Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Egyiptom: Polgárháború fenyeget?

Az egyiptomi Muzulmán Testvériség egy szóvivője szerint a mozgalom számos hívét megölték hétfőn Kairóban.
17:41 - Polgárháborúra figyelmeztet az al-Azhar sejkje

Egyiptom vezető muzulmán tekintélye a polgárháború veszélyére hívta fel hétfőn a figyelmet, és bejelentette, hogy elzárkózik a világtól mindaddig, amíg a vérontást be nem szüntetik.

Ahmed at-Tajjib imám döntésének az előzménye, hogy a katonaság eddig tisztázatlan körülmények között reggel belelőtt a megbuktatott elnök mellett kiálló tömegbe Kairóban, és - a mentőszolgálat vezetőjének legfrissebb tájékoztatása szerint - 51 embert megölt, közel ötszázat megsebesített.

Az al-Azhar egyetem sejkje a televízióban olvasta fel a nemzethez intézett nyilatkozatát, amely szerint "mindenkinek vállalnia kell a feladatát a vérontás beszüntetése érdekében ahelyett, hogy polgárháborúba rángatná bele az országot".

Az imám azt kérte, hogy engedjék szabadon az összes politikai foglyot, két napon belül hozzanak létre "nemzeti megbékélési bizottságot", és haladéktalanul indítsanak vizsgálatot a reggeli lövöldözés körülményeinek tisztázására.

A hatalomból a múlt héten eltávolított Mohamed Murszi elnök hívei szerint a katonák minden ok nélkül tüzet nyitottak az imádkozó tömegre a köztársasági gárda laktanyájánál, míg a hadsereg azt állítja, hogy "felfegyverzett terroristák" megrohamozták a létesítményt.

Ahmed at-Tajjib a belpolitikai válság rendezésére szánt "átmeneti időszak" tartamát legfeljebb hat hónapban ajánlotta megszabni. "Felszólítom az egyiptomiakat, hogy hallgassanak az ész szavára, még mielőtt késő lenne. Azonnal abba kell hagyni mindent, ami káoszt okozna" - fejezte be nyilatkozatát.

A hétfő reggeli vérontást Törökország és a Hamász palesztin mozgalom elítélte, Nagy-Britannia és Németország kivizsgálást kért, Katar mély nyugtalanságának adott hangot, Jemenben pedig több ezren tüntettek a fővárosban Mohamed Murszi mellett. A vizsgálatot Adli Manszúr ideiglenes államfő már elrendelte.

Irán hétfőn elfogadhatatlannak minősítette az államfő leváltását, amelyet a múlt csütörtökön még az egyiptomi nép "törvényes követelései" teljesítésének értékelt. A külügyminisztérium szóvivője szerint "fontos, hogy jelentőséget tulajdonítsanak a nép törvényes követeléseinek, de elfogadhatatlan és aggodalomra ad okot a katonai beavatkozás a politikába".

15:24 - Megrohamozták a Köztársasági Gárda laktanyáját

"A forradalmat elrablók" elleni felkelésre buzdította hétfőn az egyiptomi Muzulmán Testvériség az ország népét, miután reggel a Köztársasági Gárda tagjai a mozgalom tüntető hívei közé lőttek annál a laktanyánál, ahol a megbuktatott Mohamed Murszi elnököt tartják fogva. Legalább negyven ember meghalt.

Az iszlamista mozgalom felszólította a nemzetközi közösséget és szervezeteket, valamint "a világ minden szabad emberét", hogy avatkozzon közbe, hogy megakadályozzanak "egy újabb tömegmészárlást, egy újabb Szíria kialakulását".

A Muzulmán Testvériség szerint legalább 35-en haltak meg, amikor katonák és rendőrök éles lőszerrel tüzet nyitottak a gárda főhadiszállásának számító laktanya előtt ülősztrájkot folytató - éppen imádkozó - tüntetőkre. Elképzelhető, hogy az áldozatok száma emelkedni fog - tette hozzá egy közleményében a mozgalom.

Egészségügyi források szerint 42-en vesztették életüket, és több mint 300-an megsebesültek reggel a laktanyánál, mindannyian az iszlamista Murszi hívei.

A hadsereg reggel közölte, hogy "felfegyverzett terroristák" megrohamozták a gárda kairói székhelyét. "Hajnalban egy felfegyverzett terroristacsoport megpróbálta elfoglalni a Köztársasági Gárda épületét, megtámadtak katonákat és rendőröket, egynek a halálát okozták, és megsebesítettek több sorkötelest, akik közül hat válságos állapotban van" - olvasható a hadsereg közleményében, amelyet az al-Ahram című állami napilap ismertetett.

A jelentésekből nem egyértelmű, hogy mészárlás volt-e előbb vagy az ostrom.

A liberális Mohamed el-Baradei elítélte a tömegmészárlást, és kijelentette, hogy az ország lakosainak sürgősen meg kell békélnie egymással.

"Az erőszak nem (lehet) eszköz senkinek a részéről, azt szigorúan el kell ítélni. Azonnali független és átlátható vizsgálatot követelek. Egyiptomnak sürgős megbékélésre van szüksége" - írta Twitter-profilján.

Hamdín Szabáhi, a legjelentősebb baloldali ellenzéki párt, a Népi Áramlat vezetője, volt államfőjelölt a Reutersnek kijelentette, hogy azonnal meg kell alakulnia egy átmeneti kormánynak a veszélyes politikai űr kitöltésére.

Az an-Núr szalafista párt szóvivője közölte, hogy pártja kivonul a kormányalakítási tárgyalásokról, a Köztársasági Gárda hétfő reggeli kairói "vérengzése" miatt.

Az an-Núr már vasárnap este éles ellentétbe került az új kormány alakításról tárgyaló többi erővel, mert elutasította, hogy Ziad Baháeddínt, a számvevőszék volt vezetőjét jelöljék ideiglenes kormányfőnek. A párt kifogásolta, hogy Baháeddín ugyanabból a pártból való, mint az előző jelölt, Mohamed el-Baradei, akinek a jelölését az an-Núr korábban szintén megvétózta.

Rövid távon valószínűleg fokozódik az erőszak Egyiptomban, de az iszlamisták és világiak közötti ellentét nem fog polgárháborúba torkollni - idézett egy egyiptomi biztonságpolitikai szakértőt a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

13:40 - Rövid távon valószínűleg fokozódik az erőszak Egyiptomban, de az iszlamisták és világiak közötti ellentét nem fog polgárháborúba torkollni - idézett egy egyiptomi biztonságpolitikai szakértőt a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A hétvégén 36 ember meghalt, és több mint 1500-an megsebesültek a hatalomból eltávolított iszlamista elnök, Mohamed Murszi hívei és ellenfelei közötti összecsapásokban szerte Egyiptomban.

Gamal Mazlúm szerint azonban téves lenne azt a következtetést levonni, hogy a hadseregnek nem sikerült ellenőrzés alatt tartania a helyzetet a több mint 80 millió lakosú országban. A következő napokban az erőszak fokozódására lehet számítani, de a katonaság határozottan fel fog lépni, hogy megakadályozza az erőszak eszkalációját, és képes lesz mederben tartani az eseményeket - mondta.

Megfigyelők rámutattak, hogy a katonai vezetésnek kétértelmű a viszonya a hatalomból elmozdított Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalommal. A szervezet néhány csúcsvezetőjét - köztük Murszi elnököt - őrizetbe vették, de közülük többeket azóta szabadon engedtek. Az iszlamistákat támogató tv-állomásokat bezárták, ugyanakkor a Muzulmán Testvériség vezetőit meghívták az átmeneti kormány megalakításáról szóló tárgyalásokra.

Más kérdés, hogy a mozgalomnak a hatalomból való elmozdításuk miatt felháborodott politikusai elutasították a részvételt az egyeztetéseken.
Mohamed Badíe, a Muzulmán Testvériség szellemi vezetője pénteken az iszlamistákat támogató lelkes tömeg előtt nem szólított fel erőszakra, de nem foglalt állást egyértelműen a békés ellenállás mellett sem. "Allah pusztítsa el az iszlám ellenségeit" - mennydörögte. "Meztelen felsőtestünk erősebb a golyóknál" - mondta, ami utalhat az erőszakmentes ellenállásra, de az igazhitűek Allahnak tetsző mártíromságára is. Az iszlamista vezető ugyanakkor egy dologban egyértelmű volt: fölszólította a Muzulmán Testvériség híveit, hogy folytassák az utcai tiltakozást, amíg Murszi elnököt vissza nem helyezik hivatalába.

12:50 - Egyiptomban nincs vértelen kiút a válságból, és a szíriaihoz hasonló polgárháború fenyeget – írta a Kommerszant című orosz napilap hétfőn.

A Mohamed Murszi egyiptomi elnök megbuktatásához vezető egyiptomi forradalom nem hozott békés hatalomváltást. Az, hogy a Muzulmán Testvériség nem hajlandó elismerni képviselőjének eltávolítását, valamint hogy továbbra is határozott szándéka visszahelyezni őt hivatalába, nem hagy Egyiptomnak lehetőséget vértelen kiútra a válságból – írja a lap.

A Murszi támogatói és ellenfelei közötti összecsapások mind erőszakosabbá válnak. Az pedig, hogy a hadsereg kész fegyverekkel fellépni a tüntetőkkel szemben, a szíriaihoz hasonló polgárháború rémét vetíti előre – összegez a Kommerszant.

Az orosz újságéhoz hasonló véleményen van a Libération című balliberális francia napilap cikkének szerzője is.

"Minden egyes nappal egyre erősebb a félelem, hogy az egyiptomi hadsereg már nem tudja kézben tartani a helyzetet. Ezt mutatja a miniszterelnök személye körüli vita, a Sínai-félsziget északi részén kirobbant erőszakhullám, valamint Murszi híveinek megújult lendülete a megrázkódtatás és az elbátortalanodás két napja után."
A Libération szerint szinte mindegy, mit lép a hadsereg, a vérfürdőt aligha tudja elkerülni.

A hadsereg a saját csapdájába esett. A katonaságnak nincs más választása, mint az új választások lehető leghamarabbi kiírása és a demokratikus folyamat folytatása az ország legfontosabb politikai csoportosulásainak részvételével – írja a lap.

A hadsereg menetrendjét felborította, hogy a tüntetőket támogató egyetlen szalafista párt, az an-Núr ellenzi Mohamed el-Baradei Nobel-békedíjas ellenzéki politikus kinevezését kormányfővé – mutat rá az El Mundo című spanyol napilap.

El-Baradei a felszínre hozta az ellentéteket a katonai puccsban részt vevő csoportok között, amivel kiéleződött a helyzet. Az egyiptomiak vasárnap újra az utcára vonultak, miközben az iszlamista csoportok egyre radikálisabbá válnak. A polgárháború veszélye Egyiptomban nő – összegzi a helyzetet az újság.

A De Standaard című belga napilap az an-Núr pálfordulásáról ír. "Meglepetés volt, hogy az an-Núr még a június 30-i nagy tüntetések előtt felmondta a szövetséget Murszival, és átállt az ellenzék oldalára." Az újság szerint a sokszínű és önmagában is megosztott ellenzék számára kiemelten fontos, hogy az átmeneti kormány vezetőjének keresésébe mind a Muzulmán Testvériséget, mind a szalafistákat bevonják, "ha esélyt akarnak adni az átmeneti folyamatnak a sikerre".

A Die Welt című német napilap szerint egyelőre kár lenne végleg letudni az iszlamizmust Egyiptomban, ahogy az sem tanácsos, hogy bárki ábrándokat kergessen a Murszi-ellenes szövetség összetételéről és a felkelés hullámát meglovagoló politikai vezetők képességeiről.

Egyiptomból valószínűleg Murszi elűzése után sem lesz a nyugati eszménynek megfelelő demokrácia – írta a Die Welt.

A Der Tagesspiegel című berlini újság eközben a polgártudat, valamint a közösség jólétéért érzett felelősség hiányára mutat rá az egyiptomi középosztályban.

"De az egyiptomi hadsereg olyannyira ünnepelt nemzeti hősei sem állnak jobban. A tábornokok inkább a vállalatbirodalmuk miatt aggódnak, amely az egyiptomi gazdasági teljesítmény mintegy 40 százalékát adja. Éppen ezért nekik sem áll érdekükben bármit is változtatni a velejéig korrupt társadalmon" – teszi hozzá a napilap.

07:58 - Megrohamozták a Köztársasági Gárda egyik épületét

Egy "terrorista csoport" megrohamozta hétfőn reggel az egyiptomi Köztársasági Gárda egyik épületét - közölte a hadsereg, nem sokkal azután, hogy a Muzulmán Testvériség mozgalom a tüntetőit ért sortűzről számolt be ugyanonnan.

A hadsereg szerint az ostromban meghalt egy gárdista, további 40 pedig megsebesült. Kairói egészségügyi források közben az összecsapás 15 halálos áldozatáról számoltak be.

Korábban a Muzulmán Testvériség egy szóvivője közölte, hogy a mozgalom számos hívét megölték Kairóban, amikor ülősztrájkoló tüntetőik közé lőttek annál a laktanyánál, ahol a megbuktatott Mohamed Murszi elnököt tartják fogva.

A Testvériség egyik forrása 34, a másik 16 halottról számolt be hírügynökségeknek.

07:20 - A Muzulmán Testvériség szerint a mozgalom számos hívét megölték

Az egyiptomi Muzulmán Testvériség egy szóvivője szerint a mozgalom számos hívét megölték hétfőn Kairóban, amikor a tüntetők közé lőttek annál a laktanyánál, ahol a megbuktatott Mohamed Murszi elnököt tartják fogva.

A Testvériség egyik forrása 34, a másik 16 halottról számolt be hírügynökségeknek. Más forrásból egyelőre nem lehetett megerősíteni, hogy mi történt.

Murad Ali, a mozgalom politikai szárnyának tekintett Szabadság és Igazság Pártja részéről a Reuters hírügynökséggel azt közölte, hogy kora reggel lőttek rá a köztársasági gárda laktanyájánál ülősztrájkoló iszlamistákra, és 34 tüntető életét vesztette.

Ahmed Aref, a Testvériség egy másik szóvivője az AFP francia hírügynökségnek 16 halottról adott hírt.

06:25 - Százezrek gyűltek össze Kairóban és Alexandriában a megbuktatott egyiptomi elnök, Mohamed Murszi hívei és ellenfelei közül vasárnap estére, két nappal az után, hogy erőszakban torkollottak az országban zajló tiltakozó megmozdulások.

Helyszíni beszámolók szerint a kairói Tahrír téren összegyűlt végeláthatatlan tömeg az ellenzék egyik vezetőjének, a Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradeinek a nevét harsogta, a demonstrálók olyan plakátokat tartottak a magasba, amelyekkel a közvélemény tudomására hozták, hogy Egyiptomban "nem katonai, hanem népi puccs" zajlik. A Murszi-párti tüntetők megpróbálták behatolni a Tahrír térre, de az ott demonstrálók útjukat állták, s ezután a megbuktatott elnök hívei abba a kairói városnegyedben indultak, amely szombatra virradóra utcai harcok színhelye volt.

A fordulatpártiak ezrei tüntettek hétfőre virradóra az elnöki palotánál is, míg a "muzulmán testvérek" híveinek sokasága a kairói egyetemnél és egy mecsetnél gyűltek össze, illetve ezrek mentek el ahhoz a kairói laktanyához, ahol állítólag a megbuktatott egyiptomi elnököt, Mohamed Murszit őrzik. Kairó felett mindeközben katonai helikopterek köröztek. A hadsereg arra intette a tiltakozókat, hogy ne vakítsák lézerrel a pilótákat. Híradások szerint ez egyre gyakrabban fordul elő a tüntetések idején.

Kairóban éjfél környékén kezdett fogyatkozni a tüntető tömeg, utcai összecsapások ezúttal nem történtek, a demonstrációk békésen zajlottak.

Híradások szerint Alexandriában viszont puskaporos volt a hangulat, iszlamista tüntetők rendőrökre támadtak. Az észak-egyiptomi nagyvárosban pénteken 14-en haltak meg a zavargásokban.

Az egyiptomi egészségügyi minisztérium szerint június 28-a óta 74 ember halt meg az erőszakos tüntetések során Egyiptomban, az áldozatok többségét meglőtték.

Közben Adli Manszúr ideiglenes államfő egyik szóvivője vasárnap esti tévényilatkozatában közölte, hogy a fordulatot támogató politikai erők valószínűleg Zijád Baháaddínt, a számvevőszék volt vezetőjét jelölik ideiglenes kormányfővé, Baradei pedig átmenetileg az alelnöki posztot foglalja majd el.

A fordulatot támogató ultrakonzervatív an-Núr párt szinte azonnal közölte, hogy számára elfogadhatatlan az Oxfordban jogi diplomát szerzett Banáaddín miniszterelnöki kinevezése. Azt kifogásolta, hogy Banáaddín ugyanabból a pártból való, mint Baradei, márpedig korábban megvétózta az ő jelölését is a kormányfői posztra.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Romániai érettségi: a magyar megyékben román nyelvből buktak a legtöbben

Romániában az érettségizők 55,4 százaléka vizsgázott sikeresen - közölte hétfőn Remus Pricopie… Tovább olvasom