Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

Egyiptomi fordulat: a hadsereg cáfolta, hogy a tüntetőkre lőttek volna - videó

Az egyiptomi katonai hatóságok csütörtökre virradó éjjel házi őrizetbe helyezték a megbuktatott államfőt, Mohamed Murszit.
21:07 - Összecsaptak Murszi hívei és ellenfelei a Tahrír térnél

Összecsaptak péntek este a megbuktatott egyiptomi elnök hívei és ellenfelei a kairói Tahrír tér közelében.

Murszi iszlamista hívei a Nílus partján, az állami televíziónál gyűltek össze, egy kilométerre a Tahrír tértől, ahol a liberális ellenzék táborozott le.

A televízióban szaladó fiatalok csoportjait lehetett látni. Egyesek petárdákat hajigáltak, amelyek az ellentáborba csapódtak be.

A francia hírügynökség tudósítója lövéseket hallott, és látta, amint a két tábor kövekkel dobálta egymást az Október 6. hídon, miközben a mentők sebesülteket szállítottak el.

18:34 - Feloszlatták a felsőházat, új főnök került a hírszerzéshez

Az ideiglenes egyiptomi államfő pénteken rendeletben feloszlatta a parlamentet, valamint új vezetőt nevezett ki a hírszerzés élére – jelentette az állami média.

A parlamentnek csupán a felsőháza, a súra tanács volt működőképes. A katonai irányítás alatt lévő hatóságok ugyanis tavaly, röviddel Mohamed Murszi elnökké választása előtt feloszlatták az alsóházat, így az iszlamista többségű felsőház látta el a törvényhozói feladatokat is.

Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke, aki csütörtökön tette le az államfői esküt, Mohamed Ahmed Farídot nevezte ki a hírszerzési szolgálat vezetőjének.

Faríd a Murszi által kinevezett Mohamed Raafat Sehatát váltja a hírszerzés élén, aki Manszúr nemzetbiztonsági tanácsadója lesz – jelentette a MENA hivatalos hírügynökség.

A Murszit eltávolító egyiptomi hadsereg szerdán felfüggesztette az alkotmányt, s bejelentette, hogy – közelebbről meg nem határozott időpontban – parlamenti és elnökválasztást tartanak. Várhatóan új kormány is alakul.

16:58 - Hamász-vezér: nem kell lemondani az arab tavaszról

Továbbra is hinnünk kell az arab tavasz sikerében - mondta a Hamász palesztin mozgalom vezetője a pénteki imán a Gázai övezetben azután, hogy Egyiptomban eltávolították a hatalomból Mohamed Murszi elnököt, az iszlamista Muzulmán Testvériség politikusát.

"Nem kell félteni sem a palesztin ügyet, sem az ellenállást, sem Gázát. Egyiptom mögöttünk áll, ugyanúgy, ahogy az összes arab és muszlim ország" - mondta Iszmail Haníje. "Lehet, hogy a palesztin népet megrohanja a félelem vagy a szomorúság amiatt, ami (Egyiptomban) történt", de nem szabad elkeseredni, "az arab tavasz folytatódni fog, amíg el nem éri az összes célját" - fűzte hozzá.

Egyiptomban a keddi politikai fordulatig a Muzulmán Testvériség volt kormányon. A pánarab iszlamista mozgalmat a Hamász legfontosabb szövetségesének tartják. A Gázai övezetet irányító palesztin mozgalom hivatalosan nem reagált Murszi elmozdításának hírére, de Haníje tanácsadója azt írta a Facebook-oldalán, hogy az egyiptomi elnököt nem demokratikus eljárással váltották le, mert a döntés alapja "nem az emberek szavazata volt, hanem a fegyveres erők".

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő tv-beszédében megismételte, hogy Törökország a demokráciával ellentétesnek, államcsínynek tartja, ami Egyiptomban történt. A török miniszterelnök bírálta a nyugati országokat, amiért szerinte "kettős mércét" alkalmaznak, amikor nem védik meg az egyiptomi demokráciát. Mint mondta, a nyugat "megbukott az őszinteségvizsgán". Erdogan hozzátette, Törökország megtanulta, hogy "minden puccs évtizedekkel visszavet" egy országot, megbénítja a gazdaságot.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa aggodalmát fejezte ki az egyiptomi Muzulmán Testvériség vezetőinek tömeges őrizetbe vétele miatt. Navi Pillay fölszólította a kairói vezetést, hogy tartsa tiszteletben az alapvető szabadságjogokat, és fölajánlotta, hogy hivatala szívesen segít Egyiptomnak levezényelni az átmenetet.

16:44 - A hadsereg cáfolta, hogy a tüntetőkre lőttek volna

Cáfolta pénteken az egyiptomi hadsereg, hogy Kairóban a Mohamed Murszi megbuktatott elnök mellett tüntető iszlamisták közé lőtt volna. Több hírügynökség előzőleg arról számolt be, hogy három demonstráló vesztette életét, amikor a katonák tüzet nyitottak a volt államfő híveire.

A "harag péntekjén" Murszi több ezer támogatója gyűlt össze a köztársasági gárda azon laktanyájánál, ahol állítólag Murszit őrzik. A tüntetők leszögezték, addig nem mozdulnak, amíg Egyiptom első szabadon megválasztott elnöke vissza nem tér hivatalába.

Hírügynökségi jelentések szerint a biztonsági erők belelőttek a tömegbe, amikor demonstrálók százai a katonai létesítmény felé indultak. A hadsereg szóvivője azonban azt közölte, hogy a katonák nem nyitottak tüzet éles lőszerrel a demonstrálókra, csak könnygázt és vaktöltényt vetettek be ellenük.

15:47 - Tüntetésre szólított fel a Murszi-ellenes szövetség

"Sürgős felhívásban" tüntetésre buzdította híveit pénteken a Mohamed Murszi-ellenes szövetség, miközben a hadsereg által megbuktatott egyiptomi államfő támogatói országszerte a katonai hatalom távozását követelik.

Egy kairói mecset közelében pénteken Murszi több ezer híve gyűlt össze, akik leszögezték, addig nem mozdulnak, amíg Egyiptom első szabadon megválasztott elnöke vissza nem tér hivatalába. A francia hírügynökség jelentése szerint tűzharc tört ki a katonák és Murszi hívei között. A brit hírügynökség úgy tudja, hogy legalább három demonstráló életét vesztette.

A Murszi elmozdítását üdvözlő Nemzeti Megmentés Frontja ugyanakkor hangsúlyozta: a népnek meg kell védenie a hadsereget cselekvésre sarkalló, és így az iszlamista vezető bukásához vezető "június 30-ai forradalmat".

14:45 - A feszültség hatására emelkedik a kőolaj ára

Számottevően emelkedett az olaj ára, miután az egyiptomi katonai kormányzat szükségállapotot rendelt el a szuezi és a dél-sínai tartományban pénteken.

Az északi-tengeri Brent minőség hordója (159 liter) augusztusi szállításra 1,50 dollárral (nagyjából 340 forinttal) 107,34 dollárra drágult, az amerikai WTA fajta ára, amely kevésbé van kitéve a közel-keleti fejleményeknek, közel 1 dollárral 102,19 dollárra emelkedett. Később néhány centtel lejjebb mentek az árak, mert a helyszínről megerősítették, hogy az egyiptomi kikötők és a Szuezi-csatorna működésében nincs fennakadás.

Maga Egyiptom nem lényeges olajtermelő, de napi 3 millió hordó olaj halad át a Szuezi-csatornán és a SUMED vezetéken, amely összeköti a Szuezi-öbölben lévő Ain Szukhna olajkikötőt a földközi-tengeri Szidir Kedir terminállal.

14:38 - Az Afrikai Unió felfüggesztette Egyiptom tagságát a szervezetben

Az Afrikai Unió felfüggesztette pénteken Egyiptom tagságát a szervezetben amiatt, hogy az egyiptomi hadsereg elmozdította tisztségéből Mohamed Murszi elnököt - jelentette be az AU egyik magas rangú tisztségviselője Addisz-Abebában.

Az AU minden esetben felfüggeszti az adott ország tagságát, ha az ottani hatalomban az alkotmányt sértő változások történnek.

A felfüggesztésről a pánafrikai szervezet illetékes testülete, a béke és biztonság tanácsa határozott, és ez az állapot mindaddig fennáll, amíg helyre nem áll Egyiptomban az alkotmányos rend - mondta a tanács ülése után annak titkára, Admore Kambudzi.

"A tanács megismétli, hogy az Afrikai Unió elítél és elutasít mindenféle illegális hatalomátvételt" – szögezte le Admore Kambudzi.
"A demokratikusan megválasztott elnök megbuktatása nem tartja tiszteletben az egyiptomi alkotmány vonatkozó rendelkezéseit, következésképpen kimeríti az alkotmányellenes hatalomváltás fogalmát" - tudatta.

A tanácskozás kezdetén Mohamed Idrísz egyiptomi nagykövet megpróbálta meggyőzni a tanácsot, ne függessze fel országa tagságát, azzal érvelve, hogy Mohamed Murszi megbuktatása csak a Hoszni Mubarakot 2011 februárjában megdöntő forradalom folytatása volt. Akkor az AU nem függesztette fel Egyiptom tagságát.

12:32 - Biztonsági okok miatt lezárták a gázai határátkelőt

Egyiptom biztonsági okok miatt bizonytalan időre lezárta az országot a Gázai övezettel összekötő rafahi határátkelőt – közölték tisztségviselők pénteken.

Korábban a nap folyamán feltehetőleg iszlamista fegyveresek négy célpont ellen intéztek támadást a Sínai-félszigeten: az el-arísi repülőteret, két katonai ellenőrzőpontot, valamint egy rendőrőrsöt lőttek akna-, illetve rakétagránátokkal és gépfegyverekkel.

A biztonsági erők válaszoltak a támadásokra, amelyekben egy katona meghalt, hárman pedig megsebesültek.

Megfigyelők a támadássorozatot összefüggésbe hozták az iszlamista Mohamed Murszi elnök megbuktatásával. Iszlamista csoportok bosszút esküdtek az Egyiptom első szabadon megválasztott államfőjét távozásra kényszerítő hadsereg ellen.

07:30 - Iszlamista támadás egy repülőtér ellen a Sínai-félszigeten

Feltehetőleg iszlamista fegyveresek akna-, illetve rakétagránátokkal és gépfegyverekkel megtámadtak a Sínai-félszigeten egy repülőteret és három katonai ellenőrzőpontot péntek hajnalban. Az egy időben végrehajtott támadásokban meghalt egy egyiptomi katona, két másik pedig megsebesült - közölték biztonsági források.



A kairói televízió jelentése szerint a támadók aknagránátokat lőttek ki az el-Arís városban lévő repülőtérre és az ellenőrző pontokra, amelyek közül egy a Gázai-övezettel közös határon lévő Rafah városban van, a többi pedig kisebb településeken.

A támadások elkövetőjeként egyelőre egyetlen szervezet sem jelentkezett, de feltehetőleg valamelyik radikális iszlamista csoport műve volt. Megfigyelők a támadássorozatot összefüggésbe hozták az iszlamista Mohamed Murszi elnöknek a hadsereg által történt megbuktatásával.

06:30 - Az egyiptomi hadsereg egységre és megbékélésre szólít fel

Egységre, megbékélésre és nyugalomra szólított fel hajnali nyilatkozatában az egyiptomi hadsereg. Az állásfoglalás alig néhány órával azután látott napvilágot, hogy a Murszi elnök megbuktatása ellen tiltakozó iszlamista szervezetek péntekre országos tüntetést helyeztek kilátásba.

A Facebookon megjelent állásfoglalásban a hadsereg vezetői hangsúlyozták, hogy a fegyveres erők és a biztonsági szervek biztosítani kívánják a nemzeti megbékélést, a konstruktív igazságszolgáltatást. Felszólították az egyiptomiakat, hogy a vég nélküli bosszú elkerülése érdekében kerüljék a Muzulmán Testvériség irodái elleni támadásokat.
A közlemény a tüntetési, illetve gyülekezési jog biztosítása mellett foglalt állást, de figyelmeztetett arra is, hogy kerülni kell az említett joggal való "visszaélést".

"A békés tiltakozás, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt olyan jog, amely valamennyi egyiptomit megillet" - hangoztatták a katonai vezetők, akik ezt a "dicsőséges forradalom" egyik legfontosabb vívmányának nevezték.

Ugyanakkor hozzáfűzték: az említett jogok indok nélküli, túlzó alkalmazása negatív következményekkel járhat. A közlemény ennek kapcsán az utak blokádjára, a hivatalos intézmények és a közszolgáltatások akadályozására utalt. Ez ugyanis fenyegetést jelent a szociális békére, a nemzeti érdekekre, és károkat okoz az ország biztonságának, illetve a gazdaságnak - állt a nyilatkozatban.

A hadsereg azt ígérte, hogy kerülni fog mindenfajta önkényes intézkedést valamennyi politikai csoporttal szemben, továbbá biztosítani fogja a tüntetéshez való jogot mindaddig, amíg azok nem fenyegetik a nemzetbiztonságot.

Az Egyesült Államok csütörtökön nyomatékosan kérte az egyiptomi hatóságoktól, hogy hagyjanak fel Mohamed Murszi és az elmozdított elnök híveinek "önkényes fogva tartásával" - jelentette ki csütörtökön egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő.

Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsának tagjai egyiptomi és térségbeli partnereiknek egyúttal hangsúlyozták a demokratikusan megválasztott polgári kormányzáshoz való "gyors és felelős" visszatérés fontosságát.

Az egyiptomi külügyminiszter ezzel egy időben arról igyekezett biztosítani az Egyesült Államokat, hogy országában nem katonai puccs történt.

Mohamed Kamel Amr erről telefonon tájékoztatta amerikai kollégáját, John Kerryt csütörtök este, hangsúlyozva, hogy Mohamed Murszi elnök megbuktatása nem jelentett katonai államcsínyt.

Az egyiptomi események meghatározásának kiemelkedő jelentősége van annak fényében, hogy egy megválasztott államfő katonai eszközökkel történő megdöntése általában gazdasági szankciókat vonna maga után, és az Egyesült Államok számára lehetetlenné tenné az egyiptomi hadseregnek ígért, másfél milliárd dolláros katonai segély folyósítását.
Kairói bejelentés szerint Mohamed Kamel Amr külön is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Egyiptom stratégiai partnere. Reményét fejezte ki, hogy Washington helyesen értelmezi a helyzetet. "Ami történt, semmi esetre sem nevezhető államcsínynek" - hangoztatta a miniszter, aki az eseményeket a népakarat megnyilvánulásának minősítette.

A hivatásos diplomata Kamel Amr még közvetlenül Mohamed Murszi megbuktatása előtt benyújtotta lemondását. A katonai hatóságok döntése alapján megbízott külügyminiszterként azonban egyelőre ellátja hivatalát a tervezett szakértői kormány megalakulásáig.

Iszlamista fegyveresek támadást indítottak a Sínai-félszigeten egy repülőtér és három katonai ellenőrző pont ellen péntek hajnalban. Megfigyelők a támadást összefüggésbe hozták az iszlamista Mohamed Murszi elnök megbuktatásával.

A kairói televízió jelentése szerint a támadók aknagránátokat lőttek ki az El Aris repülőtérre és az ellenőrző pontokra. A repülőtér az Izraellel közös határ közelében fekszik.

Csütörtök:

19:00 - Országos tüntetést hirdettek péntekre az iszlamisták

Országos tüntetésre adott ki felhívást Egyiptomban az iszlamista szervezetek új tömörülése csütörtökön Mohamed Murszi elnök elmozdítása miatt.

A magát a törvényességet védelmező nemzeti frontnak nevező tömörülés felszólította az egyiptomi népet, hogy a pénteki ima után vonuljon az utcákra, és tüntessen békésen a "katonai puccs" ellen.

"Mondjatok nemet a katonai letartóztatásokra és a katonai puccsra az elutasítás péntekén" - kérte a front.

A felhívást egy kairói külvárosi mecsetben tartott sajtótájékoztatón adták ki. A templomban a múlt hét óta ülősztrájkot tartanak Murszi hívei. A környéket szerdán lezárta a katonaság, de nem lépett fel a tüntetők ellen.

18:57 - Hollande szerint mindent meg kell tenni a demokratikus folyamat újraindításáért

A francia elnök csütörtökön, egy nappal Mohammed Murszi bukása után leszögezte: mindent meg kell tenni az egyiptomi demokratikus folyamatok újraindításért.

A tunéziai látogatáson tartózkodó Francois Hollande kijelentette: kudarc, ha egy demokratikusan megválasztott elnököt elmozdítanak.

"Most az a fontos, hogy a hadsereg, amely vállalta a felelősséget az elnök elmozdításáért, minél előbb szervezze meg kifogástalan körülmények közepette a választásokat" – mondta a francia elnök vendéglátójával tartott között sajtótájékoztatóján.

Monszef Marzúki tunéziai államfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a
hadsereg mozdította el a hatalom éléről az egyiptomi elnököt. Felszólította Egyiptomot, hogy gondoskodjon Murszi biztonságáról.

"Aggodalommal figyeljük, ami Egyiptomban történik, az újságírók és a politikusok őrizetbe vételét" – tette hozzá Marzúki.

A tunéziai elnök úgy vélte, hogy a tunéziai megválasztott vezetést nem fenyegeti az egyiptomihoz hasonló eltávolítás veszélye, mindazonáltal figyelni kell a nép várakozásaira.

Marzúki közölte: nem hiszi, hogy megismétlődhetnének az Egyiptomban történtek, mert Tunéziában hivatásos köztársasági hadsereg van, amely soha nem avatkozott be a politikába. Mindazonáltal elismerte, hogy "ideológiai szakadék" van a "két Tunézia", az iszlamisták és a modernizmus hívei között, de Egyiptomtól eltérően a két tábor nem áll harcban egymással.

18:27 - Elszalasztotta a hatalom lehetőségét a Muzulmán Testvériség

Több mint nyolcvan évet várt a Muzulmán Testvériség, hogy Egyiptomban hatalomra kerüljön, de maga tehet arról, hogy első kormányzásuk egy év alatt kudarcba fulladt – vélik elemzők.

Az ellenzék azzal vádolja Mohamed Murszi megbuktatott elnököt, hogy elárulta a Hoszni Mubarak uralmát megdöntő 2011-es forradalom értékeit azzal, hogy igyekezett a maga kezében összpontosítani a hatalmat, és nem sikerült talpra állítania a szakadék szélén álló gazdaságot.

Míg a világ véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy Murszit államcsínnyel, erőszakkal vagy népi nyomásra távolították el, az elemzők abban egyetértenek, hogy a Muzulmán Testvériség maga siettette a saját bukását.

A Muzulmán Testvériség és Murszi "teljességgel megbukott az egyiptomiak államcsínyt akartak, és megkapták" – vélte a Twitter mikroblog portálon Szalman Saih, a katari Brookings Doha Center agytröszt munkatársa.

Miután sokáig távolról szemlélte a Hoszni Mubarak bukását okozó 18 napos népfelkelést, a Muzulmán Testvériség végül 2011. február 11-én csatlakozott a mozgalomhoz.

Egy évvel ezelőtt Mohamed Murszi jelölésével vetették be magukat az elnökválasztási küzdelmekbe, miután előző jelöltjüket, Hairat es-Sátirt, a szervezet második számú vezetőjét törölték a jelöltlistáról.

Mohamed Murszi választási győzelme révén a Muzulmán Testvériség végre kiemelkedett a homályból a politikai arénából való száműzetés és kemény megtorlás évtizedei után.

"Murszi elnöksége kétségkívül a Muzulmán Testvériség történelmének egyik legnagyobb tévedése volt" – véli Nathan Brown elemző.

Az iszlamista elnököt még a saját hívei is bírálták kormányzási módszerei miatt.

"Az elnök köntörfalazott. A szervezete elmulasztotta az ellenforradalmárokat elszigetelő nemzeti partnerség kialakítására kínálkozó alkalmat" – így Mohamed Manszúb, az al-Vaszat al-Dzsadíd (Új Közép) nevű mérsékelt iszlamista párt egyik vezetője.

Manszúb szerint Mohammed Badi, a Muzulmán Testvériség vezetője is nagyban felelős a bukásért.

Az 1928-ban alapított Muzulmán Testvériség programjában az "iszlám nemzedék" megteremtése és a saríát, az iszlám törvénykezést alkalmazó állam létrehozása szerepelt. Úgy tűnt, hogy az álmuk valósággá válik, amikor Mohamed Murszi a 2012-es elnökválasztás második fordulójában legyőzte Ahmed Safíkot, Hoszni Mubarak utolsó kormányfőjét.

Miután 2012. június 30-án letette a hivatali esküt, Mohamed Murszi egyre nyomult előre a politikai arénában, és novemberben jelentősen kibővítette a saját hatásköreit.

Az ellenzék egyik vezetője, Mohamed el-Baradei akkor új fáraónak nevezte, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg. Ezután szervezték meg az iszlamista elnök elleni első tüntetéseket.

Murszi tovább rontotta a helyzetet, amikor az új alkotmányt egy iszlamista többségű bizottsággal dolgoztatta ki, amelynek munkáját a liberálisok és a kopt keresztények bojkottálták.

Mohamed Murszi és a Muzulmán Testvériség végül azzal veszítette el az esélyét, hogy nem tudott megoldást nyújtani a gazdasági válságra, és nem nyerte el a befolyásos hadsereg bizalmát.

"Igaz, hogy az iszlamisták jó eredményt értek el a választásokon, de megoldhatatlan problémákkal szembesültek" – írta Nathan Brown a New Republic című amerikai magazin internetes oldalán.

"Az is igaz viszont, hogy Murszi és a Muzulmán Testvériség az összes hihetetlen hibát elkövette: rávetették magukat a hatalomra, és nem voltak képesek másokkal szövetségeket kiépíteni" – tette hozzá Brown.

"Eltávolodtak a lehetséges szövetségeseiktől, nem vettek tudomást a növekvő elégedetlenségről és a hatalmuk konszolidálására törekedtek" – folytatta az elemző.

"Murszi soha nem ellenőrizte igazán a kormányapparátust, egyrészt mert politikailag gyenge volt, másrészt azért, mert a Muzulmán Testvériség nem állt készen a hatalom gyakorlására, harmadrészt pedig azért, mert a hadsereg ezt nem hagyta" – olvasható a Stratfor elemző központ internetes oldalán.

"A katonák nem akartak káoszt Nem bíztak a Muzulmán Testvériségben, és örültek, hogy eltávolíthatták őket a hatalomból" – tette hozzá az amerikai elemző központ.

18:25 - Foglalási tilalmat rendelt el a kairói utakra a TUI

Hétfőig érvényben lévő ideiglenes foglalási tilalmat rendelt el a kairói utakra a bizonytalan egyiptomi belpolitikai helyzet miatt a Touristik Union International (TUI) nevű német utazásszervező cég csütörtökön.

Az ügyfelek addig ingyenesen törölhetik vagy módosíthatják a már lefoglalt utakat. Ugyanakkor a Vörös-tenger partján található üdülőhelyeket nem érintik közvetlenül a fővárosi fejlemények, hiszen több száz kilométerre fekszenek Kairótól.

A Mohamed Murszi egyiptomi elnök megbuktatása miatti belpolitikai feszültségnek nincsen különösebb hatása a turizmusra – hangsúlyozta Kathrin Limpel, a TUI Ausztria sajtószóvivője.

A hurgadai és a Sarm es-Sejk-i turistarégióban semmit sem érezni a tüntetésekből – tette hozzá.

A TUI folyamatosan kapcsolatban van az utazásvezetőkkel, és figyelemmel kíséri a demonstrációkat. Egyelőre csak elvétve törölnek utakat, és nagyobb változtatásokra sem volt eddig szükség. Egyiptom a negyedik legkedveltebb nyári úti cél a TUI-nál.

18:00 - Merkel: Egyiptomnak sürgősen vissza kell térnie a demokráciához

A politikai folyamathoz való azonnali visszatérésre, és annak részeként a demokratikus és jogállami rend nagyon gyors helyreállítására szólította fel a német kancellár az egyiptomi belpolitikai konfliktus résztvevőit csütörtökön.

A német kancellár Mesebergben nyilatkozva aggodalmának adott hangot az arab országban zajló fejlemények miatt.

Kétségkívül alapvető változások történnek Egyiptomban, amelyeket azonban "nagy aggodalommal figyelünk" - hangsúlyozta Merkel, és egyúttal arra kérte a feleket, hogy ne alkalmazzanak erőszakot.

Guido Westerwelle német külügyminiszter a demokrácia egyik nagy kudarcának nevezte Mohamed Murszi egyiptomi államfő elmozdítását.

"Egyiptomnak sürgősen vissza kell térnie az alkotmányos rendhez, mert valódi veszély, hogy a demokratikus átmenet iránya teljesen megváltozik. A politikai okból történő letartóztatásokat és a megtorlást mindenáron el kell kerülni. Mindent el kell követni azért, hogy az ország visszatérjen a demokratikus rend útjára" - mondta a német diplomácia vezetője.

17:52 - A NATO-főtitkár aggasztónak tartja a helyzetet

Nagyon aggasztónak nevezte az egyiptomi helyzetet csütörtökön Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.

Sajtótájékoztatóján az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője felszólította az Egyiptomban egymással szemben álló feleket, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, tartsák tiszteletben az emberi jogokat - beleértve a kisebbségek jogait -, szerezzenek érvényt a jogállamiság követelményeinek, "munkálkodjanak a demokratikus és befogadó jellegű civil kormányzás lehető leghamarabb történő megteremtése érdekében".

Rasmussen beszámolt arról is, hogy előző napi koszovói látogatása során az ottani helyzet javulását tapasztalta a korábbi időszakhoz képest. Általánosságban véve nyugalom uralkodik, a helyi hatóságok hatékonyabban képesek fenntartani a rendet, lletve garantálni a kulturális és vallási emlékhelyek biztonságát - mondta. Megerősítette, hogy a NATO vezette KFOR erő továbbra is betölti szerepét a biztonságos környezet fenntartásában Koszovó valamennyi népe számára.

Afganisztánról szólva a főtitkár így fogalmazott: immár belátható közelségbe került a végcél elérése, vagyis az, hogy az afgánok biztonságáról maguk az afgánok gondoskodjanak.

Tíz évvel ezelőtt még nem létezett afgán biztonsági erő, öt évvel ezelőtt annak ereje a jelenleginek csak töredéke volt, két és fél évvel ezelőtt többen megkérdőjelezték az átadás-átvétel akkor kidolgozott menetrendjét - idézte fel Rasmussen az elmúlt évtizedben elért fejlődést, megerősítve, hogy a NATO vezette afganisztáni nemzetközi haderő, az ISAF már csak 2014 végéig marad a közép-ázsiai országban, utána pedig a harcoló alakulatok helyett kiképző, támogató, tanácsadó misszió kezdődik.

17:17 - A Muzulmán Testvériség nem működik együtt a "hatalombitorló hatóságokkal"

Az egyiptomi Muzulmán Testvériség nem működik együtt "a hatalombitorló hatóságokkal" – tudatta csütörtökön a szervezet végrehajtó szervének egyik tagja.

"Nyugalomra és önmérsékletre szólítjuk fel a tüntetőket. Elutasítjuk a megtorló rendőrállami praktikákat: a gyilkosságokat, őrizetbe vételeket, a médiaszabadság korlátozását és tévécsatornák bezárását" – áll az Abdel-Rahmán al-Barr sejk által az iszlamista szervezet honlapjára feltett közleményben.

A szervezet egy másik vezetője, Mohamed el-Betagi újságírók előtt kijelentette: a Muzulmán Testvériség nem ragad fegyvert Mohamed Murszi államfő megbuktatása miatt, de nem fogadja el a katonai hatalomátvételt.
A 85 éve megalapított és a hadsereg támogatta kormányzás évei alatt elnyomott mozgalom több évtizede lemondott az erőszakról.

Beltagi, aki Murszi híveinek Kairóban, az elnöki palota közelében lévő egyik mecsetnél tartott ülősztrájkján beszélt, kijelentette: ha az ő szervezete nem is fog fegyvert, más csoportok részéről nem zárható ki az erőszakos ellenállás.

"A kérdés nem az, hogy a Muzulmán Testvériség tagjai börtönben vannak-e vagy sem. A testvérek időtlen időkig börtönben éltek" – mondta Beltagi, a szervezet politikai szárnyának, a Szabadság és Igazságosság pártnak az egyik magas rangú vezetője.

"A kérdés most a szabad világ álláspontja, amely káoszba taszítja az országot, és arra késztet más csoportokat, hogy erőszakkal változtassanak a helyzeten" – mondta az iszlamista vezető.

A Dáva Szalafíja nevű befolyásos szalafista mozgalom arra szólította fel az iszlamistákat, hogy menjenek haza az utcákról, "ne tegyék ki magukat halálos veszélynek", és értsék meg "a politikai helyzetben bekövetkezett változást".

16:48 - Az EU nem támogatja a katonai beavatkozást

Az Európai Unió nem támogatja a katonai beavatkozást a politikába, és a korábbi nyilatkozattal összhangban nyugalomra, párbeszédre és a demokratikus folyamathoz való visszatérésre szólítja fel Egyiptomot - hangoztatta az Európai Bizottság szokásos, déli sajtótájékoztatóján Michael Mann, az EU külügyi főképviselőjének szóvivője csütörtökön Brüsszelben.

Mann mindezt azután jelentette ki, hogy több újságíró is azt firtatta: miért nem mondja ki az EU, hogy Mohamed Murszit, Egyiptom demokratikusan megválasztott elnökét katonai puccsal, államcsínnyel távolították el a hatalomból.

A szóvivő világossá tette, hogy az EU célja az erőszak elkerülése, hogy a felek párbeszéd útján oldják meg a helyzetet, és minél előbb visszatérjenek a demokratikus folyamathoz. A szóvivő ugyanakkor nem mulasztotta el megemlíteni, hogy mivel a helyzet folyamatosan változik, az EU "nyitva tartja szemét" és figyelemmel kíséri az eseményeket.

"Aki akar, az belebonyolódhat a definíciókba, (hogy mi minősül államcsínynek), de a mi üzenetünk világos és változatlan: a legfontosabb, hogy átfogó folyamat induljon Egyiptomban. Mi azt szeretnénk, hogy Egyiptomban egy mindenki számára nyitott, inkluzív, teljesen demokratikus folyamat induljon be. Ennél többet nem mondhatok" - fogalmazott Catherine Ashton szóvivője.

Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja délután a Twitteren az egyiptomi eseményeket a demokrácia tesztjének nevezte.

"A hadseregnek mielőbb vissza kell állítania az alkotmányt, a rendet. Meg kell teremteni a nemzeti megbékélés és a választások feltételeit" - írta a biztos a népszerű mikroblog oldalon.

Az Egyiptomnak korábban felajánlott forrásokra vonatkozóan Michael Mann azt is elmondta, hogy makrogazdasági támogatását az EU attól tette függővé, hogy Kairó képes-e megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal, ez pedig mind ez idáig nem történt meg, tehát Egyiptom ebből a forrásból még nem jutott pénzhez. Az egyiptomi államépítést támogatni hivatott, összesen 5 milliárd eurós kötelezettségvállalásnak pedig csak egy része uniós pénz, a többit a tagállamok, nemzetközi pénzügyi intézmények és magánbefektetők biztosítják.

A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy az uniós szomszédságpolitika keretében nyújtott támogatások folyósítási elve az, hogy "minél több demokrácia, annál több pénz", vagyis minél nagyobb demokratikus fejlődést tud egy ország felmutatni, annál több pénzhez férhet hozzá a számára elkülönített összegből. Mivel viszont Kairó a közelmúltban nem tudott megfelelő eredményeket produkálni, idén ebből a keretből nem kapott pénzt.

A hatalomból szerdán eltávolított Mohamed Murszi sorsának alakulásáról Mann azt mondta, nincs információja arról, hogy mi történt a megbuktatott elnökkel, és arról sem, hol van most. Emlékeztetett viszont, hogy az EU elvárása az, hogy Murszi tekintetében minden emberi jogi elvet tiszteletben kell tartani.

Újságírók arról is kérdezték a szóvivőt, nem tart-e az EU attól, hogy a kairói események a térség többi országában is megismétlődhetnek, de Michael Mann szerint minden ország különböző, más és más, ezért az egyiptomi folyamatokat nem lehet a régió többi államára is kivetíteni.

16:12 - Reuters: veszélyes helyzetbe sodorta a hadsereg az országot

Mohamed Murszi, az első szabadon megválasztott egyiptomi elnök, valamint a mögötte álló Muzulmán Testvériség eltávolítása a hatalomból tovább mélyíti a belpolitikai törésvonalakat, és megerősíti a hadsereg királycsináló szerepét - írta a Reuters csütörtöki gyorselemzésében.

A demokratikus civil kormányzáshoz való mielőbbi visszatérés létfontosságú a köztársaság további sorsa szempontjából, de ez az út szociális és gazdasági buktatókkal teli.

A tény, hogy Egyiptom vezető politikusai és vallási személyiségei támogatják a hadsereg átmenetre vonatkozó tervét, mutatja, mennyire sikerült minden egyiptomi elnökévé válnia Murszinak. Az iszlamistáknak tetsző alkotmány hatályát felfüggesztették, és az alkotmánybíróság vezetője fogja irányítani - akár áttételesen - a technokrata kormányt, valamint az országot az előre hozott parlamenti, illetve elnökválasztásokig.

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az újabb választásoknak kedvezőbb lesz a kimenetele. Nem tudni, hogy a Muzulmán Testvériség részt vesz-e egyáltalán a voksoláson, vagy erőszakhoz folyamodik.

Az elmúlt napok eseményeinek megvan az a veszélye, hogy a régóta elnyomott mozgalomnak még a legmérsékeltebb tagjait is radikalizálja. Ha a liberális ellenzék nem tudja megnyerni magának a Muzulmán Testvériség támogatóit, Egyiptom végül a szalafita an-Núr pártot választhatja, ami szinte egyet jelentene a demokrácia végével.

A Nílus menti államnak nem csak a belpolitikai, de a pénzügyi helyzete is meglehetősen kilátástalan. Az ország valutatartaléka ijesztően alacsony, az egyiptomi font értéke pedig tovább zuhan, és az átmenet ideje alatt Egyiptom nem nagyon számíthat még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére sem. Emellett még az Egyesült Államok által a hadseregnek szánt, évi 1,3 milliárd dollár folyósítását is felfüggeszthetik, ha Washington hivatalosan is puccsként definiálja Murszi eltávolítását.

Katar, a Muzulmán Testvériség egyik kulcsfontosságú támogatója egyenesen a szakadék szélére lökheti Egyiptomot, ha úgy dönt, hogy visszavonja a kötvényekben nyújtott 8 milliárd dolláros pénzügyi támogatás egy részét. Pénzügyi elemzők szerint ugyan Szaúd-Arábia vagy más Öböl menti országok közbeléphetnek Egyiptom megmentése érdekében, de csak akkor, ha már tudják, ki kerül a vezetői székbe.

A másik nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz a Muzulmán Testvériség visszaszorítása Egyiptom szomszédjaira, köztük a mérsékelt iszlamisták által irányított Tunéziára. Ha lehet valamire következtetni Egyiptom két évvel ezelőtt szerzett hírnevéből ("a regionális változások éllovasa"), akkor nem árt felkészülni az "arab télre".

15:46 - Letette a hivatali esküt az ideiglenes államfő, reagálások

Letette az államfői esküt csütörtökön Egyiptomban Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke, aki az egyiptomi hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a menesztett Mohamed Murszi helyett.

A hadsereg közölte: az ideiglenes államfő kinevezése az első lépés azon a békés úton, amely elvezet a parlamenti és elnökválasztásig.

Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka szerdán jelentette be, hogy a katonaság eltávolította a hatalom éléről Mohamed Murszit, az iszlamista Muzulmán Testvériség politikusát, és felfüggesztette az alkotmányt.

Első elnöki beszédében Adli Manszúr méltatta a tiltakozókat, akik szerinte egyesítették az ország lakosságát. Hangoztatta, hogy Egyiptom, a tömeges utcai tüntetéseken Murszi elnök távozását követelve, kijavította dicsőséges forradalmának menetét. Felszólította a lakosságot, hogy őrizze meg a nemzet egységét.

Kijelentette: most elfoglalt tisztsége fő feladatának azt tekinti, hogy valódi és nem elcsalt elnökválasztást és parlamenti választásokat tartsanak, de azt nem mondta, ez mikor várható.

Az ideiglenes államfő méltatta a hadsereg szerepét és dicsérte a tömegtájékoztatási eszközök munkáját, amelyek feltárták az előző (Murszi-féle) rendszer negatívumait. Szólt arról is, hogy a Muzulmán Testvériség mozgalom része az egyiptomi népnek, egyben felszólította tagjait, hogy vegyék ki részüket a nemzetépítésből, amelyből senkit sem zárnak ki.

A reagálások alapján úgy tűnik, hogy a nemzetek közössége kész együtt dolgozni az új hatalommal, bár sok ország a demokratikus folyamatok útjára történő gyors visszatérést sürgette. Noha aggódnak a demokráciáért, egyetlen nagy nyugati ország sem beszélt államcsínyről, amelyet nyilvánvalóan el kellett volna ítélni. Az egyik legélesebb nyilatkozat Németországban hangzott el. Guido Westerwelle német külügyminiszter kijelentette, hogy az egyiptomi elnöknek a hadsereg által való elmozdítása a "demokrácia egy nagy kudarca.

William Hague brit külügyminiszter csütörtök délelőtt közölte, hogy London együtt fog működni az új egyiptomi hatalommal, de hozzátette, hogy nem támogatja a "katonai beavatkozás" semmilyen formáját.

Kína kifejezte abbéli reményét, hogy Egyiptomban minden érintett fél tartózkodik az erőszak alkalmazásától, és nézeteltéréseit párbeszéd útján rendezi a társadalmi megbékélés és stabilitás érdekében.

Az orosz külügyminisztérium önmérsékletre és a demokratikus keretek között maradásra szólította fel az egyiptomi politikai erőket. Moszkva fontosnak tartja, hogy a társadalmi-gazdasági és politikai problémákat erőszakmentesen, a társadalom valamennyi rétegének és minden vallási csoport érdekeit figyelembe véve oldják meg - emelték ki az orosz külügyi közleményben.

Elfogadhatatlannak nevezte a török külügyminiszter, hogy az egyiptomi hadsereg megbuktatta az államfőt. Ahmet Davutoglu "katonai államcsínynek" minősítette a beavatkozást. Csak választással lehet valakit elmozdítani a tisztségéből, ez a nép akarata. Egy demokratikus választásokon hatalomra jutott kormány számára elfogadhatatlan, hogy törvénytelen eszközökkel, mi több, katonai államcsínnyel távolítsák el - mondta Davutoglu.

Az izraeli kormány óvatos, és egyelőre hallgat az egyiptomi elnök elmozdításával kapcsolatban. Az izraeli sajtó szerint Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő utasította minisztereit: hivatalosan egyelőre semmilyen megjegyzést ne fűzzenek az egyiptomi belpolitikai válsághoz.

Mahmúd Abbász palesztin elnök, a Perzsa-öböl államai és a szíriai kormány üdvözölte az egyiptomi változást. A perzsa(arab)-öbölbeli államok többségét nyugtalanította az iszlamisták felemelkedése, ezért most megkönnyebbültek az egyiptomi fejleményeket, a hadsereg beavatkozását látva.

"Megelégedettséggel kísértük figyelemmel azt a nemzeti konszenzust, amely az önök testvéri országában kialakult, és amelynek fontos szerepe volt abban, hogy békés úton kivezessék Egyiptomot a válságból" - fogalmazott Adli Manszúrnak küldött üzenetében az Egyesült Arab Emírségek államfője.
Kuvaitban az emír, Szabah Ahmed asz-Szabah sejk méltatta az egyiptomi fegyveres erőket azért a "pozitív és történelmi szerepért", amelyet betöltenek a stabilitás megőrzésében.

Katar - az egyedüli öbölbeli állam, amely támogatta a Muzulmán Testvériséget - támogatásáról biztosította Egyiptomot, s az emír üdvözölte az új egyiptomi elnököt.

Mahmúd Abbász palesztin elnök libanoni hivatalos látogatásán "a palesztin nép nevében" gratulált Adli Manszúrnak.

"A szíriai nép, a szíriai vezetés és a szíriai hadsereg mély csodálatát fejezi ki az egyiptomi nemzeti és népi mozgalomnak" - áll a szíriai állami tv-ben felolvasott nyilatkozatban. Az Egyiptomban hatalomra jutott Muzulmán Testvérek szíriai ágának emberei ott vannak a Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntéséért harcoló lázadók soraiban.

Irán "tiszteletben tartja az egyiptomi nép akaratát". "A demokratikus eljárás tiszteletben tartása és a forradalom vívmányainak megőrzése lehetővé teszi, hogy teljesüljenek a nép, valamint a pártok és befolyásos politikai csoportok legitim követelései" - fogalmazott a teheráni kormány.

Fontos, hogy mielőbb polgári kormányzás jöjjön létre Egyiptomban, és az ehhez szükséges feltételek, az elnökválasztás és a parlamenti választások minél hamarabb megvalósuljanak - mondta Martonyi János külügyminiszter sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. A magyar álláspont szerint a kialakult helyzetet az egyiptomi népnek kell megoldania, és különösen lényeges, hogy az erőszakos cselekményeket elkerüljék - hangsúlyozta Martonyi János.

15:42 - Baradei a legesélyesebb jelölt az átmeneti kormány élére

Mohamed el-Baradei a legesélyesebb jelölt az egyiptomi átmeneti kormány élére, miután a hadsereg elmozdította Mohamed Murszi elnököt a hatalomból - állították egybehangzóan csütörtökön katonai, politikai és diplomáciai források.

Az ellenzék korábban Baradeit választotta az ellenzék képviselőjévé a hadsereg által bejelentett politikai átmenet megvalósításában. Jelen volt szerdán a védelmi minisztériumban, amikor a miniszter, hadsereg-főparancsnok Abdel-Fattah esz-Szíszi egyeztette a hadsereg által kidolgozott politikai menetrendet.

"Baradei az elsőszámú javaslatunk. Nemzetközileg ismert személyiség, népszerű a fiatalok és egyes iszlamista csoportok körében, valamint hisz a minden politikai erőt magába foglaló demokráciában" - mondta egy neve elhallgatását kérő, magas rangú katonai forrás.

Politikai források úgy nyilatkoztak, hogy Baradeit mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt főigazgatóját, aki az e tisztségében végzett munkájáért megkapta a Nobel-békedíjat, elfogadnák a nyugati kormányok is, amelyek eddig kerülték, hogy Murszi eltávolítását katonai puccsnak minősítsék.

Esélyes még Kamál Ganzúri volt miniszterelnök, aki a Hoszni Mubarak elnök bukása utáni átmeneti kormányt vezette 2011-12-ben, és Farúk el-Okda volt jegybankelnök, akinek munkáját szintén köztisztelet övezte.
Az új átmeneti kormány vezetőjének személyéről várhatóan még csütörtökön döntenek.

15:39 - Nagykövet: nem katonai puccs történt

Asraf Mohszen, Egyiptom budapesti nagykövete szerint az arab országban nem államcsíny történt, hanem alkotmányos keretek között, a nép akaratának megfelelően váltották le Mohamed Murszi elnököt.

"Nem katonai puccs történt, a hadsereg a nép kérésére válaszolva nem megszerezte a hatalmat, hanem átadta azt az alkotmánybíróság elnökének" - jelentette ki a nagykövet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka szerdán jelentette be, hogy a katonaság megbuktatta Mohamed Murszi elnököt és felfüggesztette az alkotmányt. Ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki.

A nagykövet sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "Egyiptom újra az egyiptomiaké, vallási, politikai nézetre való tekintet nélkül, minden egyiptomié". Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a mostani helyzet egészen más, mint két éve, Hoszni Mubarak elnök megbuktatásakor volt. Más most Egyiptom, más a nép és hadsereg is - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a múlt héten, amikor milliók vonultak az utcákra, az egyiptomi nép kinyilvánította, hogy a kormány leváltását kéri. Emlékeztetett arra, hogy az egyiptomi alkotmány kimondja, a nép a törvényesség forrása. Mivel a nép egyértelműen kifejezte akaratát, a mostani folyamatok szerinte alkotmányosak.

Mint elmondta, a 2011. január 25-én kezdődött "nagy forradalmat sajnálatos módon eltérítették, sok olyan dolog történt, sok hiba, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie". Most viszont gyors és jó irányú változások következnek majd - jelentette ki, hozzátéve, hogy Egyiptom biztonságos az oda látogató turisták számára. "A lemondott utakat újra lefoglalják, a turisták mehetnek Egyiptomba" - mondta Asraf Mohszen.

Kiemelte, hogy Egyiptomban védik a külföldieket és érdekeltségeiket, a rendfenntartó erők és a civilek egyetértenek abban, hogy fontos a jó közbiztonság fenntartása, és ennek érdekében mindent meg is tesznek.

15:32 - Az EP is párbeszédet sürget

Párbeszédre szólít fel és az erőszak elutasításának fontosságát hangsúlyozza az Egyiptomban kialakult helyzettel kapcsolatban az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott határozata.

"Az összes demokratikus erőt megmozgató nemzeti párbeszéd az egyetlen módja annak, hogy Egyiptom megszüntethesse politikai és társadalmi megosztottságát" - áll a dokumentumban.

A Mohamed Murszi egyiptomi elnök hatalomból való eltávolítását és házi őrizetbe helyezését követően elfogadott állásfoglalás felszólítja Egyiptomot, hogy ne rombolja le eddigi demokratikus eredményeit azzal, hogy katonai diktatúrába süllyed. A megbékélést toleráns, mindenkire kiterjedő és erőszakmentes párbeszéddel kell elérni - olvasható az állásfoglalásban.

A képviselők részvétüket fejezték ki a Murszi távozását követelő, többmilliós tiltakozások során az elnököt támogató erők fellépése miatt életüket vesztett tüntetők családjainak. Az EP határozata leszögezi: mindenkinek joga van ahhoz, hogy békés tüntetésen követelje jogai tiszteletben tartását. Emellett pedig az EP azt követeli, hogy azonnal vessenek véget a női tüntetők elleni szexuális támadásoknak, a szüzességi vizsgálatoknak, és az egyéb megalázó hatósági fellépéseknek.

A strasbourgi székhelyű parlament szerint az uniós külpolitikát vezető Catherine Ashtonnak fel kell ajánlania segítségét a válságból való kiút keresésében. Ashton szóvivője a Twitteren keresztül tudatta, hogy az EU külügyi főképviselője a nap folyamán Mohamed Kamel Amr egyiptomi külügyminiszterrel is beszélt, valamint az Arab Liga főtitkárával, a szintén egyiptomi Nabil al-Arabival is egyeztetett az egyiptomi helyzetről.

A Földközi-tenger térségének déli régiójában kulcsszerepet játszó Egyiptom a demokratikus átmenet kritikus szakaszához érkezett - véli állásfoglalásában az EP, amely szerint a demokratikus átmenetben alapvető szerepe van a civil társadalomnak.

Az állásfoglalás elítéli azt az egy hónappal ezelőtti bírósági ítéletet, amely egyiptomi és külföldi civil szervezetek 43 dolgozóját ítélte börtönbüntetésre, öt külföldi szervezet irodáját bezárta és tulajdonát elkobozta. A képviselők a „politikailag motivált ítéletet" a gyülekezés- és a szólásszabadság elfogadhatatlan megsértéseként értelmezik.

Nyilatkozatot tett közzé az egyiptomi helyzetről Martin Schulz, az EP német, szociáldemokrata elnöke is, melyben megnyugtatónak nevezi, hogy az egyiptomiak ezekben a "döntő és drámai" napokban is demokratikus éberségükről és cselekvőképességükről tesznek tanúbizonyságot.

Schulz tudomásul veszi a csütörtökön bejelentett útitervet, és az ideiglenes államfő ígéreteit.

"A demokráciának, a civil kormányzásnak és a polgári jogoknak a lehető leghamarabb vissza kell térniük az országba, és ezt világos választási ütemterv alapján, békés, nyitott és átlátható folyamat eredményként kell elérni" - hangsúlyozza közleményében az EP-elnök, aki szerint minden félnek felelősségteljesen kell viselkednie, önmérsékletet és őszinte hajlandóságot kell mutatnia a nemzeti megbékélés és a politikai kompromisszum érdekében.

"A konfrontációt a párbeszédnek kell felváltania. Tettekben is, nem csak szavakban" - fogalmazott Schulz.

A stabilitást, a demokráciát és a pluralizmust Egyiptom számára Schulz szerint egy erős parlament szavatolhatná, amelyben az egyiptomi társadalom minden rétege képviseltetheti magát, és amely védelmet nyújt a tekintélyelvű törekvésekkel szemben.

15:01 - Az öbölállamok, a palesztin elnök és Szíria is üdvözli Murszi megbuktatását

Mahmúd Abbász palesztin elnök, a Perzsa-öböl államai és a szíriai kormány is üdvözölte Egyiptom iszlamista elnöke, Mohamed Murszi megbuktatását.
A perzsa (arab)-öbölbeli államok többségét nyugtalanította az iszlamisták felemelkedése, ezért most megkönnyebbültek az egyiptomi fejleményeket, a hadsereg beavatkozását látva.

"Megelégedettséggel kísértük figyelemmel azt a nemzeti konszenzust, amely az önök testvéri országában kialakult, és amelynek fontos szerepe volt abban, hogy békés úton kivezessék Egyiptomot a válságból" - fogalmazott Adli Manszúrnak, a Murszi helyébe lépett új, ideiglenes egyiptomi elnöknek küldött üzenetében az Egyesült Arab Emírségek államfője.

Kuvaitban az emír, Szabah Ahmed asz-Szabah sejk méltatta az egyiptomi fegyveres erőket azért a "pozitív és történelmi szerepért", amelyet betöltenek a stabilitás megőrzésében.

Katar, az egyedüli öbölbeli állam, amely támogatta a Muzulmán Testvériséget, hivatalosan nem reagált. Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió idézett egy dohai külügyminisztériumi illetékest, aki azt mondta, hogy Katar tiszteletben tartja az egyiptomi nép akaratát.

Mahmúd Abbász palesztin elnök libanoni hivatalos látogatásán "a palesztin nép nevében" gratulált Adli Manszúrnak.

"A szíriai nép, a szíriai vezetés és a szíriai hadsereg mély csodálatát fejezi ki az egyiptomi nemzeti és népi mozgalomnak" - áll a szíriai állami tv-ben felolvasott nyilatkozatban. Az Egyiptomban hatalomra jutott Muzulmán Testvérek iszlamista szervezet szíriai ágának emberei ott vannak a Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntéséért harcoló lázadók soraiban.

Irán "tiszteletben tartja az egyiptomi nép akaratát". "A demokratikus eljárás tiszteletben tartása és a forradalom vívmányainak megőrzése lehetővé teszi, hogy teljesüljenek a nép, valamint a pártok és befolyásos politikai csoportok legitim követelései" - tudatta Teherán.

Az Afrikai Unió (AU) pénteken várhatóan felfüggeszti Egyiptom tagságát. A szervezet minden tagállama esetében így tesz, ahol nem az alkotmányos rendnek megfelelő hatalomváltás történik - mondta el az AU egy neve elhallgatását kérő magas rangú forrása.

15:00 - Moszkva önmérsékletre szólított fel

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön önmérsékletre és a demokratikus keretek között maradásra szólította fel az egyiptomi politikai erőket.

Moszkva fontosnak tartja, hogy a társadalmi-gazdasági és politikai problémákat erőszakmentesen, az egyiptomi társadalom valamennyi rétegének és valamennyi valláshoz tartozóknak az érdekeit figyelembe véve oldják meg - emelték ki a külügyi közleményben.

A Kreml azt is hangoztatta, hogy Oroszország nagy figyelemmel követi az egyiptomi események alakulását, a mélyreható közel-keleti átalakulások kezdetétől támogatta az egyiptomi nép jogos igényét a jobb életre, a szabadságra és a demokratikus megújulásra.

Korábban az orosz törvényhozás mindkét házának külügyi bizottsági vezetői is kommentálták az egyiptomi hadsereg beavatkozását, Mohamed Murszi elmozdítását az elnöki posztról.

Mihail Margelov, a Szövetségi Tanács (felsőház) külügyi bizottságának elnöke szerint az Egyiptomban zajló események az "arab tavasz" kiigazítását jelentik, és azt bizonyítják, hogy a teokrácia (az egyház kezében lévő hatalom) nem elkerülhetetlen az arab világban végbemenő forradalmak eredményeként. Nem zárta ki, hogy az egyiptomi események hatással lehetnek a szomszédos országok politikai helyzetére.

Alekszej Puskov, a duma (az alsóház) külügyi bizottságának vezetője attól tart, hogy az egyiptomi események újabb politikai megrázkódtatásokhoz vezethetnek a Közel-Keleten. A radikális véleményéről ismert politikus szerint az arab tavasz Egyiptomban káoszhoz, Szíriában pedig véres drámához vezetett. Mint mondta: "a kaotikus egyiptomi események, amelyeket a polgári ellenállás nehezített, azt jelzik, hogy az arab Keleten nincs meg az alapja a demokráciának".

14:15 - Egyiptomi fordulat - Nagykövet: nem katonai puccs történt

Asraf Mohszen, Egyiptom budapesti nagykövete szerint az arab országban nem államcsíny történt, hanem alkotmányos keretek között, a nép akaratának megfelelően váltották le Mohamed Murszi elnököt.

"Nem katonai puccs történt, a hadsereg a nép kérésére válaszolva nem megszerezte a hatalmat, hanem átadta azt az alkotmánybíróság elnökének" – jelentette ki a nagykövet csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta, a 2011. január 25-én kezdődött "nagy forradalmat sajnálatos módon eltérítették, sok olyan dolog történt, sok hiba, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie". Most viszont gyors és jó irányú változások következnek majd – mondta, hozzátéve, hogy Egyiptom biztonságos az oda látogató turisták számára.

14:12 - Az EU nem támogatja a katonai beavatkozást a politikába

Az Európai Unió nem támogatja a katonai beavatkozást a politikába, és a korábbi nyilatkozattal összhangban nyugalomra, párbeszédre és a demokratikus folyamathoz való visszatérésre szólít fel Egyiptomban - hangoztatta az Európai Bizottság szokásos, déli sajtótájékoztatóján Michael Mann, az EU külügyi főképviselőjének szóvivője csütörtökön Brüsszelben.

Mann mindezt azután jelentette ki, hogy több újságíró is azt firtatta: miért nem mondja ki az EU, hogy Mohamed Murszit, Egyiptom demokratikusan megválasztott elnökét katonai puccsal, államcsínnyel távolították el a hatalomból.

A szóvivő világossá tette, hogy az EU célja az erőszak elkerülése, hogy a felek párbeszéd útján oldják meg a helyzetet, és minél előbb visszatérjenek a demokratikus folyamathoz. A szóvivő ugyanakkor nem mulasztotta el megemlíteni, hogy mivel a helyzet folyamatosan változik, az EU "nyitva tartja a szemét" és figyelemmel kíséri az eseményeket.

"Aki akar, az belebonyolódhat a definíciókba, (hogy mi minősül államcsínynek), de a mi üzenetünk világos és változatlan: a legfontosabb, hogy átfogó folyamat induljon Egyiptomban. Mi azt szeretnénk, hogy Egyiptomban egy mindenki számára nyitott, inkluzív, teljesen demokratikus folyamat induljon be. Ennél többet nem mondhatok" - fogalmazott Catherine Ashton szóvivője.

Az Egyiptomnak korábban felajánlott forrásokra vonatkozóan Mann elmondta, hogy makrogazdasági támogatását az EU attól tette függővé, hogy Kairó képes-e megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal, ez pedig mind ez idáig nem történt meg, tehát Egyiptom ebből a forrásból még nem jutott pénzhez. Az egyiptomi államépítést támogatni hivatott, összesen 5 milliárd eurós kötelezettségvállalásnak pedig csak egy része uniós pénz, a többit a tagállamok, nemzetközi pénzügyi intézmények és magánbefektetők biztosítják. A szóvivő kitért arra is, hogy az uniós szomszédságpolitika keretében nyújtott támogatások folyósítási elve az, hogy "minél több demokrácia, annál több pénz", vagyis minél nagyobb demokratikus fejlődést tud egy ország felmutatni, annál több pénzhez férhet hozzá a számára elkülönített összegből. Mivel viszont Kairó a közelmúltban nem tudott megfelelő eredményeket produkálni, idén ebből a keretből nem kapott pénzt.

A szerdán a hatalomból eltávolított Mohamed Murszi sorsának alakulásáról Mann azt mondta, nincs információja arról, hogy mi történt a megbuktatott egyiptomi elnökkel, és arról sem, hol van most Mohamed Murszi. Emlékeztetett viszont, hogy az EU elvárása az, hogy Murszival szemben minden emberi jogi elvet tiszteletben kell tartani.

Újságírók arról is kérdezték a szóvivőt, nem tart-e az EU attól, hogy a kairói események a térség többi országában is megismétlődhetnek, de Michael Mann szerint minden ország különböző, más és más, ezért az egyiptomi folyamatokat nem lehet a régió többi államára is kivetíteni.

14:08 - Ugyanott őrzik a Muzulmán Testvériség főbb vezetőit, mint Mubarakot

Kairó, 2013. július 4., csütörtök (MTI/Reuters) - Ugyanabban a börtönben őrzik Kairóban az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalom szerdán őrizetbe vett főbb vezetőit, mint a 2011-ben menesztett Hoszni Mubarak elnököt - közölte csütörtökön a MENA állami hírügynökség.

Szaad el-Katatnit, a Muzulmán Testvériség által létrehozott Szabadság és Igazság Párt vezetőjét, a parlament korábbi elnökét, valamint Rasad el-Bajumit, a Muzulmán Testvériség helyettes vezetőjét órákkal azután fogták el, hogy a hadsereg megbuktatta az államfőt.
A dél-kairói Tora börtönben őrzik őket, ahol Mubarak korábbi államfőt és két fiát is.

Az egyiptomi ügyészség csütörtökön elrendelte a testvériség legfelsőbb vezetője, Mohammed Badie, valamint egyik helyettese, Hajrat as-Sáter őrizetbe vételét - közölték igazságügyi és katonai források.

A tehetős üzletembert, Sátert tartják a Muzulmán Testvériség politikai stratégájának. Az iszlám szervezet eredetileg őt akarta jelölni a tavalyi elnökválasztásokra. Korábban azonban többször is elítélték, ezért helyére az államfői tisztségből most elmozdított Mohamed Murszi került.

Közben az egyiptomi liberális és baloldali pártokat tömörítő szövetség csütörtökön közölte: ellenzi, hogy bármelyik iszlamista pártot kizárják a politikai életből azt követően, hogy a hadsereg őrizetbe vette a Muzulmán Testvériség több vezetőjét és bezáratta az iszlamista irányítás alatt álló tömegtájékoztatási eszközöket.

A Nemzeti Megmentési Front (NMF) csütörtökön közölte, megerősíti azt a szilárd meggyőződését, hogy minden politikai pártnak joga van szabadon kifejteni véleményét, és megalakítani politikai pártját. "Teljes mértékben elvetjük, hogy bármilyen pártot, különösen az iszlamista pártokat kizárják" - szögezte le. A dokumentumban egyben hangsúlyozták, hogy Egyiptomban semmilyen formában nem történt katonai államcsíny. Mint állítják, a hadsereg vezetése a demokráciát védte meg, hogy fenntartsa az ország egységét, integritását, és helyreállítsa a stabilitást.

13:30 - Török miniszter: Murszi elmozdítása elfogadhatatlan "államcsíny"

Elfogadhatatlannak nevezte a török külügyminiszter csütörtökön, hogy az egyiptomi hadsereg megbuktatta Mohamed Murszi egyiptomi államfőt.

Ahmet Davutoglu "katonai államcsínynek" minősítette a beavatkozást.
Csak választással lehet valakit elmozdítani a tisztségéből, ez a nép akarata. Egy demokratikus választásokon hatalomra jutott kormány számára elfogadhatatlan, hogy törvénytelen eszközökkel, mi több, katonai államcsínnyel távolítsák el - mondta újságíróknak Davutoglu.

12:13 - Hurghadában békésen ünnepelték Murszi leváltását

A magyarok által kedvelt egyiptomi üdülőhelyen, Hurghadában békésen ünnepelték csütörtökre virradóra Mohamed Murszi államfő elmozdítását; a helyiek ugyanúgy kezdték a napot, mint más hétköznapokon - számoltak be az MTI-nek a településen élő magyarok.

Bolubás Brigitta, aki évek óta Hurghadában él, az MTI-nek elmondta: miután Abdel-Fattah esz-Szíszi, a hadsereg főparancsnoka szerda esti televíziós nyilatkozatában bejelentette a leváltást, több százan vonultak ki a város főutcájára. Kora hajnalig zenével, a himnusszal és tűzijátékkal üdvözölték a bejelentést, hasonlóan más városokhoz. Beszámolója szerint a közösségi oldalakon szervezett felvonulás népünnepély volt, a turisták közül is sokan együtt vonultak a menettel, vagy épp fotózták azt. A felvonuláson semmilyen attrocitás nem történt.

Bolubás Brigitta elmondta azt is, hogy Mohamed Murszi hívei is összegyűltek a városban, de a hatóságok igyekeztek elkülöníteni a két tábort. Kedd este ugyanis összeszólalkozott a városban a két csoport, de ennek során sem lett senkinek komoly sérülése.

Csütörtök reggel sem volt tapasztalható a városban semmilyen randalírozásnak nyoma, ugyanúgy sietett mindenki munkába, mint más hétköznapokon - mondta Bolubás Brigitta.

Bárdos Zoltán búvároktató ugyancsak arról számolt be, hogy a településen nyugalom van. Ő egy futballmeccs utáni örömmámorhoz hasonlította az esti felvonulást. Hozzátette: mindössze annyit lehet érzékelni a történtekből, hogy a városházánál több katona őrködik, illetve a repülőtéren is növelték a biztonsági személyzet számát.

Üzemanyag-ellátási és áramellátási gondokról ő is szólt, de szerinte ezek csak időlegesek. A városban nincs gond sem az élelmiszerellátással, sem más szolgáltatással. Egyedül az internetelérhetőség akadozik időnként, de ennek szerinte elsősorban az az oka, hogy az emberek az eseményeket, aktuális történéseket tömegesen és folyamatosan osztják meg a közösségi portálokon.

Bárdos Zoltán szerint Hurghada belvárosa zsúfolásig telt turistákkal.

11:40 - Letette a hivatali esküt Egyiptom ideiglenes elnöke

Letette az államfői esküt csütörtökön Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke, aki az egyiptomi hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a megbuktatott Mohamed Murszi helyett.

Adli Manszúr államfői kinevezése az első lépés azon az úton, amely a hadsereg szerint békésen elvezet az elnök- és a parlamenti választásokig.

Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka még szerdán jelentette be, hogy a katonaság megbuktatta Mohamed Murszi elnököt és felfüggesztette az alkotmányt. Ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki.

Korábban:

Az egyiptomi katonai hatóságok csütörtökre virradó éjjel házi őrizetbe helyezték a megbuktatott államfőt, Mohamed Murszit. Az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Unió mielőbbi választások kiírására és az alapvető jogok tiszteletben tartására szólította fel a hatalmat előző nap átvevő egyiptomi hadsereget.




Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka szerda délután televíziós beszédben jelentette be, hogy a katonaság megbuktatta Mohamed Murszi elnököt és felfüggesztette az alkotmányt. Ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki. Közölte, hogy Egyiptomban szakértői kormány alakul, és egy bizottság felülvizsgálja az iszlamista alkotmányt. Egy átmeneti időszak után előre hozott elnök-, illetve parlamenti választást tartanak.

Mohamed Murszi egy előre felvett és szerda éjszaka sugárzott videóüzenetben azt hangozatta, hogy továbbra is ő Egyiptom megválasztott elnöke. A rossz minőségű felvételen arra buzdította a népet, hogy védje meg törvényes elnöki hivatalát.

Csütörtök hajnalban már arról érkezett hír, hogy a hatóságok őrizetbe vették a megbuktatott államfőt. Mohamed Murszit és az elnöki stáb több tagját házi őrizetbe helyezték. Az első értesülések szerint a megbuktatott elnököt és közeli munkatársait az elnöki köztársasági gárda tiszti klubjában tartották fogva, a legfrissebb információk szerint ugyanakkor Murszit munkatársaitól különválasztva a védelmi minisztériumba szállították át. Őrizetbe vételét az AFP francia hírügynökség szerint az egyiptomi hadsereg is megerősítette.

Több egyiptomi újság ezzel egy időben arról számolt be, hogy a katonai hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki a megbuktatott elnököt támogató Muzulmán Testvériség mintegy 300 tagja ellen.

Barack Obama amerikai elnök elrendelte az Egyiptomnak nyújtott katonai támogatás felülvizsgálatát, az Európai Unió pedig mielőbbi választásokat kiírására szólította fel az ország katonai vezetőit. Az ENSZ főtitkára az alapvető jogok tiszteletben tartását sürgette.

A Fehér Házban helyi idő szerint szerda este tartott válságtanácskozás után közölték: az amerikai elnököt mélységesen aggasztja a Murszi elnököt megbuktató katonai döntés, valamint az alkotmány felfüggesztése.

A hadsereg lépését az elnök ugyanakkor nem nevezte puccsnak. Ebben az esetben ugyanis az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie az arab ország hadseregének előirányzott, több mint másfél milliárd dolláros katonai támogatás folyósítását.

Obama az egyiptomi hadsereget felszólította arra, hogy mielőbb adja át a hatalmat egy demokratikusan megválasztott kormánynak.

A demokratikus folyamathoz való mielőbbi visszatérésre hívta fel az egyiptomi politikai élet valamennyi résztvevőjét az Európai Unió is.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője éjszakai nyilatkozatában az egyiptomi katonai vezetőket mielőbbi elnök-, illetve parlamenti választások megtartására és az új alkotmány elfogadására szólította fel.

Ashton hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Egyiptom tovább haladjon a demokratikus átalakulás útján.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtök hajnali nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy a katonai beavatkozás minden országban aggodalomra ad okot. Ebből kiindulva kulcsfontosságúnak nevezte a polgári kormányzásra való mielőbbi visszatérést.

A főtitkár állásfoglalásában párbeszédet és nyugalmat sürgetett, és hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az erőszakos cselekményeket.

Az egyiptomi biztonsági erők megrohamozták az al-Dzsazíra arab hírtelevízió kairói irodáját, és őrizetbe vették az ott dolgozó alkalmazottakat - jelentette szerda éjjel az al-Dzsazíra.

Az al-Dzsazíra sugározta a megbuktatott Murszi elnök egyik utolsó beszédét.

Korábban arról érkezett hír, hogy az új egyiptomi vezetés egyik első intézkedéseként beszüntette a megbuktatott elnököt támogató Muzulmán Testvériség televíziójának adását, és a televízió több vezetőjét őrizetbe vették.

Az Egypt25 televíziós csatorna az adás beszüntetéséig élőben sugározta Murszi híveinek tüntetését Kairóban és szerte az országban, továbbá a mozgalom politikusainak a katonai beavatkozást elítélő beszédeit.

Híradások szerint a kairói Tahrír téren csütörtök hajnalban is ezrek ünnepelték Murszi megbuktatását. Eközben az északi Marsza Matruh városában Murszi ellen tüntetők és a megbuktatott elnök hívei csaptak össze, és legkevesebb nyolc ember életét vesztette.

Olvasóink írták

  • 1. koppenhágó 2013. július 05. 19:35
    „nem értem miért indul el a video? ráadásul mindkettő egyszerre....
    nem lehetne hogy aki akarja elindítja aki akarja meg nem ???”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szombatra tervezi a csúcstámadást a Török Zsolt vezette romániai Nanga Parbat-expedíció

A romániai expedíció három hegymászója pénteken feljutott a 7200 méter magasan kiépített négyes… Tovább olvasom