Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Ellenzéki aktivistákat vettek őrizetbe Iránban

Iránban őrizetbe vettek szerdán több ellenzéki aktivistát, akiket azzal vádol a rendőrség, hogy meg akarták zavarni az 1979-es iszlám forradalom 31. évfordulóján, február 11-én tartandó gyűléseket.

Az intézkedésről a Farsz hírügynökségnek beszámoló Eszmail Ahmadi Moghaddam rendőrfőnök arról nem nyilatkozott, hogy hol és hány személyt vettek őrizetbe. Szavai szerint a hatóságok figyelemmel követik "a zendülő mozgalom tevékenységét, s több személyt, akik meg akarták zavarni a február 11-i nagygyűléseket, őrizetbe vettek".

Csütörtökön Irán-szerte nagygyűléseken fognak megemlékezni a sah uralmát megdöntő forradalomról. A központi hivatalos ünnepséget a teheráni Azadi téren tartják majd, ahol a tervek szerint beszédet mond Mahmud Ahmandinezsád elnök.

A külföldi újságírókkal szerdán közölték, hogy kizárólag a hivatalos ünnepségről számolhatnak be, azokról az eseményekről pedig nem, amelyeken esetleg az ellenzék is hallatni próbálja a hangját. Először fordul elő, hogy a külföldi média nem tudósíthat szabadon a forradalom évfordulójának ünnepségeiről.

Ellenzéki politikusok korábban arra szólították fel híveiket, hogy vonuljanak az utcákra csütörtökön . Ez előrevetíti annak veszélyét, hogy nyolc hónappal a vitatott elnökválasztás után ismét kiújulhat a politikai erőszak Iránban.

A hatóságok figyelmeztettek, hogy a reformpárti ellenzék kemény ellenlépésekre számíthat, ha megpróbálja a saját céljaira fordítani a csütörtöki, államilag szervezett megmozdulásokat. A hivatalos szóhasználat szerint az iráni nemzet egységének a demonstrálása "pofonként" csattan majd az ország nyugati ellenségeinek arcán.

Ahmadi Moghaddam rendőrfőnök az IRNA hírügynökségnek elmondta, hogy a rendőrség a Forradalmi Gárda és a Baszidzs iszlám milícia "felkészült minden lehetséges incidensre február 11-én és nem hagyja, hogy bárki is veszélyeztesse a biztonságot."

Iránban először tavaly júniusban robbantak ki zavargások, amikor az ellenzék által erősen vitatott elnökválasztás megerősítette hivatalában Mahmud Ahmadinezsádot. A hatóságok csak több tucatnyi halálos áldozat árán tudták elfojtani a tiltakozásokat, amelyek miatt hivatalosan beavatkozással vádolták meg a nyugati kormányokat.

Decemberben újabb nyolc halottja volt az ellenzéki aktivisták és a biztonsági erők összecsapásának. Kedden keményvonalas rendszerbarát tüntetők tiltakoztak az olasz, a francia, a német és a holland követség előtt.

A júniusi elnökválasztás óta ezerszámra vették őrizetbe a reformokat követelő tüntetőket. A legtöbbjüket szabadon engedték, de több, mint 80 személyt, köztük volt kormányzati tisztségviselőket, 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak.

Januárban két embert felakasztottak a választások után halára ítéletek közül. Nyugati kormányok és emberjogi csoportok elítélték a kivégzéseket, azzal vádolva Iránt, hogy így próbálja megfélemlíteni az ellenzéket.

Kedden egy bíróság halálra ítélt egy embert, akit a december 27-i tüntetések alatt tartóztattak le.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három és fél évet kapott a vírusprogramokkal kereskedő ukrán hacker

Három és fél éves szabadságvesztésre ítélte az ukrán bíróság azt a kijevi hackert, aki … Tovább olvasom