Kisalföld logö

2018. 05. 26. szombat - Fülöp, Evelin 13°C | 25°C Még több cikk.

Csak a közérdekű túlórának nincs határa

Túlóra csak akkor rendelhető el, ha az a törvényi rendelkezések értelmében megengedett és nem áll ellentétben a munkavállaló méltánylást érdemlő magánérdekeivel.
Olvasói kérdés

Ausztriában dolgozom egy műhelyben és igazán elégedett lehetek a pénzemmel, de néha olyan váratlanul vagy olyan rossz időpontban rendel el túlórát a főnököm, hogy teljesen tönkrevágja a családi együttlétet vagy még pluszkiadást is okoz nekem. Előre leszervezett programról maradok le. Van erre vonatkozó korlátozás?


Túlóra csak akkor rendelhető el, ha az a törvényi rendelkezések értelmében megengedett és nem áll ellentétben a munkavállaló méltánylást érdemlő magánérdekeivel. A munkaidőről szóló törvény – néhány kivételtől eltekintve – nem mondja ki, hogy a munkavállaló köteles túlórázni. Ez a kötelezettsége elsősorban csak akkor áll fenn, ha a munkaszerződése, az ágazati kollektív szerződés, az üzemi megállapodás vagy a törvény (közszolgálat, mezőgazdasági munka) mondja ki.

Előkészület, utómunka

A munkaidőről szóló törvény szerint a munkavállalótól a munkáltató fokozott munkavégzési igény esetén az előkészületi és utómunkálatok elvégzésére, vagy rendkívüli esetekben a munkavállaló együttműködési kötelezettsége alapján – például üzemi szükségállapot esetén – megkövetelheti a túlórázást. Normál esetben legfeljebb napi két, heti tíz túlóra rendelhető el. A munkáltató fokozott munkavégzési igénye esetén legfeljebb napi öt, heti húsz túlóra megengedett és a heti maximális munkaidő felső határa nem haladhatja meg a hatvan órát. Négynapos munkahét esetén a maximális munkaidő felső határa napi tizenkét órára növelhető. Az előkészületi és utómunkálatok elvégzésére (gépek tisztítása, takarítás) napi fél óra mértékben rendelhető el. Vis maior esetekben (tűz, természeti katasztrófa) és rendkívüli körülmények fennállása esetén a közérdekű túlóra teljesítésének nincs határ szabva.

Pótlék és lecsúsztatás

A túlórák díjazására vonatkozó kötelezettség akkor is fennáll, ha azok teljesítése jogilag nem volt megengedett. A túlórákat vagy ötvenszázalékos pótlékkal kell díjazni, vagy megfelelő időkiegyenlítést kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy egy túlóráért másfél óra időkiegyenlítés jár. Vegyes variációkról is meg lehet állapodni. Például egy túlóráért egy óra időkiegyenlítést kap a dolgozó és az ötvenszázalékos pótlékot pénzben utalják át neki. Az egyéni megállapodás a döntő, ennek hiányában a kollektív szerződés rendelkezései mérvadóak, végső soron az üzemi megállapodás.

Kilépéskor nem is jár?

A munkaviszony megszűnésekor fennálló túlóra-követelést ötvenszázalékos pótlékkal kell kifizetni. Akkor persze nem kell ezt megtenni, ha a munkavállaló fontos ok nélkül idő előtt lép ki, vagy ha a kollektív szerződés ettől eltérő szabályozást tartalmaz. A pótlék kiszámításakor a normál munkabért kell alapul venni.
(A tudnivalók összeállításában a Kisalföld partnere a Magyar Szakszervezeti Szövetség.)

Védettség

A várandós nők és a szoptató anyák, a 16 évnél fiatalabbak esetében túlóratilalom érvényesül. Kivételt jelent, hogy a fiatalkorú munkavállalókat az előkészületi és az utómunkálatok elvégzésébe napi fél órára, heti legfeljebb három óra erejéig be lehet vonni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs pánikhangulat Athénban

Az emberek fel tudják venni a napi 60 eurót a bankautomatákból, nincsenek nagyon hosszú sorok, de… Tovább olvasom