a Dél-Koreával szemben elkövetett észak-koreai agressziót - közölte kedden a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Együttérzésünket fejezzük ki Dél-Korea iránt, és támogatásunkról biztosítjuk a viszály rendezését célzó diplomáciai erőfeszítéseit - mondta Németh Zsolt az MTI-nek az Országgyűlésben, a külügyi bizottság ülésének szünetében.

Az államtitkár a bizottság ülésén - ahol a kormány prioritásként kezelt Ázsia-politikájának elemeiről számolt be, és Észak-Koreát a térség egyik jelentős feszültséggócának nevezte - egy képviselői kérdésre válaszolva kifejtette: egyelőre nem lehet megítélni, milyen súlyosságú konfliktus bontakozott ki Észak- és Dél-Korea között.

"Kinyilvánítjuk támogatásunkat mind az áldozatoknak, mind pedig a dél-koreai államnak, amely ebben a küzdelemben áldozatként érintett" - fogalmazott Németh Zsolt, utalva arra, hogy Észak-Korea aznap tűz alá vett egy dél-koreai szigetet, ahonnan a polgári lakosságot kitelepítették.

Az észak-koreai tüzérség az 1200-1300 lakosú dél-koreai Jongpjon-szigetet ágyúzta. Két dél-koreai katona meghalt, többen megsebesültek a támadásban. Észak-Korea nem ismeri el az 1950-53-as koreai háborút lezáró tűzszünetben kijelölt határvonalat.

11:17

Észak-Korea több tucatnyi ágyúlövést adott le kedden egy dél-koreai szigetre, számos épület lángba borult, a tüzet Dél-Korea viszonozta - derült ki szöuli katonai és sajtó jelentésekből. Legkevesebb két dél-koreai katona életét vesztette.

A két Korea közötti vitatott tengeri határ mentén fekvő, Dél-Korea nyugati partvidékén fekvő Jonpjong-szigetén szemtanúk elmondták, hogy az ágyúzás alatt a lakosokat kimenekítették. A tüzérségi támadás körülbelül egy órán át tartott, majd hirtelen megszakadt.

A két Korea között évek óta ez volt a legsúlyosabb fegyveres konfliktus. A dél-koreai hadsereg közölte, hogy legkevesebb két katonája meghalt, további tizenöt megsebesült. Az ágyúzásnak három civil sebesültje is van. Legalább száz lövedék érte a szigetet, amely 3 kilométerre délre található a tengeri határtól és 120 kilométerre nyugatra a dél-koreai fővárostól, Szöultól.

A YTN helyi tévéállomás szemtanúkat idézett, akik szerint 60-70 ház kigyulladt, a tévéfelvételeken látható volt a sűrű füst, amely a sziget felől érkezett. A tüzet egyelőre nem tudják megfékezni. A tévé szerint az észak-koreai lövedékek közül sok a szigeten lévő laktanyába csapódott be. Egy szemtanú az adásban elmondta, hogy házak égnek, és a hegyek növényzete is lángra kapott. Az embereket kimenekítették. A mindent ellepő füstben semmit sem látni, az emberek halálra rémültek.

A történtek miatt a dél-koreai vezetés válságtanácskozásra gyűlt össze kedden egy föld alatti bunkerban, a szöuli elnöki palotában - közölte egy hivatalos személy. A megbeszélésen az államfő mellett jelen volt a külügy-, a védelmi- és az országegyesítési miniszter is, valamint a titkosszolgálat vezetője.

Ri Mjong Bak dél-koreai elnök közölte: országa megpróbálja elkerülni, hogy az incidensből nagyobb fegyveres konfliktus legyen - jelentette a Yonhap, de a hírügynökség hozzátette, hogy ha Észak folytatja az agressziót, akkor Szöul erőteljesebb választ ad, mint amely az első tüzérségi lövésekre adott volt.

Szöul szerint Észak-Korea szándékosan és előre megfontoltan megsértette a két Korea között 1953-ban kötött tűzszüneti megállapodást. A dél-koreai védelmi minisztérium kedden kiadott közleményében azt írta, hogy a történtek egyértelműen az 1953-as fegyverszüneti megállapodás szándékos és tervezett megsértését jelenti.

Az ágyúzás olyan időpontban történt, amikor a térségben tartózkodik egy amerikai különmegbízott, miután fény derült új észak-koreai urándúsító létére.

Lee Dong-Bok, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető munkatársa szerint a támadás összefüggésben lehet azzal, hogy kiderült a jongbjoni nukleáris központban létesített ultramodern urándúsító ténye. "Nyilvánvaló, hogy (Észak-Korea) nagyon határozott kísérletet tesz az Egyesült Államok és Dél-Korea megdöbbentésére, hogy engedményeket tegyenek."

Az incidens hatására négy százalékkal esett a dél-koreai fizetőeszköz, a von értéke. A dél-koreai pénzügyi hatóságok bejelentették, hogy szerda reggel rendkívüli tanácskozást tartanak arról: a támadásnak milyen hatása van a pénzpiacokra és a gazdaságra.

A szöuli külügyminisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselője közölte: fontolóra veszik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszik a támadás ügyét.

9:45

Egyelőre nem tudják megfékezni a tüzet, amelyet a keddi észak-koreai tüzérségi támadás okozott a dél-koreai szigeten - közölte egy szemtanú az YTN televízióval.

 
Összeállítás a két Korea közötti főbb feszültségekről és összecsapásokról.

1968. január 21. - Egy észak-koreai kommandó megpróbálta megölni Pak Csong Hi dél-koreai elnököt Szöulban. 31 észak-koreai szabotőr jutott el a szöuli elnöki palotáig és vívott - összesen 62 halottal járó - tűzharcot a dél-koreai fegyveresekkel.

1983. október 9. - Négy dél-koreai miniszter meghalt mianmari hivatalos látogatásuk során, amikor pokolgép robbant mellettük. A merényletet Észak-Koreának tulajdonították.

1987. november 29. - A dél-koreai légitársaság egy Boeing gépe elleni támadásban 115-en vesztették életüket. A merénylet elkövetésével Észak-Koreát gyanúsították.

1994. július 26. - A Koreai-félszigetet kettéosztó fegyverszüneti vonal mentén kitört lövöldözésben egy észak-koreai katona életét vesztette.

1996. szeptember 18. - Észak-Korea feltehetően katonákat próbált bejuttatni délre egy tengeralattjárón. A csoport tagjai közül a dél-koreai biztonsági erők 13-at megöltek, 11-et holtan találtak, egyet élve fogtak el.

1997. szeptember 9. - A két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetben dél-koreai katonák lelőttek egy észak-koreai katonát.

1998. december 18. - A dél-koreai haditengerészet tűzharcban elsüllyesztett egy kémfeladatot végrehajtó északi hajót. Több katonai egyenruhás észak-koreai holttestét egy hét múlva találták meg Japán parti vizein.

1999. június 15. - A két országnak a vitatott sárga-tengeri határvonal miatti első összecsapásában észak-koreai hadihajók hatoltak be a déli felségvizekre, és tüzet nyitottak az egyik dél-koreai naszádra. A tűzpárbajban az egyik észak-koreai torpedónaszád húszfős legénységével elsüllyedt, egy másik észak-koreai járőrhajón tűz keletkezett és mozgásképtelenné vált, összesen öt északi torpedónaszád megrongálódott. A másik oldalon néhány dél-koreai hajó megrongálódott, a tűzharcban hét dél-koreai tengerész szenvedett könnyebb sérüléseket.

2002. június 29. - Egy dél-koreai hajó elsüllyedt, hat tengerész és 13 észak-koreai meghalt egy újabb tengeri összecsapásban.

2009. november 10. - Tűzharc robbant ki egy dél-koreai és egy északi hajó között a vitatott határsávban. Az észak-koreai hajó megrongálódott.

2010. január 27. - Az észak-koreai tüzérség tüzet nyitott a sárga-tengeri hajózástilalmi övezetre, amelyet Phenjan egy nappal korában jelölt ki vitatott határán Dél-Koreával.

2010. március 26. - A két Korea közti tengeri határon robbanás következtében kettétört, majd elsüllyedt a Cshonan nevű dél-koreai korvett, amelynek 46 tengerésze meghalt. Május 20-án egy nemzetközi vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Cshonan elsüllyedését egy észak-koreai tengeralattjáróról kilőtt torpedó okozta.

2010. november 23. - Észak-Korea tüzérségi támadást indított a dél-koreai Jongpjon-sziget ellen, közel a két Korea által vitatott tengeri határvonalhoz. Dél-Korea válaszolt a támadásra, hadseregét készültségbe helyezte, vadászgépeket küldött a Sárga-tenger térségébe. Az incidens akkor történt, amikor Dél-Korea - november 22-től - nagyszabású hadgyakorlatot kezdett mintegy 70 ezer katona részvételével.

A tévé szerint az észak-koreai lövedékek közül sok a szigeten lévő laktanyába csapódott be. Egy katona meghalt, további három súlyosan, tíz könnyebben megsebesült. Más forrás szerint a sebesültek között négy polgári személy is van. Egy helyi közigazgatási illetékes szerint legalább 50 lövedék érte a szigetet.

A dél-koreai pénzügyi hatóságok bejelentették, hogy szerda reggel rendkívüli tanácskozást tartanak arról: a támadásnak milyen hatása van a pénzpiacokra és a gazdaságra.

A külügyminisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselője közölte: fontolóra veszik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszik a támadás ügyét.

9:08

Moszkva szerint nem szabad hagyni, hogy fokozódjon a feszültség a Koreai-félszigeten azt követően, hogy szöuli jelentések szerint Észak-Koreából lövéseket adtak le egy dél-koreai szigetre - mondta az Interfax hírügynökség kérdésére egy orosz külügyminisztériumi forrás.

Az illető hangsúlyozta azonban, hogy a Sárga-tengeren lezajlott incidensről egyelőre csak dél-koreai forrásból érkezett hír, és úgy vélte, meg kell várni Észak-Korea hivatalos reagálását.

Dél-koreai források szerint az észak-koreai tüzérség ágyúzta kedden az 1200-1300 lakosú Jongpjon-szigetet. Egy dél-koreai katona meghalt, további 13 megsebesült a támadásban. Több tucatnyi épület kigyulladt. Szöuli közlés szerint a dél-koreai hadsereg viszonozta tüzet, és harci gépeket riasztott.

8:55

Aggodalmának adott hangot kedden a kínai külügyi szóvivő a két Korea közti legfrissebb fegyveres konfliktus miatt, és felszólította az "érintett feleket" hogy tegyenek meg mindent a béke és biztonság érdekében.

Kínába is eljutottak a dél-koreai sziget elleni "állítólagos támadásról" szóló jelentések, Peking aggódik és szükségesnek tartja a valóságos helyzet pontos megismerését - húzta alá Hong Lej (Hong Lei) külügyi szóvivő a külügyminisztérium szokásos keddi tájékoztatóján.

8:39

Az észak-koreai tüzérség abbahagyta a dél-koreai sziget ágyúzását - közölte kedden egy szemtanú az YTN televízióval.

A szigeten 14 dél-koreai katona sebesült meg a támadásban, közülük négy súlyosan - jelentette az YTN televízió.

A sziget lakói halászhajókon kezdtek el menekülni a Jongpjon-szigetről - közölte szintén egy szemtanú, pontosítva a lakosok meneküléséről szóló korábbi információt.

A Yonhap hírügynökség szerint a dél-koreai hadsereg forró dróton üzenetet küldött Észak-Korának, és ebben követelte az ágyúzás abbahagyását.

A dél-korai kikötői és hajózási hatóságok közölték, hogy a hajózást, kikötői forgalmat sehol nem zavarta meg a támadás.

Egy dél-koreai elemző szerint az észak-koreai agresszió mögött az állhat, hogy nemrég kiderült: Phenjan urándúsító programba kezdett.

8:09

A dél-koreai vezetés vésztanácskozásra gyűlt össze kedden egy föld alatti bunkerban, a szöuli elnöki palotában az észak-koreai tüzérségi támadás miatt - közölte egy hivatalos személy.

A dél-koreai légierő eközben F-16-os harci gépeket vezényelt a levegőbe.

Az ágyúzott dél-koreai Jonpjong-szigeten 1200-1300 ember lakik. Egy szemtanú szerint a lakosokat kimenekítik. Az észak-koreai ágyúzás még tartott, amikor az illető beszélt.

Ri Mjong Bak dél-koreai elnök közölte: országa megpróbálja elkerülni, hogy az incidensből nagyobb fegyveres konfliktus legyen - jelentette a Yonhap, de a hírügynökség hozzátette, hogy ha Észak folytatja az agressziót, akkor Szöul erőteljesebb választ ad, mint amely az első tüzérségi lövésekre adott volt.

7:34

Az észak-koreai tüzérség ágyúzott kedden egy dél-koreai szigetet - jelentette a dél-koreai média a hadseregre hivatkozva.

Több tucat lövedék csapódott be a Jonpjong-szigeten, nem messze a közös tengeri határtól, és ott lángra kapott 60-70 épület. Dél-Korea viszonozta a támadást - közölte a hadsereg.

Olvasóink írták

33 hozzászólás
12
  • 33. CsabaKiraly 2010. november 29. 12:24
    „A del-koreai miniszterelnok azt mondta, hogy "ugy kezdodott, hogy Eszakiak vissza-lotek". :-)”
  • 32. CsabaKiraly 2010. november 29. 12:22
    „Magyarorszag eliteli ....... :-) Szinte latom az eszaki diktatort amint hajat tepi a hirre.
    Go Go Magyarorszag :-))”
  • 31. 1olvasó 2010. november 27. 16:22
    „20. Ovinkor. Ez nem propagandaszöveg. Abban van igazságod, hogy az utóbbi 1-2 évben átléphették a határt turisták, idegenek. Én éltem kinn pár évet ( délen), egy picit másképp látom a két ország viszonyát. Volt részem sok mindenben. Akkoriban észak küldött egy kém tengeralattjárót, amin nagyvalószínűséggel halálraítéltek voltak ( nekik úgy is mindegy gondolták ). Csakhogy a déli part közelében egy taxisofőr meglátta a hajót, azonnal jelentette ( óriási pénzösszeget és életjáradékot kapott ezért!!! ) és elfogták őket. Déliek nem zárták börtönbe a kémeket, nem bántották, hanem befogadták, persze információkért cserébe. Nagyon boldog volt mindegyik kém, és nem hittek a szemüknek, milyen gazdagságban élnek a déliek. Csak érdekesség képpen írtam ezt le.”
  • 30. janika 2010. november 24. 07:19
    „Silla királyság idején is háborúskodott a Koreai félsziget lakossága. Mi ebben a hír?”
  • 29. agi125r 2010. november 23. 21:59
    „http://www.fn.hu//kulfold/20101123/kiderult_eszak_koreai_tamadas/”
  • 28. nane 2010. november 23. 20:19
    „Ha én lövök a másikra, akkor nem megtámadom?Valaki elmagyarázhatná.”
  • 27. soci70 2010. november 23. 19:42
    „A nagyhatalmak is félnek É.Koreától, mer van atomuk.........és használnák is. Talán a Kubai blokád ott most vannak csak igazán nehéz helyzetben a nagyhatalmak. És mi is nehéz helyzetben vagyunk emberek, mert ezek agyamentek.....képesek lenének használni az atombombát,mindegy-mindegy alapon és ez nehezíti a probléma megoldását. Kína pedig támogatja ill. megvédené É.Koreát ha lerohanná USA, NATO csapatai természetesen el lehet gondolkodni,hogy milyen áron lehetne megnyerni ezt a háborút....Én sem szeretnék félelemben élni ,ahol
    talán az utolsó diktátor él, és fenyegetőzik...Ez a helyzet egy időzített bomba.... nem lehet demokratikusan megoldani.....

    üdv”
  • 26. Lone_wolf.. 2010. november 23. 19:23
    „Ha háború lesz nekik annyi . Ezzel ők is tisztában vannak.De a gazdaságot megrázná annyi szent.”
  • 25. mir 2010. november 23. 19:22
    „Tényleg baromi nagy a jólét arra:

    GDP - per capita (PPP):
    Field info displayed for all countries in alpha order.
    $1,900 (2009 est.)
    country comparison to the world: 193
    $1,800 (2008 est.)
    $1,800 (2007 est.)
    note: data are in 2009 US dollars”
  • 24. mir 2010. november 23. 19:20
    „"Egyébként több ezer nyugati él a KNDK-ban, a vámszabad-területeken modern árukat állítanak elő, modernizálták az egyetemeket, a fővárosban elképesztő rend és tisztaság uralkodik, a KNDK pedig kezd kitörni a szegénységből, az életszínvonal nagyot nőtt az utóbbi tíz évben. "

    Ez most mire érv? A koreai lakosok nem utazhatnak saját országukon belül csak belső útlevéllel, saját autójuk sem lehet igaz pénzük sem lenne rá központosított elosztás van miközben drágalátos vezetőjük a világ legnagyobb Henessy konyak felvásárlója volt.”
  • 23. mir 2010. november 23. 19:15
    „Akik itt déli provokációról írnak azok mélyedjenek bele észak-korea történelmébe és politikai dolgaikba. Egyedül Kína miatt nem rugják valagba őket ezt eddig is lehetett tudni azért is nagy a pofájuk.”
  • 22. Lone_wolf.. 2010. november 23. 19:10
    „Túrabakancs!A zsidók már a spájzban vannak mi ?hahaha...

    Ovinkor! Valami hihetőbbet hozzál össze ,mert ez nagyon gyenge.”
  • 21. Csetneky 2010. november 23. 18:58
    „Ejnye szánalmas elvtárs, ez a böszmeség azért már túlmegy minden határon! A 80-as évekig a Kndk volt a sikeresebb? Ki rendezett olimpiát 1988-ban? A komenisták? Azután meg ki rendezett labdarúgó világbajnokságot 2002-ben? Az elvtársaid országában meg éhenhalnak az emberek, meg leveleket esznek, de atombomba az van. Ennyit tudtok!”
  • 20. Ovinkor 2010. november 23. 18:34
    „1olvasó 2010.11.23. 16:52
    Amit leírsz az propagandaszöveg, én pedig - bármiféle kiállás nélkül bárki mellett - leírtam, hogy itt egy ideológiai hadviselésről van szó. Az Általad leírtak többsége egyébként világosan cáfolható a dél-koreai ellenzék, az Észak-Koreában megforduló turistacsoportok, ill. a KNDK-ellenes propaganda későbbi beismerései alapján.

    Ajánlom figyelmedbe Stephen Gowans blogját (Wordpress), ahol nagyon sok alternatív hírforrás érhető el.

    Egyébként DÉL-KOREÁBAN valóban többéves börtönbüntetésre számíthat, aki védi a KNDK politikáját, vagy kapcsolatot tart hivatalos észak-koreai szervezetekkel. Északon valóban súlyos gondot jelent, hogy az ország nagy része nem megművelhető, az élelmiszerimportot fedező bankszámlákat pedig amerikai nyomásra folyamatosan befagyasztják. Egyébként több ezer nyugati él a KNDK-ban, a vámszabad-területeken modern árukat állítanak elő, modernizálták az egyetemeket, a fővárosban elképesztő rend és tisztaság uralkodik, a KNDK pedig kezd kitörni a szegénységből, az életszínvonal nagyot nőtt az utóbbi tíz évben. Az már egy másik probléma, hogy a KNDK áruit csak kínai jelzéssel lehet eladni, nemrég egy svéd ruházati céget majdnem teljesen tönkretettek, mert észak-koreai termékeket árult. Dél fejlettebb, valóban (kb. a ´80-as évekig a KNDK volt sikeresebb), de vajon mire utalhatnak a rendszeres, munkásfelkelésre hajazó sztrájkok, a dél-koreai gazdaság megtorpanása, a súlyos, de az észak-koreai mumus fenyegető veszélye miatt elmismásolt problémák? Az egész propaganda-hadjárat vajon nem a dél-koreai héják érdekeivel magyarázható?”
  • 19. 1olvasó 2010. november 23. 16:52
    „Dél-Korea soha nem provokálta északot!!! Sőt! Dél egyesülést, jólétet ajánlott fel. De ez az állat visszautasította. Az észak-koreaik éheznek, a gyerekek éhenhalnak. Azt gondolta mindenki, hogy Kim Ir Szen-nél nincs borzalmasabb vezető, de a fia személyében sajnos egy sokkal brutálisabb elnököt kaptak szerencsetlének. Kiváncsi leszek, a fia kormányzása alatt mi fog történni. Az északiak nem találkozhatnak rokonaikkal, nem levelezhetnek, nem beszélhetnek még telefonon sem. Ez azért van többek között, mert Kim fél, hogy kiderül milyen élet is van délen. Ugyanis bebeszélik nekik, hogy délen isszegénység van. Ehhez képes félelmetes fényűzés és pompa. Egész nap isteníteni kell Kimet, főleg munka kezdetekor és végén, iskolákban, intézményekben. Tudnék még mesélni :) Az viszont biztos, hogy észak állandó fenyegeti ijesztegeti délt, állandóak a légiriadók ( borzalmas azt hallani), ilyenkor le kell menekülni a földi alá. Mindenhol van földalatti "bunker", tele üzletekkel.”
  • 18. p.pablowsky 2010. november 23. 16:08
    „17. hozzászólás Ovinkor 2010.11.23. 14:38
    Téged elég jól behálózott az észak-koreai propaganda.

    Mert csak déli propaganda szerint létezik: az északi részen lévő személyi kultusz (pl. első Kim-et istenként kell imádniuk), a totális elnyomás, a sok ezer ember életét követelő éhínség, a mérhetetlen szegénység, a rendszerrel egyet nem értők jobb esetben munka vagy átnevelő táborba juttatása (másik eshetőség, hogy el sem jut odáig).

    A valóság pedig, hogy É-Korea egy tejjel-mézzel folyó Kánaán, ahol mindenki boldog és szabad, mindenkinek megvan mindene és ezt a Kánaánt akarják megszerezni maguknak a gonosz imperialisták. XD”
  • 17. Ovinkor 2010. november 23. 14:38
    „Hazudnak nektek, ti meg beveszitek.

    Eddig még minden hasonló hírről kiderült egy idő után, hogy hazugság volt.

    Valószínűleg itt is déli provokációról van szó. Az utóbbi néhány évben óriási propaganda-hadjárat folyik Észak-Korea lejáratására. Előkészítik az amerikai támadást.”
  • 16. háté 2010. november 23. 14:03
    „Egy elborult elme parancsa,--teljesült.

    A szegénység és a mérhetetlen katonai eszköz ide vezet.
    Megint rálehel venni-ösztönözni az elnyomott lakosságot a hadi dolgok gyártására.”
  • 15. Túrabakancs 2010. november 23. 13:57
    „eleison2222! /13/
    Köszi a helyesbítést, valóban rövid o-val írják!
    Nekem is bökte a szememet valami az írásomban,
    de nem igazán mélyedtem el mi is lehet az, most
    már nyugodtan dőlök le este. :)”
  • 14. Mankapunka 2010. november 23. 13:25
    „Ugye,a kommunista vezetésű ország???? Ezt akarná pár ember is itthon.”
33 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarország elítéli a felelőtlen észak-koreai akciót

A magyar külügyminisztérium határozottan elítéli Észak-Korea támadását és a fegyverszüneti megállapodás durva megsértését. Tovább olvasom